Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
KOSSUTH 8.20 Lawrence Welk zenekarának felvételeiből 8.47 Rossini: Az újság. Kétfelvo- násos vígopera 10.52 Csárdások 11.00 Iskolarádió 11.40 Operettrészletek 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.44 Beszélgetés egy versről 14.00 Róka Móka bábszínháza 14.25 Iskolarádió 15.10 Hevesi Sándor, az operarendező lb.00 Ifjúsági Rádiószínpad: Színház a kocsmában 17.20 Az élő népdal 17.45 Mikrofórum 18.00 Világhírű karmesterek lemezei 18.35 Nótacsokor 1!).25 Szórakoztató zene 10.50 J. Strauss-inüvek 20.09 Pódium 69. Jugoszlávia 23.17 Zenekari muzsika 0.10 Madrigálok PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 8.40 Fúvósesztrád 9.00 Ezeregy délelőtt 11.45 Csillag ez a föld? Versek 12.00 Népdalaink nyomában 12.26 Két Bcethoven-szonáta 13.05 Zenekari muzsika 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig 18.13 Operettrészletek 13.45 Nagy üzlet a hirdetés. Jegyzet 19.00 Népszerű sanzonok 19.35 Budapesti zenei hetek 21.25 Lukács István cimbalmozik 21.40 Susanne Danco énekel 22.04 Ritmusturmix 2 :.io Operettrészletek MAGYAR 8.05 17.20 17.58 18.15 13.25 19.00 13.15 20.20 22.00 22.20 Iskola-tv Pedagógus továbbképző* Novellák a tajgáról. (Szovjet kisfáim) Mit akar II. Adolf? Dokumentumműsor a nyugatnémet új náci pártról Esti mese Show-hivatal Fekete. — fehér. — igen, — nem! I. elődöntő Tv-híradó Tudósítás a súlyemelő VB- ről POZSONYI 16,53 Ferii kézilabda-mérkőzés közvetítése 18.25 Filmhíradó 19.00 Tv-híradó 20.05 Az öreg hölgy bosszúja. (Szlovák film) 21.30 Tv-híradó i/y/z» I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 22-33) Az előadis kezdete: és S órakor. Mint a bagoly nappal EGRI BRODY: (Telelőn: 14-07.) Az előadás kezdete ',-fi órakor. ' Keresztesek I—II. (Dupla hely árral l) EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: este lU7 órakor. Azok a csodálatos férfiak FELNEMET: Vigyázat, hekus! GYÖNGYÖSI PUSKIN: Hívd a férjem találkára GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A főnök 12-kor érkezik GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Egy nap a régi házban HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Ismeri a szandi-mandtt? HEVES: Harc a sátánnal FÜZESABONY: Kalimagdora kedvese PETERVASARA: Sziget a szárazföldön Villák a faluvégeit ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) jSMdeiés gyermekek részére is. AZ ÖTLETET, s vele a földolgozás inspirációját ajándékba kaptam. Ismerősöm szenvedélyes néprajzos, azt mondta: ,,A falvak ma fordítva szépek. Valamikora falu közepe volt a gazdaházak, a legrangosabb épületek helye. Ma, mivel a régi centrumban többségükben még állnak a régi házak, az újak többnyire a faluvégen találhatók, ott állnak a villasorok. Ám, ne gondold, hogy ezzel megváltoztak az úgynevezett lakószokások. Mint a légi házakban, az újakban is megtalálod a nem lakott tisztaszobát, s azt tapasztalod, hogy a család idejének javarészét nem a két-három, vagy több szobában, hanem a konyhában tölti. Az igények általában megelőzik a lehetőségeket. Itt, paradox módon, fordított a sorrendó’ Nem elég hát építeni, hanem lakni is tudni kell? 1938-BAN — a lakáskataszter adatai szerint — hazánkban a lakóházak 78 százaléka sárból vagy vályogtéglából épült, s a lakosság ötven százaléka egyszobás lakásban lakott... Tudatunk gyorsan villantja fel a múlt képeit: nádtető. gümőkór, döngölt padló, apró ablakok, dohos levegő... cselédházak, közös konyhák ... Ha azt mondjuk: az 1960—1968 között épített lakások 76 százaléka két vagy több szobás, 93,9 százaléka villannyal ellátott, 62,8 százalékában fürdőszoba is található, egyben azt is mondjuk, hogy eltűnt a rég’ eltűnésre érett „hagyomány”. A korszerű ■— vagy legalábbis korszerűbb — építészeti külső azonban csak lehetőség a többre, a jobbra. Hol tartunk e lehetőségek növelésében? MAGYARORSZÁGON 1963BAN 52 728 lakás épült fel, ebből a megyék részesedése 43 867 lakás volt. 1966-ban 55 614 — megyék: 46 026 —, 1968-ban 67 088 — megyék: 54 476 — lakást emeltek. Hangsúlyozva, hogy a lakás- helyzet javítás'.', ma is elsőrendű gazdasági, társadalmi, politikai feladatként szerepel, a növekedés hosszabb távon való összevetése nem késztet röstellkedésre. 1950- ben az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások száma hazánkban 3,8 volt, az 1956—1960 közötti évek átlagában 5,7, 1967-ben 6,1, s 1968-ban 6,5. Azért, hogy igazán és hűen lássuk, hol is helyezkedünk el eredményeinkkel. tekintsünk ki a más országokra nyíló ablakon. 1967-ben, amikor tehát Magyarországon 6,1 volt az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások szama, ugyanez az adat Bulgáriában 5,1, a Szovjetunióban 9,8, Romániában 6,3. Lengyelországban 6,1 Csehszlovákiában 5,5, a Német Szövetségi Köztársaságban 8,6, Olaszországban 5,1, Franciaországban 8,5, az Egyesült Államokban pedig 6,6 volt. Nem túlzás tehát azt mondani: igen mélyről indulva ma már a középmezőnyben helyezkedünk el. AZ ÉPÍTETT lakások szama: a legnagyobb sugarú kör. Húzzuk meg rövidebben e sugarat, s így, fokozatosan jussunk el odji, hogy mi van — mi rejlik — a falak mögött, ha már építünk, élvezni is tudjuk-e az uj otthont? 1949-ben a száz lakásra jutó lakók száma 365 volt. Ahogy több lakás épült, úgy csökkent ez a szám, s 1938- ban országosan 324, a községekben 318 volt. A megyéit között azonban már jelentősek az eltérések. Pest megyében például száz lakásban 346, Borsodban 344, Veszprém megyében 340 ember élt 1968-ban, de Szolnok megyében csak 285, Somogybán. Békésben 296. Bo-. gozzuk tovább a csomót. A múlt évben fölépített lakások 85 százaléka volt két-, vagy többszobás országosan. Tolna és Heves megyében 91 százalékot ért el ez az arány, Zalában, Baranyában, Nóg- rádban 90 százalékot, de Pest megyében csak 77-et, Hajdú-Biharban 79-et. Országosan a községekben levő lakásoknak mindössze csak tíz százalékában van vízvezeték, ám Komárom megyében 32, Csongrádban 31, Veszprém megyében 21 százalékot ér el ez az arány. A múlt évben Baranyában fölépített 1193 lakásból 905-öt fürdőszobával együtt emeltek, de Borsodban 2990-ből csak 899-et, Hajdú-Biharban 2333-ból 342-tőt . ELÉG IS A SZÁMOKBÓL, hiszen csupán azt kívántuk segítségükkel bizonyítani, hogy nincs általános érvényű recept, s hogy a regionális lehetósegek — adottságok — meghatározzák — legalábbis nagyrészt — az újonnan épített lakások „komfort-értékét” is. A korszerűsítéssel tehát egyszerre két úton is járni kell. Az egyik, s kétségtelenül a költségesebb, a társadalom anyagi erőforrásaival szorosan összefüggő környezeti kultúra növelése. A villany már majdnem minden újonnan épített lakásban, házban ott van. (A múlt évben építettek 95 százalékában.) A vízvezeték, a csatorna már lassúbb, mert nagyon költséges fejlesztés, akárcsak a vezetékes gáz megépítése. Az igények változását, gyors emelkedését jelzi, hogy a lakosság önkéntes társulásai — a vízhálózat.és egyéb más kiépítésére — néhány év alatt megháromszorozódtak. Köny- nyebben, kényelmesebben, a civilizáció sokféle áldását élvezve akarnak élni mindenütt az emberek, s anyagi áldozatokat sem sajnálnak ennek érdekében. A másik út azonban, melyre föntebb utaltunk, már nehezebben járható, mert — rejtettebb. A SÁTORTETŐS, nem egyszer tornyocskákkal is ciírálkodó villák az anyagi lehetősség jegyeit viselik magukon, s e tehecősség — nem ésszerű fölhasználását. Drágán, anyagot pocsékolva építkeznek sok helyen, s nem a célszerűség, hanem a külső mutatósság határozza meg, a ház milyen legyen. Az országban 12,5 ezer építőmester, s 250 építőipari szövetkezet tevékenykedik, s mint nagynevű építészünk megjegyezte, ugyanennyi „stílust” képviselnek. S nemcsak a falak, de a mögöttük rejlő életforma is sűrűn újratermeli azt, aminek föladására már régen megvan a fedezet. Mert minek drága bútorokkal, szőnyegekkel, csillárokkal berendezni a szobákat, ha — nem használják? Ha a konyhaasztal mellett tanul a gyerek, ha egyetlen helyiségbe összezsúfolódva él a család? Ha a fürdőszobában mutatós ugyan a színes csempe, a modern mosdó, kád, de a lavórt használják? SOK TÜRELEMMEL, tapintattal lehet, s szabad csak ezt a ma kétségkívül nem ritka magatartást az ésszerűbbel, az okosabbal fölváltani. Hozzájárul e fölváltáshoz a helyben rendezett lak- berendezési kiállítás éppúgy, mint a tévé mintaboltja, a kereskedelem — örvendetesen gyarapodó — tanácsadó szolgálatának megszervezése, a giccs kiszorítása a képkereskedelemből stb. Ezerféle szál, mert ezerféle emberi szokással, beidegződéssel kell megküzdeni. Kell — a szó betű szerinti értelmében. Mert nem elég több új lakást építeni. Az igények ilyen értelmű többletét is serkenteni, ápolni szükséges. A villák ma leggyakrabban a falvak végén állnak, mert ott volt hely, terjeszkedési lehetőség, az új településeknek. A falvak vége azonban csak földrajza, s nem időbeli jelző. Nem az, nem szabad, hogy az legyen, különösen a szó elmaradottságra utaló értelmében... (M. O.) fZEfiKEjZTdl *14 K. Alajosné, Szűcsi: Gyermekgondozási segély annak a dolgozó asszonynak jár, aki a szülést megelőző 18 hónapon belül 12 hónapos munkaviszonnyal rendelkezik, a szülés idején munka- viszonyban állt és a gyermek gondozása céljából fizetés nélkül szabadságot kért. Ha ezek a feltételek megvannak, akkor jár a havi 600 forintos gyermekgondozási segély. Amennyiben valamelyik feltétel hiányzik, a gyermekgondozási segély nem jár. Szalóki utca lakói, Eger: Panaszukat továbbítjuk a városi tanácsnak. Kérjük a kivizsgálás befejezéséig szíves türelmüket. Koppány Sándorné, Füzesabony: Javaslatát továbbítjuk a községi tanácsnak. Észrevételeivel egyetértünk, fejlődő községükben valóban elkelne néhány ízléses hirdető- tábla, a falra ragasztott és fára szögezett hirdetések helyett. K. E.-né. Heves: Levele után nagyon nehéz lenne megítélni, hogy ki a felelős a házasság elromlásáért. Annak a bizonyos harmadiknak a megjelenése előtt is lehetett valami kettőjük között. Büntető törvénykönyvünk nem tartalmaz szankciókat a „csábító nő” ellen. A legokosabb az volna, ha megpróbálnák férjével higgadtan megbeszélni, lehet-e jnég segíteni bajukon. Az önbíráskodást azzal a bizonyos „harmadikkal” nem ajánljuk, mert azt viszont bünteti a törvény. K. P„ Pély: A levelet megkaptuk, köszönjük. Kérjük, számoljon be máskor is a fiatalok terveiről. H. Mária, Nagyréde: Ilyen fiatal korban még nehéz eldönteni, hogy lesz-e valakiből iró, vagy nem. Most még csak azt ajánlhatjuk, tanuljon nagyon szorgalmasan, olvasgasson, kísérletezzen továbbra is az írással. Amit beküldött, az még nem közölhető, később lehet, hogy akad majd írásai között olyan is. amely megüti a kívánt mértéket. Nagy Éva, Eger: Sajnos, kérését nem tudjuk teljesíteni. Ahhoz, hogy adminisztrációs munkába helyezkedjék, el kell végeznie a gép- és gyorsíró-tanfo- lyamot. A tanfolyam megszerzésével kapcsolatban a közgazdasági technikumban kaphat felvilágosítást. Művészeti érdekességek A nürnbergi ,,Cranach és Picasso” című kiállítás katalógusát Picasso a Dürer Társaság vezetőjének, Faber-Castellnek visszaküldte, miután egy Cra- nach-portrét rajzolt bele. Az utóbbi éveknek ez lett a legértékesebb kiállítási katalógusa. Varsóban megnyílt a világ legelső plakátmúzeuma. A múzeum 16 000 darab plakáttal dicsekedhet. Érdekességei a gyűjteménynek azok a japán plakátok, amelyeket Japán UNESCO-M- zottsága ajándékozott a múzeumnak, * A Szovjetunió legnagyobb művészeti folyóirata, az Isszkusztvo 1970 elején magyar szám kiadására készül: a mai magyar képzőművészet minden ágát ismertetik majd a magyar művészettörténészek és műkritikusok tanulmányai és sok-sok reprodukció alapján. * A XXXIV. Velencei Biennálét 160 000 látogató tekintette meg, köztük 1110 művészettörténész* és kritikus. A biennálé sajtóirodája szerint a kiállításról több. mint 21 000 sajtópublikáció látott napvilágot. A New York-i Parke Bennet aukción Renoir egy korai tájképe 1 540 000 dollárért került egy kaliforniai gyűjtő tulajdonába. Ez volt a legnagyobb ár, amelyet az utóbbi években az Amerikai Egyesült Államokban festményért kifizetettek. Galambos Ferenc Üdülés monológban Az üdülés előtt egy nappal: — Nem, ezt nem lehet kibírni. Beleörülök már. Kész idegroncs vagyok. Még az a jó, hogy holnaptól elmegyek üdülni. Még egy nap és bedilizek! — jelentette ki Peszmeg Tihamér a munkahelyén és oly elkínzoit arcot vett jel, mintha magyar pengével borotválkozott volna. . Az első nap: — Ez igen. Ez kellett nekem. Más környezet. Más emberek, nem mindig azok az unott pofák. Friss levegő, gondtalanság. Nagyszerű. Állati színvonal — ez az igazi emberi élet. Evés, alvás, evés. Ez a program. Tramtararárom tararam. Pihenj, kis kedves idegrendszerem. A második nap: — Hát hiába. Tudták azok az urak, hogy a semmittevés a legjobb tevés. Most felöltözöm és elmegyek ebédelni. Aztán levetkőzöm és elmegyek délutáni hajcsikálni. Aztán felöltözöm és elmegyek vacsorázni, aztán levetkőzöm és elmegyek éjszakára alukálni. Es ez a hegyi levegő. Ez a nyugalom. Ez a csönd. Harmadik nap: — ... már megint öltözni. Tiszta marhaság. Miért nem mehet az ember melegítőben, vagy sortban ebédelni. Annyit kell öltözni, mint egy mane- kennek. Jó.' Manekennek szőrös lábbal. Na mindegy, öltözünk, vetkőzünk, egyedül ugyan, de ez is program. Gyerünk ebédelni. Elég vacak a koszt, ez tény, de utóvégre ezért a pénzért mit akar az ember? Nem hízókúra ez, kérem, hanem pihenés ... Ötödik nap: — A fene egye meg, mintha kisebesedett volna a hátam a sok fekvésben. S mindig olyan bamba vagyok a rengeteg alvástól, hogy egy gyalogos majd elütött. Azért valami kultúra, mozgás lehetne itt ebben a hegyi üdülőben. Utóvégre az ember kultúrlény és nein zabáid automata. Na és a koszt... Na, de hagyjuk. Pihenni jöttem és azt itt is lehet. kilenc cucc. fel- és lehúzása, egyenként csak tíz perc, az is másfél óra. Még jó is. Ennyivel kevesebbet kell céltalanul ténfe- regnem. Szép ez az erdő, meg a hegyek is szépek. Csak már egy kis pusztaság után vár Csak ultizni nem. Es micsoda unalmas pofák vannak itt. De egy jó nő, az nincs. Egy jó nő is lehet pihenés, nem? Hetedik nap: — Tiszta bolondokháza. Naponta négyszer öltözöm, ötször vetkőzöm, az összesen gyom. Érdekes, agy darab pusztaságért majd megesz a fene. Hogy mit akarok én pontosan a pusztasággal, fogalmam sincs... De nő nincs, ulti nincs, a televízió unalmas, pihenni lehet, meg aludni. Tizedik nap: — Egye meg a fene az egészet. Tizenkettedik nap: — Ha én még egyszer elmegyek ilyen helyre üdülni, ahol csak falni lehet rosz- szul és keveset, meg aludni, mint valami degenerált hulla, akkor én legyek a dalai láma... Tizenharmadik nap: — Nem, ezt nem lehet kibírni. Beleőrülök már. Kész idegroncs vagyok. Hát mivegre van az ember? Hogy mint valami primitív őslény táplálkozzon és aludjék? És ezek a megunt pofák ... Ha még egy napot maradni kellene, bediliznék... De hurrá, holnap utazom haza! Otthon: — Nagyszerű volt. Pompásan kipihentem magam. Igen, • pihenni csak így lehet. Hogy mi van? Már megint értekezlet? Szép kis bolondokházába csöppentem bele — ingatta fejét Peszmeg Tihamér és kissé fáradtan elindult az értekezlet színhelye felé. (egri) Á képszerkesztés szabályai A képszerkesztés szabályait nehéz mereven kezelni. Nem is cél- szer«. mert annyira egyem minden megoldás, hogy a merev szabályok csak béklyóba vernek az egyéniséget. Ennek ellenére ismertetnünk kell néhány aiapei- vet. amelyek megkönnyítik munkánkat. Lehetővé teszik, hogy a bennünket foglalkoztató gondolatokat a fényképészet formanycl- vén tökéletesebben tolmácsolhassuk. Első és legfontosabb követelmény, hogy a megörökítendő téma a valóságnak megfelelő, valóban jellemző és fotóval is kifejezhető legyen. Nagyon sokan követik el azt a hibát, hogy képzőművészeti jelleggel akarják felruházni a fotót. Olyan tulajdonságokkal, amelyekkel eleve nem is rendelkezhet. Almot meg lehet festeni, meg lehet mintázni, de fotózni nem. Még ha az abszt- rakt-foto leplébe akarjuk burkolni a témát, akkor sem. Üres formákat kapunk így, amit a néző csak közömbösen fogadhat. A foto nem a fantázia, hanem a lélektani pillanat művészete. Még.- kevésbé nem az álomképé. Hagyjuk ezeket a területeket meg a képzőművészetnek. Nagyon fontos a megjelenítés módja, ami lehet felemelő, vagy lehangoló. Hogy melyiket alkalmazzuk, azt mindig a kép mondanivalója dönti el és' nem a divat. Nagyon furcsán hat az olyan kép, amelyik egy megrázó, tragikus eseményt világos formákkal akar kifejezni. Vagy éppen fordítva: életkedvet sugározni hivatott témákat sötét foltokkal szeretne tolmácsolni. Nem gondol az ilyen fotós arra, hogy a sötét foltokból allo kép levertséget, szomorúságot, túlzott komolyságot ébreszt, míg a világosabb foltok derűt, életkedvet, vidámságot sugároznak. R. I. „KONCERTEN” c. és VII. 20-i számunkba közzé tett pályázati képe hűen fejezi ki pl. a néző elmélyülését, de túl drámai a megjelenítési'módja a túl sötét tónusok miatt. Ezért és technikai fogyatékosságai miatt kapott csak 3 pontot a zsűritől. Az egész képnek szoros egységben kell lennie a témával. Semmi felesleges nem lehet rajta, csak az, ami a mondanivaló kifejezéséhez elegendő. G. A. pályázatra beküldött képe — technikai kiválósága dacára — azért nem kapott pontot a zsűritől, mert a homokban játszó gyermek arca egváltalában nem tükrözi a gyermek játék fölötti örömét. Sok felesleges formai elemet tartalmaz, megjelenítési módja hibás, mert drámai. Körmendi Károly 1969. szeptember 26., péntek
