Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

■ ­KOSSUTH 8.20 Kórusok Verdi operáiból 8.45 Az élő népdal 8.57 A folyamatos munkarendről 9.22 Operettekből 10.05 Kamarazene 10.42 A Rádió gyermekkórusa enekel 10.54 kimondja János, Rádióválto­zat 12.30 Melódiakoktél 13.45 Válaszolunk hallgatóink­nak 14.00 Mai témák, mai dalok 14.07 Mozart: B-dúr zongora­verseny 14.33 A fecskék fészket raknak 15.10 Énekkari híradó 15.40 Brahms: A-dúr szonáta 17.15 Operacsillagok, opera­slágerek 17.45 Magnósok, figyelem! 38.30 Szórakoztató zene 19.23 A dzsessz kedvelőinek ly.35 Zenekari hangverseny 21.50 Csárdások 22.20 Operettrészletek *2.39 A malájnegyedben történt. Elbeszélés 23.00 Tánczenc 23.30 Operaáriák 0.10 Könnyűzene PETŐFI 8.05 Tánczene 8.16 Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága 9.40 Mikrofon előtt: a TÜZÉP U.45 A vonat nem áll meg többé 12.00 Népdalok 12.31 Szolnok megye kutatói kö­zött 13.05 Haydn-művek 14.00 Ifjúsági randevú ~ kettőtől — hatig . . . 18.10 Déry Gabriella énekel 18.40 Vendégségben az írószerké szító Szövetkezet elnökénél 19.00 Magyar nóták 19.18 Közvetítés a Déryné Szín­házból: Énekes madár 21.38 Filmdalok 22.00 Kár lenne elmulasztani 23.10 Kórusok 23.30 Népi muzsika MAGYAR 9.00 Iskola-tv 15.16 öttusa VB 17.58 Hírek 18.05 Nótaszó 18.25 Lakáshelyzet 18.50 Esti mese 19.05 Tájak, városok, emberek 19.25 Aktuális riportmüsor 20.00 Tv-híradó 20.20 Függöny Sheilának. (Ma­gyarul beszélő angol film) 21.50 Tv-híradó 22.00 Tudósítás az öttusa VB-ről és a Súlyemelő VB-röl POZSONYI 17.55 A Slovan Bratislava— Dukla Jihlava jégkorong­mérkőzés közvetítése. A szünetben: tv-híradó 20.30 Utazó kamera: Ázsia útjain 20.55 Kalitka kettőnek. (Cseh film) 22.20 Tv-híradó wr^\ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: tyjfl és 8 órakor. Mint a bagoly nappal EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadás kezdeté x;Jí óra­kor. Keresztesek. 1—11. (Dupla hely árral!) EGRI KERTMOZI; Az előadás kezdete: este Vs? órakor. Azok a csodálatos férfiak GYÖNGYÖSI PUSKIN: A főnök 12-kor érkezik GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Egy nap a régi házban MATVANI VÖRÖS CSILLAG: Ismeri a szandi-mandit? FÜZESABONY: Kalirnagdora kedvese ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky Utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) ftaúelés gyermekek részére is. A jóga élettana A gépkocsivezetőtoek különösebben nem kell bemutani, pénteken, szambatan és vasárnap találkaahatnalk vele Heves megye országútijain, különösein a főútvonalon. Egy roncs ko­csiból „hívta életre” a 4-es Autóközlekedési Vállalat a 650 cm3-es Steyr Puchot, mellyel azóta számtalan gépkocsi or­szágúti segélyszolgálatát végezték el. Legutóbb Kerecsenden találkoztunk vele az elágazóban. Az ügyeletes Kitzbichler Sándor, az AKÖV elektroműszerésze volt, aki elmondotta, hogy a balatoni országúti forgalom után a 3-as főútvonal az egyik legforgalmasabb az ország területén. Hogy szükség van-e rá, azt má sem bizonyítja jobban, mint az, hogy van olyan vasárnap, amikor 10—15 gépkocsi szorul a „sárga an­gyal” segítségére. Az autóklubtagok természetesen ingyen szolgáltatásban részesülnek, de jól járnak a klubon kívüliek is, önköltségi áron kapják a szükséges alkatrészt. A kis Puchba telefont is szereltek, amely 50 km-es hatótávolság­ban bármikor hívható a megye AKÖV-telepeiről. Hogy mi­lyen hasznos ez a kis jármű, azt leginkább a szombat és va­sárnapi vikendezők tudják megmondani. Képünkön telefon- hívást kap a segélyszolgálat egy rászoruló gépkocsitól. (Foto: Kiss Béla) bánásáról, ideges túlérzé­kenység kialakulásáról, idült gyulladások súlyosbodásáról stb. is kiderült, hogy a (»ér­téktelenségből fakadnak és orvosi ellenőrzéssel, irányí­tással könnyen elkerülhetők. Az orvos, dr. Weninger Antal, aki hazánkban talán legrégebben foglalkozik a kérdéssel, ezt mondja: A jóga az önfegyelem legmagasabb foka. uralom valamennyi testi és szellemi működésünk felett. A világszerte legismer­tebb fokozat, a hathajóga nem más, mint egészségtan, testi és szellemi diéta, megelőzés és gyógyszer egyszerre. Ser­düléstől aggkorig, nőknek és férfiaknak egyaránt jól be­vált eszköz az önnevelésre, képességeink kifejlesztésére, egészségesnek és betegnek egyaránt, de mindig orvosi tanácsra. Érdemes még idézni Bak- tay Ervint, a neves magyar India-kutatót. aki találkozott olyan jógázókkal (jógikkal), akiket 70 éves korukban 40- nek nézett. Tehát a jóga „életet ad az éveknek”, aho­gyan azt a korszerű geronto­lógia megfogalmazza. Mi le­het hatásának titka? Tudo­mányos értekezletek egész sora keresi a magyarázatot. Viszonylag legkönnyebb megközelíteni a jóga ellazító, pihentető és a iégzésgyakor- latokkal kapcsolatos hatásait. Az izmok villamos tevékeny­ségét mérő műszerek (elek- tromiográf) azt tanúsítják, hogy az ideges ember állan­dó feszültségben él. de aem­lenségben csak a módszer sa­játos. Egyébként a roham­szerűen jelentkező, heves szívdobogás (percenként 130 —180 szívverés) megfékezé­sére az orvos is gyakran a bolygóideget nyomja meg. Állatkísérletben is szokás érintéssel, vagy gázzal izgat­ni ezt az ideget, s így hat­ni a szívre. A 8—10 órát üvegladaban eltöltő „élve eltemetett” jó­gik oxigénfogyasztása a kongresszusi beszámolók sze­rint a normális, óránként 19,5 literről előbb 13, majd 10 literre is lecsökken, s ezt nem kíséri sem szapora szív­dobogás, sem kapkodó, sza­pora mély légzés. Az izmok elernyednek, ahogyan még az álomban sem. Ezt a ha­tást légzésszabályozással és koncentrálással érik el. A jóga testhelyzetei közül a fejenállás és a gyertya „aszaná”-ja nemcsak több vért juttat az agyba, hanem gátolja az elhasznált vér eláramlását és ugyancsak nö­veli az agyban a széndioxid arányát Ezzel erőteljes, át­lagos értágító, légzésjavító hatása is van. A napi dózis: negyedórás gyakorlat A jóga izomfeszüléssel kapcsolatos testhelyzetei a helyi izomerősödés mellett — és ez a legfontosabb! — a vérkeringésre és a belső szer­vekig általános hatással is Üjra divat a jóga. Brosú­rák, folyóiratok, könyvek is­mertetik, népes tanfolyamokon tanítják. Az orvosi gyakorlat rendszeresen alkalmazza a vele rokon, belőle származó légzésgyakorlatokat, az „ön- gvógyító” autogén-tréninget, a pihentető relaxációt és az izometriás villámtornát. A tudomány korszerű eszközök­kel kutatja a jóga élettanát, hogy megszabja a leghelye­sebb adagolást és újabb isme­reteket szerezzen az ideg- rendszer, az egészség és a be­tegség összefüggéseiről. Testi és szellemi diéta Megújulni! Elfelejteni min­dennapos panaszokat, ide­geskedéseket. fájdalmakat, rossz közérzetet! Napi 20—25 perc árán öreg korig megőriz­ni teljes erőnket, egészségün­ket! Ilyesmit ígér művelői­nek — és híveinek — a több évezredes és napjainkban ki tudja hányadszor újra diva­tos jóga. Haragosai, ellenzői már sokszor elvetették, eltemet­ték. Az indiai kasztrendszer reménytelenségében és a sa­játos, tétlenségre késztető klímában gyökerező miszti­kumnak bélyegezték. Holott mindig a test és szellem ma­terialista egységét hirdette és számunkra elképesztő telje­sítményeket csak azoknak helyezett kiláfásba, akik szinte egész életüket erre szánják és eljutnak — lega­lább nyolc lépcsőn — a jó­gakultusz legmagasabb fóká­ra. Ártalmairól: rejtett szív­vagy tüdőbetegségek fellob­csak „lelkileg”. Behúzza a gyomrát, feszül a nyaka, ezért nem lélegzik szabadon, könnyen megfájdul a feje, s egész testét túlerőlteti. A jógában kilazul, és megta­nul helyesen lélegzeni. Ez visszahat az egész vegetatív idegrendszerre, amely egyéb­ként az akaratunktól többé- kevésbé független szervmű­ködéseket (légzés, emésztés stb.) szabályozza. Az „élve eltemetett” jógik titka A jóga esetében elsősor­ban szabályozott légzésről — lassított be- és kilégzésről — van szó. s nem a szapora „mély” légzésről. Utóbbinak túlerőltetése légszomjjal, szívdobogással, szédüléssel, zsibbadásokkal járhat, sőt ér­zékcsalódásokkal, vagy akár epilepsziás rohamok kialaku­lásával is fenyeget. Francia kutatók a belégzés ritmusá­val egyenrangúan fontosnak tartják gyakoj-lat közben a gondolatok koncentrálását. Ez eleinte magára a légzésre, majd egyik, vagy másik szervre, a test valamely pontjára irányul. T. Brossé párizsi orvos EKG- és EEG-mérésekről be­számolva hírt ad olyan jógik­ról, akiknek légzésgyakorlat­tal párosult koncentrálás közben eltűnik a tapintható pulzus és szívverése egészen gyenge és lassú, majdnem megáll. Ezt úgy érik el, hogy az orr- és garatnyálkahártyá­ra koncentrálva, az arra ha­ladó bolygóideget izgatják. Orvosi szemmel ebben a je­v annak. A különleges pózok­ban éppen úgy nem növek­szik a pulzus egy-egy gya­korlott jógázó esetében, aho­gyan a sportolók szíve is mindig „gazdaságosan” mű­ködik, s szép lassan, de bő­ségesen juttat vért a szervek­be. Az „aszanák” összeállí­tása ellentét-párokra épül, ahol a fizikai hatások ki­egyensúlyozzák egymást és eredményesen „masszíroz­zák” az egyes belső szerve­ket, hormontermelő mirigye­ket stb. Ezért oly hasznos a napi negyedórás jógázás, lég­zésgyakorlat. A testhelyzet — a közben is szabályozott légzés — és a vele kapcsolatos koncentrá­lás reflexhatásainak vizsgá­lata segiti a jóga további fo­kozatainak kutatását. Az EEG tanúsága szerint a ma­gasabb fokú radzsa-jógát művelő ember nagymérték­ben képes erősíteni kevéssé fejlett képességeit, vagy ki­bontakoztatni addig rejtett adottságait. Meditációja — miközben hosszan fenntartja agyának alfaritmusát — ro­kon a kikapcsolódás vagy álomjárás technikájával, de nem önhipnózis, és nem is álmodozás, vagy álmosság. A figyelmét előbb (az autogén tréninghez hasonlóan) egy- egy szervére (köldök, gégefő) összpontosítja és a légzés ütemében helyezi egyik pontról a másikra. Azután mintegy „kiüríti” tudatát, s az „üres” tudati mezőben spontán jelennek meg ked­velt gondolatok, képek, amiknek ő mintegy „aktív tanúja”. Ha elhibázza, ha rossz a jógát tanító mestere, önhipnózisba is eshet, vagy egyszerűen elalszik ... E jelenségek pszichológiai vizsgálatából sok érdekessé­get fogunk még megtudni az emberi agyról, az agykéreg és az azt felszültség'ben tartó „áramforrás”, vagyis az agy­törzs összefüggéseiről és mű­ködéséről. Magyar Pál (A DELTA szeptemberi szá­mából.) Kétéves a „sárga angyal” „Halálosan** szerette a feleségét — meg akarta ölni Az ítélet: 7 év 4 hónap szigorított börtön A miskolci Rendek László­nak, a Lenin Kohászati Mű­vek nagyolvasztói gyáregysé­ge kohóüzemi csarnokmeste­rének, eddig egy házassága sem sikerült. Otthagyta az első, s elmenekült tőle máso­dik asszonya is. Látszatra nagyon szépen, egyetértésben éltek.' Karonfogva, csókolóz- va jártak munkahelyükre, s onnét haza. Ez volt az „utcai színjáték”. Ahogy átlépték lakásuk küszöbét, követke­zett a „házi dráma”. A négy fal között, hová nem látha­tott a világ szeme, a férfi durva, goromba, agresszív kény úrrá vedlett, dirigált, parancsolt, s feleségét annyi­ba sem nézte, mint a lábkap­cáját, csak szolgának tartot­ta. Családi dolgokról soha nem beszélgettek, minden­nek úgy kellett lennie, ahogy a férj akarta. Az asszonynak egyszer mégis sikerült rá­vennie a férfit, hogy őt is meghallgassa. „Nincs értel­me az állandó képmutatás­nak, nem embernek való élet az ilyen, egyezzünk meg és váljunk el szépen, csendesen, minden harag nélkül” — mondta az asszony. A férj csak hallgatott, nem vála­szolt. Aztán hirtelen, mint aki eszét vesztette, nekiug- rott az asszony torkának és megfojtogatta. Egy nap az asszony he­lyett csak pár soros üzenet várta a hazatérő férfit: „Ne keress, elmentem. Ennek igy kellett lennie... Ne hara­gudj rám ...” Rendek László rettentően haragudott — és kereste az asszonyt. A rend­őrségnek is bejelentést tett eltűnéséről. Kétheti keresés kutatás után sikerűit meg­tudni felesége rejtekhelyét: Gyöngyösön lakott, a Török Ignác utcában, albérleti szo­bában — egy másik férfival. Rendek napokon át kérlelte, fenyegette az asszonyt, de az nem volt hajlandó visszatér­ni hozzá. „Mit szólnak majd a gyárban?!” — a férfit csak ez a gondolat izgatta. Július 5-én történt a tragé­dia. Rendek egy nagy kony­hakést rakott aktatáskájába Miskolcon, úgy utazott Gyön­gyösre. Üjra és újra kérlelte az asszonyt, s mikor az ki­mondta az utolsó nem!-et, előrántotta a kést és erőtel­jes mozdulattal, a szívet meg­célozva — szúrt. Az asszony észrevette a támadást, véde­kezett, s.ez lett a szerencsé­je. A kés pengéje a bal hón­aljárokba hatolt be, átvágva az ütőeret és az orsóideget. Rendek az eset után iszkolva menekült, az asszonyt pedig mentőautó szállította sietve a gyöngyösi kórházba, ahol csak a gyors, szakszerű orvo­si beavatkozás mentette meg életét. — „Nagyon szerettem a feleségem és szeretem most is...” — bizonygatta Rendek László a tárgyalóteremben. Rendek ellen országos kö­rözést adtak ki, s a miskolci kórházban tartóztatták le, sikertelen öngyilkossága után. Alkoholos állapotban akart végezni önmagával. Ko­rábban is sokat, mértéktele­nül ivott. Az Egri Megyei Bíróság dr. Kamras István büntető­tanácsa az ügyészi vádtól — emberölés kísérlete — elté­rően, bűnösségét előre elter- velt módon elkövetett ember­ölés kísérlete bűntettében ál­lapította megt s ezért Rendek Lászlót 7 évi és 4 hónapi sza­badságvesztésre ítélte, a köz­ügyektől pedig 5 évi időtar­tamra eltiltotta. Elrendelte a bíróság a vádlott zártintéze­ti kényszerelvonó kezelését is. A kiszabott büntetést szi­gorított börtönben kell letöl­teni. A késelő kohász enyhí­tésért fellebbezett. (pataky) Az egyik nő volt — Pszichiáterek véleménye szerint két vagy három sze­mély gyilkolta meg Sharon Tate filmszínésznőt és a me­rénylők közül az egyik nő volt — jelentette ki a Los Angeles-i kerületi ügyész. A gyilkosságot különböző fegy­verekkel követték el, de a fegyverek közül egyet sem sikerült megtalálni — fűzte hozzá. Cj hajtómű — Mars-rakétához Az amerikai atomenergiai bizottság csütörtökön beje­lentette, hogy sikeresen befe­jezték a Nerva néven ismere­tessé vált nukleáris kísérleti rakétahajtómö több hónapig tartó kipróbálását. A bizott­ság szóvivője közölte, hogy a Nerva az 1970-es években ke­rülhet „bevetésre”, majd ké­sőbb felhasználható lesz a Mars-expedícióban is. 1969. szeptember 25., csittől tolj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents