Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-03 / 229. szám
A 45-ös ügy Munkában a nevelési tanácsadó A folyosón találkoztam az apával és fiával. Ök kérdez lek: — Merre van a nevelési tanácsadó? Útbaigazítottam őket... A munkabizottság nevében Bállá Zoltán, a Gyógypedagógiai Iskola igazgatója fogadott: — Ideiglenesen itt, a Siket nemék Intézetében kaptunk helyet. Se névtábla, se ügyiratkezelés, se pecsét, se írógép, se adminisztrátor. Persze, ezek csak formai kellékek. Emiatt még lehet tevékenykedni. Ahogy a kézzel írott adminisztrációba betekintek, arról is meggyőződöm, hogy tennivaló bőven akadt a közel hétéves működés során. Évente áltálában 150—200 nehezen nevelhető gyerek került a tanácsadóhoz. Úgyszólván a megye minden községéből jöttek tanácstalan szülők. Míg a 14 éves Sz. D. adatait jegyzi Hórvöl- gyi István pedagógus, adódik jó néhány perc feleleveníteni egy-egy jellegzetes esetet.1. • • Mezőszemeréről jöttek a szülők. — Nyolcadikos a kislányunk. Felmentést kérünk iskolalátogatás alól. Kérem, a gyereknek állandó fejfájása van. Nincs is kedve iskolába járni. Beszélgettünk a kislánynyal. Kiderült, hogy jó tanuló, hogy az átlagnál értelmesebb diák. felfigyeltünk riadt tekintetére. Kiküldtek a szülőket. — Nem akarsz iskolába járni? Hosszú csend után fakadtak a szavak: — Otthon kell dolgoznom. ... Apám, anyám vidékre jár gyári munkára... Azt akarják, hogy én lássam el az állatokat... ügye, nekik nem mondják el?... Visszajöttek a szülők. Jó néhány kérdés után bebizonyosodott a lány igazsága. Nem javasoltuk a felmentést. Előkerülnek a segédeszközök: különböző, játékos formájú tesztek, képes ábrák. — Nehéz esetekben ezek segítenek, szintjelzői értelmi, logikai készségeknek. Volt egy nem mindennapi esetünk. Behoztak egy kislányt. A másodikos gyerek egyetlen szót sem szólt az iskolában. Otthon csevegett, nevetgélt, de az osztályteremben ismételten elnémult. Nem kis dolgunk akadt vele. A tesztvizsgálat kiderítette, hogy értelmes, fejlett készségekkel rendelkező gyerek. Először nekünk sem szólalt meg. Elértük, hogy mosolygott, hogy játszott velünk, de csak néma maradt. Pedagógus- és iskolacserére gondoltunk. így is történt. Az új környezetben a kislány néhány nap múltán megszólalt... • • Sorra kerül Sz. Dezső. Apja tolmácsolja a kérést: — Itt az iskolai javaslat is. A gyerek négy évet járt gyógypedagógiára. Most már nem akar az istennek sem iskolába menni. Dolgozni szeret, kérem, mentsék felolvasom az iskolai jellemzést: szétszórt figyelem, agresszív tipus, társait inzul- tálja, az apróságok félnek tőle, hiszen nyolcadikos korú, testileg fejlett gyerek. Nevelőjével, szemben is tiszteletlen. — Miért nem akarsz iskolába járni? NEB-dosszié Kórházak és betegek Fontos, közérdekű témában folytatott vizsgálatot nemrég a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság: felmérték a fekvőbeteg-ellátás helyzetét. A „diagnózis'’ visszafogott, nem eltúlzott, ■négis meghökkentően komor a kép, melyet kórházi állapotainkról felmutatott. Az egészségügyi ellátás a legszükségesebb igényeket is nehezen tudja teljesíteni. A helyzet egyes területeken katasztrofális méretű. Halaszthatatlan és életbevágóan fontos, hogy határozott intézkedéseket sürgessünk. Veszélyzónák? A tízezer Lakosra jutó ágyak száma lassan közelit a vidéki átlaghoz, de még igen messze tart attól, hogy az országost elérje. Kórházainkban elképesztő a zsúfoltság, már minden lehetséges helyre ágyakat állíttattak, s ezek kihasználtsága nagyon magas. Egy igen jellemző adat a sok közül: az egy ágyra számított optimális alapterületnek 7 négyzetméternek kellene lennie, kórházainkban ez még az 5 négyzetmétert sem éri el. Az iatrogén (kórházi) fertőzések lehetősége fennáll. Növeli a helyi fertőzések veszélyét az ún. „melegágy-váltás” is. Nem tudják a kórházi ágyakat fertőtleníteni, mert máris ott az új , beteg, akinek ágyat kell biztosítani. „Félig gyógyultan távozott" Nagyfokú, magas százalékú kórházainkban az ágykihasználás — s ez csakis az ápolási idő rovására történhet. A kórházak, az orvosok kényszerhelyzetben vannak, s leginkább a belgyógyászati osztályokon. Kilenc-tiz napos ápolás után kénytelenek hazaengedni (küldeni?) a félig gyógyult embereket, hogy helyet szoríthassanak a még súlyosabb új betegeknek. A félig gyógyult emberek gyakorta még betegebben kerülnek vissza. Ez az adat is helyzetünk súlyosságát illusztrálja, mert az elfogadható átlagos ápolási idő ma a belgyógyászaton, a fővárosban 1B—20 nap. más vidéki kórházakban pedig 20—24 nap. Kllenc-tíz napos ápolási id» mellett a tulajdonképpeni kórházi kezelésre az orvosoknak alig van lehetőségük. Nővérke, merre vagy?! Kórházainkban igen magas arányú az elvándorlás, mind kevesebb a szakképzett középfokú egészségügyi dolgozók — elsősorban az ápolónők — száma. Ennek oka: az alacsony kereseti lehetőség. Az utóbbi Időben többször is sor került a bérek emelésére, de ez még mindig nincs arányban a végzett munka valóságos értékével, a megterhelő követelmények teljesítésével. Magyarul: az ápolónők nincsenek megfizetve. Egészségügyi szakemberek úgy vélekednek: az ápolónőik fizetése már most is magasabb mint a kezdő orvosoké, s az újabb emelések csak további bérfeszültséget okoznának. Véleményünk szerint e szemlélet Is serkentője az elvándorlásoknak, s ha nem történik kedvező javulás, köny- nyen odajuthatunk, hogy a kezdő orvosok is kénytelenek lesznek ápolói feladatokat ellátni. A népi ellenőrzés áthidaló javaslata: nővérszállások létesítéséről kell gondoskodni. Ha bérjavítást nem is tudnak az ápolónőknek adni, javíthatnák jövedelmüket azáltal, hogy nem kellene 4—500 forintot fizetniük egy albérleti szobáért. Hospitályok helyett — kórházakat! Két éve új kórház épült Hatvanban, 502 ággyal. Annak idején az egészségügyi szakemberek protestáltak az ügyben, hogy a kórházat ne megyénk harmadik városában építsék, hanem ott, ahol erre a megyében égetőbb szükség van (Gyöngyösi, Eger). Az új intézmény kétéves működése szakembereinket igazolta: Hatvan kórháza nem oldotta meg súlyos problémáinkat, a fekvőbeteg-ellátás iránti jogos igényt ma is csak részben tudjuk teljesíteni. Gyöngyös és Egei- kórházai öreg hospitályok. az épületek nagy része 100—200 éves, csak akadályozói az egészség védelmében kifejtett munkának. A loldozgatis, foldozga- tás igen költséges, amennyit „tűzoltó munkával” ezekre az épületekre már áldoztak, azor; a pénzen több új kórházat emelhettek volna. Egerben új 600 ágyas kórházat terveznek a jelentkező szükségletek kielégítésére, s ennek előkészítési munkálatai hosszú huzavona, útka- nyargás után, végre jól haladnak; ___k___... E s Gyöngyös? A kórház állapota katasztrofális. Élet- veszélyesek az épületek, s ennek ellenére mai napig csak ...rekonstrukcióról” beszélnék. A „felújítás” sommásan 140 millió forintot emésztene. Ennyi pénzből korszerű, modem új kórházat lehetne építeni. Egyelőre ott tartunk, hogy a gyöngyösi kórház főépületét felújítják 2 millióért. Ha a munkálatokkal végeznek, statikusok véleménye szerint az épület még 5 évig lehet biztonságos. Pataky Dezső •— Nem érzem jól magam. Sosem akarok én már tanulni. Az órákon nem értek semmit. Dolgozni viszont tudok, és akkor keresek is. Értelmes, nyugodt tekintetű gyereknek tűnik. A vizsgálat viszont óriási ismerethézagokat állapít meg. — írjál le egy mondatot... A gyerek megakad: nem ismeri a betűket. — Sorold el a hónapokat... — Dezső tanácstalan. Nem boldogul a képes ábrák megfejtésével, nem megy az olvasás, a szorzás, az osztás. Családi körülmények idézték elő ezt az évekkel ezelőtti törést? Látszatra nem így tűnik: — Rádiónk, televíziónk van. Jól keresek, mint kubikos. Aztán egyébre is fény derül: — Az öt gyerek közül egy sem végezte el a nyolc osztályt. Dezsővel meg végleg nem bírok. Hányszor nem ment iskolába. Aludt délelőtt tízig. Hiába szóltunk; nem kelt fel. .. így már érthető a diagnózis: — A korábbi hiányzások Ismeretkihagyása felhalmozódott. A fiú már képtelen boldogulni az iskolában! Hétéves visszamaradása van. Hogy birkózna meg a földrajzzal és történelemmel? Készül a javaslat: Dezső megkapja a felmentést Örömtől kerekedik tekintete: — Dolgozni megyek. A nyáron is megkerestem a ruhára valót... Az apa sem érzi, hogy évekkel ezelőtt mennyit tehetett volna fiáért: egy kicsit több szigorral... — Ez július óta a 45. ügyünk. Többen is felkeresnének, de annyira rejtve vagyunk. Kevés ez a heti kétszeri két óra. Az is rossz, hogy délután fél öttől kezdődik a félfogadás. A vidéki szülők nehezen tudnak felkeresni. Csak hát ez helyiségprobléma. megoldódna! Erre várnak Váraszó, Heves, hevesi vidék apái, anyái... Reméljük: nem sokáig ... Pécsi István Ha egyszer Tárnáméra, egyszóval a tanácstalan TABI LA ásO a legrövidebb időn belül meghitt családi körben kegyelettel áldozhat az emlékemnek. Ha viszont a feketét húzná, hát Istenem... Egy golyó a homlokba s nem kell többé protekció után járnia, nem kell beadványt szerkesztenie, semmi gond, semmi izgalom... — Igen, igen... — felelte —, de ön? Ügy tudom, hét gyereke van. —• Mindegy. Ha én húzom a fekete golyót, nem fogom megszámolni őket. Tudni fogom a kötelességemet. Néhány percig sápadtan nézett ma-* ga elé, aztán így szólt: — Noshát rendben van... Most ■mindjárt? — Igen. Elővettem a két golyót és beledobtam a kalapba. Láttam, hogy vitéz Kelevény szája széle remeg, de magam is izgatott voltam. Június van — gondoltam —, aránylag fiatal vagyok, s jön a forint... Mégis csak szép az élet... No, de ne érzelegMúzcumi hÓMap Hivatalosan október a múzeumi hónap — immár a nyolcadik, de valójában már korábban elkezdődött: a művészettörténészek budapesti kongresszusának tiszteletére rendezett kiállítások már szeptembert is csaknem azzá tették. Ezek a tárlatok azonban valamennyien művészet- történeti, sőt magyar művészettörténeti jellegűek voltak. A múzeumi hónap — október — folyamán minden múzeum kiveszi részét a népművelés rá háruló feladatából. S hogy mennyi múzeum működik Magyarországon, arról a múzeumi hónapban megjelenő szép és praktikus kiadvány tájékoztat: a Magyar múzeumok, amelyben minden múzeumi gyűjteményt megtalál az olvasó, a Bélyegmúzeumtól a Várbarlangig. A múzeumok feladata nemcsak a művészet emlékeinek gyűjtése, hanem az egész emberi kultúra múltjának feltárása. Okl^u^rben a történeti, néprajzi, technikai jellegű kiállítások lesznek túlsúlyban. Az október 4-i indulás színhelye Orosháza, ahol a város történetét reprezentáló kiállítás nyílik. Az ßnnep0lyes megnyitást megelőzik a budapesti Iparművészeti Múzeum új kiállításai: a díszes bőr- munkák és az úgynevezett Esterházy-kincs textilrészének bemutatója. Az Iparművészeti Múzeum egyébként új megnyitása óta először tervez állandó kiállítást: az európai kerámiamüvészet fejlődését ismertető egyedülállóan reprezentatív tárlat nyílik október 18-án. Számos néprajzi, iparművészeti és régészeti bemutató megnyitására: kerül sor októberben. Vásárosnaményben a beregi népművészet magángyűjteményekben szétszórt műtárgyait gyűjtik össze a hónap végén. Sopronban a dunántúli könyvkötészet emlékei láthatók a Fabriczius-házban. Pécsett a Janus Pannonius Múzeumban állandó kiállítás nyílik, amely a Dél-Dunántúl régészeti emlékeit gyűjti össze az őslcortól a középkorig. A múzeumi hónaphoz kapcsolódik egy jelentős esemény: a KISZ védnökséget vállal a Szentendrén épülő falumúzeum, a Skanzen felett. A hajdani ^Károlyi-palotában új kiállítást nyit az irodalmi múzeum is: a II. világháború során mártírhalált halt költők emlékezetének szentelték ezt a bemutatót. Egy teljesen új múzeum is nyílik Budapesten a Bem utca 20. szám alatt — a Ganz Gyár Öntödei és Kohászati Múzeuma. A hőnap „attrakciójával” azonban a Szépművészeti Múzeum szolgál. 1969. Rembrandt-emlékév. Háromszáz éve halt meg a nagy holland festő. A Szépművészeti Múzeum, amely három eredeti Rembrandt-képet mondhat magáénak, új kiállításában nemcsak Rembrandtot, hanem korát, elődeit, követőit és utánzóit bemutatja. Változatos és gazdag programmal várják megyénk múzeumai is a látogatókat. A múzeumi hónap első rendezvénye az Egri Tanárképző Főiskola Csillagászati Múzeumának „bemutatkozása” lesz. Az érdeklődök október 6-tól tekinthetik meg az érdekes anyagot. Október 11-én nyilvános, ingyenes múzeumlátogatási nap lesz Egérben. Ennek során a látogatók megtekinthetik a Vármúzeum minden létesítményét. A nap érdekessége lesz, hogy délután 4—6-ig a múzeum, tudományos munkatársai tartanak szakszerű tárlatvezetést. Meglepetést ígér a 13-i rendezvény is. Ekkor számolnak be a Vármúzeum képtárában a tudományos kutatók Gárdonyi titkosírásának megfejtéséről, valamint az anyag közérdeklődésbe számot tartó részleteiről. Színes rendezvénynek ígérkezik a hevesi helytörténeti múzeum október 14-i megnyitása is, melynek anyagát egy lelkes gyűjtő és amatőr régész — Hegedűs Béla — ajánlotta fel a községnek. 1 1 /WWSA /VWVWNAA^AA/WSAAAAAAAA/S jünk. I Letakartuk a kalapot egy kendő- > vei, s azután remegő kezekkel egy- ? szerre nyúltunk bele mindketten. ? Azután kihúztuk kezeinket. , < — Nyissa ki az öklét... — mondta Kelevény halkan. — Nyissa maga. Farkasszemet néztünk, azután mély lélegzetet vettem és* kinyitottam az öklömet. Tenyeremen ott pihent a fehér golyó. Üveges szemmel meredt rá, aztán kinyitotta az övét. A fekete golyó volt nála. — Uram — mondtam —, sajnálom. de higgye el, ez a fehér golyó sem főnyeremény... Még sok szaladgálni valóm lesz az ügyben. Megyek is. Nyugodjék békében. És eltávoztam. Másnap délután izgatottan futottam át a lapokat. Megírja-e valamelyik rendőri riporter az öngyilkosság hírét? De nem írta meg. Örültem. Magánügy volt. Férfiak személyes ügye, nem tartozik a nyilvánosságra. Harmadnap reggel éppen a lakáshivatalba akartam bemenni, amikor csengettek. Kimegyek, ajtót nyitok. Vitéz Kelevény Ervin áll ott. — Hogy-hogy? — kérdezem, On még él? — Igen; — Hát akkor? \ Zsebébe nyúlt és egy iratot vett ki; Átnyújtotta. Kinyitottam. A központi lakáshivatal, mint harmadfokú bíróság, úgy döntött, hogy lője főbe magát, aki a fehér golyót húzta. A tor* akarta Lakáspöröm egyesztendös évfordulóján felkerestem ellenfelemet, •vitéz Kelevény Ervint s homlokomat ráncokba vonva, igy szóltam hozzá; — Uram, kerek egy éve verekszünk, s a lakás még ma sem a~ enyém, de nem. is az öné. A népjóléti minisztertől a kerületi rendőrőrszobáig megjártunk minden fórumot s hol maga járta meg, hol én jártam meg. Innen fellebbeztünk oda, amonnan emide, eminnen amoda és amonnan emide. Ám senki sem élhet örökké s egyszer önt is, engem is beutalna:: majd az örök vadászmezőkre. Rút öregségünk lesz, ha pörlekedéssel töltjük. Azt ajánlom, döntsük el a dolgot határozottan, férfiasán és egyszersmindenkorra. — Mtf óhajt tenni? — kérdezte ja- gyosan. — Amerikai párba jt javaitok. Két golyót hoztam magammal, fekete az egyik, fehér a másik. Beleteszem ezt a két golyót a kalapomba, azután húzunk. Aki a feketét húzza. 24 órán belül főbelövi magát s ennek következtében a lakás a másiké lesz. — Komolyan beszél? — kérdezte izgatottan és felugrott a helyéröl. — Komolyan. Ez így toi'ább nem ■mehet s ha ön olyan vitéz, mint ahogyan a névjegyén áll, az ajánlatomat elfogadja. némiképpen hatott rá, mert néhány percnyi gondolkodási időt kén. Mielőtt visszavonult volna, még azt mondtam neki: — ön vagy a fehéret húzza, vagy a feketét. Amennyiben netántán a fehéret húzná, a lakás az öné lesz * ■, .............- — ............——————————————————————————————————————————— t m, október péntek
