Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-10 / 209. szám
Kevés is, választék sincs Húsegondlek a kewesi Járásban | »- Tíz deka parizert kérek! — Sajnos, nincs. — Akkor kolbászt vagy •felvágottat! — Ezzel sem szolgálhatok. ♦Tessék talán sajtot vagy májkrémet vásárolni. Annyira jellemző ez a történet, hogy a hevesi járás akármelyik boltjában nap mint nap ki tudja hányszor lejátszódik. A falvak lakóinak örökös gondja: kevés a liús, a töltelékáru, s ha netalán mégis akad, akkor nincs választék, különösen a ‘nyá- *1 időszakban nehéz a helycet, ilyenkor még a házi disz- tióvágások termékei sem tud - ak „besegíteni” az ellátás- a. A községek átlagosan mint- Jegy tíz-tizenöt kilogramm töltelékárut kapnak hetente, •ez a mennyiség néhány óra alatt elfogy, s a következő tú- •cáig ismét várni kell a kolbászra vagy felvágottra. Kevés a tőkehús is, különösen e. sertés, az igényeknek mindössze kis százalékát lehet kielégíteni. Régebben valamivel kedvezőbb volt a helyzet e járás székhelyén, de a közelmúltban felépült áruház valamint a község strandfürdője vonzza az idegeneket, s ez növeli az ellátási gondokat. Marhahúsból és birkahúsból valamivel kedvezőbb az ellátás, de ez sem fedezi teljesen az igényeket, A gondokat természetesen a járás lakói ismerik és érzik a legjobban, s régi vágyuk, hogy ha ezek a gondok nem is szűnnek meg hamarosan, legalább enyhüljenek. A megoldás persze nem egyszerű, hiszen a húsellátás problémái nem csupán a hevesi járásra szűkülnek le. Az országos helyzet meghatározója a járás helyzetének is. Éppen ezért a hús- és töltelékáru-ellátás javítása inkább a helyi kezdeményezésektől várható elsősorban — különösen azért, -mert itt vannak még rejtett lehetőségek. A községek hús- és töltelékáru-ellátását a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek biztosítják. Elsősorban tehát rájuk vár, hogy segítsenek a nehézségeken. Jó kezdeményezések már vannak is, például a komlói fogyasztási szövetkezet a háztáji gazdaságokkal kötött szerződést sertésnevelésre, s ez jelentősen javít a gondokon. Tarnamérán és Átány- ban is vannak hasznos kezdeményezések, de általánosságban mégis azt lehet elmondani, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a termelő- szövetkezetek vagy éppen a háztáji termelők közötti kooperációs lehetőségek még nincsenek teljesen kihasználva. Sokan felvetik azt'is, hogy a termelőszövetkezetek is jobban „besegíthetnének” a helyi ellátásba. Sajnos erre csupán korlátozott lehetőségek vannak. Töltelékárut' ugyan a termelőszövetkezet előállíthat és forgalomba hozhat, de tőkehúst már nem. A helyzet azért is bonyolult, mert a szövetkezetek kényszervágás esetén saját tagjaik számára értékesíthetnek húst. A közös gazdaságok tagjait ezért valamivel kevésbé érinti a gyenge húsellátás, viszont annál rosz- szabbul járnak a falusi pedagógusok, tanácsi és egyéb alkalmazottak. Nem akarunk egyébként egyetlen szövetkezetei sem gyanúba keverni, de valljuk be, sokszor azért kényszervágás a disznóvágás, mert a szövetkezeti tagoknak — joggal — szükségük van a húsra. Mindez felveti azt a gondolatot, hogy a kissé illegális, vagy íélülegális vágásokat nem lehetne-e legálissá tenni a szövetkezetek számára. Már csak azért is, hogy a falusi alkalmazotti réteg ellátása is javuljon. Gondot okoz az is, hogy1 egy-két községben egyáltalán nincs húsbolt, másrészt néhány falusi boltban nincsenek biztosítva a hűtési-tárolási lehetőségek. (K. L.) Nemzetközi vadász napok Budapesten A magyar vadásznapok hagyományait folytatva, az idén október 23—25. között nemzetközi vadásznapokat rendeznek Budapesten — jelentette be kedden a TIT Kossuth Klubban rendezett sajtótájékoztatón Vallus Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC) alelnöke. A rendezvényre 1400 külföldi és 500 i hazai vendéget hívtak meg. Az első jelentkezések máris beérkeztek, az eddigiek szerint tíz országból jönnek vadászok és szakemberek Budapestre. A nemzetközi vadásznapok programja igen változatosnak ígérkezik. Vallus Pál a sajtótájékoztatón elmondotta azt is, hogy a magyar vadgazdálkodás igen jó eredményeket ér el. az élő és a lőtt vad exportjából az idén 3 millió dolláros bevételre tett szert az ország. A szakemberek most ötéves vadgazdálkodási tervet dolgoztak ki, amelyet elküldték a vadasterület 83 százalékán ..gazdálkodó” vadásztársaságoknak. A V ajdahunyadvárban rendezett nemzetközi borversenyt zsűrijében Koós Viktort, a Heves megyei Tanács osztályvezető-helyettesét és Váradi Jánost, az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság főmérnökét látjuk munka közben. Az EAK politikájáról, a közel-keleti helyzetről és magyarországi látogatásáról nyilatkozik az ASZÚ küldöttségének vezetője Abdul Mohszen Abu el Nur, az Arab Szocialista Unió (ASZÚ) hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője nyilatkozott munkatársunknak. — 19ö7 júniusa az egyiptomi népet sokkszerűen érte a nem várt katonai vereség miatt — mondta Abu Eí Nur, aki az ASZÚ Legfelsőbb Végrehajtó Bizottságának tagja. Ebben a helyzetben ' a nemzeti egység megerősítése volt a legfontosabb. Ezért erre összpontosítottunk. Sokan azt hitték, ez a politika egyidejűleg a szocialista fejlődés lelassulását jelenti. Ügy éreztük, szükséges e tévhit megcáfolása. Legutóbbi országos kongresszusunk külön ki is nyilvánította ezért a szocialista fejlődés töretien- ségéhez való hűségünket. A sorsdöntő íelszabadítási harc bejelentésével egyidejűleg deklaráltuk a társadalmi átalakítás folytatásának programját. — Hisszük, hogy képesek vagyunk kitartani és csapást tudunk mérni az imperialista törekvésekre, a közel-kele ti térségben. Az imperialisták — s ezt jól tudjuk — mindenekelőtt a haladó arab rendszerek ellen folytatják akcióikat. T' ■ érezzük, hogy az impe elleni harcot nem v ..rzthaíjuk et a szocialista átalakítás töretlen továbbfolytatásától hazánkban. A munkások és a parasztok tudják, hogy a szocialista átalakulás alappillé- . reinek tekintjük őket. Ennek megfelelően egyre aktívabban részt igényeinek maguknak az országos ügyek intézésében. Ez az igény megfelel a mi elképzeléseinknek is. Ismert téViy, hogy hazánkban törvény szabályozza: minden politikai töníegszervezetben, a nemzetgyűlésben is 50 százalékos arányban kell helyet kapniok- a munkásoknak és parasztoknak. — Valóra víílt ez az elképzelés? — kérdezte munkatársunk. — Örömmel mondhatom, hogy a nemzetgyűlésben és az ASZÚ különböző szerveiben a dolgozók még ennél is nagyobb arányban 1 kaptak képviseletet. A társadalmi átalakítás folytatásának igénye lejeződik ki abban, hogy az ASZÚ-kongresszus ajánlásai között szereplő földtulajdon- korlátozást elfogadták, r. így ezentúl senkinek sem lehet 50 feddánnál nagyobb földterülete.. Hasonló célt szolgált a mezőgazdasági- termelőszövetkezetekkel kapcsolatos törvény jóváhagyása, valamint az, hogy az ütőképes, erős hadsereg mellett népi milíciát állítanak fel. . Az EAK természetesen nemcsak egyedül küzd Közel-Kelet térségében a hatnapos háború következményeinek megszüntetéséért. Az arab nepek egy nemzetet alkotnak, egyek érzékeik, reményeik, közös az ügyük. Ezért kerülhetett sor a khar- ioumi csúcsértekezletre, ahol az erőfeszítések koordinálására számos határozat született. Ezt kővetően több alkalommal is folytak két- és többoldalú eszmecserék. Most ismét1 szükségessé vált, éppen a legutóbbi események következtében, az erők, elképzelések egyeztetése és összehangolása. Ennek előkészítését szolgálta a négyes magasszintű találkozó Kairóban. — Vagyis ez a tanácskozás-sorozat az összes arab ország államfőinek konferenciáját készítette elő? — hangzott a kérdés. — Meggyőződésem, hogy jelenleg is ennek érdekében folynak megbeszélések és újabb csúcstalálkozóra kerül sor. — Az Iszlám-tr,'szagok vezetőinek találkozójára gon, dől, amelynek lehetősége az arab országok külügyminiszteri értekezletét követően került előtérbe? — kérdezte ezután munkatársunk. — A kettőt el kell választani egymástól — hangzik a válasz. — Mi nem ellenezzük az Iszlámhoz tartozó országok tanácskozását. Viszont jól tudjuk azt is, hogy néhány Iszlám-ország kapcsolatban áll az imperializmussal, baráti szálak fűzik Egyesült Államokhoz, egyeseket pedig Izraelhez is. Következésképpen a velük való tanácskozásnak nem sok haszna lehet. De a jeruzsálemi szent helyek felgyújtása miatt a mohamedán világ egésze rádöbbent a veszélyre. Ezért tanácskozni akar, s meg kívánja vitatni, hogyan lehetne megvédeni szent helyeit. De csupán ezt akarja megvitat ni. Ezzel szemben az arab csúcskonferencia — mégha különböző fejlettségű, állam- formájú és politikájú álla- > mok vezetői ülnek is egymás mellé —, azonos módon érz<Á és gondolkodó arab vezetők tanácskozása. Erről a megbeszélés-sorozatról, amely az arab világ számára sorsdöntő küzdelem kérdéseit vitatja meg, egyetlen arab vezető sem tarthatja magát távol. Ha valaki közülük szembe száll az arab világ közös erőfeszítéseivel, azt elsöprők az útból ... Gondoljunk csak Szudánra, vagy Líbiára ... Abdul Mohszen Abu el Nur végezetül látogatásának céljáról, s magyarországi benyomásairól beszél: — Kettős cél hozott bennünket Magyarországra. Egyrészt meg akartuk köszönni a baráti magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a magyar kormánynak azt a szilárd, következetes álláspontot, amellyel ügyünket, harcunkat segíti, támogatja. Ugyanakkor szeretnék még szorosabbra fűzni kapcsolatainkat, elmélyíteni együttműködésünket. Közös célok fognak össze bennünket. Erről győződtünk meg rövid látogatásunk során az önök gyönyörű, nagy eredményekkel és tapasztalatokkal rendelkező országában. 0.0*Á vezetés próbája p izonyításra ma már ° aligha szorul, hogy a nagyobb vállalati önállóság megsokszorozta a vezetők felelősségét. Hogy mást ne mondjunk: a reform nyomán 20 hónap alatt nem oldódtak meg a népgazdaság évtizedes problémái, s így ma bizonyos feszültségek nem any- nyira az irányító szerveiénél, mint inkább a vállalatoknál .tapasztalhatók. Jelenleg sincs például lényegesen több erőforrás, anyagi eszköz felhalmozásra (fejlesztésre és a forgóeszközök növelésére), mint néhány esztendővel ezelőtt, a tervalkudozások idején. Csakhogy most a vállalatok kerülnek nehéz pénzügyi helyzetbe, ha tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takaró ér. A gazdasági vezetők felelőssége ma nem általánosságban, hanem nagyon is téma- szerűen mérhető a vállalatok gazdasági eredményeiben. Nemi véletlen például, hogy az egyik főkönyvelő, még mielőtt teljesen összecsaptak volna feje felett a hullámok, felmentését és alacsonyabb beosztásba helyezését kérte. Az irányító szervek által kezdeményezett leváltások indoklásában is gyakrabban szerepel: alkalmatlan a feladat ellátására. S a kádeimunka elsősorban azért lett szókimondóbb, mert a frontvonalak is nyíltabbak. a vállalatok, s a fér lettes hatóságok felelőssége kevésbe mosódik össze, és szembetűnőbb a kisszerűség, a maradiság. A megnövekedett és mérhetőbbé vált személyi felelősségnek azonban egyáltalán nem az alkalmatlanság a legjellegzetesebb kísérőjegye. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az igazgatók, a főmérnökök, a főkönyvelők többsége képes új, kezdeményező módon vezetni, a kockázatot. a felelősséget vállalni. És nem lett igazuk azoknak, akik félteik az önállóság növelésétől, s a reform sikerét a vállalati vezetéstől féltették. A gazdasági vezetőgárda méltónak bizonyult a bizalomra, s a nagyobb követelmények hatására fejlődése is meggyorsult. Természetesen húsz hónap tapasztalatai alapján legfeljebb azt mondhatjuk, hogy a vállalatok szerencsésen túljutottak az első akadályokon, am még senki sem szakította át a célszalagot. Az idei év már több munkát, feladatot adott, mint a tavalyi. A reform kibontakozásával — ahogy csökkentik, illetve megszüntetik az állanái támogatást, a központi kedvezményeket és fékeket — a teljesebb körű önállósággal és felelősséggel, mind élesebb határvonal kerül a jó és a rossz munka, a tehetséges és bátran kezdeményező, valamint az új módon dolgozni képtelen vezetők közé. S mivel a vezetés lényege az előrelátás, a mai döntések, intézkedések osu- pán több év távlatából. a holnap nagyobb követelményeinek mércéjével értékelhetők igazán. Vajon, a vállalat szervezetét, belső mechanizmusát, á beosztott vezetőket. az egész kollektívát előrelátó módon már' most felkészítik-e az új feladatokra? A kérdésre majd a jövő gyakorlata ad egyértelmű választ. A z idei. szigorú —- te” gyük hozzá, nem mindig eleg következetes és hibamentes — bankpolitika következtében a vezetés pénzügyi-gazdálkodó funkciója került előtérbe, gyakran elnyomva más teendőket. A szakmai felkészültség egyoldalú hangsúlyozásával korábban is találkozhattunk. Pedig nem szabad elfelejteni, hogy a vezető posztok betöltésénél az új mechanizmusban is változatlan követelmény a népi demokráciához való hűség, a szakmain kívül a politikai felkészültség, a szervező- és irányító- készség. Mindez persze magában foglalja az emberekkel való bánni tudást, s a példaadó vezetői magatartást, morált is. A vezetői képességek értekét nem szabad arisztokratikusan önmagukban, vagy néhány látványos megnyilatkozásban lemérni. A tehetség. az alkalmasság fokmérője az egész kollektíva eredményes munkája. Ezért az a jó vezető, aki a „csapatjátékra” épít. jól válogatja meg munkatársait. Nemcsak hogy érvényesülni hagyja minden szinten a tehetséges szakembereket, hanem el is söpri útjukból az akadályokat. Korszerűsíti például a vállalati szervezetet, amelynek régi formája sok középszintű vezető kényelmének, kiváltságainak, anyagi előnyének is mentsvára. A reform a vállalati munka mindéit szintjén változást igényel a szervezetben. a módszerekben, a szemléletben. S ez az igény mindenütt találkozik a dolgozók felfokozott várakozásaival is. |1 úsz hónap elteltével ■* egyre jogosabb követelmény a reform gyakorlatias végrehajtása, minden szinten. a munkapadokig bezáróan. Nem látványos, de elkerülhetetlen, hogy . a vezetők ügyéből a tömegek napi munkájának részévé váljék mindaz, ami a vállalat új helyzetéből, nagyobb önállóságából adódik. Ehhez pedig mindenekelőtt az üzemi demokrácia fejlesztésével, a párt- és a szakszervezetek tevékeny közreműködésével fel kell számolni a vállalati munka és szemlélet megújítását. a tehetség, az alkotó kezdeményezések útját álló bürokráciát és középszerűséget. Ugyancsak a vezetes dolga a műhelyek számára is érthető nyelvezetre fordítani. mozgósító erejű feladatokra bontani a sok évre programot adó vállalati re- formtenniválókat. Ma csak így lehet a dolgozó kollektívák összefogását, fegyelmét, tulajdonosi öntudatát erősíteni. magasabb szintre emelni. az igazi vezetői képességeket, a rátermettséget igar zolni. Kovács József A. Munkaügyi Minisztérium állásfoglalása: áthelyezés esetén régi vállalatától Is jár a dolgozónak nyereségrészesedés Érdekes elvi jelentőségű kérdésben foglalt állást a Munkaügyi Minisztérium. Egy dolgozótól, aki áthelyezéssel a múlt év közepén új munkahelyre került, régi vállalata megtagadta a nyereségrészesedést, mivel náluk a kollektív szerződés szerint a részesedéshez legalább 9 havi munkaviszony szükséges. A dolgozó .panaszát a vállalati munkaügyi döntőbizottság elutasította. A területi döntőbizottság helyt adott ugyan a panasznak, de e döntés ellen a Fővárosi Főügyészség óvást emelt. Az óvás szerint a vállalatnak joga, hogy a kollektív szerződésben nagyobb kedvezményben részesítse azokat, akik hűségükkel is hozzájárultak a nyereséges gazdálkodáshoz. A* -ügyészség véleménye szerint ez áthelyezés esetén sem áll ellentétben a jogszabályokkal. Az óvással a területi munkaügyi döntőbizottság nem értett egyet, így az ügy végső elbírálásra a Munkaügyi Minisztériumhoz került; A minisztérium is törvényesnek ismerte ugyan el a vállalati kollektív szerződés említett részét, amely jogosan köti feltételekhez a nyereségrészesedés kifizetését. Ez azonban a minisztérium álláspontja szerint nem vonatkozhat az áthelyezett dolgozóra. 1989. szeptember 10., szerük
