Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-26 / 223. szám

Egy pálya elnőiesedik i wi * > ŐSZI PECÁZÓK ü. . (MTI Foto)------1-----------------------—......-...... - -----------------------------------------------­K i volt Dsem herceg? Nemrégen jártam egy me­gyei általános iskolában. A tanáriban egyetlen féríival talaLkoztam. ő is,a nyugdíj- korhatár felé közelített. Ké­résemre az igazgató készsé­gesen tájékoztatott. S ekkor lepődtem meg valóban: a ti­zenkét tagú tantestületnek csak egyetlen férfi pedagó­gusa volt. Későbbi tájékozódás arról is meggyőzött, hogy ez egy­általán nem egyedi jelenség, s nem is megyei vonatkozá­sú, hanem országos gond. Egy pálya elnőiesedik ... A jelenség annál aggasz­tóbb, mert a folyamat ko­rántsem zárult le, hiszen év­ről évre csökken a férfiak száma ezen a pályán... Beszédes statisztika Erről beszélnek a ténysze­rű statisztikai adatok is. A megyénkben tanító középis­kolai tanárok 42 százaléka nő. Ez még egészséges arány lenne, de azt is figyelembe kell venni, hogy a férfi taná­rok jelentős százaléka az idősebb korosztályhoz tarto­zik, s az újonnan' munkába állók jó része nő. Evek múl­tán tehát középiskoláinkban is kóros lesz az elnőiesedés. Sokkal aggasztóbb a hely­zet az általános iskolákban. Az itt tanító 2045 pedagógus­nak már az elmúlt évben is 67 százaléka nő volt. Ez év­ben az arány még inkább romlott. Elgondolkodtatóak a főis­kolai adatok is. Az Egri Ta­nárképző Főiskoláin az új első­éveseknek már 88 százaléka nő. A tájékozódás azt is iga­zolta, hogy évről évre gyara­podott a női hallgatók száza­lékarányai, s úgy tűnik: a to­vábbiakban is ez történik, ha nem születik valamilyen arányjavító intézkedés. „Apa" nélkül nevelni ? Sokan, kérdezhetik joggal! mi ebben a rendkívüli. El­nőiesedik egy pálya? Ára le­gyen! Miért kell emiatt meg- kondítani a vészharangot? Nem lehet egyetérteni ez­zel a felszínes felfogással, mert a pedagóguspálya férfi- nélkülisége aggasztó társadal­mi gond. Nélkülözheti az eredményes családi nevelés az apa közreműködését? Ké­pes-e minden anya — bár­mennyire is törekszik — egészségesen érett jellemű fiatalt nevelni gyermekéből apa nélkül? Nos, azt hisszük, hogy ez nem vitatéma, mert az esetek nagy százalékában nélkülözhetetlen az apai ne­velőerő. Erély, fegyelmezett­ség, szélesebb látókör, férfias, határozott jellem csak az apa közreműködésével formáló­dik a fiúgyerekben. De apai intelmek, férfibiztonság kell a lánygyermekek nevelésé­hez is. Pavlov: Leningrádiak — Zrínyi Kiadó — Csaknem 25 év telt el azóta, hogy Leningrad felszabadult a fasiszta ostromzár alól. A blokád borzalmas hónapjaiban Pavlov az Állami honvédelmi Bizottság meghatalmazottaként dolgozott Leningrádban. Feladata volt a város lakóinak és a front csapa­tainak élelmezése. Feltárul előt­te a város lakóinak mérhetetlen szenvedése, a létminimum meg­szerzéséért folytatott emberfelet­ti küzdelem az ellenség állandó tűzharca és lélektani hadviselése közben. A statisztikai adatok, amelyek azt bizonyítják, hogyan csök­kent hétről hétre a kenyér, a zsír. a cukor fejadagja, — min­den szónál hívebben tárják elénk a leningrádi blokád nap­jait. Pavlov nemcsak a rideg té­nyeket igyekszik elmondani, ha­nem érzékelteti azt a légkört, amelyben a leningrádiak éltek. Az azóta felnőtt új generáció, amelynek már csak történelem a háború, a leningrádi blokád, — Pavlov megrázó könyvéből meg­ismerheti az ostromlott város védőinek körülményeit, a határ­talan bátorságot és szervezettsé­get, ámenét a város lakói a hosz- szúra nyúlt ostrom rettenetes vi­szonyai között tanúsítottak. I. szeptember 20., pénteki Iskolai méretekben is ha­sonló a jelenség. Pedagógiai határozottság, biztos fegyel­mezőerő, céltudatos jellem- formálás elképzelhetetlen férfi pedagógusok „apai” se­gítsége nélkül. Igaz vannak kivételes adottságú nőtaná­rok is, ám az ő esetük csak szabályt erősítő kivétel. Mindez nem jelenti a nők pedagógiai munkájának leki­csinylését, hiszen az ő fel­adatkörük — a differenciált érzelemvilág formálása, az esztétikai érzék fejlesztése, a finomabb viselkedési formák kialakítása — egyenértékű férfikollégáik „apai” nevelő- munkájával. Ök azonban nem töltenek be kettős hivatást, s csak a két impulzus együttess hatása formálhat egészsége­sen érett nemzedékeket. „Apa” és „anya” közös mun­kája gyúrhat csak a formát­lan nebulókból érett embe­reket. A kis fizetés — taszítóerő Az elnőiesedés tény. Keve­set beszélünk azonban aa előidéző motívumokról. A legnagyobb taszítóerőt a vi­szonylag alacsony fizetés te­remti. 1200 forintos kezdőfi­zetésért érhető, hogy kevés férfi tanul négy évet. Ha el­megy mérnöknek, orvosnak, építésztechnikusnak, akkor számára bőven kamatoznak már a gyakorlat első évei is. Igaz néhány évvél ezelőtt rendezték a pedagógusfizeté­seket. Igaz, hogy az új dotá­lási rendszer többet nyújt a réginél. Ám ez a több is ke­vés ahhoz, hogy gyakorlatilag vonzóerő legyen a férfiak számára. Annál is inkább, mert a fizetésemelés óta el­telt évek során országszerte lényegesen csökkent a mel­lékkereseti lehetőség. Egy év­tizeddel ezelőtt vonzóerő le­hetett a kevesebb fizetés is, mert a pedagógushiány miatt igen magas volt a túlóraszám. Olyan eset sem volt ritka, hogy a mellékkereset mellett eltörpült a törzsfizetés össze­ge. Igen ám, de évek során lényegesen javult a nevelői ellátottság, emiatt csökkent a túlórák száma. S ez a csök­kenés évről évre gyorsul. Né­hány év múltán úgyszólván a nullára redukálódik a túl­óraszám. Ez a jelenség peda­gógiailag egészséges, ám a ta­nárok életkörülményeit ked­vezőtlenül befolyásolja. Fogy­nak a forintok, apad a férfiak érdeklődése a nevelői pálya iránt. A nők helyzete ebből a szempontból szerencsésebb, hamar gyökeret vernek, csa­ládot alapítanak falun, s így rendeződnek anyagi gondjaik. „Rang" és „cím" kellene Mi a megoldás? Egyáltalán megállítható az a társadalmi­lag kóros jelenség? Ügy véljük igen, csak eh­hez megfelelő reformok kel­lenének. A minőségi munka jobb dotálása fokozná az al­kotókedvet, vonzaná a férfi­munkaerőt a pedagóguspá­lyára. A pedagógussors másik kóros jelensége ugyanis a mi­nőségi munka megbecsülésé­nek differenciálatlansága. A jelenlegi jutalmazási rend­szer nemegyszer csökkenti az alkotókedvet. Itt kellene re­formálni: bizonyos pedagó­giai képzettséget, jártasságot megfelelő „címmel”, s az az­zal járó fizetésemeléssel ho­norálni. A minősítések oda­ítéléséről dönthetne objektív bizottság. Ha így lenire, úgy nőne az alkotókedv, a férfiak is fan­táziát láthatnának a pedagó­guspályában. Ha így történ­ne, megszűnne a tanári pálya elkeserítő zsákutcajellege. Nemes versengés, a képessé­gek vetélkedője indulna. Olyan társadalmi méretű „Ki mit tud?” formálódna, melynek igazi nyertese a fel­növekvő nemzedék lenne. Pécsi István 1489 januárjában Angelo Pecchinoli pápai követ török ügyekről tanácskozott Má­tyás királlyal, Budán. Haza­írt jelentésében a vatikáni diplomata keserűen írja, mi­lyen kegyetlen szemrehányá­sokat kellett elviselnie Má­tyástól, Dsem herceg miatt. Mátyás a vita során, „indu­latos hangon, dühöngve” mondta el a pápa elleni pa­naszait, s azt a benyomást keltette, mintha „szeme-szá- ja lángokat lövellne”. „Őszentsége tudja — mondja Mátyás —, hogy hő vágyam a szultán — Bajazet — öcs- csét, Dsemet hatalmamba keríteni. Erre mind ő maga, mind a hozzá szító török fő- emberek felkértek. Dsem emellett vérrokonom is, mert nagyanyám nővérétől szár­mazik, ki török fogságba jut­ván, a török császár felesége lett...” Dsem (Zizim) herceg ko­rábban pártot ütött bátyja, Bajazet zsarnoksága ellen, ám a szultán felkelését le­verte. Ömaga Rhodosba me­nekült, ahol a johanniták védőőrizetben tartották. Má­tyás terve az volt, hogy Dse­met — részben Melik el Adhref egyiptomi szultánnal együtt — Bajazet trónjára segíti. „A bujdosó herceg hí­vei biztosítottak arról, hogy a jelenlegi török császárt a Kaukázusba szoríthatom, s reméltem, hogy — Dsem se­gítségével — a törököt ke­resztény hitre téríthetem, vagy ezt az ügyet helyes me­derbe terelhetem” —, vágja Mátyás a pápai követ fejé­hez. A pápa azonban nem jár közre Dsem herceg Magyaror­szágra juttatásában, s a terv végére Mátyás halála pontot tesz. Hogy azután Bajazet szul­tán, s öccse valóban az egyik Hunyadi-házi nagynéninek, a Szilágyi, vagy Morzsinai család egyik leánytagjának ivadéka volt-e, vagy e ro­konság legendája talán csak Mátyás diplomáciai frázisa, máig sem tudjuk. A fekete özvegy és a csúszó-mászó méreggyár Két újabb ritkasággal gaz­dagodott a budapesti Állat- kert. Az egyik a „fekete öz­vegy”, annak a pókfajtának a képviselője, amelynek egy másik tagja európai méretű pánikot okozott tavaly pusz­tán azzal, hogy váratlanul ki­mászott egy importált ládá­ból Tervuren belga város­ban. A fekete özvegy ugyanis a legveszedelmesebb mérges ­pók a földön. Marása az em­bert is megöli, mérge gyilko­sabb a csörgőkígyóénál. Ha­zájában az indiánok po-ko- moo-nak hívják, másutt a potrohát díszítő vörössárga, homokórához hasonló mintá­zata után homokóra-póknak is nevezik. i.Anyakönyvi” neve azon­ban jóval találóbb. Tudniil­lik fekete azért, mert 1,5—2 centiméteres teste és lábai fényesen feketék és özvegy, mert náluk az a szokás, hogy a nász megtörténte után az asszony nyomban megöli a férjét. Ezért olyan ritkák a hímek. Európában szerencsé­re a nőstények is. A mi ál­latkertünk fekete özvegyének értéke éppen azért megálla­píthatatlan, mert az egyetlen példány ma az egész konti­nensen. A másik új szerzemény ke­vésbé mutatós, pedig a világ egyik legcsodálatosabb te­remtménye. Ügy hívják, hogy dél-afrikai ezerlábú. Olyan, mint valami vastag, sötétbar­na giliszta. A trópusokon 15 —20 centiméterre is megnő. Ha békén hagyják, teljesen ártalmatlan, hiszen kizárólag korhadó növényekkel, hulla­dékokkal táplálkozik. De ha támadás éri — például leg­szívósabb ellenségei, a han­gyák részéről — valóságos eleven méreggyárrá változik. Bőrének kétféle mirigyei két különböző vegyianyagot ter­melnek és bocsátanak ki a pórusokon át, s ezek a sza­badban ciánhidrogénné egye­sülnek. így jó 25 centiméte­res körzetben szabályszerű mérges gázfelhő képződik az ezerlábú körül, annak a sza­gától pedig a támadók esze­veszett menekülésbe kezde­nek. Jól is teszik, mert ame­lyik közelebb merészkedik* menthetetlenül ott pusztul« Xi m'H lakása ? Igényel jen ! J. fejezet A Kősó utca 4-ben lakom húsz éve. Ez a ház az ostrom alatt kissé megsérült. Tegnap egy lovas kocsi, vágtatott el a ház előtt, mire az egész ház összedült. Rögtön láttam, hogy lakást kell keresnem. A romok alól kihalásztam a kalapomat, a fe­jemre tettem és elsiettem az elöljáró­ságra. A portás a XXIX./F. ügyosz­tályra utasított. Itt megtudtam, hogy a dolog roppant egyszerű. Kérvényt kell írnom 4 példányban, meg kell neveznem., hogy melyik üres, vagy elhagyott lakást igénylem és kész. Mária beköltözhetek. Fütyörészve távoztam. Ez igen! 11. fejezet Bevittem a kérvényeket. Reme­kül sikerültek, Thomas Mann sem írhatott különbeket. Kiderült, hogy az a Lapát utcai lakás, amelyet kér­tem, nem utalható ki, mert sohasem laktak benne, s így nincs akitől el­vegyék. Egyébként a kérvények rosz- szak, mert kevés bennük az új be­kezdés. Ezenfelül pedig alá kell írat­nom őket a házbizalmival, a tömb- parancsnokkal, vagy egy olyan sze­méllyel, illetve testülettel, amely, vagy aki helyhatósági és együttes láttamozási —, dg ez nem tartozik ide. Mindezeken felül bizonyítanom kell, hogy a Kősó utcai ház össze­dült. Csatolnom, kell a kérvények­hez egy-egy darab háztörmeléket, GEM-kapoccsal odaerősítve, két tanú igazolásával, hogy valóban a Kősó utca 4-ből valók, mert sokszor meg­esik, hogy hamisítják a törmeléket. Ha beviszem az így felszerelt kérvé­nyeket és megnevezek egy másik la­kást, azonnal beköltözhetett, mert egyébként jogosult vagyok, III. fejezet Találtain egy elhagyott nyilas la­kást a Ménkű utca 6-ban. Újból meg­írtam a kérvényeket, s most már tel­jesen felszerelve, egy kis kézikocsin elhúztam az elöljáróságra. Ügy lát­szott, hogy minden rendben van. — Kié volt ez a lakás? — kérdez­te a lakáshivatali ügysegéd-tiszthe- lyettes. — Malcsák Benő pártszolgálatosé, aki megszökött Pestről. — Es honnan tudja, hogy nyilas volt? — Ott a házban is lelőtt három zsidót. — Ez semmit sem bizonyít. Néró 2000 zsidót öletett le, és mégsem volt nyilas. — De ez a Malcsák zöld ingben járt és biztos tudomásom van róla, hogy nem volt római császár. — Es hátha csak viccből lőtte le őket? Bizonyítani kell, hogy nyilas volt. En is zöld ingben járkáltam, mégis itt vagyok. IV. fejezet A kérvényekhez GEM-kapoccsal csatoltam három lakót a házból, akik eskü alatt vallották, hogy Malcsák nyilas volt. Így már rendben volt. — A lakás üres? — Tele van Malcsák bútoraiml. — Hát akkor? Mit akar tenni? Ki akarja dobni a szegény bútorokat, akik nem tehetnek semmiről? — Nem kérem. Az én bútoraimra ráomlott a ház. Igénylem a bútoro­kat is. Vigyázni fogok rájuk. Apjuk helyett anyjuk leszek. — Akkor ez a kérvény nem. jó. — Miért? — Mert akkor az árvaszékhez kell címezni. XIII-as ügyosztály, alagsor 280. Ott benyújtja és kész. Mert egyébként jogosult. Es kidobott. V. fejezet Benyújtottam. Onnan átküldték az iktatóba, onnan a számvevőségi ej* lenőrzésbe, onnan visszaküldték ne­kem azzal, hogy a kérvény rossz, mert azt, hogy elöljáróság, nagy E- vel kell írni. Egyébként azonban jo­gosult vagyok. VI. fejezet Szerencsémre a Kősó utcai ház ud­varán egy fedett illemhely épségben maradt. Ide beköltöztem és elhatá­roztam, hogy szakítok az Elöljáró­sággal. Kicsi, de az enyém — gon­doltam. Egészen otthonosan érez­tem ma.gam. Ma reggel ki kellett költöznöm. Malcsák Benő ugyanis megérkezett Grazból és szükséglakásomat kiigé­nyelte a húga részére. Ugyancsak kiigényelte bútoraimat a romok alól. Az Elöljáróság azonban úgy dön­tött, hogy nekem kell kiásnom azo­kat, mert az enyémek voltak. AMVMA/VVWVMASWVWVWtfWWVWWVWVWMMMAA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents