Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

■AI MŰSOROK­1 Rtítí& KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok . 8.40 Népi zene 8.59 Muzsikáló könyvek 10.05 Schubert: VII. szimfónia 11.03 Operadalok 11.17 A vallatógép 12.20 Melódiakoktél 13.50 Jegyzet 14.00 Operettdalok 14.25 Üj Zenei Üjság 15.20 Csak fiataloknak! 16.05 Az igazságról. Hangjáték 16.28 Szombat délután 17.59 Purcell: Dido és Aeneas 19.25 Tíz sláger 19.56 Népdalok 20.30 Dzsesszlemezek 21.16 Két Beethoven-szonáta 22.25 Táncoljunk! 0.10 Melódiakoktél . PETŐFI 8.05 Bach-művek 9.00 Könnyűzene 9.31 Kégi naplók nyomában 12.00 Zenekari muzsika 12.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 13.05 Dezséry László műsora 13.30 Katonadalok 14.00 Bizet: Az arlesi lány. Szvit 14.25 Orvosi tanácsok 14.20 Spirituálék 14.49 Egy hír a mikroszkóp alatt 15.04 A hét műsorából 17.45 Fúvósművek 18.10 Kíváncsiak klubja 19.00 Zenekari muzsika 20.28 Beymont: Parasztok. Rádiójáték 21.17 Verbunkosok 22.00 Zongoraművek 22.45 Riport 23.10. Mozart-szimfóniák MAGYAR 9.00 Nótaszó 9.15 Klasszikusok tv-filmen: Antonius és Cleopatra 11.00 Agra Markleeberg, 1969. 11.20 Ki tud rá megoldást? 11.25 Dalol a préri (csehszlovák rajzfilm) 11.45 Ebédszünet (riportműsor) 16.43 Mi újság a Futrinka utcában? 17.15 Nemzetközi mezőgazdasági magazin 17.40 Delta 18.10 Hfj-ek 18.20 Kompozíció 18.40 A tv jelenti . 7 \ 19.25 Cicavízió 19.35 Az öreg diák visszanéz 19.55 Köztünk maradjon .., 20.00 Tv-híradó 20.20 Olykor a hegedűk is (tv­játék) 22.05 Tv-híradó 22.25 A közönség kívánságára: Forgószél. (Magyarul beszé­lő amerikai film) POZSONYI 19.00 Tv-híradó 19.50 Angol tengerészfilm-sorozat 20.10 Kerülő (cseh filmvigjáték) 23.05 Artistaműsor 23.30 Tv-híradó ifi!/» 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: lf26 és 8 órakor. Estély lyibfürdővel EGRI BRÓDY: ('Telefon: 14-07.) Az előadások kezdete: lJ26 és Va 8. órakor. Ujjlenyomat EGRI KERT MOZI: Az előadás kezdete: 7 órakor. Phaedra GYÖNGYÖSI PUSKIN: Karamazov testvérek I—II. (Másfélszeres helyár!) GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Granada addiól HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Traianus oszlopa 1—11. rész (Dupla hely árral'.) HATVANI KOSSUTH: A 4-es labor őrültje FÜZESABONY: Legszebb hónap PETERVÁSÁRA: Belfagór a pokolból Személygépkocsik utánfutóval A SZEMÉLYGÉPKOCSIK műszaki adatai közül csak ke­vesen fordítanak figyelmet a megengedhető, minden egyes típusra gyárilag megadott hasznos terhelés értékére. Szomorú látvány az olyan autó, amely öt . felnőtt sze­méllyel, tetőn elhelyezett holmikkal és „pattanásig” megtömött csomagtartóval rója az országutakat. A gépkocsigyárak a keze­lési utasításban közzéteszik az adott autótípus menet­kész súlyát (önsúlyát), vala­mint a teljes terhelésre meg­engedhető összsúlyt. A ket­tő különbsége a hasznos ter­helés értéke, amellyel áz autótulajdonos „gazdálkod­hat”. Túlzás lenne azt kí­vánni, hogy a túrára való' indulás előtt mindegyik utas pontos mérlegelésnek vesse alá magát, az viszont szem­revételezéssel is megállapít­ható, hogy kinek hol a he­lye a kocsiban és hogy egyál­talán megfelelő-e a súlyösz- szetétel. Arról sem szabad soha megfeledkezni, hogy a maximális terhelhetőségbe a csomagok súlyát is bele kell számítani, akár a cso­magtartóban vagy az utas­térben, akár a tetőn foglal­nak helyet. A súlyelosztást mind a ko­csi hossztengelyére, mind a tfengelvek közötti képzelet­beli merőleges felezővonal­ra vonatkoztatva, lehetőleg szimmetrikussá . kell tenni, figyelembe véve az autótípus konstrukcióját is (orrmoto­ros, farmotoros, keresztrugós, lengőtengelyes stb.). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. farmotoros kocsi­ban ki nagyobb súlyú szemé­lyek az első ülésre kerülje­nek, s hátul — három sze­mély esetén — a két szélen közel azonos testsúlyú uta­sok foglaljanak helyet. Orr­motoros autónál természete­sen a hátsó ülésen foglalhat­nak helyet a kövérek (felté­ve, hogy elférnek egymás mellett). AZ UTAZÁS SZEMPONT­JÁBÓL rendkívül kényes do­log a tetőcsomagtartón való szállítás. A tető maga nincs veszélyben (behorpadás, ösz- szeroppanás), a rajta elhe- helyezhető súlynak akár többszörösét is elbírja, vi­szont az autóvezetőnek vi­gyáznia kell arfa, hogy egyenletesen legyen elosztva a terhelés és hogy ponyvával szorosan letakarva, biztonsá­gosan lekötözve „utazzanak” a csomagok. A menet köz­ben félreesúszó teher, a lég­áramlat által elkapott pony­va sok kellemetlen meglepe­tést okozhat! Sokan vannak, akik után­futóval, lakókocsival szeret­nének elutazni egy-egy hosz- szabb túrára. Felmerül a kérdés, hogy milyen henger­űrtartalmú gépkocsikhoz kapcsolhatók hozzá ezek, és hogy mennyire veszik igény­be, rongálják-e az autót. Általában minden szokvá­nyos kivitelű személygépko­csival vontatható utánfutó, amennyiben a gyár által ki­adott műszaki leírás azt nem tiltja és az autó alváza olyan kialakítású, hogy alkalmas a megfelelő, előírás szerinti vo­nószerkezet felszerelésére (ennek megfelelően elvileg a Trabant gépkocsi is vontat­hat utánfutót). A vpntatás, ha kifejezetten nem is ron­gálja, de kétségtelenül erő­sen igénybe veszi a személy- gépkocsit. Számolni lehet az­zal, hogy az utánfutó vonta­tása következtében egyes szerkezeti részek idő előtt el­IMI ÜGYELET Egerben; Szombaton délután 2 ■ órától hétlő reggel 7 óráig a Baí- csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon; 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: Szom- oaton 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig, Célután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben, (rendelést Időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén; (Bajesy- Zsillnszky satca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig, a II-es számú kórházban. (Jókai utca. Telefon: 16-36, 16-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. Telefon: 16-36, 16-44. Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól hétfő reggel ^ óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. használódnak, a motoron a túlterhelés jelei mutatkoz­nak. A hazai középkategóriába tartozó gépkocsikkal való vontatás esetén szabálynak foghatjuk fel, hogy — az utánfutón kívüli — két sze­mély és^a normális mennyi­ségű poggyász súlyát túllép­ni nem ajánlatos. Ebből kö­vetkezik, hogy teljes kocsi­terheléssel való vontatásról szó sem lehet, hiszen az en­gedélyezett sebességi határo­kon belül olyan alacsony se­bességi fokozatokkal kellene egész úton haladni, amit az autó feltétlenül megsínylene. Különösen nagy fontosságú, hogy utánfutó-vontatás ese­tén a gumiabroncsoknak igen jó állapotban kell lenniük, hiszen fokozott kapaszkodó­képességre van szükség. TÚRA ELŐTT NEMCSAK az autó pótkerekeiről kell gondoskodni, hanem az utánfutóéról is, sőt, fokozott rrtórtókben, njivel a kisebb gumiabroncsok sokkal ha­marabb elhasználódnak. Az alpesi ház lakói Vidámak, kedvesek és min­dig rajzolnak, megörökítenek mindent, amire csak telik a rövid időből, s ami csak elé- bük kerül — és tetszik is. Kinek ez, kinek az, dé ha a véleményeket összegezzük —, tetszik minden. A tizenhat lengyel fiatal Olsztynból érkezett, „prog­A modell: a minaret. ramszerűen”. Erről a cso­port vezetője, Leszek Grad beszélt: — A Heves megyei és az olsztyni művelődési központ jó kapcsolata a gyöngyösi Vidróczki-együttes tavalyi látogatásával,, majd a mi táncosaink magyarországi vi- szontlátogatásával alapozó­Régészeti tevékenység Szicíliában Etruszk leletek Messinában (Foto: Pilisy) dott meg. A közösen készített tervek, a sokoldalú baráti és munkatársi kapcsolatot erő­sítik. Nemrégiben nálunk jár­tak az egri központ fiatal képzőművészei és fotósai. Ezt a látogatást viszonozzuk most. Ez a néhány nap fe­lejthetetlen számunkra. Ba­rátokhoz jöttünk, s úgy érez­zük, itthon- vagyunk. A megyei KISZ-bizottság felsőtárkányi táborában ka­pott kényelmes szállást a csoport, a szép, alpesi stílus­ban épített új házban. A klubban folyik a beszélgetés, „szieszta” közben. Aztán in­dulnak Egerbe, rajzolni ... — Találtak sok témát? — Egészen más itt minden, mint odahaza — mondja Irena Krasnodebska. — A szűk, romantikus utcák, a csodaszép műemlékek... csak győzzük lerajzolni min­det !... — Aztán kiválogatjuk az anyagot odahaza — veszi áj a szót Eugeniusz Kocha- nowski —, és rendezünk egy kiállítást. Ügy tudjuk, hogy egri barátaink, akik nemrég giben nálunk jártak Olsztyn- ban, szintén készülnek egy kiállításra. Az alpesi ház vendégei lassan szedelőzködnek, hó­nuk alá csapják a vázlatíü- zetet, „élesítik” a ceruzát, s átváltoznak ismét „témava­dászokká” .. _ k. g. A világ régészeinek figyel­mét erősen magára vonta az a tény, hogy Catania köze­lében új régészeti múzeumot nyitnak még, s hogy Olasz­országban intenzív kutatási programot dolgoztak iá a pre-hellén civilizáció minél alaposabb megismerésére és a messinai etrusz lcromok fel­kutatására. A Catania tartományban, Randazzóban rövidesen meg­nyitandó múzeumban rész­ben már a múlt század vé­gén megtalált leleteket is ki­állítanak, így az i. e. V. szá­zadból reánk maradt lánd­zsákat és kardokat, valamint a „szicíliai művészet” alko­tásait: szépmívű vázá­kat, nyakláncokat és karkö­tőket. A kelet-szicíliai régészeti felügyelőség a római egye­tem közel-keleti tanulmányi intézetével együtt hozzálá­tott a régészeti feltárás mun­kájához, Moziában, ahol a faragott sírkövek egész cso­portját fedezték fel. Hasonló kutatómunka indult a paler­mói, lilitaeai és a pantelleriai temetőkben. Soluntóban a régészek ti­tokzatos templomot tanul­mányoznak, amelyben állí­tólag Zeus és a bika szobra állt. A legértékesebb solun- tói leletek közé tartoznak a napvilágra került oltárok, s az Asztarté istennő kultu­száról tanúskodó kegytár­gyak. Végül a Messtna városá­nak központjában végzett földmunkák során az i. e. VIII. és VII. századból szár­mazó etruszk leleteket talál­tak, ami azért váltott ki rendkívüli érdeklődést, mint­hogy ezúttal először találtak etruszk edényeket Szicíliá­ban. A kelet-szicíliai régészeti felügyelőség és a messinai egyetem szakértői megerősí­tették: fontos leletre buk­kantak, amely megerősíti, hogy az ókori Messina kap­csolatban áll az etruszkok­kal, már a görögök és a ró­maiak odaérkezése élőtt. Anyámnak szép, althangja volt, bármilyen rangos angya­li kórusban lehetett volna szó­lista. De nem volt, mert rit­kán járt templomba. Istenfé­lő volt, de csak nagy ünnepe­ken ment, akkor nekünk ts mennünk kellett. Három nagy ünnep volt ná­lunk a családban. Ha szalon­nát pirítottunk, hátúi az ud­varon, a fűben. Ha édes­anyám szitában kukoricát pattogtatott. És amikor va­salt és énekelt. A szalonna­sütés szertartását mindenki ismeri, a városi ember is. A kukoricapattogtatást már ke­vésbé, pedig nagyon egysze­rű munka ez is. Tüzet rak­tunk száraz venyigéből, szi­tába egy bögre hegyes ku­koricát szörfünk és édes­anyám forgatta a tűz fölött Én időnként vizes ruhát cse­réltem a szita tetején, a ku­korica így nem tudott meg­szökni, és a vizes rongy hű­sítette anyám kezét. Sze­gény, magát látta bennem ezért minden munkát rám bízott. Apámmal gyakorta veszekedtek ezen, anyám bi­zonygatta, hogy az öccsére hasonlítok, akit én nem is is­mertem, mert a kommün után agyonverték a fehé­rek. Csizmadialegény volt. H.-ban, öntudatos szervezett munkás, nem illett akkori­ban efféle hóbortosság abba az elmaradott porfészekbe. Apám is szemérmes volt, ő sem magáról beszélt, a báty­jára hivatkozott, Sándorra, akinek gyerekkorában ha­rangozás közben a nyakára tekeredett a kötél és felrán­totta a gyermek nagybátya- • mat. De ő ügyes volt és bá­tor. Kiszabadította magát és tovább húzta a harangot. Később egy jégtáblán állva több mint egy órát utazott a zajló hegyi patakban. Apám arra célzott, hogy nem­rég én is eltűntem a patak jege alatt korcsolyástul, nagykabátostul, de valahogy mégis partra evickéltem. Amikor liazamentem, kihá­mozott jéggé fagyott páncé­lomból és egy kutyakorbács- csal fél óráig vert, ijedtében. Aztán rumos teát adott, ágy­ba dugott és azt mondta, ne haragudjak. Szeretete min­denkivel szemben egyértel­mű volt, mindenkit azzal kí­nált, amit * is szeretett. Imádta az erős paprikát és Szuszi nevű farkaskutyáját. Amikor evett, az állatnak is dobott egy-egy jó falatot és hozzá egy darab erős zöld­paprikát. A kutya mindig prüszkölt, de nedves, barns' .szeme hűségesen csillogott. Apámnak is ilyen szép, nagy őzikeszeme volt és olyan fo­ga, mint a farkaskutyáé. A rumos teát is nagyon sze- retie, ezért kaptam a verés után én is, mert engem is nagyon szeretett. Akkoriban, ha valakivel valami jót tett, még nedvesebb lett a szeme. Később, hogy öregedett, ha vele tettelv jót, akkor köny- nyezett. Felnőttem; elkerültem szü­lőfalumból, ritkán találkoz­tunk. Hazalátogattam, az utcán találkoztunk, kegyetle­nül fújt a szél, alig bírt ve­le, már nagyon sovány volt, külseje szegényes, sajnálatra méltó, mintha megrokkant volna. Fején ócska, nyűtt la­pos sapka, levettem és mesz- szire hajítottam, fejébe nyomtam új kalapomat. El­vittem a boltba, mikor ki­jöttünk, minden új volt. Be­mentünk kedves kis kocsmá­jába, marhapörköltet ettünk, savanyú cseresznyepapriká­val, nagyfröccsöt ittunk, bol­dog volt, én is • könnyeztem. Visszafelé a 'vonaton eszem­be jutott, miként figyelmez­tette egyszer húsvét előtt anyámat: „a gyerek nagyon kopott, így nem mehet lo- csolkodni.” Akkor elvittek ugyanabba a ruhásboltba, mintha a skatulyából húztak volna ki, díszzsebkendőm is volt. Klein Marci bácsi, a boltos, egy nagy könyvbe felírta az egészet. Nagyszom­baton a feltámadási menet­ben teli torokkal énekeltem anyámmal az alleluját. Szeme ott lebegett' előt­tem a vonat félhomályában, lassan elnyomott az álom. Másnap az értekezleten" ép- peA én beszéltem. A titkár­nő elém tett egy cédulát: „Édesapja éjszaka meghalt, most telefonált az öccse ...” — Az öntudat,, elvtársak ... — folytattam gépiesen és a sós víz elmosta a cetlin a be­tűket. Anyám tíz év múlva halt meg. Mentem be a szerkesz­tőség forgóajtaján, a portás köszönt és azt mondta ... — Őszinte részvétem, sze­gény mama ... reggel hatkor telefonált a - nővére. Állva halt meg, a tűzhely előtt... A tüzet körülültük, az édes illatú kukorica pattogott, ro­pogott, gyűlt a vájdlingban, sokan voltunk. Nagy pasz­szió az ilyesmi, alig lehet ki­várni a végét. Mégis a legnagyobb öröm nálunk a vasalás volt. A~ ía- szenes, parazsas vasalót is rámbízta anyám. Kiküldött az udvarra, lehasaltam, fúj­tam a parazsat, aztán him- ’ báliam nagy ívben jobbra- balra. Amikor fehéren izzott, visszavittem. A tiszta rüha vasalt, friss szaga elhódított, anyám szép althangon éne­kelt: „... Udvarunkban van egy kerek halastó.. A mi udvarunkban csak fű nőtt. És egy nagy öreg eper­fa bólogatott, de én elkép­zeltem a halastavat, amely­ben puszta kézzel fogom a halakat és rakom anyám fa­zekába, és akkor nem kell szegénynek annyit dolgoznia, csak főzzük, sütjük a jó ha­lat, utána epret szedünk és eszünk és mindannyian éne­kelünk: „... Abban fürdik Jiárom fekete holló...” ' Hárman voltunk testvérek, igaz, az öcsém szőke, de hat mit számított az? Elaludtam, és távolról hal­lottam anyám szép hangját. Mindig elaludtam, édes szív­vel, pedig a dal nem is ne­kem szólt, öcsém egyéves volt, én hat. öt is rámbizták, ringassam álomba. Hiába raktunk lepedőt, takarót a szoba ablakára, a hús sötét­ben sem aludt. Amikor már nem bírta, bejött a konyhá­ból anyám és énekelt neki. Én azonnal álomba andalod- tam, az öcsém csak figyelt nagy kék szemével és hall­gatott. Mostanában 1 rosszul al­szom, az orvos Tardylt írt fel és nappali kísérőnek Sedu- xent. , — Nem lehetne altató­dalt? — kérdeztem. Az orvos intelligens fickó, egy szít sem szólt, pedig sokan álltak kívül is a fehér ajtón. (suha)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents