Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-14 / 213. szám
FEIM a Kzy vizsgálat tapasztalatai lit a cum! Jónás György 2 pont felvétele Pipás férfi Répássy István felvétet. 2 pont Mini szerelem Gergely Árpád felvé 2 pont Valahol a Tisza Q&ft jái> .. Gömbös Dezső felvétele: Apóat Aruk és áruk Ha nincs árutasitás.,. — Túl a „maximumon" — Építőanyag és „osztálykülönbség" — Miért drága a kisteleki fehér bor ? Érdekes vizsgálatot folytatott több hónapon, át az Állami Kereskedelmi Felügyelőség. A téma: az idén elrendelt árforma-átsorolások és fogyasztói árváltoztatások végrehajtása. A vásárlók érdekében végzett munka során ellenőrizték többek között a csecsemőruházat árváltoztatásait, a II. árformába tartozó burgonyaárak alkalmazását, „ellátogattak” az építőanyag és más cikkek értékesítésének területeire is. A szerzett tapasztalatok igen tanulságosak. Kevés a készlet... Az utasítások szerint a csecsemőruházati cikkeket ez év május 2-től már a megváltozott árakon kellett forgalomba hozni. A felkészülésre bőven volt idő... Az ellenőrök hat egységben folytattak vizsgálatot, s közöttük csak kettőben találkoztak hibával. A hatvani szövetkezeti iparcikk áruházban a másodosztályú áruknál nem alkalmazták a kötelező 10 százalékos engedményt, mivel már a leltárban sem tettek különbséget az első és a másodosztályú áruk között! így történhetett meg, hogy az egyik csecsemőgamitúra árát — a kötelező árcsökkentés helyett — 126 forintról 137 forintra emelték. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalathoz tartozó kiskörei ÁBC-áruház még a május 20-án tartott vizsgálat idején sem kapta meg az árutasítást! Ezt más, ugyancsak élelmiszer kisker- hez tartozó boltoknál is tapasztalták. Ilyen esetekben, árutasítás nélkül a boltok kénytelenek voltak a régi áron forgalomba hozni árucikkeiket Megállapították azt is, hogy a megváltoztatott árú cikkekből igen kevés a készlet: az egri gyermekruházati szaküzletben például az ár- csökkentés mindössze 9, az áremelkedés pedig kétféle árat érintett Árdrágítás A' Zöldség-gyümölcs árak ellenőrzése során 82 egységben folytattak vizsgálatot, s csupán egyben állapítottak meg árdrágítást. A parádi szövetkezeti zöldségboltban négy fej salátát 7 forint 20 fillérért adtak, bár a számlázáskor a sztmpatikusább 1 forintot tüntették fél egy fej salátáért. 3,20 forintos árdrágítás történt, melynek következménye 400 forintos bírság iett! A központ hibája miatt — túllépték a maximált árat — a gyöngyösi fmsz több boltjaiban adták drágábban a urgonyájt, s ezzel 25 ezer foíntnyi jogtalan haszonhoz Házassági problémák jutottak. Az egri 38. számú boltban több mint 700 forinttal, a 39. számú boltban 1658 forinttal károsították meg így a vásárlókat. Okvetlen meg kell említeni, hogy más egységeknél ilyen súlyos hibákkal nem találkoztak! A minőség Az építőanyag árainak vizsgálatakor néhány szomorú tapasztalatra jutottak az ellenőrök. Ami a minőséget illeti, több helyütt az alacsonyabb osztályú árukat is I. osztályú fogyasztói árban számlázták! Főképpen a fűrészárukra vonatkozik ez. Az átlagfuvar elszámolását vizsgálva négy fmsz-nél tapasztalták. hogy az összeget nem tüntetik fel —,a rendelet ellenére sem — a számlán, hanem beépítik a fogyasztói árba. Több mint 11 ezer forint jogtalan bevételhez jutottak. így. A helytelen árak alkalmazása, a vásárlók gyakori megkárosítása arra enged következtetni, hogy a vállalatok és a szövetkezetek nem sokat törődnek a belső ellenőrzéssel. Mi lett a következmény? Az állami és a szövetkezeti egységeknél az ellenőrzés után több esetben született szigorú pénzbírság, fegyelmi felelősségre vonás és feljelentés. Jogtalan bevétel A szállítók által közölt ár- intézkedéseket az állami kiskereskedelmi vállalatok azonnal, a szövetkezetek azonban eléggé vontatottan hajtják végre — állapítja meg a jelentés az élelmiszer, a háztartás-vegyi, illetve a ruházati és iparcikk áruk árainak vizsgálata nyomán. A szabad áraknál az fmsz egyetlen cikknél sem hajtott végre árváltoztatást, ■ s az iparcikk kisker is csupán egy idénycikknél, a fürdőruháknál alkalmazott a 11,5 százalékos haszonkulcs helyett 15 százalékot. Az elrendelt fogyasztói árcsökkentésekről és emelkedésekről nem tájékoztatták kellőképpen az egységeket, így történhetett meg, hogy például a kisteleki fehér palackos bor „forgalmazása” a bélapátfalvi fmsz-nek 1260 forintos ioerr.lan hasznot hozott ... De több más cikknél is tapasztalták ezt! A II. árkategóriába tartozó áruk fogyasztói árának feltüntetése a gyártó feladata. A következetlenség azonban zavarra adhat okot. Például a VV 1. jelzést viselő villanyvasaló régi ára 106 forint volt, ez újabban — „maximálva” 74 forintba kerül. Azonban a dobozon is és bevésve az árun. mindkét ár szerepel, így a boltok „nyugodtan” eladhatják a magasabb áron is!... „Kettős” árak másütt is vannak: például a korong borotvaszappan „kapható” 9, 11,20, sőt 11,30 forintért is... Okok A kereskedelmi felügyelőség vizsgálata alapján megállapítható hogy az áreltéréseiket többnyire az árfelelősök figyelmetlensége vagy éppen az árdokumentáció hiánya okozza. Ami az utóbbit illeti, az őrutasítást nem küldik ki az egységekhez, hanem a központ egy munkatársa a helyszínen végzi az árváltoztatást S mi történik akkor, ha olyan árut kap később a bolt, mely a változtatás idején még nem volt raktáron?... Megérzésben, ösztönökben nemigen lehet' bízni... ~ A vizsgálat után megtörténtek a szükséges intézkedések, melyek remélhetőleg figyelmeztető tanulságként szolgálnak a későbbiek során. (kátai) öblös fotelok, masszív, tan^- tós asztal és generációk számára gyártott, jó nagy szekrény. Kissé rideg, de elegáns bútorok. Aztán az árjegyzékre tévedt szemein: Colonial bútor, 40 600 forintért. Vajon kinek van ennyi pénze és olyan lakása, ahol ilyen bútor clfér? Az önmagámnak feltett kérdésre nem tudtam választ adni, ezért tovább sétáltam, a Budapesti Őszi Vásár következő termébe. Nem sorolom fel a különböző elnevezésű lakószobákat, hálókat, ebédlőket és konyhá- kát. Az államij a tanácsi és ja szövetkezeti bútoripar a vását- ron talán több bútortípust, mutatott be, mint bármikor. Aka<J olyan garnitúra, amelyet ac üzletekben meg lehet vásárolni — hacsak időközben el nem fogyott —, van olyan, amelyre, elfogadják a megrendelést, de ' akad olyan is, amelyikre csak Irányárat tudnak mondani. Az „Otthon 1970” felirat azt jelzi, hogy ebben a csarnokban mintapéldányokat láthatunk. De milyen bútort tud ma vásárolni az átlagos jövedelmi dolgozó? Egy fiatalasszony szavalt Jegyeztem fel, aki a szövetkezetek pavilonjában örömmel kiáltott fel: „Végre, pénzünkhöz mért bútort U látok!” Férjének a Györgyi lakószobát mutatta, A két heverő egyszerű, de praktikus és tartósnak látszik. Két fotel, két ágyneműtartó tartozik a garnitúrához és a hármasszekrény elég tágas. A garnitúra ára: 13 150 forint. Láttam húszezer forinton felüli könyvszekrényeket, de nekem a Rába II. szekrénysor tetszett legjobban, mert abban helye van a ruháknak, a tv- nek. a könyveknek és az ágyneműnek, van abban kis bárszekrény is, és az ára 6 800 forint. Többen megkérdezek, hogy a szekrénysor két darab és kétszer 6 800 forintot keli érte fizetni? A győri gyár eladója bizonygatta, hogy az átlagos nagyságú szoba teljes felületét betöltő szekrénysor egy darabnak számít és az ára 6 800 forint. Szeretném hinni, hogy nem tévedett és a végleges fogyasztói ár tényleg ennyi lesz. Ugyanis ezt a bútortípust jövőre kezdik gyártani. Hazánkban mintegy 30 vállát’ 'lát és ktsz gyárt bútort, éven-, te 3,2 milliárd, forintért adnák el bútort. A vásár’ feladata a külföldi és hazai igényesebb vevők kielégítése is, de az ipar és a kereskedelem nem hagyhatja figyelmen kívül az átlagos jövedelmű vásáriók szavazatát: pénzünkhöz szabják a hazai bútorgyártást! F. L. Régi ágyakban... Hogyan átadták a görögök és a rómaiak? Ki találta fel a hálóingei? Michigariben egy bizo- í nyos Smith-t letartóztatok, mivel: 1. a negyedik feleségének zánt jeggyűrűt fedezetlen ekkre vásárolta; 2. elfelejtett második és ar módik feleségétől elvál- •i, és 3. ellopta harmadik fele- ige autóját, hogy negyedik ■ileségével nászútra mehessen. Ha esténként kényelmesen kinyújtózunk megszokott ágyunkban, aligha gondolunk arra, hogy az ágy igen érdekes fejlődésen ment át. Minden korszak rányomta bélyegét. S a változások során sokszor igen szórakoztató fejleményekre került sor, amelyekről az utóbbiakban ismertetünk néhányat. Amíg a régi görögök csupán szegény pásztornépként éltek, nem voltak ágyaik, a földön aludtak. Amikor meggazdagodtak, kitalálták az ágyat, s a gazdagsággal pár- huzambsan kialakultak — az adóhivatalok is. Miután annak idején még nem folytattak pontos könyvvitelt, az adóhivatalok nem tudták megbízhatóan ellenőrizni az egyesek vagyonát sem, az adókivetésnél kénytelenek voltak becslésekre támaszkodni. S az egyik zseniális adóbeszedőnek támadt az az ötlete, hogy a polgárov'w/zw///////>w/////////////////////////////////////////////////////////y//////^ ; kát ágyaik után kell megadóztatni: minél nagyobb az ágy, annál magasabb az adó. S tudják-e, ki találta ki a hálóinget? Csodálkozni fognak: a régi rómaiak! Selyemből készült hosszú, bő hálóingeket viseltek. Valószínűleg náluk volt a legmagasabb- rendű , ágykultúra is, hiszen minden alkalomra ’ külön ágyakat használtak: volt egy étkezési ágyuk, (az előkelőségek fekve étkeztek), de rendelkeztek olvasóággyal, beszélgetőággyal, ággyal az íráshoz, s külön ágyuk volt a házasélethez, valamint az alváshoz, s természetesen halottaságyuk is. A halottaságyat már életükben elkészítették a rómaiak, mert az igazi romai lenézte a halált, s nem vette túlságosan tragikusan. A középkorban Viszont már megszűnt az ágyak megadóztatása, és talán ez az oka annak, hogy az ágyak akkoriban erősen megnőttek. A lovagvárakban gyakoriak voltak a négy-öt méter széles ágyak. Ezekben éjszakánként az egész család együtt aludt. S ha vendégek érkeztek, akkor a vendégeket is a közös ágyba invitálták. Egyébként ebben az időszakban találták ki a bal- dachinos ágyakat is. Ennek semmiféle vallási oka nem volt, hanem gyakorlati meggondolásokból csinálták: akkoriban ugyanis a várakban csak úgy hemzsegtek a bol- háK és a poloskák. S hogy védekezzenek a szoba meny- nyezetéről lehulló poloskák ellen, az ágyaid .gallé, Jaldaí chinokat emeltek. Egyet családokban akkoriban szokás volt az is, hogy mielőtt lefeküdtek volna a közös ágyba, először nagyarányú bolha- és poloskavadászatot rendeztek. Míg a régi görögök és később a germánok is meztelenül aludtak, majd a rómaiak kitalálták a hálóinget, később hosszú ideig szokássá vált, hogy teljesen felöltözve aludtak. S mihelyt ismét rátértek a hálóöltözékek viselésére, azonnal egy kuriózumot is kitaláltak: a dupla hálóinget házasfelek számára. A férj és a feleség közösen öltötte fel ezt a furcsa hálóalkalmatosságot, és mindegyikük egyik karját dugta csak be a hálóing ujjába. Ez meglehetősen kényelmetlen volt, és éppen ezért nem sok Vg tartott a furcsa hálóing-divat. Különösen Franciaországban kimondott díszágyakat készítettek, amelyeknek a megvásárlását csak a nemesség engedhette meg magának. XIV. Lajos francia királynál minden hivatalos fogadás a hálószobájában zajlott le. A nagyúr eközben ágyban maradt. S ha a király kivételesen nem tartózkodott ágyában, a jelenlévő személyeknek az üres ágy előtt kellett meghajolniuk. Egészen a francia forradalomig létezett Franciaországban az igazság ágya, amelyben a király a parlament ülésszaka alatt feküdt. Már akkoriban ironikusan mondották, hogy az igazság ágyában szunyókál az iga^l ság. i (Volks stimme} « ninzfiükhSz meri bútorról