Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

Ahogyan a nők látják i3 párt felmérést készít a nők helyzetéről. Huszonöt esztendő után napirendre kerül: hogyan tudtak élni a nők egyenjogúságukkal, a társadalom hogyan tette lehetővé, hogy élni tudja­nak vele. A felmérés sorun sok jó doiog került fel­színre, de sok olyan példa is. amely elgondolkodtató. Ha az ember nőnek szüle­tik, már eleve"hátránnyal in­dul az életben. Pedagógus vagyok. Tagja a városi párt- bizottságnak és a tanácsnak. Szívesen csinálom, mert úgy érzem, telik az erőmből a társadalmi munkára is. De mások előtt nap mint nap bizonyítanom kell, hogy ■ va­lóban képes vagyok minden­nek az elvégzésére. Őszintén szólva, irigylem a férfiakat, amint kényelmesen bebal­lagnak egy-egy értekezletre, ahova én az utolsó pillanat­ban szaladva érkezem. Tőlük sohasem kérdezik, meddig tart a megbeszélés, nekem mindig be kell róla számol­ni. És kétszer annyit kell produkálnom, hogy elhigy- gyék: társadalmi tisztségem ellátása nem gátolja a mun­kát. * A mi termelőszövetkeze­tünkben a tagság kétharmad része nő. Mi végezzük a munka oroszlánrészét és ne­hezét. Kapálunk, járunk a gépek után, még a kazla­kat is mi rakjuk. És mégis, néha alig tudjuk teljesíteni azt a bizonyos munkaegysé­get, amely feltétlen kell a nyugdíjunkhoz, a szülési szabadságunkhoz, a gyer­mekgondozási segélyünkhöz. A folyamatos munka, a fér­fiaknak van fenntartva. Ná­lunk az állattenyésztő telep­re ki lehetne írni: „belépni csak férfiaknak.” Hiába végzett sok lány szaktanfo­lyamot. még a baromfit is férfi gondozza és nekünk csak a kapa marad, meg az idénymunka. A melléküzem- ágaink is férfiak számára adnak munkát. Talán az a baj, hogy a vezetőségben; ahol döntenek, alig van nő. * Ellátogattunk egy üzembe,’ ott az asszonyok megmutat­ták, milyen szociális létesít­mények vannak.- És panasz­kodtak. Panaszkodtak, hogy szűk az öltöző, hogy kevés a tisztálkodási lehetőség és nem jut hely a gyermeknek a gyári bölcsődében. Míg ők panaszkodtak, mi irigyked­tünk. Nem szép dolog, de irigykedtünk. A mi szövet­kezetünkben a legmoder­nebb istállót építették fel és nincs egy négyzetméternyi öltöző. A takarmányoskam- rában tesszük le a ruhánkat. Vízvezetékről isznak a tehe­nek. de mi csak a csap alatt moshfttjuk meg a kezünket. Hogy a szövetkezetünk hoz­zájáruljon egy bölcsőde épí­téséhez. ilyesmi még csak szóba se került. A mezőn nincs tető a fe­jünk felett, ilyen a mezei munka. De a nagy tábla szé­lén nincs egy kis félereszes menedék sem, ahová elhú­zódjunk az eső, vagy a tűző déli nap elől. Még annyit sem tesz meg a szövetkezet vezetősége, hogy egy lajtban vizet hozzanak ki. Azt mond­ják, ott a korsó. * A mi üzemünkben sem arany a helyzet. Az üzemi nőbizottság, a pártszervezet segítségével felmérte, milyen eltérés van a férfi és a pői munkások fizetése között. Tudjuk, hogy a férfiakat jobban fizetik. A vizsgálat során mégis az derült ki, hogy nincs igazunk. Bérezé­si rendszerünk az a bizonyos „tól-ig” rendszer. Ez azt je­lenti, hogy megvan a törvé­nyes alapszint, meg a felső szint. De amikor közelebbről nézzük, mindig kiderül, hogy a nők órabére az alapon van, a férfiaké a plafonon. És nem szólhatunk, mert a tör­vényt nem sértették meg, mert mindnyájan benne va­gyunk abban a bizonyos „tól-ig”-ban. Arról már szinte beszél­ni sem érdemes, hogy két egyszerre induló, egyformán képzett és tehetséges szak­ember között, ha az egyik férfi és a másik nő, tíz év múlva már behozhatatlan a távolság. Mert a nő közben otthon maradt szülni. És az ilyen kiesés a gyár szem­pontjából nem kívánatos. Egy gyerekes anya nem ke­rül felelős beosztásba, mert ugyanis minduntalan otthon­marad, ha beteg a kicsi, an­nak az esze a csalódon jár és nem tud olyan intenzíven „csak” a munkára gondolni. S büntetésül, mert vállalta a gyermek és a család ter­hét, elmarad egy-két fizeté­si osztállyal a férfiak mö­gött. ' * Azt mondják, azért kere­sünk mi nők kevesebbet, mert nincs szakképzettsé­günk. Ez igaz. De ennek az igazságnak másik oldala is van. Szakmát kell a lányok kezébe adni. Siajnos. a mi lányaink már az indulásnál háttérbe kerülnek. Hallot­tam egy országos statiszti­kát amely szerint az ipari- tanuló-intézetekben tanuló fiúk 16 százaléka kap kollé­giumi elhelyezést. A lányok­nál csupán 1,6 százaléka ke­rül kollégiumba. Heves me­gyében nincs kollégium ipa­ri tanuló lányok részére. Még a távlati tervekben sem szerepel. A mezőgazdasági szakmunkásképzésnél sem jobb a helyzet Kollégium ugyan van, de a szövetkezet­ben nem fogadják szívesen a szakmunkáslányokat. Nem kapják meg a megadható magasabb bért, s ha egy-egy szövetkezet fel is vesz éven­te néhány fiatalt szakmun­kástanulónak, azokat a fiúk közül válogatják. Sok nő dolgozik a taná­csoknál. A vezetésben azon­ban ennek nyoma sincs. A nők között nem folytatnak céltudatos kádernevelést, a tanácsapparátus vezető állá­saiban lámpással sem lehet találni nőket. Ha akad is, és valami folytán más beosz­tásba kerül, a helyét feltét­len férfivel töltik be. Ado­mákat faragnak a pedagó­guspólya elnőiesedéséről, de ez egyáltalán nem tükröző­dik az iskolaigazgatók szá­mában. Valahol ott lehet a hiba, hogy onnan, ahol az érdemi döntések születnek, hiányoznak a nők. Hogy mennyire, arra egy ország láthatott példát a. televízió­ban. Három estén keresztül vitatkoztak az abortusztör­vényről, a családtervezésről, a szülésekről — férfiak. * Azért mi is hibásak va­gyunk. Nem vállalunk szíve­sen vezető szerepet. Nem ál­lunk ki bátran. Szeretünk elbújni a mögött, hogy a nő legfontosabb feladata bár­milyen beosztásban is van, mégis csak a család, a gyer­írók, szociográíusok a mikrofon előtt Országos vitát váltott ki annak idején Végh A.níal „Állóvíz” című szociográfiá­ja, melyet egy hihetetlenül elmaradott, egészséges életre szinte képtelen falucskáról, Penészlekről írt. Az írás körül gyűrűző vi­har mind több és több írót, szociográfust ösztönzött más roagyp.rországi „állóvizek” fel' ’■ éra, elemzésére, s a i .Idas lehetőségeinek felvázolására. Bács-Kiskun megyében a párt- és állami vezetők is aktívan bekap­csolódtak ebbe a munkába, _ _____ [i/ü i 960. október 1., szerda s így valóságos mozgalom­má szélesült az „állóvizek” felszámolására 1 irányuló küzdelem: megyei, járási, községi értekezleteken vitat­ták meg a legélesebb, eddig gyakran takargatottt gondo­kat is. A Magyar Rádió szol­noki stúdiójának két mun- kakatársa, dr. Pálréli Ágos­ton és Deroe Zoltán a mun­ka legérdekesebb, legvita- , tottabb pontjairól készített kerekas/.tal-beszélgetést a megye tanácsi vezetőivel és a Bács-Kiskunban dolgozó szociográfusokkal, Zám Ti­borral, Hatvani Dániellel, Varga Mihállyal. Az „Állóvizek partjain” című műsor október ’3-án, 18.00 és 19.00 óra között hangzik el a 222 méteres kö­zéphullámon. meknevelés. Ha a férfiak­ban él az a régi felfogás, hogy az asszonyoknak ott­hon a helye és-.nem alkal­mas vezető beosztásra, hát az asszonyokban még hatvá­nyozottabban él. Egy iskola női igazgatóját maguk a nők sem ismerik el szívesen. Egyik-másik szövetkezetben sokszor azért áll a női rrftm- kacsapat élén férfi, mert a női vezetőt maguk az asz- szonyok sem vállalják. Mi sem vagyunk angyalok ... Bennünk is van hiba. Egy beszélgetés során mondták mindezt el üze­mi. termelőszövetkezeti asszonyok, irodai alkalma­zottak. Amit elmondtak, adalék a nők helyzetéhez. Ha itt-ott kiélezve is, ha eltúlozva is, sok volt sza­vukban az igazságból. Az illetékesek bizonyára levonják majd belőle a he­lyes következtetéseket. Deák Rózsi Nagyon drága az alma... és nagyon olcsó — Mennyi az alma? — Hat nyolcvan.- — Fél kilót kérek ... A vevő savanyú arccal dönt így, hiszen a mosoly­gósán szép alma mellett 4,50-ért kínálják a szőlő ki­lóját, ugyanannyiért a kör­tét. De ha a gyerekek még­is almára éheztek ... Drágállják az almát. Par nászok érkeztek hozzánk is, hogy például Füzesabony­ban nyolc forintért adják kilóját és más megyék váro­saihoz képest — Győrben például 1,60-tól 3,50-ig inga­dozik az alma ára — nálunk túl sokat "kérnek ezért a gyü­mölcsért, E panaszok nyomán kör­bejártuk Eger zöldségbolt­jait, a piacot. Gólya utca: — A mi vásárlóink szíve­sen megfizetik a magasabb árat is, csak jó minőségű le­gyen az alma — mondja ér­Mikor éri balesel a gyalogest? A BM közlekedési csoportfőnökségnek felmérése A BM közlekedés csoport­főnöksége az első fáiévá ada­tok ismeretében megvizsgál­ta, hogy legtöbbször hol és miikor éri baleset a gyalo­gosokat. A felmérés során kiderült, hogy hat hónap alat 2714 olyan közúti bal­eset történt, amiikor a jár­művek gyalogost ütöttek el. Az esetek többségében, csak­nem 1900-szór — a járóke­lők voltaik a hibásak, mert szabálytalanul haladtak át az úttesten. Figyelmeztető adat, hogy mind gyak­rabban fordul elő: jár­művel, vagy eltfcaikart, az úttestről be nem lát­ható tárgyaik, berendezések mögül lépnék 'körültekintés nélkül, hirtelen az úttestre. A gázoló jármű legtöbbször személyautó, másodsorban motorkerékpár, harmadsor­ban pedig teherautó. Elgondolkoztató, hogy a járművezetők mind gyakrab­ban ütnek el embereket a kijelölt gyalogátkelőhelye­ken,. sokszor pedig a megál­lási kötelezettséget mulaszt­ják el, például abban az esetben, amikor gyermekek egyenként, vagy csoportosan mennek át az úttesten. Gá­zoltak azonban olyanokat is, akikről már messziről meg­állapítható volt, hogy nem képesek biztonságosan, tes­ti épségüket megóva közle­kedni. A csoportfőnökség arra ké­ri a járókelőket, legyenek körültekintők, figyelmesek és segítsenek azokon, akik­nek az utcai közlekedés — betegség, idős kor stb miatt — nehézségeket okoz. (MTI) deklődésünkre az eladó és néhány perces ott-tartózko- dásunk bizonyította szavait. Bár ha olcsóbb, de jó alma lenne ... akkor fogyna iga­zán. Ez viszont már a vevők véleménye, amelyet a Lenin úton, a Várállomásnál, a Ráckapu téren, és a piaci standok előtt elhangzottak­ból összesítettünk. E véle­mények birtokában tettük fel a kérdést Patkó József­nek, a MÉK elnökének: mi­ért ilyen. az alma? — A minőségű al­mát, ameiyek pillanatnyilag 6—6,80-ért kerülnek eladás­ra, exportáron, vásároltuk a termelőktől. A pétervásári- ak például 6 forintot kaptak kilójáért, s miután az ex­portpiacon „dugulás” követ­kezett be, kivittük boltja­inkba a külföldre szánt al­mát. Ezért drága ... meg azért, mert az alma „késés­ben” van. Nem ért még be a zöme. Különben azt is kérdezhetnék a vásárlók, hogy miért olyan olcsó az alma? — Miért? — Biztosan találkozott az üzletekben az 1,30 forintért árusított fehér almákkal... — Igen. .. bizalmatlanul nézegetik és nem nagyon vá­sárolják. — Pedig a legolcsóbb gyü­mölcs, amit az utóbbi idő­ben piacra dobtunk. Mégpe­dig azért ilyen olcsón, mert a termelővel megegyeztünk; közösen alakítjuk ki az árat. Mégse viszik ... — Talán gyenge a propa­gandája .... hiszen a Had­nagy utcai lakótelepen, ahol plakát és szóbeli hírverés is népszerűsíti ezt az almát, 10 kiló számra is vásárolják. Máshol meg' nem értik; mi­ért csak 1,30 az ára? — Pedig a boltosok figyel­mét felhívtuk a jó propa­gandára. Sőt! Célprémiumot is tűztünk ki, hogy több al­mát adjanak el, olcsóból, exportminőségűből egy­aránt. — Hiányolják azt is, hogy a nagyon drága 6,80-as és a nagyon olcsó 1,30-as alma között pillanatnyilag még nagy' az űr, o vásárlók sze­retnének többféle ... piros almát is kapni. —- Eddig a nagy almater­melő gazdaságokban csak válogatva szedték a piros gyümölcsöket, mert még nem érett meg teljesen ... Még a szabolcsiak sem je­lentkeztek a piacon. A fe­hér alma pedig nem nagyon kell a vásárlóknak. De leg­később két héten belül elér­kezünk majd a dömpinghez. — Gond? — Ügy terveztük, hogy 110 vagonnal vásárolunk fel, de csak Kiskörén és Pétervásá- rán ennek a kétszerese ter­melt. Rengeteg az alma. Biztos jelentkeznek majd a más megyei versenytársak és az árak rohamosan men­nek majd lefelé. — A vásárlók többek kö­zött azért nem értik a mos­tani magas árakat, mert ol­vastak arról, hogy sok alma lesz az idén, értékesítési gondok várhatók. Nem le­hetne nagy tételekben ol­csón eladni? — Dehogy nem. Megbízot- taink felkeresik az üzeme­ket, hogy megrendeléseket gyűjtsenek almára, sőt azon is gondolkodunk, hogy mi­lyen kedvezményeket lehet­ne juttatni a nagyobb téte­lű vásárlásoknál? Előrelát­hatólag 2,40, 4 forint között jó minőségű téli almát tu­dunk adni... bármilyen mennyiségben. Most kaptam a hírt, hogy Pétervásáráról rövidesen útnak indítják az első jonatán-szállítmányt, 2,40-ért adjuk a piacon és az üzletekben. Ennél jobb happy enddel úgy gondoljuk, nem is zá­ródhatott volna olvasóink panasza nyomán tett kőr­útunk ... Kovács Endre Csomag Amerikából... Az a dicsekvő Nyavalyek Guszti elmesélte, hogy mostanában nap nap után pompás ragulevest eszik, mert kapott egy csomagot Amerikából, s abban volt féltucat levespor. Ez a le­vespor csakugyan csodálatos talál­mány. Meséli az a dicsekvő Nyava- lyek, hogy fél liter langyos vízben megfőzi a szürkésfehér port és ra­guleves lesz belőle, griznokkedlivel. De micsoda raguleves! Noha a sta- nicliban csak por van, a raguleves­ben csirkelábak úszkálnak és zsír­karikák a leves tetején, zöldség is van benne. Meséli az a dicsekvő Nyavalyek, hogy kapott legutóbb Amenlcából meggyesrétesport, hát az valami nagyszerű. Beszórja a tepsibe a port és megsüti, forró meggyestészta lesz belőle, külön stanicliból kell rászórni a meggymagport, hogy egészen olyan legyen, mint a friss rétes. Hála az Égnek, tegnap én is kap­tam egy csomagot Ohióból, az írók világszövetségétől. Hat konzerv volt benne angol feliratokkal. Azonnal lesiettem Nyavalyekhez, aki már já­ratos a ilyesmiben, hogy fordítsa le a feliratokat. Nyavalyek hosszan nézegette a do­bozokat. — Ez itt rántottesirkepor — mondta az egyikre — tudja, hogyan kell elkészíteni? Mgtudtam, hogy negyed liter eny­hén sós vízben kell megfőzni a port kilenc percig s azzal már kész is a rántottcsirke, gyártja Williams Ltd. Chicago. — Hát ez mi? — kérdeztem Gusz­tit az egyik lila dobozra mutatva. Összehúzott szemöldökkel olvasta a feliratot. — Érdekes — mondta — tudja mi ez? Feleség-por özvegyek, agglegé­nyek és fronton szolgáló katonák ré­szére. — Ne vicceljen, Nyavalyek! —1 Nem, vicc. Itt van a használati utasítás is. Gyártja Brown és Mar-, chulek Ltd. Chicago. Azt mondja: gőzölje ezt a dobozt negyedórán át s aztán hagyja kihűlni. Lefekvés után tegye a feje mellé és pompás élve­zetben lesz része. — Nem hiszek ebben, Nyavalyek! — Maga nem tudja, mit produkál az amerikai konzervipar. És milyen leleményes az újvilági technika! A sógornőm — bizisten igaz — kapott lábfestéket. Harisnya odaát sincs, de aki azzal a festékkel befesti a lábát, úgy néz ki, mint akin harisnya van. És azt írja a Páni néni, hogy télire küld nekem kötöttkesztyű-festéket, amivel ha a kezem befestem, úgy néz ki, mintha kesztyű volna rajtam. Legutóbb például kaptam eyy pepita nadrágot tőle és hozzávaló pepita cérnát, ha a nadrágom elszakadna. Rágyújt? Elővett egy csomag cigarettát. Le­fejtette róla a celofánt, aztán felbon­totta a biborpiros csomagolást, fel­tépte az ezüstpapírt, 20 cigaretta volt benne vitorlavászonban. Hosszú, szögletes cigaretták, gyártotta Hud­son és Brook Ltd. Detroit. Rágyújtot­tam egyre. — Mi ez? — kiáltottam fel fuldo­kolva. — Ízlik? Petróleumban van pácol­va. Valódi amerikai. — Nagyon finom. — Hallatlanul leleményesek odaát. Fáni néni azt írja, legközelebb az­beszt-cigarettát is küld. abszolút tüz- mentest. Gyártja Keller Co Green Ltd. Alabama. És micsoda férfiruhá­kat kaptam. Többek között egy vild- goslila zakót, sárga gombokkal. És féltucat köralakú zsebkendőt. — Hát az minek? — Mert odaát rájöttek, hogy az ember mindig a zsebkendő sarkába fújja az orrát. Elköszöntem Nyavalyeklöl, csak még arra kértem, hogy mondja meg, mi van abban a rózsaszín tégelyben, amit szintén most kaptam. Diinnyögve elolvasta az angol szö­veget, aztán felkiáltott: — Szerencsés fickó! Meleg alsó­nadrág van benne! — Ügyan! Ebben a kis tégelyben? — Igen. „A konzerv felbontása után oldd fel annak tartalmát lan­gyos vízben és főzd meg spiritusz­kockán. Pompás meleg alsónadrág. Gyártja Stooke és Mooke. Washing­ton”. — De már ezt nem hiszem, Nya­valyek! Ügy vélem, maga rosszul fordít egy kettős jelentésű szót. Fo­goly áfonyával vagy fegyenc áfonyá­val nem mindegy. Amit maga alsó­nadrágnak fordít, az talán ürühúst is jelent, — Ürühúst. Ügy. És akkor miért van ráírva, hogy 58-as hasbőség? Maga csak bízzék az amerikai tech­nikában. Meleg alsónadrág, ez uram. — Na mindegy. Télikabátpornak jobban örültem volna. Nyavalyek. Most még csak azt mondja meg, hogy a sok por mellett mi ez a kis üveg folyadék? Kézbe vette, megnézte, aztán fe­lelt: — Fejfájás elleni por.

Next

/
Thumbnails
Contents