Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-14 / 213. szám

Pál apostol alkotója Az új szobor az eredeti pontos mása 1969, szeptember 14., xasanyil Még sokra viheti... Egy 14 éves siracusai fiú ti­zennégy alkalommal követett el betörést boltokban, iskolák­ban és templomokban, mind­annyiszor kijátszva a védelmi berendezéseket. Egy alkalommá a televízi­ós ellenőrző rendszert a követ­kező módon játszotta ki: be­ment az üzletbe egy olyan al­kalommal, amikor nem volt vásárlóközönség bent és megfi­gyelte, hol helyezkednek el a tv-kamerák. Ugyanebből a pontból fényképet készített az üzletről, amelyet, amikor az éj­szaka folyamán betört a bolt­ba, a kamera elé helyezett, s így az az üres üzletet mutatta. A kisfiú üzelmeit — akinek egy 12 éves bűntársa is volt, — a család fedezte fel, miután több, megmagyarázhatatlan helyről származó árucikket ta­láltak a szobájában . Kellemetlen meglepetések egy irigyelt házban Sokan irigykednek az &grt Lenin út 12—14. számú, még meglehetősen újnak mondható házara, mert külseje áz ÁBC- áruház fölé emelt épület, yó* lóban nem mindennapi laká­sokat sejtet. Már kevesebben iúdják, hogy a ideg bámult ház lakájai korántsem olyan irigylésre méltóak, mii azt többen is hiszik. Éppen a minap, a II. emelet* 3. számú lakásának bérlői pa** naszkodtak arról, hogy rövidé del ezelőtt mintegy hat négy* zetmétemyi területen leszakadt a nagyobb szoba mennyezeté­nek vakolata... Percekkel jaz- után, hogy a szekrény előtt játszadozó, ötéves kisfiú át­ment a másik helyiségbe a mindössze néhány másödperc- cél azután, hogy az. apa, férj ugyancsak elhagyta « szobát. Ha röviddel tovább tar­tózkodnak a helyiségben — el« kerülhetetlen a sérülés, -a sze­rencsétlenség ... Történt pedig ez azért, mert annak idején a kivitelezd He­ves megyei Tanácsi Építőipari és ÉpületszerŐ Vállalat dolgo­zói egy építési hibán úgy pró­báltak javítani, hogy a meny. nvezetet az előírtnál jóval Vas­tagabb, mintegy 8 cenUníétc- rés vakolattal terhelték. így g ferdeséget ugyan eltüntették — de felelőtlenül nagyobb ves^éjy- nek tették ki a lakókat. Mindez persze csak most de­rült ki ennyire tisztán, koráb­ban legfeljebb sejteni lehetett a szabálytalanságot, a rendet­len munkát. A sejtés azonban nem lehet alaposabb indok — gondolhatták az Ingatlankeze­lő vállalatnál, ahová még ápri­lisban figyelmeztető, segélyké­rő levelet írtak a bérlők — így a szükségesnél könnyel­műbben kezelték az ügyét. Júliusban — a garanciális festőmunkák alkalmával «• már leszakadt a fürdőszoba tel­jes mennyezeti vakolata, most pedig lám, hasonló eset­ről vall a helyszínen készített lakószobai fénykép is. s r . Ami pedig még szomorúbb: nemcsak egyetlen lakásban pa­naszkodnak a kívülről oly tet­szetős. oly modernnek, prakti­kusnak hitt házban! _S meyrt másutt is volt már vakolatom­lás, eléggé bizonytalanok a há­ziak, rettegve várják, Jiogy mi­kor kerül rájuk újra vagy ép­pen először a sor^ ^ Mindezek mellett sajnos még egyéb hiányosságokat is so­rolhatnak a bérlők — akik ter­mészetesen nem panaszkodni akartak új lakásaikban. fy-­A n. emelet 3. számú lakását — az egyik vállalat vett«* a dol­gozójának 256 ezer forintért. Amint mondják, ezenkívül még több szolgálati lakás is van - a házban, amelyekért szintén fi­zettek. Ezekért de a többi az „ingyen lakásért” is jogosán aggódnak, miattuk jogosan pa­naszkodnak. Nem tudni, ho­gyan ütközhettek ki ennyire a sorozatos hiányosságok, miért végeztek ilyen munkát az épí­tők. a szerelők, s a műszaki ellenőrök „hol voltak”, mikor az épületet átadták... 7 Furcsák és kínosak a meg­lepetések — mivel a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari és Épü­letszerelő Vállalattól különösen az utóbbi évekbeli jó munkát, tisztes eredményeket szoktunk meg. A dicséretek, kitüntetések: mellé valahogy nem illenek » mostanában mind sűrűbben hangzó, elmarasztaló szavak. .« MmwsSm Egy napóra története Eger város központjában, a székesegyház előtt érdekes munka folyik. Az ott allo szobrokat kikezdte az idő, es most a művészeti, de meg városkéoi szempontból is ér­tékes egykori létesítményeket az Országos Műemléki Fel­ügyelőség kezdeményezésere elbontját, bogy helyükre az eredetieknek megfelelő u: szobrok kerüljenek. A székesegyház monumen­tális feljáratát négy kiemel­kedő szobor díszíti. Ezek kö­zül egynek — Péter apostol szobrának — a kicserélésé már nemrégiben megtörtem, és most a szakemberek a kö­vetkező új szobrot, a kezében pallost tartó Pál apostol alak­ját állítják a magas poszta- mensre. (A lejjebb álló két szobor — István és László királyok szobrának kiesei öle­se ugyancsak várható, után a nem nagyon fagyálló demjéni kőanyag — különö­sen az elmaradt gondozás miatt — itt is romlásnak in­dult.) , . A téren áthaladó egriek és idegenek érdeklődéssel nézik a munkákat. És ilyenkor fel­merülnek a műemléki, mű­vészeti problémák és felme- x*ül sokszor a kérdés is: _ ki volt a szép szobrok alkotója, a leírásokban szereplő szob­rász, Marco Casagrande? Marco Casagrande 1804. szeptember 18-án született egy olaszországi kis faluban, Miavéban. 1820-ban Velencé­be került, ahol egy akadémiai tanár vezetésével kezdett szobrászati munkákban részt venni. Tehetsége hamarosan kibontakozott, így már 1825- ben, Milanóbari, egy szobrá­val első díjat nyert és a ve­lencei akadémia ezüstérem­mel tüntette ki, majd tiszte­letbeli tagjává választotta. Mindezek vonták Casag- randéra Pyrker, a magyar származású főpap, — 1821-től velencei patriarcha — fi­gyelmét. Pyrker már kezdet­től fogva pártfogója volt Casagrandénak. A művész hamarosan Egerbe költözött, ahol mű­termet, műhelyt létesített a mai Orgonás tér 4. szám alatti házban. A műhelyben Casagrande felügyelete és irányítása alatt, helyi szobrá­szok bevonásával folyt a munka. Az akkor épülő szé­kesegyház részére így készí­tették el az előbb említett Péter és Pál apostololt, Ist­ván és László királyok szob­rát, a templom többi szeb- "Jfiií ét ggájngg domborművé^ Mint érdekességet említjük meg, hogy Casagrande egri tartózkodása idején meg is nősült, elvette az érseki ud­vari szabó leányát, Kovács Máriát, aki haláláig hű tár­sa volt. Az egri székesegyház mun­kái 1837-ben nyertek 'befeje­zést, és ezzel-megszűnt' Ca­sagrande itteni folyamatos tevékenysége. Rövid velencei tartózkodása után Pesten te­lepedett meg, de azért időn­ként visszalátogatott Egerbe és környékére is. így kelet­keztek például az Andornak- tályán lévő volt Mocsáry kastély domborművei, ame­lyek a vendégszeretetet, a bé­két és a barátságot szimboli­zálják. Casagrande Egerből ismét visszatért hazájába és a ve­lencei tartomány Cison di Valmarino községben telepe­dett le, ahol 1880. február 5-én elhalálozott. Hevesy Sándor Az ideális leány Dianna le Buth 27 édes basiledowni höl­gyet megválasztották SIKER KRÓNIKA Nagy-Britannia legide­álisabb lányává. Kitű­nően varr (még férfi­öltönyt is), ízletesen és ügyesen főz, ízlésesen öltözködik és szépíti magát, a lakásberen­dezésben egészen rit­ka tehetséget árul el, kifogástalanul vasal, szellemesen cseveg és így tovább. A londoni nagy dön­tőn minden verseny­számban nyert. A zsű­ri így indokolta meg döntését: Dianna va­lóban ideális élettársa lehet egy férfinak. Csak arra nem adott választ, hogy eddig még miért nem. ment férjhez? .. Indiai-óceán egyes szi­geteinek lakói több­ször is „születnek”. Ezek az emberek, leg­alábbis a naptár sze­rint, nap mint nap fia­talabbak lesznek. Ho­gyan lehetséges? A ti­tok nyitja a követke­ző: Minden újszülöttnek, amint á világra jön, hatvan évet „ajándé­koznak”, és ettől kezd­ve visszafelé számol­ják az éveket. így például a hároméve­tovább. Minden alka­lommal, amikor éveit „elfogyasztotta”, újszü­löttnek számit. Konkurrencia Csigaember Az ausztráliai Deni­se Fox különös be­advánnyal fordult a bírósághoz, amelyben arra kérte a főbírót, hogy tiltsa meg férjé­nek az ország elha­gyását. Érdemi tárgya­lásra nem került sor, mert a bíróság úgy vél­te, hogy Fox úr sza­bad ember, és azt lesz, amit éppen' jónak lát. A feleség persze újabb beadványt íratott, amelyben tiltakozott a bíróság tárgyalás nél­küli határozata ellen. A bíróság végül is vizsgálatot rendelt el, seknek unokáik van­nak. Minden lakos, ha nulla éves ezen a szi­getcsoporton, a közös­ség bölcs tagjának szá­mít, és újabb tíz évet kap, ha pedig ezt is le- Burmátál dürg. az élte, méa tizet gg íűu Örök fiata on Herb Gardner ame­rikai vígjátékíró lelkes koránkelő. Egy újság­író megkérdezte tőle, hogy miért ül az író­asztalnál már hajnal­ban. Gardner ezt vá­laszolta: — Felemelő érzés tudni azt, hogy Ten­nessee Williams ilyen­kor még alszik, és al­szik Artur Miller is... Vagyis: ilyenkor nincs konkurrencia, vEz na­gyon megnyugtató szá- momrs... ___^_____ n eje ugyanis néhány év óta a newcastle-i kikö­tőben laknák egy vitor­láson.' Ez tehát azt je­lenti, ha Fox úr távo­zik az országból, a fele­ség fedél nélkül ma­rad. A különös ügyben mindezek után sem született végleges dön­tés. Megcsodáltalak s kiderült, hogy a pa­naszos nem egyedül, hanem a házával együtt akar távozni az országból DeuisFóec és Gerard Jacob párizsi gyártulajdonos villát építtetett az egyik leg­ismertebb francia épí­tésszel. Alighogy be­költözött, özönleni kezdtek hozzá a leve­lek, amelyekben az építészeti egyetem pro­fesszorai kérik, enged­je meg, hogy megmu­tassák diákjaiknak: hogyan nem kell épí­teni. A gyártulajdonos er­re beperelte az épí­tészt ... Mennyezet a parketten... „Engem a fénylő Nap, titeket kormányoz az árnyék.“ A nyáron megtalált 100— 150 éves napórán olvashatók a fenti szavak. Lássuk a tör­ténetét. Az egri főiskola csil­lagászati múzeuma negye­dik éve „üzemel”. Itt azokat a műszereket helyezték el, amelyekkel 190 évvel ezelőtt megkezdték a csillagok, boly­gók vizsgálását. Ma már kor­szerűtlenek, de tudomány- történeti értékük annál na­gyobb. Törekszünk e gyűjte­mény gyarapítására is. Cé­lunk például a Magyarorszá­gon fellelhető napórák tény­leges, vagy fényképes össze­gyűjtése. Kutatásunk közben szereztünk tudomást arról, hogy Mezőnyárádon, a volt szalézi rendház kertjében pár évtizede egy napóra állt, mely az árnyékán kívül kis ágyújával is jelezte a valódi delet Felfedező útra indultunk. Megtaláljuk-e tényleg a nap­órát, vagy csak hűlt helyét leljük? ... Nyaradon az álta­lános iskola igazgatójától ér­deklődtünk. Hírét sem hal­lotta. Talán a helyettese, aki ott lakik a volt rendházban, mely most az általános isko­lának ad helyet. A felelet: színét sem látta. Kérdezzük meg a nyugdíjas tanító nénit, volt a javaslat, aki egy éle­tet töltött ott. ö sem tudott felvilágosítást adni. Majd javaslatára átmentünk a plé­bániára, egy volt rendházi papot kerestünk, aki útba is igazított, és a plébánia vi­rágos kertjében ráakadtunk a napórára. A főegyházme- gyei hatóság engedélyével el­hozhattuk és a főiskola mú­zeumában helyeztük el. Az értékes műtárgy egy kőoszlopon áll, melyre a zo- diákus jegyek is fel vannak vésve. Az oszlop tetejébe mélyesztve foglal helyet egy kőkorong. Azon a napóra, melynek tartozékai: egy ki­sebb márvány korong és a gnómon (árnyékvető.) Rajta számozás, felírás, táblázat, alig látható bevésett nyomai, mert a festéket az idő lemar­ta. A számok az órákat jel­zik, egy szó az eredetet mu­tatja: Wien. A táblázat már tudományos értékű. Fel van rajta tüntetve, hogy a válto­zó időpontú valódi dél mennyire tér el középidőtől. Ez annál is érdekesebb ná­lunk, mivel a nyugati ter­münkben húzódó márvány­vonalon, (Línea Meridiona- lis) a délvonalon, a beeső napsugár mindig jelzi ' az egri, valódi delet. A már­ványkorongon kívül a fent idézett magyar nyelvű fel­irat látható. A nagy koron­gon a kis rézágyu épségben megmaradt. Fölötte kis fém­karba foglalva egy gyűjtő- lencse volt elhelyezve, mely délben a napsugarakat az ágyú nyílásához irányította. A fókuszban összegyűjtött hő az ágyúcsőben elhelyezett lő­port meggyújtotta, ez durra­nással jelezte p delet. A napórát a múlt század­ban szerezte be a kastély akkori gazdája, a Majtényi- család. Hagyományozás út­ján jutott a szalézi rend tu­lajdonába. Majd az államosí­tás után került megőrzésre a plébánia virágos kertjébe. Felújítás után e napóra a csillagászati múzeum értékét feltétlenül emelni fogja. (Zétényt)

Next

/
Thumbnails
Contents