Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
Nyílt levél a néphez Magyarország Horthyék jóvoltából 1944. március 19-én nemet tartománnyá süllyedt. Ettől kezdve folyamatosan erősödött a tömegek náciellenesscge és békevágya. Hitler csak az ízig-vérig Pálfy- és Szálast-féle nácikra számíthatott, ezek azonban igazán jelenijős erőt nem képviseltek. Hitler éppen ezért jobbnak látta, ha megóvja a folytonosság látszatát cs Horthyt a helyén hagyja. Horthynak még ebben a helyzetben is módja lett volna a szakításra. Nem hiányoztak a jelzőlüzek sem, hiszen Mussolini rendszerét felrúgta az olasz nép, Varsó népe két ízben is fellázadt, s egymást követte a román, a bolgár es a finn tényleges kiugrás. Horthy azonban kitartott a szovjetellenes hadviselésben Hitler mellett, angolszász katonai megszállásban reménykedett és csendőrtábornok megbízottjával — történelmi alibi gyanánt — aláíratta Moszkvában az ideiglenes fegyverszüneti egyezményt. Hitler ekkor játszotta ki utolsó magyarországi aduját. Himmler tervei szerint Winckelmann SD-tábornolt közreműködésével Szálast kezére adta a hatalmat. Ez a fordulat azonban történelmileg és a hatalmi helyzetből kifolyólag nem volt szükségszerű. Léteztek olyan magyar katonai és civil erők, amelyeknek mozgósítása, tudatos megszervezése — a katasztrófát elháríthatta volna. Ennek a ténynek jegyében intézett 1944. október 2H-án nyílt levelet a magyar néphez a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ez a nyílt levél megjelölte az egyetlen lehetséges utat és módot a valódi fegyverszünet eléréséhet. A kommunista párt nyílt levele, mint kiáltvány, mindenekelőtt leleplezte a Horthy-legendát. Megállapította, hogy a gyászos fordulatért, a nyilas hatalomátvételért, az utolsó csatlós gyalázatért — egyértelműen Horthy és garnitúrája a felelős. A nyílt levél rámutatott, hogy a valódi kiugrás feltétele a honvédség átszervezése, fegyveres együttműködés a Vörös Hadsereggel, a munkásság és a polgári demokratikus magyarok felfegyverzése. Horthy tisztában volt mindezzel, de a szükséges tennivalókat tudatosan szabotálta. Félt a néptől. Persze, a kommunista párt nyílt levele a demokratikus erők hibáit sem takargatta. A demokratikus pártok ugyanis beérték az antifasiszta propagandával s elhanyagolták a szervezés munkáját. Ügy gondolták, a nép érzelmi szembefordulása á fasizmussal elegendő tett. Abban reménykedtek, hogy a Vörös Hadsereg gyorsan és simán felszabadítja az országot s meglapulva ki lehet várni ezt a boldog pillanatot. Ezért az antifasiszta propaganda csupán a feladat egyik fele volt, a másik fele a fegyveres felkelés megszervezése lett volna. Ez elmaradt. A kommunista párt még idejében fölemelte figyelmeztető és hívó szavát. Útmutatásának helyességét, politikai tisztánlátását az idő teljes mértékben igazolta. A nyílt levél kimondta: „A magyar népnek nem várakoznia kell a Vörös Hadsereg felszabadítására, hanem az általános nemzeti ellenállással vállalnia kell a harcot <i Vörös Hadsereg támogatására, országunk és népünk érdekében! Ma a harc vállalása kisebb áldozatokkal a békét és a szabadságot jelenti, a harc nem vállalása pedig azt, hogy a háború végiggázol minden hajlékon, tanyán, falun és városon! ’ A kommunista párt e katasztrófa elhárítására fegyverbe szólította a magyar népet. Országos méretű partjzánharc — ez volt a lehetséges platform. A kommunista párt legjobb fiai és még néhány elszigetelt csoport — valóban fegyvert fogott. De ha valamennyi antifasiszta teszi ezt, akkor á háború hónapoklcal megrövidül, tizezerek élete és mérhetetlen anyagi érték megmarad, Budapest nem válik romhalmazzá és a béketárgyalás színe elé nem a Harmadik Birodalom utolsó csatlósaként áll az ország. Földes Mihály A Finomszerelvénygyár és a svéd MECMAN-cég együttműködésének eredményei Lapunk beszámolt arról, hogy a Finomszerelvénygyár 1967 végén tízéves együttműködési szerződést kötött a svéd MECMAN-céggel pneumatikus automatika elemek gyártására és értékesítésére. A megállapodás lényege az, hogy a Finomszerelvénygyár a MECMAN-licenc alapján egyelőre az 1500-as • típusú hengersorozatot gyártja, de nemcsali az ország, hanem az egész MECMAN-piac igényeinek megfelelően Európa, sőt azon túl is több ország számára. Xagy sorvzalbiin, gazdaságosan Mit jelent az esztergályos, a művezető és a gyár számára, ha nem kell minduntalan mást csinálni, hanem huzamosabb ideig nagy sorozatban termelhetnek? Ügy véljük, ennek sem szervezési, sem gazdasági előnyeit nem kell bizonygatni. Mit kapnak a MECMAN-cég részére kiszállított áruért? — Ellenértékként megkapjuk a MECMAN-rendszer összes elemeit, így a magyar ipar számára a teljes MECMAN gyártmányválaszték rendelkezésére áll, nem dollárért és nem svéd koronáért, hanem cserében, a Finomszereivénygyárban készült termékekért — válaszolta Kócza Imre, a Finom- szerelvénygyár vezérigazgatója. Mit tud a pneumatikus automatika ? A pneumatika alkalmazása azt jelenti, hogy a sűrített levegő, a munkaheivge- rek és a szabályozó szelepek segítségével bármely mozgás — a Bervában gyártott elemekkel az egyenes vonalú mozgás — automatizálható. Működése gyors és biztonságos, főleg a mellékidőt csökkenti lényegesen, a pneumatikus automatika nagyban hozzájárul a termelés, a termelékenység növeléséhez. Elsősorban ipari folyamatok automatizálásánál és a szabályozási technikában használják, de alkalmazható autóbuszok ajtajának nyitására. zárására, kézi mozgatású gépek, készülékek, gépsorok, vagy a szállítás automatizálására. A fejlett ipari államokban pneumatikus elemeket használ a gyógyszeripar, a kohászat, a bányászat és főleg az atom- és a rakéta- technika. Nemcsak az előzetes piackutatás, hanem a . svéd— magyar szerződéskötés hírére megnyilvánuló nagy érdeklődés is igazolta, hogy az automatizálásra szükség van, ha deviza nélkül hozzájutnak, az üzemek alkalmazzák. — Mit tett a Finomszorel- vénygyár? — Nem kellett terveket és gyártási dokumentációt készíteni, sem ' hosszadalmas kutatómunkára, sem milliókat emésztő kísérletekre nem volt szükség. A Finom- szerelvér.ygyár készen kapta a gyártási dokumentációt és a szerződéskötés után hat hónappal megkezdtük az automatika elemek gyártását és szerelését. Az első évben 9 millió forint értékű automatika elemeket gyártottunk, az idei terv 38 millió és a Finom szer el v é n y gyár rövid időn belül el akarja érni a 100—120 milliós termelést — hallottuk a gyár vezérigazgatójától. A magyar ipar számíthat rá Az új gyártmány nemcsak a Finomszerelvénygyár, hanem az egész magyar ipar számára fontos. Ugyanis az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság számításai szerint a Bervában gyártott automatika elemekkel — átlagosan 20 ezer forintos költséggel — az országban 2750 gépet, illetve berendezést lehet automatizálni. Hogyan? Az elavult gépek gyorsan és gazdaságosan- fel- újít hatóik és átalakíthatok automatizált célgépekké. Hangsúlyozzuk, aránylag kevés költséggel és ez rendkívül fontos, mert beruházáMindjárt az első mondatnak furcsa kicsengése támadt: — Egy igyekvő közgazdász mindig talál magának elegendő munkát. Ezt mondta Haász Tamas- né, a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz dolgozója, aki még alig melegedett meg a munkahelyén. Szeptemberben kezdte meg gyakornoki évét. Az egyetemen jeles átlagot ért el. — És ha nem igyekvő a közgazdász? — Akkor még regényt is olvashat. Senki sem szól rá ezért. — Havi mennyiért? — Kettőezer-kétszázért. — Tehát a lelkiismeretén múlik csupán? — Azt hiszem. Ma még nem tudják, mit kezdjenek egy közgazdásszal a tsz-ben. Már nem kötelező az önköltségszámítás, ezért csak azt nézik: ezért ennyi dotációt kapunk, amazért an.v- nyi engedményt., tehát érdemes csinálni. Nem nagyon tudják, hogy pontosan menynyibe kerül valami. — Ezek szerint maga lesz a nagyokos, a lángész a tsz-ben? Elnézést a cinikusnak tűnő kérdésekért. — Ugyan. Én csak teszem Bzt, amit kell tennem. Most a jövő évi technológiai terv elkészítésén dolgozom. Mondtam a főagronómus- nak csináljuk ezt meg. Rendeljük meg a szükséges formanyomtatványokat. Készséggel egvezett brie. Ilyen tervet mar csmáltam harmad-kos evor ban, van már tape.: vom benne. — ÍV hát maga mondja majd meg. hogy mikor, milyen gépekkel, munkaeszközökkel, vódőszerekkel, hány embernek, mit kell csinálnia? Mit szóinak„ ehhez a ura A pálya kezdetén Számoltam a nehézségekkel — Nem én, a terv mondja meg. Hogy mit szólnak hozzá? ... Én felkészültem arra, hogy néha majd vitatkoznom kell. Vállalom is ezt. Ha csak egy anyag- könyvelőnek kellenek, nem vállalnám. Az nem nekem való. Nem azért tanultam az egyetemen. Mondták is már a volt egyetemi kollégáim, akik ismernek, hogy majd kapok én a fejemre, aztán befogom a számat. Hát nem!- — Mindezt csupán szub- jektívé vállalja vagy elvi meggondolásból is? — Ezért is, de azért is. Baj az. ha egy kezdő fiatal tele van ambícióval? Én nem is tudnám másként elképzelni. Azt szoktam Mondani, mindennap van huszonnégy órám és egy teljes éjszakám. Ennyi időből mindenre kell jutnia. Nyolc órát dolgozom, nem úgy, hogy beleszakadjak, de becsülettel, tisztességgel. Hét óra az alvás, naponta két óra a házi munka, a többi a szórakozás, az olvasás és más elfoglaltság. — Szigorúan él? — Ahogy vesszük. Én még semmit sem kaptam ingyen az élettől. Mindenért nagyon They kellett küzdenem. — /Küzdenie kell mos- tanáivm is? — A munkámat nem nevezném küzdésnek. Nem ügv vagyok azzal, hogy alig várom, mikor telik le a nyolc óra. A kötelességem, csinálom. Hozzátartozik az élelemhes. — Milyen kapcsolata van a tsz-dolgozókkal? — Viszneki vagyok, a szüleim mindig a földdel bajlódtak. Most is . Viszneken lakom. Maradhattam volna Pesten, intézetben, de én azért, mert társadalmi ösz- aezért, mert társadalmi ösztöndíjas voltam. Kint akartam lenni az emberek között. Ismerem a parasztembereket, tudom, hogyan kell velük beszélni, mit várnak tőlem. Ez nagyon sokat segít a munkámban. — Kell magának az emberekkel beszélnie? — Nézze, ha csak annyit kérdezek egy munkacsapat- •tól: hogyan megy a munka, kaphatom azt a választ: hát, nem nagyon. Aztán kiderül, hogy nincs jármű. Nem tudnak úgy szüretelni, ahogy kellene. Miért nincs jármű? Megyek tovább a gépészekhez. Közlik, hiányzik egy alkatrész, de bementek érte már Egerbe. Igaz, regen itthon kellene lennie az anyag- beszerzőnek. Mindjárt ki tudom számítani, milyen veszteség érte a. tsz-t ezen a napon. Pedig onnan indultam el, hogy az egyik munkacsapattól mekerdezteir, hogy megy a munka. — Azt hiszem, amit közben „felfedezett1’, mindenki tudta anélkül, hogy maga megmondta volna. Változtat maga a helyzeten? — Ha nem hinnék abban, hogy változtatni ouásfe, nem , csinálnám-. — Mostanában annyit beszélünk a közgazdasági tényezőkről; főként a mechanizmus reformja óta, és mégis, csak ennyit érne az egész? — Az úgy szokott lenni hogy év végén kiszámítják, mennyi volt a kiadás, mennyi a bevétel, a különbség pedig az. amit ki lehet osztani. Ez így nagyon kevés. Mindig számolni kell. Persze, nagyon leegyszerűsítve fogalmaztam így. A tsz-ben is .lel kell fedezni '-a közgazdasági kategóriákat és tiszteletben kell tartani azokat. Az ösztönössé# csak véletlenül adhat • jó eredményt. Bízni azonban csak a tudatosságban szabad. Ezért készítem most elő azt, amit majd később dolgozni fogok. — fis ha nem készítené elő? — Alckor eléldegélhetnék valami rutinmunka mellett, anélkül, hogy bármi hasznot hajtanék a tsz-nek. — Még. egy kérdést: mit vár el az élettől ? — A munkámon kívül nyugodt családi életet, ami alapja annak, hogy jó közgazdász legyek. Egy lakást az OTP segítségével. Nem vágyom meseautóra, csak egy autóra. Két gyereket. A többi már kapcsolódik ezekhez. Ennyi az egész. Sok ez. vagy kevés? Ezt nem tudom. it Azt is mondhatnám, valami furcsa makacsság hajtja. önmaga- állított fel önmagának mércét. Nem is alacsonyra. Lelkes? Meg iskolásán buzgó? Makacsul hiszékeny? Annyi biztos, hogy tenni akar lelkíismerete szerint, önnyugalmáért és munkája hasznosságai hhí í*. Molnár Ferenc sokra ,nem áll rendekezésre elegendő pénz. És a fejlesztéshez nincs szükség korver- tibilis devizára, nem kell letéti díjat, sem vámot fizetni. Kérdés, hogy az automatizálás a népgazdaságnak kifizetődik? Gyakorlati megfigyelések és megbízható számítások szerint automatizálással a) mellókidö 25 százalékkal csökkenhető. Ez egy- eg.v gépnél, illetve berendezésnél 125 óra megtakarítást jelent. Ha ,2750 gépet automatizálnak, akkor, évente 34-1 ezer normaórát takarítanak meg. A Finomszerei vény gyár megyénkben először valósi tott meg más társadalmi rendszerű országgal gazdasági együtt működést. Nemcsak a ’ hazai, hanem a világpiacon: is keresett és kedvező áron értékesíthető terméket a megállapodás megkötése utáh aránylag rövid időn belül nagy sorozatban kezdtek gyártani. Nemcsak árutermelést és termékcserét folytatnak, hanem a magyar ipar számára megteremtették az automatizálás előfeltételeit. Mégpedig gazdaságosan, devizabefektetés nélkül, gyorsan megtérülő beruházással Ezért a Finomszerelvénygyár —MECMAN szerződés első kétévi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az együttműködés eredményes. (Fazekas L.) Szabad szombat cs üzemegészségügy C 5 c J Az Egészségügyi Minisztérium a Munkaügyi Mimsz- térismrfinl í-.s a . Pénzügyin in is/téri tómmal egyetértés ■ ben. állást. foglalt az üzem- egészségügyi szolgálat, és a területi bölcsődék munkaidő- beosztásának ügyében. A minisztérium állásfoglalás it az tette időszerűvé, hogy .•/ ipar és az építőipai nagyobb részében az év végéig általában heti 11 órára csökken ■ a munkaidő és jelentős .számú üzemben megvalósult vagy a közeljövőben megválásul-a szabad szombat. Ennek következtében a területi bölcsődék kihasználtsága szombati napokon jelentősen csökken. Az állásfoglalás szerint az üzemegészségügyi szolgálatban foglalkoztatott orvosok, középfokú egészségügyi dolgozóik munkaidejét az üzem munkarendjéhez kell igazítani. Szabad szombatokon az üzemegészségügy! szolgálat működése is szünetelhet — az üzem igényének megfelelően. A területi bölcsődék nyitvatartási idejének a lakosság igényeihez kell alkalmazkodnia. Ha a szombati napokon jelentősen csökken a gondozott gyermekek száma, a bölcsődét megfelelően csökkentett létszámmal lehet üzemeltetni. Ebben az esetben a bölcsődei dolgozók szombatonként felváltva dolgozhatnak, egy részük minden második héten szabadnapot kaphat. (MTI) A pimceme&fe** Ví A völgyben fekvő kis mát. raalji község útjain 'szőlővel megpakolt lovas kocsik haladnak. Folyamatosan szállítják az új bor „nyersanyagát” a szövetkezet pincéjébe. A préseknél szorgalmas emberek munkálkodnak. Néhány másodperc és friss must csordul az öblös fakádakba. A munkát Cseh Pál, a szü. esi Bajza József Tsz pincemestere irányítja nagy szakértelemmel. — 1968 ót a dolgozom a termelőszövetkezetben, ahová szívesen jöttem, mert a faluban nagy múltú a szóló- és bortermelés, a természeti adottságok is megfelelők. A napsütötte lankákon mézédes szőlők teremnek, melyekből, kivaló minőségű borokat készítünk. A VI. nemzetközi borversenyen peldá-uJ négy aranyérmet hoztunk el. Elmondta, hogy a pincemester munkája nem csupán abból áll. hogy végigjárja a pincét, megkopogiatja a hordókat, hanem már a szüret előtt elkezdődik a pincei edények, fakádak, hordók tisztításával, mosásával, amikor előkészítik a hordókat az új borok fogadására. Ezután következik a szüret, a beszállítóit .szóló feldolgozása, préselésé, majd a must megvet tód kezelése. Szavaival élve a bor érését elő kell segíteni, a bort ápolni, dédelgetni kell, mint á gyereket. 'A mustból csak szakszerű kezelés útján lesz kristálytiszta, élvezhető bor. — Szeretem azt az emberi — mondta mosolyogva —, aki az egészséges életmód mellett egy-egy pohár bort elfogyaszt, mert a bor kicsiben orvósság, nagyban méreg. Ö maga csak néha iszik meg egy-egy pohár kával. Meséli, hogy legutóbb olvasta. hogy Franciaországban Provensal vidéken a termelők közös részvény társaságokat alakítottak, ahol közösen használják a gépeket a szőlő- műveléshez, a must feldolgozáshoz, és közösen értékesítik az árut. — Én ug\ gondolom — mondta —, hogy nálunk a közös gazdasagok is létrehozhatnának ilyen tágulásokat a szőlőművelésre, a borok ké. szítésére és tárolásara. Azt hiszem, hogy így olcsóbban előállíthatnánk a borokat.. Mevtusi l u ISea. október 33... kedd i
