Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
Ahogyan a nők látják i3 párt felmérést készít a nők helyzetéről. Huszonöt esztendő után napirendre kerül: hogyan tudtak élni a nők egyenjogúságukkal, a társadalom hogyan tette lehetővé, hogy élni tudjanak vele. A felmérés sorun sok jó doiog került felszínre, de sok olyan példa is. amely elgondolkodtató. Ha az ember nőnek születik, már eleve"hátránnyal indul az életben. Pedagógus vagyok. Tagja a városi párt- bizottságnak és a tanácsnak. Szívesen csinálom, mert úgy érzem, telik az erőmből a társadalmi munkára is. De mások előtt nap mint nap bizonyítanom kell, hogy ■ valóban képes vagyok mindennek az elvégzésére. Őszintén szólva, irigylem a férfiakat, amint kényelmesen beballagnak egy-egy értekezletre, ahova én az utolsó pillanatban szaladva érkezem. Tőlük sohasem kérdezik, meddig tart a megbeszélés, nekem mindig be kell róla számolni. És kétszer annyit kell produkálnom, hogy elhigy- gyék: társadalmi tisztségem ellátása nem gátolja a munkát. * A mi termelőszövetkezetünkben a tagság kétharmad része nő. Mi végezzük a munka oroszlánrészét és nehezét. Kapálunk, járunk a gépek után, még a kazlakat is mi rakjuk. És mégis, néha alig tudjuk teljesíteni azt a bizonyos munkaegységet, amely feltétlen kell a nyugdíjunkhoz, a szülési szabadságunkhoz, a gyermekgondozási segélyünkhöz. A folyamatos munka, a férfiaknak van fenntartva. Nálunk az állattenyésztő telepre ki lehetne írni: „belépni csak férfiaknak.” Hiába végzett sok lány szaktanfolyamot. még a baromfit is férfi gondozza és nekünk csak a kapa marad, meg az idénymunka. A melléküzem- ágaink is férfiak számára adnak munkát. Talán az a baj, hogy a vezetőségben; ahol döntenek, alig van nő. * Ellátogattunk egy üzembe,’ ott az asszonyok megmutatták, milyen szociális létesítmények vannak.- És panaszkodtak. Panaszkodtak, hogy szűk az öltöző, hogy kevés a tisztálkodási lehetőség és nem jut hely a gyermeknek a gyári bölcsődében. Míg ők panaszkodtak, mi irigykedtünk. Nem szép dolog, de irigykedtünk. A mi szövetkezetünkben a legmodernebb istállót építették fel és nincs egy négyzetméternyi öltöző. A takarmányoskam- rában tesszük le a ruhánkat. Vízvezetékről isznak a tehenek. de mi csak a csap alatt moshfttjuk meg a kezünket. Hogy a szövetkezetünk hozzájáruljon egy bölcsőde építéséhez. ilyesmi még csak szóba se került. A mezőn nincs tető a fejünk felett, ilyen a mezei munka. De a nagy tábla szélén nincs egy kis félereszes menedék sem, ahová elhúzódjunk az eső, vagy a tűző déli nap elől. Még annyit sem tesz meg a szövetkezet vezetősége, hogy egy lajtban vizet hozzanak ki. Azt mondják, ott a korsó. * A mi üzemünkben sem arany a helyzet. Az üzemi nőbizottság, a pártszervezet segítségével felmérte, milyen eltérés van a férfi és a pői munkások fizetése között. Tudjuk, hogy a férfiakat jobban fizetik. A vizsgálat során mégis az derült ki, hogy nincs igazunk. Bérezési rendszerünk az a bizonyos „tól-ig” rendszer. Ez azt jelenti, hogy megvan a törvényes alapszint, meg a felső szint. De amikor közelebbről nézzük, mindig kiderül, hogy a nők órabére az alapon van, a férfiaké a plafonon. És nem szólhatunk, mert a törvényt nem sértették meg, mert mindnyájan benne vagyunk abban a bizonyos „tól-ig”-ban. Arról már szinte beszélni sem érdemes, hogy két egyszerre induló, egyformán képzett és tehetséges szakember között, ha az egyik férfi és a másik nő, tíz év múlva már behozhatatlan a távolság. Mert a nő közben otthon maradt szülni. És az ilyen kiesés a gyár szempontjából nem kívánatos. Egy gyerekes anya nem kerül felelős beosztásba, mert ugyanis minduntalan otthonmarad, ha beteg a kicsi, annak az esze a csalódon jár és nem tud olyan intenzíven „csak” a munkára gondolni. S büntetésül, mert vállalta a gyermek és a család terhét, elmarad egy-két fizetési osztállyal a férfiak mögött. ' * Azt mondják, azért keresünk mi nők kevesebbet, mert nincs szakképzettségünk. Ez igaz. De ennek az igazságnak másik oldala is van. Szakmát kell a lányok kezébe adni. Siajnos. a mi lányaink már az indulásnál háttérbe kerülnek. Hallottam egy országos statisztikát amely szerint az ipari- tanuló-intézetekben tanuló fiúk 16 százaléka kap kollégiumi elhelyezést. A lányoknál csupán 1,6 százaléka kerül kollégiumba. Heves megyében nincs kollégium ipari tanuló lányok részére. Még a távlati tervekben sem szerepel. A mezőgazdasági szakmunkásképzésnél sem jobb a helyzet Kollégium ugyan van, de a szövetkezetben nem fogadják szívesen a szakmunkáslányokat. Nem kapják meg a megadható magasabb bért, s ha egy-egy szövetkezet fel is vesz évente néhány fiatalt szakmunkástanulónak, azokat a fiúk közül válogatják. Sok nő dolgozik a tanácsoknál. A vezetésben azonban ennek nyoma sincs. A nők között nem folytatnak céltudatos kádernevelést, a tanácsapparátus vezető állásaiban lámpással sem lehet találni nőket. Ha akad is, és valami folytán más beosztásba kerül, a helyét feltétlen férfivel töltik be. Adomákat faragnak a pedagóguspólya elnőiesedéséről, de ez egyáltalán nem tükröződik az iskolaigazgatók számában. Valahol ott lehet a hiba, hogy onnan, ahol az érdemi döntések születnek, hiányoznak a nők. Hogy mennyire, arra egy ország láthatott példát a. televízióban. Három estén keresztül vitatkoztak az abortusztörvényről, a családtervezésről, a szülésekről — férfiak. * Azért mi is hibásak vagyunk. Nem vállalunk szívesen vezető szerepet. Nem állunk ki bátran. Szeretünk elbújni a mögött, hogy a nő legfontosabb feladata bármilyen beosztásban is van, mégis csak a család, a gyerírók, szociográíusok a mikrofon előtt Országos vitát váltott ki annak idején Végh A.níal „Állóvíz” című szociográfiája, melyet egy hihetetlenül elmaradott, egészséges életre szinte képtelen falucskáról, Penészlekről írt. Az írás körül gyűrűző vihar mind több és több írót, szociográfust ösztönzött más roagyp.rországi „állóvizek” fel' ’■ éra, elemzésére, s a i .Idas lehetőségeinek felvázolására. Bács-Kiskun megyében a párt- és állami vezetők is aktívan bekapcsolódtak ebbe a munkába, _ _____ [i/ü i 960. október 1., szerda s így valóságos mozgalommá szélesült az „állóvizek” felszámolására 1 irányuló küzdelem: megyei, járási, községi értekezleteken vitatták meg a legélesebb, eddig gyakran takargatottt gondokat is. A Magyar Rádió szolnoki stúdiójának két mun- kakatársa, dr. Pálréli Ágoston és Deroe Zoltán a munka legérdekesebb, legvita- , tottabb pontjairól készített kerekas/.tal-beszélgetést a megye tanácsi vezetőivel és a Bács-Kiskunban dolgozó szociográfusokkal, Zám Tiborral, Hatvani Dániellel, Varga Mihállyal. Az „Állóvizek partjain” című műsor október ’3-án, 18.00 és 19.00 óra között hangzik el a 222 méteres középhullámon. meknevelés. Ha a férfiakban él az a régi felfogás, hogy az asszonyoknak otthon a helye és-.nem alkalmas vezető beosztásra, hát az asszonyokban még hatványozottabban él. Egy iskola női igazgatóját maguk a nők sem ismerik el szívesen. Egyik-másik szövetkezetben sokszor azért áll a női rrftm- kacsapat élén férfi, mert a női vezetőt maguk az asz- szonyok sem vállalják. Mi sem vagyunk angyalok ... Bennünk is van hiba. Egy beszélgetés során mondták mindezt el üzemi. termelőszövetkezeti asszonyok, irodai alkalmazottak. Amit elmondtak, adalék a nők helyzetéhez. Ha itt-ott kiélezve is, ha eltúlozva is, sok volt szavukban az igazságból. Az illetékesek bizonyára levonják majd belőle a helyes következtetéseket. Deák Rózsi Nagyon drága az alma... és nagyon olcsó — Mennyi az alma? — Hat nyolcvan.- — Fél kilót kérek ... A vevő savanyú arccal dönt így, hiszen a mosolygósán szép alma mellett 4,50-ért kínálják a szőlő kilóját, ugyanannyiért a körtét. De ha a gyerekek mégis almára éheztek ... Drágállják az almát. Par nászok érkeztek hozzánk is, hogy például Füzesabonyban nyolc forintért adják kilóját és más megyék városaihoz képest — Győrben például 1,60-tól 3,50-ig ingadozik az alma ára — nálunk túl sokat "kérnek ezért a gyümölcsért, E panaszok nyomán körbejártuk Eger zöldségboltjait, a piacot. Gólya utca: — A mi vásárlóink szívesen megfizetik a magasabb árat is, csak jó minőségű legyen az alma — mondja érMikor éri balesel a gyalogest? A BM közlekedési csoportfőnökségnek felmérése A BM közlekedés csoportfőnöksége az első fáiévá adatok ismeretében megvizsgálta, hogy legtöbbször hol és miikor éri baleset a gyalogosokat. A felmérés során kiderült, hogy hat hónap alat 2714 olyan közúti baleset történt, amiikor a járművek gyalogost ütöttek el. Az esetek többségében, csaknem 1900-szór — a járókelők voltaik a hibásak, mert szabálytalanul haladtak át az úttesten. Figyelmeztető adat, hogy mind gyakrabban fordul elő: járművel, vagy eltfcaikart, az úttestről be nem látható tárgyaik, berendezések mögül lépnék 'körültekintés nélkül, hirtelen az úttestre. A gázoló jármű legtöbbször személyautó, másodsorban motorkerékpár, harmadsorban pedig teherautó. Elgondolkoztató, hogy a járművezetők mind gyakrabban ütnek el embereket a kijelölt gyalogátkelőhelyeken,. sokszor pedig a megállási kötelezettséget mulasztják el, például abban az esetben, amikor gyermekek egyenként, vagy csoportosan mennek át az úttesten. Gázoltak azonban olyanokat is, akikről már messziről megállapítható volt, hogy nem képesek biztonságosan, testi épségüket megóva közlekedni. A csoportfőnökség arra kéri a járókelőket, legyenek körültekintők, figyelmesek és segítsenek azokon, akiknek az utcai közlekedés — betegség, idős kor stb miatt — nehézségeket okoz. (MTI) deklődésünkre az eladó és néhány perces ott-tartózko- dásunk bizonyította szavait. Bár ha olcsóbb, de jó alma lenne ... akkor fogyna igazán. Ez viszont már a vevők véleménye, amelyet a Lenin úton, a Várállomásnál, a Ráckapu téren, és a piaci standok előtt elhangzottakból összesítettünk. E vélemények birtokában tettük fel a kérdést Patkó Józsefnek, a MÉK elnökének: miért ilyen. az alma? — A minőségű almát, ameiyek pillanatnyilag 6—6,80-ért kerülnek eladásra, exportáron, vásároltuk a termelőktől. A pétervásári- ak például 6 forintot kaptak kilójáért, s miután az exportpiacon „dugulás” következett be, kivittük boltjainkba a külföldre szánt almát. Ezért drága ... meg azért, mert az alma „késésben” van. Nem ért még be a zöme. Különben azt is kérdezhetnék a vásárlók, hogy miért olyan olcsó az alma? — Miért? — Biztosan találkozott az üzletekben az 1,30 forintért árusított fehér almákkal... — Igen. .. bizalmatlanul nézegetik és nem nagyon vásárolják. — Pedig a legolcsóbb gyümölcs, amit az utóbbi időben piacra dobtunk. Mégpedig azért ilyen olcsón, mert a termelővel megegyeztünk; közösen alakítjuk ki az árat. Mégse viszik ... — Talán gyenge a propagandája .... hiszen a Hadnagy utcai lakótelepen, ahol plakát és szóbeli hírverés is népszerűsíti ezt az almát, 10 kiló számra is vásárolják. Máshol meg' nem értik; miért csak 1,30 az ára? — Pedig a boltosok figyelmét felhívtuk a jó propagandára. Sőt! Célprémiumot is tűztünk ki, hogy több almát adjanak el, olcsóból, exportminőségűből egyaránt. — Hiányolják azt is, hogy a nagyon drága 6,80-as és a nagyon olcsó 1,30-as alma között pillanatnyilag még nagy' az űr, o vásárlók szeretnének többféle ... piros almát is kapni. —- Eddig a nagy almatermelő gazdaságokban csak válogatva szedték a piros gyümölcsöket, mert még nem érett meg teljesen ... Még a szabolcsiak sem jelentkeztek a piacon. A fehér alma pedig nem nagyon kell a vásárlóknak. De legkésőbb két héten belül elérkezünk majd a dömpinghez. — Gond? — Ügy terveztük, hogy 110 vagonnal vásárolunk fel, de csak Kiskörén és Pétervásá- rán ennek a kétszerese termelt. Rengeteg az alma. Biztos jelentkeznek majd a más megyei versenytársak és az árak rohamosan mennek majd lefelé. — A vásárlók többek között azért nem értik a mostani magas árakat, mert olvastak arról, hogy sok alma lesz az idén, értékesítési gondok várhatók. Nem lehetne nagy tételekben olcsón eladni? — Dehogy nem. Megbízot- taink felkeresik az üzemeket, hogy megrendeléseket gyűjtsenek almára, sőt azon is gondolkodunk, hogy milyen kedvezményeket lehetne juttatni a nagyobb tételű vásárlásoknál? Előreláthatólag 2,40, 4 forint között jó minőségű téli almát tudunk adni... bármilyen mennyiségben. Most kaptam a hírt, hogy Pétervásáráról rövidesen útnak indítják az első jonatán-szállítmányt, 2,40-ért adjuk a piacon és az üzletekben. Ennél jobb happy enddel úgy gondoljuk, nem is záródhatott volna olvasóink panasza nyomán tett kőrútunk ... Kovács Endre Csomag Amerikából... Az a dicsekvő Nyavalyek Guszti elmesélte, hogy mostanában nap nap után pompás ragulevest eszik, mert kapott egy csomagot Amerikából, s abban volt féltucat levespor. Ez a levespor csakugyan csodálatos találmány. Meséli az a dicsekvő Nyava- lyek, hogy fél liter langyos vízben megfőzi a szürkésfehér port és raguleves lesz belőle, griznokkedlivel. De micsoda raguleves! Noha a sta- nicliban csak por van, a ragulevesben csirkelábak úszkálnak és zsírkarikák a leves tetején, zöldség is van benne. Meséli az a dicsekvő Nyavalyek, hogy kapott legutóbb Amenlcából meggyesrétesport, hát az valami nagyszerű. Beszórja a tepsibe a port és megsüti, forró meggyestészta lesz belőle, külön stanicliból kell rászórni a meggymagport, hogy egészen olyan legyen, mint a friss rétes. Hála az Égnek, tegnap én is kaptam egy csomagot Ohióból, az írók világszövetségétől. Hat konzerv volt benne angol feliratokkal. Azonnal lesiettem Nyavalyekhez, aki már járatos a ilyesmiben, hogy fordítsa le a feliratokat. Nyavalyek hosszan nézegette a dobozokat. — Ez itt rántottesirkepor — mondta az egyikre — tudja, hogyan kell elkészíteni? Mgtudtam, hogy negyed liter enyhén sós vízben kell megfőzni a port kilenc percig s azzal már kész is a rántottcsirke, gyártja Williams Ltd. Chicago. — Hát ez mi? — kérdeztem Gusztit az egyik lila dobozra mutatva. Összehúzott szemöldökkel olvasta a feliratot. — Érdekes — mondta — tudja mi ez? Feleség-por özvegyek, agglegények és fronton szolgáló katonák részére. — Ne vicceljen, Nyavalyek! —1 Nem, vicc. Itt van a használati utasítás is. Gyártja Brown és Mar-, chulek Ltd. Chicago. Azt mondja: gőzölje ezt a dobozt negyedórán át s aztán hagyja kihűlni. Lefekvés után tegye a feje mellé és pompás élvezetben lesz része. — Nem hiszek ebben, Nyavalyek! — Maga nem tudja, mit produkál az amerikai konzervipar. És milyen leleményes az újvilági technika! A sógornőm — bizisten igaz — kapott lábfestéket. Harisnya odaát sincs, de aki azzal a festékkel befesti a lábát, úgy néz ki, mint akin harisnya van. És azt írja a Páni néni, hogy télire küld nekem kötöttkesztyű-festéket, amivel ha a kezem befestem, úgy néz ki, mintha kesztyű volna rajtam. Legutóbb például kaptam eyy pepita nadrágot tőle és hozzávaló pepita cérnát, ha a nadrágom elszakadna. Rágyújt? Elővett egy csomag cigarettát. Lefejtette róla a celofánt, aztán felbontotta a biborpiros csomagolást, feltépte az ezüstpapírt, 20 cigaretta volt benne vitorlavászonban. Hosszú, szögletes cigaretták, gyártotta Hudson és Brook Ltd. Detroit. Rágyújtottam egyre. — Mi ez? — kiáltottam fel fuldokolva. — Ízlik? Petróleumban van pácolva. Valódi amerikai. — Nagyon finom. — Hallatlanul leleményesek odaát. Fáni néni azt írja, legközelebb azbeszt-cigarettát is küld. abszolút tüz- mentest. Gyártja Keller Co Green Ltd. Alabama. És micsoda férfiruhákat kaptam. Többek között egy vild- goslila zakót, sárga gombokkal. És féltucat köralakú zsebkendőt. — Hát az minek? — Mert odaát rájöttek, hogy az ember mindig a zsebkendő sarkába fújja az orrát. Elköszöntem Nyavalyeklöl, csak még arra kértem, hogy mondja meg, mi van abban a rózsaszín tégelyben, amit szintén most kaptam. Diinnyögve elolvasta az angol szöveget, aztán felkiáltott: — Szerencsés fickó! Meleg alsónadrág van benne! — Ügyan! Ebben a kis tégelyben? — Igen. „A konzerv felbontása után oldd fel annak tartalmát langyos vízben és főzd meg spirituszkockán. Pompás meleg alsónadrág. Gyártja Stooke és Mooke. Washington”. — De már ezt nem hiszem, Nyavalyek! Ügy vélem, maga rosszul fordít egy kettős jelentésű szót. Fogoly áfonyával vagy fegyenc áfonyával nem mindegy. Amit maga alsónadrágnak fordít, az talán ürühúst is jelent, — Ürühúst. Ügy. És akkor miért van ráírva, hogy 58-as hasbőség? Maga csak bízzék az amerikai technikában. Meleg alsónadrág, ez uram. — Na mindegy. Télikabátpornak jobban örültem volna. Nyavalyek. Most még csak azt mondja meg, hogy a sok por mellett mi ez a kis üveg folyadék? Kézbe vette, megnézte, aztán felelt: — Fejfájás elleni por.
