Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

/ A szakmunkástanulók nagyobb gondoskodást érdemelnek HAZÁNKBAN évente 210 ezer, megyénkben 5800 szak­munkástanuló vizsgázik. A fiatalok iskolapadban, de fő­leg üzemi gyakorlattal ké­szülnek választott szakmájuk elsajátítására. A Népújság szeptember 23- an megjelent cikkében arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a VILATI nem készült fel több mint 300 tanuló oktatá­sára, sem szerszámokat, sem megfelelő munkahelyet nem tudnak adni a fiataloknak. Vajon mi történt azóta, a VILATI vezetősége biztosí­totta -e a szakmunkásképzés legfontosabb feltételeit, az oktatók és a vállalat vezető­sége hogyan gondoskodik a szakmunkástanulókról? Időközben az országgyűlés új törvényt alkotott a szak­munkásképzésről, tehát erre a kérdésre terelődött a figye­lem. De a VILATI új telep­helyének tervezése és építése során a szakmunkásképzésre nem gondoltak, vagy erre nem jutott pénz. Ugyanis a vállalatnak nincs tanműhe­lye, pedig az elektroműsze­rész és elektrol akatos szak­ma megyénkben új, ilyen szakembereket Egerben eddig alig képeztek. Ám a VILA- TI-nak szakmunkásokra van szüksége, az idén 122 első éves tanulót fogadtak és így a másod- és harmadévesek­kel együtt 348 szakmunkás- tanulója van a vállalatnak. De a munka, a gyakorlat, a szakma elsajátításának felté­telei annyira kedvezőtlenek, hogy a szakmunkásképző is­kola igazgatója az első éves tanulókat ideiglenesen a Vö­rös Csillag Traktorgyár egri gyáregységébe, a gépjavító állomásra és ( az ÁKÖV-höz irányította, a VILATI-nak október 15-ig haladékot ad­tak a szakmunkásképzés fel­tételeinek megteremtésére. Október 15-re a VILATI nagy csarnokának ^gyik sar­kában helyet szorítottak a II. éves tanulóknak, de a Vörös Csillagból visszatérő első éves tanulók ládákon kuporogtak, a satupadnál nem jutott ne­kik hely. A tanműhelynek kijelölt tér közepét raktár­nak használta a vállalat. A 348 szakmunkástanulónak nincs egyetlen tolómérője (subler), mert állítólag nem lehet kapni. Nincs szerszám- szekfény, szűkös az öltöző és szabad szombaton elfelejtet­tek ebédet rendelni a tanu­lóknak. A VÁLLALATOK kötele­sek a szakmunkásképzés fel­tételeiről gondoskodni. • Mun­kahely biztosításáról, mérő­műszer, szerszámok, beszer­zéséről, a szemléltető eszkö­zök elhelyezésére alkalmas térelválasztó panelek felállí­tásáról a szakmunkásképző iskola igazgatója az időköz­ben Budapestre került főmér­nökkel tárgyalt. Ügy tűnik, hogy a volt főmérnök ígére­tét nem tartja kötelezőnek utódja Nehr Tibor, sem Őszi Vencel igazgató. Pedig a vál­lalat vezetősége tudta, hogy az idén már 348-ra szaporo­dik a tanulók száma, tudták, hogy az oktatáshoz mire van szükség. De a szükséges elő­feltételeket nem biztosították szeptember 1-re, sem október 15-re. Igaz, a vállalat nehéz anya­gi körülmények közé jutott és részben ezzel magyarázha­tó, hogy csak 200 ezer forin­tot szánt a tanulóknak szük­séges szerszámok beszerzésé­re. De a VILATI vezetői ké­sedelmesen intézkedtek és 200 ezer forint nem lesz elegen­dő. Amikor az iskola igazgató­jával együtt a VILATI szak­munkásképzését vizsgáltuk, elsősorban nem a szűkre sza­bott forintokat hiányoltuk, inkább a tanulókkal szemben tanúsított közömbösséget és nemtörődést tesszük szóvá. A vállalat vezetői közül senki­nek sem tűnik fel, hogy a sok tanuló jóformán csak lézeng, mert a tanterv szerint okta­tás alapfeltételeit sem terem­tették meg, A vállalat Szabó Tamást a tanműhely vezetésével bízta meg, de feladatának ellátásá­hoz sem kellő hatáskört nem adnak, sem nem ellenőrzik. Az iskola oktatói iparkodnak, de a mostoha körülmények nehéz feladatok el,é állítják őket. • A JELENLEGI főmérnök, amíg a VÖCSI gyáregységé­nek vezetője volt, példamu­tatóan gondoskodott a tanu­lókról. Üj munkahelyén még kevés ideje volt, a legszük­ségesebbekre sem jut elegen­dő pénz, vagy mások közöm­bösségét nehéz legyőzni? Az új törvény több kötelezettsé­get ír elő és a szakmunkás­tanulók sokkal több gondos­kodást érdemelnek. Fazekas L, Optimista séta Egerben ÚJSÁGHÍREK: Elkészült a Foglár ut­cai lépcsősor... Jól ha­• lad a népkerti, a belvá­rosi rekonstrukció... Új szobrot kapott a vá­ros .. Idén tavasszal az Egri Vá­rosi Tanács tagjait sétabu- szokra ültették és egy-egy „idegenvezető” segítségével bemutatták a történelmi vá­rost, úgy, ahogyan ma lát­ják az ide látogató hazai és külföldi turisták ezrei, de főként azt, ami nem a múl­té, hanem aminek a korát hetekkel, hónapokkal mér­hetjük csupán. A saját kör­zetük ügyes-bajos dolgaiért, egy új utcáért, járdáért hó­napokig kardoskodó tanács­tagok kerekre nyitott szem­mel csodálkoztak azon, mi minden épült a város ál­taluk ritkán látott részei­ben. o o o o Hullatják levelüket a fák, a parkok zöldje is fakul már, a természet csendben búcsúzik a nyártól. Mily nagy a kontraszt most. Kia­bál mindoz, ami új, amit emberkéz munkája hozott létre. tegnapelőtt... Sole vendégünk gyönyörködik most önfeledten, s mondják: „Milyen szép ez a város!” Lokálpatrióta szívünk gyor­sabban ver, örülünk, hogy észreveszik az újat, felfi­gyelnek fáradozásainkra. De csalt idegenforgalmun­kat szolgálják városunk új értékei? Meggyőződésem, hogy nem. Egyszerűen nincs időnk észrevenni a változá­sokat. o o o o Egerben sétálni kell. Au­tóban ülve más az élmény', elvonja a figyelmet a forga­lom, a sok-sok forgalmi táb­la. Valós kép csak úgy raj­zolódhat ki bennünk, ha az utcányi szélesre bővített jár­dán közlekedünk, van időnk jobbra-balra nézni. De honnan induljunk? A hagyományos centrum dél-kelet felé tolódott, de az is érdekes, mi történik a periférián. Nincs lényeges és lényegtelen terület, min­den fontos. Az. hogy a Sza- lapart új utcát kapott. a Xlfl. kerületben a Szarvas­kő felé vezető út mellett járda épül, legalább olyan nagy öröm, mint a Bródy Sándor utcai útépítés. Ez tttObŐi különösen azért:, mert zápor és zivatar idején itt zúdult le eddig a Széche­nyi utcára a tömérdek sár, Sokszor eliózaposítva a város főutcáját. Most vége ennek. Megerősített alapozás után bitumen borítja a kis ut­cát, amelyen a forgalom is megindulhat rövidesen. Épül az Attila utca, kész a Sze­derkényi utca, folytatják a Lenin úton a járdaépítést. Sietünk az emeletes autó­busz-pályaudvar felé és örömmel tapasztaljuk, a Sza­badság téren szélesebb a járda. Űj park is épül itt. Kőművesek illesztették ösz- sze nemrég az utolsó fara­gott köveket A díszes fal övezte fás részen kertészek szorgoskodnak. Nagyon szép itt minden. Egészen új kép alakul ki azokban, akik innen kezdik útjukat. Sze­rencsés és hasznos a Foglár utcai lépcsősor. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, bi­zonyos . órákban ez a legfor­galmasabb része a városnak. Nap nap után szebb a ha­gyományos városcentrum. A kőművesek, az építőipari szakmunkások, szerelők a Marx Károly és az Alkot­mány utcai tömbbelsőben munkálkodnak. Ismét ere­deti szépségükben, patiná­jukban ragyoknak azok az épületeit amelyekről lebon­tották az állványokat De érdemes betekinteni az ud­varokba, ahol rendezett kor­szerűsített minden és a la­kásokba, ahol gázzal fűte- nek. a patinás külső az új lakótelepi otthonokkal egyenértékű belsőt takar. A lakóhelyiségekkel együtt korszerűsítik az űrieteket is. Nem szenved kárt — sőt! — a történelmi érték és úgy tűnik, sikerül visszahódíta­nia központi jellegét Nem nehéz meggyőződni arról, hogy a legjelentősebb új épületék kora tíz esz­tendőnél csak ritkán több. A „legfiatalabbak” közé tar­tozik a Klapka utcában át­adott tanácsi építők iroda­háza. Befejezéshez közele­dig az új OTP-ház építése, új irodaház és új lakóépü­let alapjait rakják le Befejezéshez közeledik a Népkert rekonstrukciója. A munkák kezdeteikor sok volt az aggodalmaskodók száma, ma már kevés olyan ember­rel találkozni, akinek nem tetszik. Játszótere sok-sok apróság kedvelt- pihenőjévé vált; kulturált türnyezete, nagy, zöld felülete miatt kel­lemes a séta. Az aszfaltbur­kolat, á korszerű világítás közérdeket szolgál. Még nincs kész, de végső formá­ját már el lehet képzelni, minden kétkedés és fenntar­tás nélkül. Szép lesz, dicsé­retére válik majd azoknak, akik a nem mindig szimpati­záló hangulat ellenére is kitartottak elképzelésük mellett. o o o o Oldalaikba telne, ha mind­azt felsorolnánk, ami új, ami tetszik. Nehéz elfogultság nélkül szólni erről. A városi tanács 18—20 millió forin­tot költött csak ebben az év­ben Eger szépítésére, kor­szerűsítésére. Abban min­denki egyetért, hogy jó helyre költötték: a pénzt, bi­zakodva várjuk a következő éveket is. Egerben sétálni kéO,- hogy mindezt észrevegyük. É PJlisy Elemér ÖNFOTO (Feledj Péter felvétele: 2 pont) Világítástechnikai árubemutató Miskolcon A kárszerű világítás eszközeit mutatja be az az árubemutató, melyet a VB KM Elektromos Ké­szülékek és Anyagok Gyára ter­mékeiből rendez a Borsod-Hevcs megyei Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelemi vállalat október 21 és 22-én kiállító termében Miskolc, Vágóhíd U. fi, szám alatt. A kiállításon — mint azt tá­jékoztatásul elmondta dr. Ra­dies István elvtárs, az ERA gyár áruforgalmi főosztályveze­tője —, megtekinthetjük a gyár­tómű fénycsöves és higanygőz- lámpás belsőtéri armatúráit, közvilágítási, valamint ipari lámpatestjeit, melyek a leg­jobb minőségű kivitelben ké­szülnek. Alkalmasak középületek, iro­daházak. munkahelyek és gaz­dasági épületek. utak, terek, belső- és külsőtéri megvilágí­tására. A gyártómű, mely e termé­kek előállításában egyedülálló­an a legnagyobb kapacitással rendelkezik hazánkban, stúdió­nak, szobrok, műemlékek meg­világítására alkalmas fényszó­rókat is bemutat. Ezek között a műszaki fejlődés legújabb ter­mékét, a jódlámpás fényszórót. A kiállítás megrendezésével — mondta Csege András elvtárs a nagykereskedelmi vállalat igazgatója —« további lépést kí­vánunk tenni azon az úton, hogy Borsod-Heves megye fel­használóit ezekből a termékek­ből is raktárról szolgálhassuk ki. A bemutatásra kerülő ter­mékek közvetlen forgalmazásá­val tovább növekszik az álta­lunk eladásra kínált árucikkek száma. (X) VIHAR UTÁN (Gyöngyösi József felvételei 8 ponti A könyvnyomtatás több volt, mint egysze­rű szakma* Kezdeti korszakában mester­ség, tudomány és mű­vészet egyszerre; mű­velői között neves hu­manisták, tudósok is találhatók. .4 nyomdá­szokból lett írók, illet­ve nyomdászattal is fog­lalkozó írók közül elő­ször Shakespeare-t kell említenünk. Életének majdnem minden per­cét felderítette már a tudomány, de a legke­vesebb adat az 1593— 1594 közötti évekből állt rendelkezésre. Wiliam Blades, író és nyomdász okmányok­kal bizonyította, hogy Shakespeare ezekben a londoni Ventr oilier nyomdában dolgozott mint betűszedő és kor­rektor. Bizonyítékként szolgált erre az is, hogy a „Venus és Andronicus”, valamint a „Lucretia” című műve I593i-bűíi, illetve 1594-ben jelent meg és Ventrollier nyomdá­jában készült. Blades érveit az angol Shakes­peare Society elfogad­ta. $ ■'A francia költők kö­s^hjontdászokbóí hírességek zött egész sor volt nyoradászt találhatunk. Közülük. Pierre-Jean Béranger a legneve­sebb, aki nagy hatás­sal volt Petőfire is. Tizennégy éves korá­ban lett nyomdászinas és a betűszedést tanul­ta lei. Húszéves korá­ban azonban már a párizsi egyetem titká­ra lett. A nagy francia rea­lista regényíró, Honoré de Balzac ugyancsak dolgozott nyomdász­ként. Huszonnyolc éves korában könyvkiadás­sal foglalkozott és a francia klasszikusokat akarta olcsó kiadásban a kispénzű embereknek is hozzáférhetővé ten­ni. Moliére-t és La Fontaine-i ki is adta. A versenytársak azon­ban megbuktatták. Ek­kor — az angol Ri­chardson példájára, aki költő és nyomdász volt egy személyben — apja pénzén nyomdát vásá­rolt, amelyet betűöntő­dével m felszerelt. A nyomda azonban csak­hamar csődbe jutott. Ekkor keletkezett Bal- zacnak az az óriási adóssága, amely egy életen át megfeszített írói munkára kénysze­rítette. * Mark Twain, a ki­váló amerikai író szü­leinek korai elvesztése után a nyomdászmes­terséget tanulta ki; tizenhét éves volt, amikor felszabadult. A nyomdászattal csak­hamar szakított, de később ismét a szedő- szekrény mellett dolgo­zott. Nyomdász múltját mindig büszkén emle­gette. * Az Amerikai Egye­sült Államok függet­lenségének kivívásában egy volt nyomdász, Benjamin Franklin (1706—179Q) szerzett elévülhetetlen érdeme­ket. Mint szüleinek ti­zenötödik gyermeke, korán dolgozni kény­szerült, egy rokonánál a nyomdászatot (must­tá. 1729-ben már önálló nyomdászként műkö­dött. A magyar Frank­lin Társulat a nyom­dászt tisztelte meg benne, amikor felvet­te a nevét. W, G. Harding Vil­sont követte az USA elnöki székében. A nyomdászathoz mindig erős szálak fűzték s már elnök volt, ami­kor egy szilveszteri társasvacsora közben otthagyta a Lotus Club társaságát, eltá- togatott a Tribune sze­dőtermébe és tördelni Izezdett. Egyszerre het- vanhat borgisz sort emelt fel hatalmas te­nyereivel. Egy oldal betördelése után el­mondotta az őt körül- álló nyomdászoknak, hogy 38 évig maga is ezt a munkát csinál­ta, Marionban, mint a Star szerkesztője, ki­adója és nyomdásza —' me* mtD sunteitel Még elnök korában is a nyomdászkodás volt a kedvenc szórakozá­sa. Sti Az első magyar nyomdászok külföldi egyetemeken tanult diákokból, teológusok­ból kerültek lei. Abádi Benedek, a sárvárújszi- geti nyomda vezetője krakkói egyetemista korában tanulta a nyomdászatot s a nyomda megszűnése után lelkészként dol­gozott. Ugyancsak evangélikus lelkész volt Heltai Gáspár nyomdász is. Pap volt; Huszár Pál vándor- nyomdász, egyetemé végzettséggel rendelke­zett Tótfalusi Kis Miklós, korának leg­kitűnőbb magyar nyomdásza is. A sort sokáig lehetne folytat­ni. Pray György tör­ténetíró az Egyetemi Nyomdát igazgatta. Költőink, közül Arany János és Petőfi is be­lekóstolt a nyomdá­szatba — sőt Blahct Lujza is megpróbálko­zott vele. Galambos Ferenc i oki vasmű* í*

Next

/
Thumbnails
Contents