Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-17 / 241. szám
Segítség Vísontának Megszépül, felfrissül a falu „Tíz évig tilos volt az építkezés, az idő pedig őröl, darál. Utakra, iskolára, óvodára, kutakra van szükségünk. Visszakaptuk a falut, most már tőlünk is függ, hogy mit hoz, s milyen lesz a jövő. A tisztelt .felettesek kezet nyújtottak és segítséget ígértek. ' Köszönjük a kézfogást, és várjuk az ígért segítséget...” A fenti mondatokat ez év júniusában, pár nappal a felmentő ítélet megérkezése után — mely szerint Vison- ta községet nem bontják le — hallottuk Kamarás Lajostól, a visontai községi tanács vb-titkárától. „Tízéves lemaradást kell pótolnunk — mondotta a vlb-titkár, de hogy ez sikerül-e — hangsúlyozta —, az nemesajk tőlünk, hanem feletteseinktől is függ. Ment Visonta egyedül nem tud talpraállni, egyedül nem tudja az évtizedes lemaradást bepótolni... A beszélgetés a „kegyelem” megérkezése óta az ötödik hónapot „fogyasztja” az idő. A falu változatlanul nevet, örül az életbenmara- dásmafc Sőt, pár nap óta már azok is együtt örülnek a faluval, akik két-három hónappal ezelőtt még nem nagyon bíztak Visonta gyors tál pnaá lláséban. És kevesebb ránc borítja már a vbLahmarenek lehengereltek Amerikát, meghódították Európát, s szinte mindenhol lert hódított a Lohmann-féle baromfitermelés. Miben áll szisztémájuk varázsereje? Abban, hogy a meglehetősen lazán szervezett állattenyésztés egy-egy részét iparsze- rúvé , tették, s a munkafolyamatok precízen szigorú rendszerben' követik egymást. Mindehhez tudományos alapossággal kidolgozott technológia járul. A baromfinevelésben már egyeduralkodó vá vált ez a Loh mann-ren d - szer. Sertéshizlalás terén azonban még korántsem nevezhető elterjedtnek a cég szisztémája hazánkban'. Négy termelőszövetkezet, a tarnamérai, a za/ránki, az er ki és a tamaörsi, közös vállalkozásba fogott. A szükséges módosításokkal ellátott Lohmann rendszerű sertés- hizlaldát épít. Az új hizlalda Tárnáméra titkár arcát is. Elégedett, hyugodt a falu. Mert a „tisztelt felettesek” a megígért segítséget nemcsak hogy teljesítették, hanem meg is toldották. A falu fejlesztésének I meggyorsításáról a napokban tárgyalt a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottsága, a megyei tanács tervosztályától pedig már meg is érkezett a levél szerkesztőségünkbe, melyben Visonta község fejlesztésének terveiről olvashatunk... Szabad építkezés, regionális vízmű biztosítja 'majd a község vízellátását Érvényét vesztette az építkezési tilalom a községben. A tervezők már megkapták a megbízást, egy új községrendezési terv elkészítésére. Ennek keretében kerül sor a különböző talajmechanikai, valamint az épületeik állomány vizsgálataira. Elkészül a falu, s a Thorez bányával szomszédos községek komplex vízgazdálkodási tervdokumentációja is. . Visonta ivóvízellátását egy regionális vízmű biztosítja majd. Az érintett termelőszövetkezetek Említésre méltó az a körültekintés, hogy a közművesítést nem a 6500-as létszámra tervezték meg, hanem a dup- Iájára. Ugyanis ezt a' létszámot 13 ezerre emelik majd. Ezt a hatalmas telepet 16—18 ember látja majd el. Az egyik legfontosabb gond a fertőzés megakadályozása. A sötétben nevelt állatok ellenállóképessége csekélyebb, s még rágondolni is rossz, hogy egy esetleges fertőző betegség milyen pusztítást, anyagi kárt okozna a tízezres állományban. A szakemberek tusolás után átöltözve léphetnek a „gyár” területére, s a tápanyag is megfelelő civin- tézkedéssel, zárt tartálykocsiban utazok Ludasról a helyszínig, ahol pneumatikus úton jut a raktártérbe. A sertéstelep létrehozása megoldja a társult termelő- szövetkezetek korszerű és az eddiginél jóval gazdaságosabb sertéstenyésztését, iltízéves fejlesztési terveit a MEZÖBER készíti el, és a végleges bányahatárokat rögzítő tervdokumentumokat az érintett községi tanácsok, termelőszövetkezetek már 1969. október 15-ig megkapják. Már kezdetét is vette az . úthálózat fejlesztése a községben, és rövidesein sor kerül a községi tanács korszerűsítésére is. Szerepel a tervekben az iskola felújítása, nevelői lakások építése, filmvetítésre is alkalmas klubkönyvtár építése. Hidat, járdát építenék, korszerűsítik a közvilágítást A felet- 1 tes szervek és a községi tanács vezetői havonta, később negyedévenként teszik mérlegre az eredményeket, a tervezők pedig kéthetenként találkoznak a községben a falu vezetőivel, lakóival, s adnak segítséget, szakmai tanácsokat. A falu fejlesztésére született tervek, elképzelések kü- lön-küiön is jelentősek, együttvéve pedig Visonta újjászületését jelentik. Ezért is örül, s elégedett a falu. Életben maradt, és saját erejével, szorgalmával, s a „tisztelt felettesektől” kapott segítséggel, támogatással rövidesen megszépül, s felfrissül majd. K. J. tetve tartását. Hasonlítsuk össze a jelenlegi egy kilogramm sertéshús előállítására fordított önköltséget a kombinátban ‘ előállított termék önköltségével. Megyénkben 1!)—20 forintba kerül egir kiló disznóhús előállítása. A sertéstelepen ez a szám 11,68 forint lesz. A szakosított telep jövő év telére készül el és első termékét 1971 nyarán látjuk majd az üzletekben. A közös vállalkozás nemcsak arra jó. hogy amit egyedül képtelen megoldani egy- egy gazdaság, azt jó szervezéssel együttesen jóval köny- nyebb megvalósítani, hanem arra is, hogy a tudatban kellemetlen munkaként rögződött disznóhizlalás is lassan- laissan a múlté lész s a mezőgazdaság minden . területére betör a szervezett iparszerű termelési folyamat. (sz. a.) Az emeleten, a neonfény- ben úszó nagyteremben tisztítógépek zúgnak. Asszonyok öntik zsákokból a gépek „gyomrába” a tisztításra szánt vetömagvakat. A földszinti laboratóriumban fehér köpenyes lányok apró csipeszekkel válogatják, osztályozzák a magvakat kisebb-nagy óbb méretű tálkákba. A rafctánbaíl szállításra előkészített fémzárolt „zsákhegyek” emelkednek, melyeket futó targoncák visznek a teherautókra. — Elkezdődött a csúcsszezon — mondja — Oszter- mann Ferenc üzemvezető. Naponta folyamatosan érkeznek a vetőmagvak négy megyéből, Hevesből, Borsodból, Hajdú-Biharból és Szolnokból. 350 termelőszövetkezettel és állami gazdasággal van szerződésés kapcsolatunk vetőmagszállításra. Heves megyéből 30—40 szövetkezetből érkezik az 'áru, mintegy 700 vagonnal. Jelentősebb szállítónk a hevesi Rákóczi," a kiskörei Vörös Hajnal, a sarudi Tiszamente Termelőszövetkezet. Az állami gazdaságok közül pedig a füzesabonyi. — Milyen magvakat tisztítanak, válogatnak? — Üzemünkben a hüvelyes növények — bab, borsó, pillangós takarmánynövények, vöröshere, lucerna, és konyhakerti növények magvainak tisztítása, válogatása és csomagolása folyik. Borsóból 250 vagonnal tisztítottunk. 1964-ben költözött be új lakásába Verpeléten. a Kapás utca 29. szám alá Kun Rudolf. Az új ház miatti örömük hamarosan ürömmé változott, amikor egymás bek közt a munka termelékenységének emelésével, hanem a nagy létszámmal kívánná megalapozni. Vagy talán a vállalatvezetés feladatának tekintik az ország munkaképes lakosságának teljes foglalkoztatását? Holott ez a párt és kormány politikájának feladata, a vállalaté pedig az ésszerű, hatékony gazdálkodás. A munkaerőáramlás bizonyos mértékig persze elkerülhetetlen, sőt, szükséges és kívánatos. Szeretnénk például, ha a nagy fejlődés előtt álló, gazdaságosan dolgozó gyárakba áramolna a munkaerő a visszafejlődő, a korszerűtlen üzemekből. De pillanatnyilag ez utóbbiak is felvételt hirdetnek, s az indokolatlan munkaerőkeres- lettel pedig a valóságos szükségletek kielégítését is megakadályozzák. Másrészt az aránytalanul nagy munka- erővándorlással rendkívüli népgazdasági ^ és vállalati kárt okoznak.' Minden ki-belépés néhány napos kiesés a munkából, de ennél is több veszteséget okoz az új munka begyakorlása, a helyi Ismeretek megszerzése. Arról nem is szólva, hogy ha a gyárak atjárcházak, képtelenség fegyelmet, rendet, szervezettséget követelni. Ezért érdemel figyelmet a néhány tábla nélküli gyárkapu. A helyi létszámzárlat a vezetés holnapi gondjait enyhíti, a belső munkanélküliséget számolja fel. (Kovácsi Hamarosan elkezdjük a sa- lata-, uborka-, paradicsoméi szoszösbükköny-magok szállítását, Olaszországba, .Svájcba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Franciaországba és Angliába. — Mennyi az üzem eves kapaci tása? — Üzemünkben a csúcsidényben 1090 vagon megtisztított, fémzárolt vetőmagot készítünk elő szállításra. Évente széles körű vetőmag- kereskedelmet bonyolítunk le, 30 nyugati országba szállítunk magvakat. (m. k.) » után kerültek napvilágra az építkezés során elkövetett hibák. Ezek egy részét a kivitelező — a Kál és Vidéke Vegyes Ktsz — már megjavította hosszú huzavona után, a fő hiba azonban sajnos kijavítátlan maradt. Évekig tartó vita következett az építtető ás az építő között, míg végül 1968. októberében a KISZÖV közbelépésére a ktsz vezetői egy kötelezvényt írtak alá,, melyben vállaltak, hogy az építtető által megnevezett időpontban helyrehozzák, lebontják az alapozási hiba miatt megrepedt falat és újra felhúzzák. A kötelezvényen tintával jelöltek meg az időt: 1969. Az évnek lassan már a végén járunk, Kun Rudolf többször is sürgette a szövetkezetnél, kezdjenek hozzá a munkához, hogy még a jó idő alatt készen legyenek a falazással, de kérése meghallgatás néllcül maradt, feléje sem néztek egész’éven ' át Érthetetlen, hogy ez az egyébként jól dolgozó, jó nevű szövetkezet miért húzza évekig az általa elkövetett hiba kijavítását. Miért kell Kun Rudolfnak az építés befejezése után öt évvel még mindig szaladgálnia jogos reklamációja miatt. Mindenesetre jó lenne, ha a szövetkezet pontot terme az ügy végére, s kijavítaná á garanciális hibáikat még az első évtizedben. Miért, kell kivárni, amíg az ügyfél a bíróságon keresi igazát?! (deák) 1969. október 1!?., péntek Gyárkapu—tábla nélkül és Zarár.'k között épül. Éven- e 6500 hízót ad majd át a ereskedelemnek. Az „alapanyagot”, a malacokat 360 anyakoca adja a kombinátnak. A sertéshizlalda ablak nélkül épül. hogy minél több pihenésire, intenzívebb súly- gyarapodásra serkentse az állatokat. A világítás csak rövid időre, az etetések időtartamára korlátozódik. A kevert táp a pihenőterek fölötti csővezetékből automatikus adagolással kerül a sertések- elé. A pihenőtereket vízöblítés tartja tisztán. , Mimism ® rA legtöbb gyár kapuján évek óta kint függ a tábla: AZONNAL FELVESZÜNK segédmunkásokat, betanított munkásokat, ' esztergályosokat, . gépírónőket, gépkocsivezetőket. A szakmák gyáranként és időszakonként változhatnak, de azért a segédmunkáshiány jelzése és legalább fél tucatnyi mesterség felsorolása rendszerint megtalálható minden főbejáratnál. „Van bőven munkaalkalom” — konstatálják a munkások a gyárnegyedeken végighaladva. A szemfülesebbek körül is néznek a szomszédos üzemekben. s alkudoznak a bérekről, a Teltételekről, mindenféle kötelezettség nélkül. S ha az első kedvező ajánlatra nem is állnak mindjárt tovább, azért gyakran rátar- tibbak, követelődzőbbek tesznek regi munkahelyükön. A vezetők pedig \ elbizonytala- nulnak: ígérgetnek, magyarázkodnak és feltétlenül óvakodnak a. határozott fegyelmezéstől. Fuvoláznak, minta mesebeli pásztor, nehogy szétszéledjen a nyáj. Hogy ezek a munkásíelvé- telt kürtölő táblák, az újságok oldalnyi álláshirdetései enyhén szólva nem segítik a ■ szocialista munkafegyelem és I morál,-a helyes vezetői ste lus kialakulását, az abban a néhány üzemben vált nyilvánvalóvá, ahol legutóbb létszámzárlatot rendeltek el. (Ennek a létszámstopnak a lényege: bárki kiléphet a gyárból, új munkást nem vesznek félj. A munkásokat, alkalmazottakat hívogató tábla eltávolítása a főbejárattól — mintha a cégjelzést vagy az egész gyárat kicserélték volna — többeknek szemet szúrt, s hamarosan szóbeszéd tárgya lett. „Valami úgy látszik elkezdődött. Vajon mi történt, hogyan lesz ezután?” A vezetők pedig türelmesen elmagyarázták a létszámzárlat, o Icait. Menjen, aki menni akal\ senkit nem tartanak vissza kötéllel. De helyükbe nem vesznek fel új embereket. A régi törzs- gárdatagokat1 kívánják anyagilag is, erkölcsileg is jobban megbecsülni. Rájuk építve, az anyagi ösztönzést javítva, a meglevő erőkkel oldják meg a. növekvő feladatokat. Ez a népgazdaság érdeke. Jövőre pedig a vállalatokat is a takarékos lét- számgazdálkodásra serkenti k majd a módosuló szabályozó eszközök. Mivel jövőre nem akarnak létszámfelesleget és gyakran kínos herce-hurcá- val járó felmondásokat, ezért már most abbahagyták a munkáscsábitást és felvételt az említett nehány gyárban. Elkezdték a gyáron belüli munkanélküliség felszámolását, a munkaerő belső átcsoportosítását, a rugalmas ösztönzési módszerek kialakítását. A dolgozók túlnyomó többségének helyeslésével találkozott ez az intézkedés. Mert igazságérzetüket bántotta, hogy az új embereknek, akik csak ismerkedtek a munkával, a helyi viszonyokkal, annyit, vagy többet fizettek, mint a régieknek. Azt ma még kevesen érzékelik, hogy jövőre, az új szabályozók hatására egyszeriben terhes lesz a létszámfelesleg, s ha nem készülnek rá időben, az elbocsátás, az áthelyezés sok embert kellemetlenül érinthet. De hát a vezetés lényegi része az előrelátás, a jövő feladataival is számoló terv- szerűség. S aligha van erre nagyobb szükség máshol, mint az emberekkel való gazdálkodásban. Sajnos, ez a tervszerűség ma még nem jellemző. A legtöbb gyár főbejái-atánál kint függ a munkaerőt csábító tábla, ahelyett, hogy a belső frontokat, sorokat rendeznék. Ott is, ahol a termelés már tavaly is, az idén is csökkent, s jövőre és azután sem várható nagyobb fellendülés. Ügy tűnik, mintha sok vezető a vállalat hírét-rang- iát nem színvonalas munkával, jó gazdálkodással, egyeAblak nélküli épület „Sertésgyár5’ épül a farmi mentén Kovács Ibolya és Mester Mária laboránsok a különböző vetömagvakat válogatják. (Kiss Béla felvételei.) nyugati export Csúcsszezon a káli magtisztítóban Garanciális javítás — de mikor?
