Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-04 / 204. szám
A szocialista gazdasági együttműködés új útjai f Az európai szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlődése fordulóponthoz érkezett. Az eddigi módszerekkel és formákban bz együttműködés liatékony- eágát' növelni nem lehet. Topább kell lépni. Az együttműködés új gondolatai is az eddig megtett út értékeléséből fokadnak és nem teljesen újat sugallnak, hanem a kialakult formák továbbfejlesztését javasolják. Erre a legjobb bizonyíték, hogy a szocialista országok gazdasági integrációjának — együttműködésének — terveiben első helyeken azok a területek, állnak, amelyek eddig is ott voltak. így az integráció alapja továbbra is a tervek egyeztetése lenne, de kiegészülne a gazdaságpolitika összehangolásával. Ez új, hiszen először a gazdasági elképzeléseket, a flő fejlesztési irányokat és az ehhez szükséges eszközöket egyeztetnék, majd a nemzetközi tapasztalat birtokában kerülne sor minden országban a tervek kidolgozására, majd azok egyeztetésére. Egy helyett gyakorlatilag tehát két szakaszban történne a tervegyeztetés. Az együttműködés gyakorlati lebonyolításának fő területe továbbra is a külkereskedelem maradna, hiszen minden gazdasági kapcsolat valamilyen árumozgással függ össze, legyen 'az kormányszintű döntés végrehajtása, vagy vállalati kooperáció. Viszont, új lenne a merev árucsere rendszer feloldása, fokozatosan felszámolva az ún. kontingenseket (az export és az import kötelező mennyiségi vagy értékbe- ni előírásait), s így eljutni a liberalizált, vagyis a szabad külkereskedelemhez. Ehhez az eddigi rögzített árakról át kellene térni a rugalmasabb és a világpiaci, ármozgást — legalábbis nagy vo- nSlaiban — jobban követő árakra. Ugyancsak szükséges lenne a pénzügyi elszámolásokban is tovább lépni, az eddigi ún. elszámolási rubelt helyettesítené a konvertálható (átváltható), szocialista pénz. A példák igazolják, hogy a szocialista integráció az eddigi eredmények alapján valósítható meg. S ez éppen egyik feltétele az együttműködés továbbfejlesztésének. Ugyancsak elengedhetetlen az együttműködésben részt vevő országok azonos társa- ' dalmi rendszeré. Mindezeken túl vannak bizonyos kényszerítő erők is. így például kialakult a szocialista országok között a „kölcsönös függés” a gazdaságban. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy egyetlen szocialista ország’-» talán a Szovjetuniót leszámítva — sem fejleszthetné gazdaságát a többi ország közr reműködése nélkül. Gondoljunk , csak arra, hogy a KGST>régióban az alapvető nyersanyagok mennyire egyenlőtlenül oszlanak meg: A.Z ipar pedig megköveteli a nyersanyagokat, s ezért azokat külföldről kell megvásárolni. A kölcsönös kereskedelem ennek következtében a KGST-ben mintegy 60 százalék. Ezek a tények az eddiginél sokkal hatékonyabb együttműködést követelnek meg, s fokozatosan a gazdasági határok felszámolását igénylik. A kölcsönös függés tehát kényszerítő ferő is és egyúttal az együttműködés új formái, módszerei megteremtésének feltétele. Legalább ilyen súlyos érv, hogy több szocialista országban már bevezették a gazdaságirányítás új módszerét, tehát a kötelező terveíőirá- sok helyébe részben vagy teljesen a közgazdasági szabályzók lépnek. A KGST-n belüli együttműködés eddigi módszerei a régi mechanizmusra épültek, ß az új irányítási rendszer új együttműködési módszereket kíván. Ezt is úgy tekinthetjük, mint feltételt és kényszerítő erőt. Igen lényeges a szocialista integráció erősítése szempontjából, hogy több szinten jöjjön létre az együttműködés. Eddig a döntő az ún. kormányszint volt. Vagyis a kormányok képviselői a gazdaságfejlesztési tervek birtokában megállapodtak egymással, hogy mely területeken, hogyan működnek együtt. A megállapodást minden ország otthon rendeletbe vagy, törvényije iktatta, vagy „tervesítette” és ezzel minden gazdálkodó egység számára kötelezővé tette. Ma már a merev ' tervezési rendszer nem felel meg a követelményeknek, nem lehetséges a mind bonyolultabbá váló gazdasági folyamatokat így irányítani, tehát a nemzetközi gazdasági együttműködésben is új módszerekre van szükség. S ez az egyik „új” a sokoldalú együttműködés. Az első szint a kormányközi, vagy kormányok közötti. Itt a nagy, átfogó kérdéseket vitatnák meg, így a gazdaságpolitika és a nép- gazdasági tervek egyeztetését, a közös fejlesztési irányok meghatározását, a pénzügypolitikát, az elszámolási módszereket, a külkereskedelem irányát és szerkezetét. A másik szint a gazdasági ágazatok közötti kapcsolat, amelyet talán miniszteriális (szakminisztériumok G y erek játszótér vagy garázs ? ' Az elmúlt években a hazai humoristák sokszor élce- lődtek a „kicsi vagy kocsi” probléma körül. Azóta sok víz lefolyt az Eger-patakon és bizony itt, a lakótelepen, kicsi is sqk van, meg kocsi is. Kell tehát az óvoda, bölcsőde, de kellene a garázs is. Mi a megoldás? Mit lehet tenni itt, az egri Hadnagy úti lakótelepen? Mindenki kedvére igazodó döntés hozható-e, van-e a látszólagos ellentétekből békés kiút és ésszerű megoldás? A kicsivel és kocsival egyaránt rendelkező, lakók véleménye szerint van megoldás és ezúton is kérjük javaslatunk elfogadását. Figyelembe véve az adottságokat, javasoljuk, hogy a garázsépítésre 10— 20-as egységekben adják ki az engedélyeket, hiszen olyan terület van. amit az új lakótelepen már a távlati tervek szerint sem építenek be. Igaz az, , hegy a most épülő óvoda mellett nem , izabad elvenni.a játszóié-., rét, oda nem szabad garázst építeni, mert 60 garázs zavarná a gyerekeket. De az is igaz, hogy a most még felvonulási épületekkel elfoglalt Kocsis Bernét utcában az esztétikai szempontokat figyelembe véve 15—20 garázs megépítésére van lehetőség. Van hely és- kész beépítési terv a szolgáltató üzletház mellett is: legalább 10—15 garázs számára. A patakparton szintén lehet több alkalmas helyet kijelölni ilyen rendeltetéssel. Ezzel a megoldással nem kell játszótereket elvenni, nem zavarja a városképet, a távlati: tervekkel sem ütközik és a szükséges garázsok elhelyezhetők. Természetesen a lakótelepen csak megfelelő előírások szerint kivitelezett garázs építhető. Jelenleg is a földszintestől a toronyházig, minden épület található, és az összkép mégis kellemes és szép. Varga Lajos mérnök, a megyei tanács építési, közlekedési állandó bizoUszerinti) szintnek nevezhet nénk. Itt az egyes gazdasági ágak közötti kapcsolatok kerülnének napirendre, pl.: az energiahordozók termelésének fejlesztése, a gépipar terveinek koordinálása, átfogó ágazati szervezetek létrehozása (mint a már működő Intermetal, vagy az Inter- "chim stb). Mindkettő állam- igazgatási vagy hatósági szint. Leginkább hatékonynak a harmadik terület ígérkezik: a vállalatok szintje, ahol a termelési kooperációk, esetleg közös vállalkozások kerülnének napirendre. A nem- 1 zetközi méretű vállalati kooperáció és specializáció bővítésével a benne részt vevő vállalatok teljesítőképessége erősen megnövekszik. Feltehetően megszüntethető lenne a termelésben sok „szűk keresztmetszet”, más oldalról felszámolható lenne a párhuzamosság és ennek következtében bizonyos termékekből a túltermelés. A közvetlen kapcsolatok révén a vállalatok mentesülhetnek bizonyos beruházásoktól és anyagi eszközeiket más, kedvezőbb hatékonyságot eredményező célokra fordíthatják. Természetesen mindehhez nemzetközileg olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a felhasználók gazdasági érdekeiknek — összhangban a népgazdasági - érdekkel — megfelelően dönthetik el, hogy szükségleteiket hazai forrásból, vagy importból fedezik-e. A termelők pedig gazdasági érdekeltségüktől függően választhatják meg, hogy termékeiket a belső piacon, vagy az integrációban részt vevő országok piacain értékesítik-e. Az új gondolatok a régi elemzésén és a kialakult formák továbbfejlesztésén nyugszanak — de sok új elem is van bennük. A fejlődésnek ez természetes velejárója. S amennyiben jól látjuk a valóságot és megfelelően választják ki az eszközöket, a KGST keretében az együttműködés új szakasza következik be. Gyulai István Saszlaszüref Domoszlén A mátrai dombok aljában, az enyhe lankák között, a szeptemberi nap meleg sugarai végigsimogatják a sárguló fürtöket. A tőkék mellett jókedvű „asszonycsapat” halad, miközben tálcákra rakják a speciális csemegeszedő ollóval levágott szőlőfürtöket. A „hosszúra nyúlt” szőlősorok között Somogyi Miklós, a domoszlói Mátragyöngye Tsz főagronómusa kalauzol. — Kedden reggel kezdtük el a 110 holdas saszlaterület szüretelését. A termelőszövetkezet szőlőtábláinak mintegy 40 százaléka csemegeszőlő. Az idei terméshez nagy reményeket fűzünk, jók a kilátások, az idő is kedvezett. Két női brigád végzi a szedést. Az egyik brigád a hagyományos karós támrend- szerű szőlőkből, a másik pedig a, már termőre fordult magas kordonos területről szüreteli a termést. — Reggel hat óra óta szedjük a saszlát — veszi át a szót Lükopszki Béláné munkacsapat-vezető. — Csapatomban 23 asszony dolgozik. Tizenöten szedik, nyolcán pedig csomagolják a szőlőt Az asszonyok a szövetkezet megalakulása óta tagjai a munkacsapatnak. A legidősebb közöttük Szőlosi Istvánná, ő 14 éves kora óta szedi a szőlőt. A munkát reggel 6 órakor kezdjük és - délután öt-hat óra körül fejezzük be. Reméljük, hogy a szeptember továbbra is ilyen szép, napos lesz, mint most, akkor . a szedéssel nem lesznek problémák. Távolabb, a tábla szélén, piros fejkendős asszonyok, nagy szakértelemmel csomagolják a szőlőrekeszekbe az ízletes gyümölcsöt. — Tessék közelebb jönni — mondja Safranka Ferenc- né, a csomagolok ’’szószólója”. Délelőtt tíz óra óta folyik a szállítás. Munkacsapatunk naponta 80 rekeszt szed le. Egy rekeszbe átlagosan 10 kiló gyümölcs jut. — Hová szállítják a szőlőt? — 33 vagon saszlára van szerződésünk \ a fogyasztási Nagy szakértelemmel domoszlói asszonyok. csomagolják az ízletes saszlát S szövetkezettel. Ez mind exportra megy. Ma, az első szedési napon, két vagonnal szállítunk. Ha az idő is kedvezni fog, akkor szeptember 20-ig befejezzük a csemegeszüretet. (men túsz) Gomba módra»..! • Aki régebben járt a gyöngyösi XII-es akna udvarán, az bizony most nehezen igazodik el. Mert ahol annak idején szabad térséget fogott át a szem, ott hatalmas szerelőcsarnok épül. Ahol pedig épületre emlékszik a látogató. valami anyagot tárolnak. Végül azért csak eljut a vándor az akna bejáratához, ahol színes tábla / hirdeti; hogy itt működik immár második éve a hatvani Lenin Termelőszövetkezet gomba- üzeme. Néptelen a környék, hiszen akik délelőtt dolgoztak, már a munka utáni pihenést élvezik. No, meg a második műszakot, mivel asszonyokról van szó.’ Csak Horváth József üzemvezető- helyettes tesz-vesz az akna Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit A tanácsok A z államhatalom helyi szervei a tanácsok. A választott tanácstagokból álló testület belső működésében a legteljesebb kollektivitás érvényesül. A tanácsot a választott tanácstagok összessége alkotja, és ebben a közösségben minden tanácstagot azonos jogok illetnek meg és azonos kötelezettségek terhelnek. Amikor a tanácsokról beszélünk, szólnunk kell azok államigazgatási szerveiről is, mivel ezek végzik a tanács működési területén az államigazgatást. A tanácsok végrehajtó-rendelkező szerveiva végrehajtó bizottságok és a végrehajtó bizottságoknak alárendelt szakigazgatási szervek kozott fontos szerepet töltenek be a tanácsi szakigazgatási' szervek irányítása alatt működő termelő, szolgáltató és elosztó egységek. A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében részt vegyen a tanács egész működésében. Tehát a tanács és a végrehajtó bizottság elé terjeszthet megvizsgálásra minden olyan kérdést és javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik; felszólalhat a tanács ülésén, részt vesz a határozatok, illetve rendeletek meghozatalában; a tanácsülésen a vb-től, továbbá a szakigazgatási és egyéb helyi szerveknek az ülésen megjelent vezetőitől a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet (erre a kérdezett a, tanács ülésén, legkésőbb azonban lő napon belül válaszolni líöteles); a tanács alá rendelt szervektől közérdekű kérdésekben felvilágosítást kérhet, s e szervek vezetői kötelesek neki a kért felvilágosítást megadni; részt vehet és felszólalhat az alsóbb fokú tanács ülésén. A tanácstag kötelessége, hogy magatartásával méltónak bizonyuljon a dolgozók bizalmára; személyes példamutatásával működjék közre az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon védelmében, a dolgozók jogainak biztosításában és a törvényesség megtartásában; az állami fegyelem megszilárdításában, és a rábízott feladatokat lelkiismeretesen végezze el; fogadóórákkal, beszámolókkal is erősítse kapcsolatait a lakossággal. A gazdaságirányítás új rendszerére való „áttéréssel jelentősen megnövekedett a tanácsok feladata — és hatásköre, szerepe, politikai és gazdasági fontossága. A párt és a kormány irányelveinek megfelelően fokozatosan tovább kell növelni a tanácsok önállóságát, hatáskörét, felelősségét a helyi gazdasági, kommunális, szociális, hatósági és egyéb feladatok eredményes megoldásában. Rendkívül jelentős az az elvi döntés ás, amelynek értelmében fokozni kell a tanácsok tényleges gazdasági önállóságát, erősíteni saját gazdasági alapjait. Mindennek érdekében a központi állami szervek jelenlegi feladatainak egy'részét is a tanácsok hatáskörébe kell utalni, és tovább kell folytatni a feladatok és hatáskörök decentralizálását. Ezért azoknak a hatósági ügyeknek az eldöntése, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik, s a döntés szélesebb körű koordinációt. vagy különleges szakértelmet nem igényel, fokozatosan a járási, a városi, illetve a kerületi és a községi tanácsszervekhez kerül át. Ezzel összefüggésben folyamatban van a hatósági eljárások egyszerűsítése, s mindazoknak a megszüntetése, amelyeknek, fenntartása már nem indokolt. A tanácsi tevékenység általános felvázolásánál kell szólnunk a tanácsok, végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveiről. Ezek a . vb-k szakmai osztályai, s a végrehajtó bizottságok utasításai szerint járnak el; A tanácsi vb irányítja és ellenőrzi szakigazgatási szervei munkáját, hangolja össze azok tevékenységét. A szakigazgatási szervek köz- Ppnü irányítása a miniszterek /országos hatáskörű szervek vezetői) rendeletéivel, utasításaival, illetve általános érvényű szakmai irányelveivel és elvi állásfoglalásaival -történik. A kormány előtt a tanácsi végrehajtó bizottságok felelősek az ágazati politika érvényesítéséért, s enpek megfelelően irányítják a vb Szakigazgatási szerveinek tevékenységét. A miniszterek állapítják meg a szak- igazgatási szervek feladatkörét, hatáskörét, hatósági jogkörét, valamint — a Miniszter- tanács tanácsszervek osztályával egyetértésben — a szervezeti felépítést. A községekben az ágazati feladatokat egységes szakigazgatási szervezetben látják el. . Dr. Újlaki László melletti épület körül. Igaz, őt már a XII-es aknánál üzem- lakónah nevezték. — Ilyenkor nyugodtan elvégzem, előkészítem azt, ami a holnap reggeli induláshoz kell, — feleli megszokott nyugalommal. — Hogy viselkedik az alvó ró? — Hát... jobban, mint gondoltuk. Mérünk dioxidot, néhol egy kis monoxidoí is, de nem veszélyes. Egyszóval, nincs probléma. Atr^kor a Lenin. Tsz átvette az altárót, sokan, még az öreg rókának számító szakemberek is, egy-két év üzemelést jósoltak a tűzveszély miatt. És ebben az esetben csak őszintén örülhetünk a tévedésnek. Ahogy a környéken elraktározott gombatermesztéshez szükséges kellékek mutatják, jól berendezkedett itt ez a 32 főt számláló kis üzem. Igaz. eddig csak vitte a pénzt, illetve többet kellett befektetni, mint amennyi hozott.- Ám ahogy Horváth József nyilatkozott, ebben az évben mát kikeresi az árát. Az akna bejáratától jól kilátás nyílott az egész telepre, meg a napsugarak is éppen idevágtak, szóval kellemes volt a hűvös eső utáni napfény, azért itt álltunk meg egy kis beszélgetésre. — Mennyi lesz az évi termés? — Számítunk úgy negyvenezer kilogrammra... — Az forintban...? — 36 forintjával lehet számolni... — A piac...? — Hullámzó. Néha probléma az eladás... Pedig az üzletekben, keresik a gombát. És amint a nyilatkozat bizonyítja, nem is hiánycikk. Csupán az kell, hogy az üzletek bejelentsék idejében az igényt* Főleg ezután nem okoz problémát az ellátás, mert a termelő üzem áttér a szakaszt» termelésre. Az áttérést sürgeti egyébként az állati alom beszerzése is. — Egy telepítéshez hetven vagon trágya szükséges. Ilyen hatalmas mennyiségnek a beszerzése nem kis gond. — Honnan kapják? — A Gyöngyösi Állami Gazdaságtól, de cserébe. Egy vagon friss trágyáért öt vagon letermelt trágyát adunk vissza. Észrevétlenül eltelt az idő, már a nap is alaposan nyugat felé bukott, amikor Horváth .József vendégszerető, jó gazdához illően a kapuig kísért... Laczik János ■ 1869. szeptember 4., csütörtök
