Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

í

Szedik a csemegeszőlőt Helyrédéi

A Mátra alján is megkezdődött a csemegeszőlő szedése. A nagyrédei Szőlőskert Tsz 130 holdas csemegetáblájából idáig mintegy 10 vagon szőlőt adtak át a hazai és külföldi megrendelőknek. Az idén 25 mázsát „hoz" holdanként a kor- donos művelésű szőlő. Képünkön: a frissen szedett szőlőt a helyszínen válogatják, osztályozzák.

(MTI Foto: — Barna István fefliv.)

Áz üzlet gazdát keres

MEGYÉNK kiskereskedelmi forgalma évenként 6—7 százalékkal növekszik. Ez azt jelenti, hogy több millió forint értékű áruval többet vásárolunk, mint pár évvel korábban. Persze megnézzük, hogy mire költjük pénzünket, ezért elvárjuk, hogy az üzletekben megfelelő választék legyen, kulturált körülmények között, figyelmesen szolgáljanak ki. De az igényeknél és a kiskereskedelmi áruforgalom növekedésénél lassabban fejlődik az üzlethálózat. Legrosszabb a helyzet Egerben. Egy éve lebontották a Centrum Áruházát, a volt banképületbe zsúfolt üzlet és a Lenin úti két ÁBC-áruház nem pótolja a régit sem, még kevésbé elégíti ki az újabb igényeket.

Az elavult, szűk és korszerűtlen üzletek miatt panaszkodnak a kereskedők és jogosan bosszankodnak a vásárlók, mégis az új üzlethelyiségeknek nincs gazdájuk. Milyen ellentmondás! De mi lehet az oka?

Az egri strandbejárattal szemben már „tető alatt” a két impozáns épület, de sehol sem kaptunk kielégítő választ arra, hogy mi lesz a földszinti helyiségekben. Az OTP-öröklakások földszintjére társberuházóként jelentkezett a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalat és a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. De a vendéglátók augusztusban visszaléptek, a 261 négyzet- méteres területen nem léteEgy óvatlan lépés az úttesten...

sítenek sem presszót, sem bisztrót. Az OTP korábban azt mondta, hogy 1,2 millió forintba kerül a helyiség, de a tervdokumentáció elkészülése után kitűnt, hogy 1.4 milliót kell fizetni. Ezt a vendéglátóipar sokallta, eny- nvi pénzük nincs.

LEHETSÉGES, hogy ma még nincs szükség . Egerben újabb nagy presszóra. De pár év múlva nagyon fog hiányozni a Népkert és a strand mellett. Hol találnak akkor majd helyet?

A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az év elején még három üzlet- helyiséget igényelt az Egészségház utcában. Különleges alapozással az átlagosnál jobb kivitelben készül a két épület és az építőipari árak a vártnál jobban emelkedtek Ma ott tartanak, hogy a három üzlet helyett csak ajándékboltot nyitnak, bár szerződés még erre sincs.

A rangos üzlethelyiségek a megyében eddig nem találtak „vevőre” sem az állami, sem a szövetkezeti kereskedelemnek nincs elegendő pénze. De hajlandó fizetni az Ezermesterbolt, Budapesti vezetői többször jártait Egerben, hogy az úttörőknek való összes ruhát, felszerelést és játékokat árusító üzletet, valamint barkácsmű- helyt nyissanak. A Textilnagykereskedelmi Vállalat árusítással egybekötött divatbemutató-termet akar létesíteni. Eddig a megyében nem volt saját üzlete, de az új mechanizmus körülményei között szükségesnek és kifizetődőnek tartják; Egerben feltétlenül szükség van korszerű férfi és női ruházati boltra, ahol szövetet, készruhát és felöltőt vásárolhat a lakosság.

EGYRE JOBBAN szaporodnak az autók és motorkerékpárok. De alkatrészért Budapestre kell utazni, mert megyénkben nincs megfelelő szaküzlet. Az AUTÓKER vezetői korábban jártak- Egerben, üzlethelyiséget, kerestek, jelentős befektetésre hajlandóak, de amikor az OTP- nél érdeklődtünk, az AUTÓKER nevét nem említették. És az Ezermesterbolt sem .kapott végleges választ.

Tárgyalnak arról, hogy a Művelt Nép könyvkereskedést nyit. Korábban szó volt róla, hogy a Magyar Dohányipar mintaboltot nyit. Köztudomású, hogy Budapest után Eger a legnagyobb idegenforgalmú város. Vajon túlzott igény lenne, hogy do- hányszaküzletet nyissanak és kubai szivar, egyiptomi cigaretta mellett Fecske cigarettát is vásárolhassunk Egerben?

A korábbi elképzeléseket és a meghiúsult terveket nem soroljuk tovább. Gyanítjuk, hogy a szerződéskötést az OTP eddig nem sürgette, mert az Egészségház utcában maguknak akartak fiókot nyitni. De központjuk erre egyelőre nem ad pénzt, másrészt a lakosságnak sokkal nagyobb szüksége van üzlethelyiségekre, több árura és kulturáltabb kiszolgálásra. Az OTP és a kereskedelem szerződéskötése sürgős, mert a huzavona akadályozza a lakásépítkezést.

EZÉRT MONDJUK, hogy az üzletek gazdát keresnek, a lakosság pedig korszerű üzlethelyiségeket, sok szép árut sürget,

Dr. Fazekas László

!1eg jelent a Béke és Szocializmus legújabb száma

A folyóirat most megjelent új száma több olyan írást, illetve nyilatkozatot tartalmaz, amelyekben kommunista és munkáspártok vezetői megvonják a moszkvai tanácskozás eredményeinek mérlegét.

A Kortársak Vlagyimir Iljics Leninről című rovatban Anasztasz Mikojan visz- szaemlékezéseit teszik közzé. Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt- Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagja, a Bolgár- Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke A leninizmus diadala a Bolgár Népköztársaságban címmel Ismerteti a szocializmus negyedszázados bulgáriai építésének eredményeit, Boleslav Jaszczuk, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tagja, a KGST-ről mint a szocialista országok integrációjának eszközéről ír. Manea Manescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a ■Román Gazdasági Tanács elnöke cikkében a romániai gazdasági vezetés és tervezés fejlesztésűnek módjait ismerteti.

A Kerekasztal rovatban az NDK több tudósa és művésze a szocializmus és az értelmiség viszonyát elemzi. R. Uljanovszkij szovjet egyetemi tanár az ázsiai és afrikai országok nem tőkés fejlődésének néhány kérdését veti fel.

Közérdekű rendelkezés

Közútjaink megnövekedett forgalmában naponta visszatérő esemény a gyalogosbaleset. A járművekkel szemben természetesen a gyalogos „húzza a rövideb- bet”, szinte kivétel nélkül ők a sérültek, de a baleset okának vizsgálatakor már vita van. Nehezen dől el a kérdés, ki volt a felelős? Mint az élet más területén, a közutakon is harcolnak jogaikért az emberek, itt a gyalogosok és a járművezetők kerülnek egymással szembe. Legtöbb esetben a baj itt is akkor kezdődik, amikor ez a harc igazságtalan és az erőszakosságig fajul.

Pedig a KRESZ 34. paragrafusa előírja a közlekedésben részvevők számára, hogy a gyalogosokkal és járművezetőkkel — tehát egymással szemben türelmes és előzékeny magatartást kell tanúsítani ... Ebből az következne, hogy sem a gyalogosok, sem pedig a járműve- vezetői jogtalanul nem erőszakolhatják ki saját maguknak az elsőbbségi jogot. Ha mégis így van, akkor az a legtöbb esetben tragédiával végződik.

A közelmúltban jelentős számban történtek olyan balesetek, amikor a gyalogosok követték el a súlyos következményekkel járószabálytalanságot. Felnémet községben az autóbusz megállójából minden körültekintés nélkül egy fékiávol- ságon belül közlekedő gépkocsi elé ugrott F. J. nyolcéves kisfiú. Szerencsére súlyosabb baja nem történt. Gyöngyösön, ugyancsak féktávolságon belül, a közeledő gépjármű elé lépett az úttesten N. L. 7 éves kisfiú. Köny- nyű sérülést szenvedett. Ostoros községben M. J.-né 61 éves ostorosi lakos körültekintés nélkül egy féktávolságon belül közeledő motorkerékpár elé lépett, amely elütötte. Mind a szabálytalankodó gyalogos, mind a motoros megsérült.

A baleseteket elkerülhették volna, ha a kritikus lépés előtt ismerték és betartották volna a KRESZ rájuk vonatkozó rendelkezéseit. Sajnos, kevesen tudják azt, hogy „mielőtt a gyalogos az úttestre lép, köteles meg- i /győződni az áthaladás veszélytelenségéről”. Vagyis saját, és a közeledő jármű vezetőjének közös érdeke, hogy meggyőződjön, sem balról, sem jobbról nem jön-e jármű. Ugyanez a rendelet előírja „a gyalogos a járművek forgalmát nem zavarhatja". Nem kényszerítheti a járművezetőket hirtelen fékezésre, vagy irányváltoztatásra, mert az mások testi épségét is veszélyeztetheti. „Nem léphet a gyalogos az úttestre, ha a jármű már olyan közel van, hogy a gyalogos veszélytelen áthaladását a jármű vezetője nem képes biztosítani.” A gyalogos magatartását szabályozza a következő mondat: „az úttesten késlekedés nélkül köteles átha-‘ ladni”. (Sajnos^ e szabály ellenére a' kijelölt átkelőhelyeknél gyakran tapasztalható, hogy a motorosok és autósok türelmetlen sorfala között szívélyes mosollyal és csigalassúsággal, ráérősen cammognak a gyalogosok.)

Nagy veszélyt jelent a közúti forgalom számára a bizonytalankodó gyalogos, aki lelép a biztonságot nyújtó járdáról az úttestre, megindul az út másik oldala felé, majd amikor észreveszi a közeledő járművet visszalép, majd újra elindul... Ebben az esetben a jármű vezetője alig — vagy nem tudja elkerülni a balesetet. Leghelyesebb ilyenkor

ugyanis az, ha a gyalogos szándékának megfelelően, áthalad az úttesten, ha az úttest közepén megpillantja is a járművet, nem lép vissza, mert igy a járművezető ki tudja számítani a gyalogos mögötti biztonságos elhaladást.

Súlyos következményekkel jár, ha a gyalogos az úttest szélén álló jármű mögül lép az úttestre. Ilyenkor a közeledő jármű vezetője nem veheti észre időben a gyalogost, de a gyalogos sem látja a közeledő járművet.

F. M.-né mátraballai lakos ilyen szabálytplanságot követett el, amikor Pétervásá- rán egy álló tehergépkocsi mögül minden körültekintés nélkül egy fektavolságon belül közeledő tehergépkocsi elé került. Életveszélyes sérülést szenvedett. ö is elkerülhette volna saját tragédiáját, ha ismeri a KRESZ idevonatkozó szabályát, amely szerint álló jármű, vagy egyéb szabad kilátást gátló akadálytól a gyalogos csak olyan távol haladhat át az úttesten, hogy mind a közeledő jármű vezetője, mind a gyalogos kellő időben egymást kölcsönösen észlelhesse.

A Heves megyei Balesetelhárítási Tanács néhány példája jól bizonyítja, hogy a megnövekedett gyalogosbalesetek csökkentésének és megelőzésének nélkülözhetetlen feltétele, a gyalogos is ismerje, legalább a reá vonatkozó KRESZ-előírásokat.

(p. e.)

4 A Magyar Közlöny szeptember 30-i számában kormányrendelet jelent meg az egyes állami tulajdonban levő házingatlanok értékesítésének újraszabályozásáról. A rendeletet végigolvasva kitűnik, hogy nem valami teljesen új gyakorlat megvalósításáról van szó, hanem az eddigi jogszabályok egységesítéséről és kiterjesztéséről.

A most hatályba lépett rendelet arról intézkedik, hogy nem állami szervek, vagy magánosok megvásárolhatnak állami tulajdonban levő és 12 lakásosnál nem nagyobb ingatlanokban levő lakrészt, vagy egyéb rendeltetésű (műhelynek, üzletnek, garázsnak, raktárnak használható) helyiséget.

Ismex-etes, hogy hazánk városaiban, községeiben szép

számmal találhatók olyan néhány lakásos házak, amelyek jelenleg teljesen, vagy részben állami tulajdonban vannak. Különösen a vegyes tulajdonú házakban válik előnyössé a tulajdonviszonyok egységes rendezése.

Az értékesítésre szánt lakások, illetve egyéb helyiségek kijelölését a területileg illetékes tanácsok végzik. Az adás-vétel lebonyolításával megbízhatják az OTP-t, vagy az Ingatlankezelő Vállalatot. A rendelet úgy intézkedik, hogy elővételi joga van a lakás, illetve más helyiség jelenlegi bérlőjének, akár a saját maga, akár várható örököse részére kívánja azt megvásárolni.

Kedvező feltételek mellett kerülnek értékesítésre ezek az ingatlanok. A vételárat a helyileg kialakult forgalmi árhoz igazítva, de mindenesetre annak szintje alatt állapítják meg. Ha 8 vásárló az ingatlanrész bérlője, akkor 10 százalék ár- kedvezményben részesül. Az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár 10 százalékát kell készpénzben kifizetni, a további í'észt 25 év alatt lehet törleszteni. Ha az ingatlanrészt kívülálló vásárolja meg, akkor a szerződéskötéskor ugyancsak 1« százalék fizetendő, de a fennmaradó hátralékot 15 év alatt kell törleszteni. A jelenlegi bérlő érdekeit védi az az intézkedés, hogy ki- vüláló vásárló esetén az adásvételi szerződést követő 2 évig a bérlőnek nem lehet felmondani.

Intézkedik a rendelet arról is, hogy az állami tulajdonból vásárolt lakásokat 5 évig semmilyen jogcímen nem lehet megterhelni és újra értékesíteni. Lényeges kedvezmény, hogy az állami •tulajdonban levő ingatlan- részek adás-vétele teljesen illetékmentes: a bonyolító

szerv — az OTP, vágj' az Ingatlankezelő Vállalat — kétszázalékos kezelési költségét a vételár magában foglalja.

Nem jelent vételkényszert a most megjelent kormány- rendelet. Előírja, hogy az eladásra szánt házingatlanokat előzetesen a tanácsnak, illetve a kezelő vállalatnak társasházakká kell átszervezniük. Az ilyen lakrészt vásárlókra is érvényes az a törvény, amely kimondja, hogy egy családnak csak egy lakása és egy üdülési célokat szolgáló, ingatlana lehet saját tulajdonában.

Ez a kormányintézkedés egyrészt előnyös feltételek mellett újabb lehetőséget teremt a családok ezreinek arra, hogy saját lakással rendelkezzenek, másrészt növeli a lakásépítkezés és lakáskarbantartás pénzügyi alapjait, mert az ingatlanok értékesítéséből befolyó ösz- szeget a tanácsok újabb lakások építésére, vagy a meglevők renoválására fordítják.

H, L.

1969, október

P»shsiessed e» l»©lceröl

3;

Gondolj unk I3fftft*o|iáf*a

Az európai biztonság kérdéseit elemző kongresszusi témabizotság társelnöke dr. Bognár József akadémikus, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Pethő Tibor újságíró, a Magyar Béketanács alelnöke.

Dr. Bognár Józseftől kértünk nyilatkozatot a VII. magyar békeköngresszus elé kerülő tanulmányról:

— Idézzük Ilja Ehrenburg egyik mondatát: „Itt az idő, hogy az európaiak Európára gondoljanak” — mondja bevezetőül dr. Bognár József.

— írásos előterjesztésünk első részében azokat a kezdeményezéseket tekintjük át, amelyek a második világháború befejezése óta az európai biztonság megszervezésére törekedtek. Ismertetjük a Szovjetunió és a többi szocializmust építő európai ország kezdeményező tevékenységét. Ennek során szólunk a Rapacki- és a Go- mulka-tervről, elemezzük azokat a törekvéseket, amelyek atomfegyvermentes övezetek létrehozására törekedtek Európa különböző térségeiben. Rámutatunk a Varsói Szerződés békefenntartó szerepei'e és különösen

felhívjuk a figyelmet a márciusi budapesti felhívásra, valamint a kommunista és munkáspártok 1969. júniusi moszkvai tanácskozásának jelentőségére. Határozottan leszögezzük: a magyar békemozgalom miixden erejével és cselekedetével sürgetően támogatja egy európai biztonsági konferencia összehívását.

— Tanulmányunk második fejezete Európa- kettéosztott- ságának problémáit taglalja, a harmadik rész pedik a két Németország létéből fakadó kérdésekkel foglalkozik. Kifejtjük, hogy a szocialista országok a tényleges európai helyzet elismerésének alapján állnak. Ez Ivilágos és egyértelmű: két szuverén német állam van, így a Német Szövetségi Köztársaságnak nincs joga a német nép egyedüli képviseletére, a háború után kialakult határok érinthetetlenek és Nyugat- Bei-lin nem tartozik az NSZK-hoz.

— Külön fejezetben szólunk az európai biztonsági rendszer és a nemzetközi jog összefüggéseiről. A vitaanyag egy másik részében a

konferenciák rendszerét, illetve az ebben rejlő lehetőségeket értékeljük. Megállapítjuk, hogy fokozni kell az össz-európai biztonsági konferencia előkészítő munkálatait.

— Fontosnak tartom azt a részt, ahol a gazdasági együttműködés kilátásait részletezzük. Megállapítjuk: a tapasztalat már eddig is bebizonyította, hogy nemcsak azonos, vagy hasonló társadalmi rendszerű országok képesek gazdasági és1 tudományos együttműködésre. A gazdasági kérdésekben egymásra találhatnak eltérő társadalmi rendszerű országok is. Az ilyen együttműködésnek az alapja a gazdasági érdek és Európa országainak további fejlődésében nagy szerepe lehet a gazdasági érdekek egyeztetésének.

— Végezetül az európai biztonság megteremtésével kapcsolatos feladatainkról szólva megállapítjuk, hogy a magyar békemozgalom egyik legfontosabb feladata a biztonság megteremtéséért folytatott küzdelem erősítése, mert ez létérdeke minden európai népnek;

K.S.

V

\