Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
KOSSUTH 8.20 Könnyűzenei híradó 8.50 Francia gyermekdalok 9.00 Studium 9.10 Zenekari muzsika 10.05 Iván Kotljarevszkij születésének 200. évfordulójára 10.25 Kórusok 10.30 Kamarazene 11.30 A Szabó család 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 Nőkről nőknek 14.15 Operettrészletek 14.30 A Fáklyavivök dalaiból 14.39 A fecskék fészket raknak 15.10 Táncdalok 15.20 Kerékasztalon a kötelező olvasmány 16.05 Az élő népdal 16.17 Bartók-zongoraművek 17.25 Kadosa Pál: VI. szimfónia 17.49 Mesélő múzeumok 18.04 Operarészletek 18.30 Tánczene 19.25 Szórakoztató zene 20.00 Közvetítés a Svédország— Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről 20.50 I.iszt: XV. magyar rapszódia 21.00 Házi muzsika 22.30 A dzsessz világa 23.20 Verbunkosok, népdalok 0.10 Operaáriák PETŐFI Erős felindulásban... A wíulz emberöléü 8.05 9.00 12.00 12.40 13.05 14.00 18.10 18.15 18.55 *0.25 20.54 22.00 22.21 22.36 £3.10 Operarészletek Ezeregy délelőtt Zenekari muzsika Falurádió Operaáriák Kettőtől hatig . . , Zenés délután Jelentés az öttusa VB-ről Utak, terek, emberek Közvetítés a Svédország— Magyarország labdarúgó, mérkőzés I. félidejéről Zenekari muzsika Parasztok Operettdalok Alkotóműhelyben Gigán ydalok Az asszony és az igazság. Zenedráma egy felvonásban Bach—Weiner: C-dúr toccata, adagio és fúga MAGYAR 17.58 Hírek 18.05 A gyáva. (Lengyel film) 18.25 Legkedvesebb kísérleteim 18.45 Esti mese 18.55 A Svédország—Magyarország labdarúgó-mérkőzés közvetítése Stockholmból. Tudósítás az öttusa VB-ről és a súlyemelő VB-ről 20.50 Tv-híradó 21.15 Karinthy Ferenc: Víz. (Tv-fiim) 22.05 Tv-híradó POZSONYI 17.40 Középiskolás műsor 18.30 A kassai stúdióból 19.00 Tv-híradó 29.35 Háborús napló 20.25 A tisztességes hölgy halála. (Bűnügyi tv-játék) 21.40 Tv-híradó /Th» EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 22-33) Az előadás kezdete: Va® és 8 órakor. Modern Monte Christo EGRI BRODY: (Telelőn: 14-07.) Az előadás kezdete: */a® ás Ya8 órakor. Szerelem egy szezonra, EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: este 7 órakor. Kalózkapitány EGRI BÉKE: Nyomorultak 7. GYÖNGYÖSI PUSKIN: A hekus és azok a hölgyek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: 4510 Fahrenheit GYÖNGYÖSI KERTMOZI: ) Macskákat nem veszünk fel HATVANI KOSSUTH: Zsiráf az ablakban (ön» UcyiLIT Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telelőn: 11-10.) •tcüclcs gyermekek részére Is. A 73 éves Sinkovics Lajos még soha nem állt bíróság előtt, s most a legszörnyűbb bűncselekmény elkövetése miatt ültették a vádlottak padjára: megölte 72 éves jeleségét ... ötven esztendőt éltek együtt, 30 éven át zavartalan. Az asszony már lánykorában is féltékeny természetű volt, s ez a féltékenység idős korára visszatért — tíz éven át keserítette a férj minden napját. Egymást érték a veszekedések, átkoz ód ások, szidalmazások, a feleség mindenkitől féltette férjét, akivel csak szóba elegyedett. Különösen féltékeny volt mindenkori szomszédasszonyaira. Recskről is a feleség féltékenykedése miatt költöztek Egerbe. Recsken megtörtént, hogy a férj kiült napozni az udvarukra, s felesége csúnya patáliát rendezett, hogy integet a szomszédasszonynak. Pedig a férfi csak egy legyet hajtott el az áliáról... Az egri Csákó-soron ahol házat vettek, egy ideig békesség és csendesség honolt, majd kezdődtek a gyanúsít- gatásak — a szomszédasszonyokkal. A feleség összemor- zsolta és kihajította az udvarra azt a szőlőt, amit az egyik szomszédasszony férjének adott. És összetörte a kerti padot is, mondván, hogy a férje onnan figyelgeti a ... „nőjét”. Egyik nap délelőttjén az idős férfi a kertben dolgozgatott, az arra haladó szomszédasszony beköszönt neki, kérdezgette, mit csinál. A feleség, ki az ablakon át látta meg a beszélgetőket, kiró. hant az udvarra és a szidalmazások özönét zúdította férjére. hogy „biztosan most beszéltétek meg a találkozót”. A férj csendre intette az asszonyt, mondta, ne kiabáljon az udvaron, menjen be a házba. Kisvártatva ő is követte. A lakásban sem csendesedett a feleség féltékeny indulata, nekitámadt férjének, hogy kikaparja a szemét, ne látha-ssa többé a szeretőjét, A férfit a durva támadás vad haragra gyújtotta. és ütött. Előbb a villanyvasalóval, majd a szódásüveggel sújtott le felesége fejére. Az idős asszony a súlyos ütésektől szörnyethalt. Az Egri Megyei Bíróság dr. Kamrás István büntetőtanácsa Sinkovics Lajos bűnösségét erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében állapította meg, s ezért I. fokon 6 évi börtönre ítélte, a köziigyektől 5 évi időtartamára eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. (kyd) Knockoufoif méhek A hazai mezőgazdászok — miközben a rovarmegporzás jelentőségét vizsgálták a takarmánynövény-termesztésben — érdekes megfigyelést tettek azzal kapcsolatban, miért idegenkedik a méh a lucernavirág felnyitásától? Kiderült, hogy bár ez a növény megfelelő mennyiségű virágport kínál a rovaroknak, végeredményben mégsem kényezteti el őket, mert szinte orvul támadva, valósággal „kiüti” a mit sem sejtő pollengy.üj tőket. Amikor is a méh felnyitja a virágot, nyomban felcsapódik a növény úgynevezett virágoszlopa és erős ütést mér a jámbor rovarra. Ez persze mindég zokon veszi a támadást és a könnyebben hozzáférhető és bőséges pol- lenforrást biztosító gyomnövényekre és más mezőgazdasági kultúrákra száll át, majd oda is szokik. Ezért — mint megállapították — a házi méh hazai körülmények között csak ritkán porozza be eredményesen a lucernát. Ellenben félsivatagi körülmények között, például Közép-Ázsiában más növények híján már ráfanyalodik erre a számára kevésbé kívánatos takarmánynövényre is. A méh azonban azt is „megtanulta”, miképpen kell kiszívni a lucerna nektárját anélkül, hogy felnyitná a virágot, tehát kitenné magát ennek a kellemetlen k. o.-nak. A virág „csónak” hasadékán át szippantja ki a nektárt és utána gyorsan odébb áll. Mindent egybevetve: egy holdon háromezer házi méh a naponta nyíló 28 millió lucernavirágból 24 óra alatt egyszer kiszívja a nektárt, de közben csak 0,6 millió virágot nyit fel. A beporzásra alkalmasabb az ütésnek úgylátszik „ellenállóbb” vad- méh, amely ugyanekkora területen 11 millió virágot keres fel és ebből 7 és fél milliót fel is nyit, tehát lényegében elvégzi a beporzást. Vadászai - a múzeumban \ A hagyományos szüreti napokon— az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás előzeteseként — vadászati kiállítást rendeztek a gyöngyösi Mátra Múzeumban. A kiállítás tömör összefoglalót ad- a Bükk és a Mátra-vidék vadászati emlékeiből, természeti értékeiből, kitűnő és nagyszerű dokumentuma Heves megye vadászkultúrájának. Népszerűsíti a vadásztársaságok életét, a korszerű vadászat és vadgazdálkodás szépségét, eredményeit; sokrétű, színes, „eleven” képeivel, hangulatával ízelítőt nyújt mindabból, amit ma a vadászatról tudni kell. A kiállítás minden részlete vonzó, érdekes, tökéletesen megrendezett, szinte lehetetlen az egészből bármit is kiemelni. külön értékelni, vagy dicsérni. Látványosságában talán mégis a legszínesebb — a látogatók is itt időznek leg- hosszabban — a tárlatnak az a része, amely Heves megye faunáját, vadjainak sokféleségét mutatja be. A kiállítás természetesen az élővilágot nem csupán a vadászható — szárnyas és szőrmés — fajokra leszűkítve ismerteti, de minden kincsünkből bemutat keveset. Az ökologikus szemléltetés eszközeivel érzékelteti: mily hihetetlen sok ösz- szetevőből lesz kerek egésszé a természet, s esztétikumának gazdag tárházából mindazt felsorakoztatja, amely a vadász, a természetjáró ember nevelését, szórakoztatását szolgálhatja. Három nagv diorámában láthatjuk: a Tisza-vidék kiterjedt vizeinek gazdag madáréletét, récékkel, ludakkal, gémfélékkel, lilékkel, can- kókkal sfcb., a sík vidék mezőgazdasági területeinek — Mit tetszik csinálni, János bácsi? — Ülök a kis sámlin, kezemben tartok egy rajzlapot és ahol a grafitvonal húzódik, ott tűvel kilyuggatom a papírt. — Miért kell ezt csinálni, János bácsi? — A grafit leveleket, sikkes hajlatokat, ágakat rajzolt a papírra: ez plafon- dísz. Fogom a rajzlapot, a vonalak mentén kilyuggatom, felteszem a plafonra, kormot húzok végig rajta, és a lyukakon át felíródik a meny- nyezetre a forma. Aztán már csak át kell húzni vékony ecsettel és kész a plafondísz. — Ki rajzolta a formákat, János bácsi? — Én magam. Negyven éve gyűjtöm a terveimet. Mindig itt van munka közben a sámli mellett. Ha kíváncsi, mutatok néhányat. Ez itt rokokó falikárpitmin- ta. Zöld alapon arany csillagok, halványzöld, kontúrozott választó lécek, gömbö- lyödő . cirádák a sarSóemHh iilvc kokon — ezüstből és a mennyezet közepén arany körcikkek plasztikus kompozíciója. — Csak rokokó falat tud rajzolni, Já- nas~bácsi? — Nem. Ez például magyaros fal. Közégen óriási vörös taligán, zöld levelek karéjában, balra-jobbra szétszórtan vadvirágok: búzavirág, pipacs, hajnalka, lila bogáncsfej. Ha az ember ilyen szobába lép, érzi a mezők illatát. — Mennyi idő alatt lehet megtervezni egy formát, János bácsi? — Sok idő kell ehhez. Negyven év alatt nem rajzoltam többet vagy huszonötnél. Nemcsak a vonalakra kell figyelni, hanem az új tartalomra is. Ez meg nem jön minden másnap. Amikor a falakat meszeltem, sokat gondoltam a félbehagyott vázlatra: milyen szín kívánkozna a falra, az ívelödő vonalak, hogyan lennének még sikkesebbek. — Mennyi idő alatt készül el egy díszfái, János bácsi? — Magának bizonyára nem tetszenek ezek a rajzok. A fiatalok azt mondják rá: giccs. Pedig régen minden gazdag helyen ilyen gyönyörű, kézzel festett fa-, lak között éltek. Nézze meg az orpheumot, vagy a régi palotákat, Eszterházyét és a többiekét — ilyeneket lát bennük. Legfeljebb nem ennyire szépek. — Hol láthatók a munkái, János bácsi? — Amikor a falakat meszeltem, sokat gondoltam a félbehagyott vázlatra. Minden vonal, minden árnyékolás szivemhez nőit. Olyan szépek. A hajlatok íve, egy jól kikevert pasztell szín, nagy dolog ám. És ahogy összeállnak a kontúrok a papíron, az embert elragadja a boldogság: gyönyörű. — Hol láthatók, a munkái, János bácsi? — Amikor átmeszeltem a kissé megkopott fali-rajzot, fájt a szívem. Milyen kár, hogy eltűnik a szürke mész alatt. Aztán az nyugtatott, hogy jön a festő és még szebb szi, neket, vonalakat visz a fehér falra. En meg otthon, az átmeszelt falirajz legsikkesebb részeit beleterveztem a vázlatokba. — Hol láthatók a munkái, János bácsi? — Az én munkaeszközöm a kenőszappan, a kefe, a korongecset, meg a henger volt. Meszeltem sokat. Hogy mennyi fal lett fehér, vakítóan tiszta és fénylő, azt nem tudom. Minden olyan világossá vált, amikor középen megálltam a létra mellett. Most, nyugdíjas koromban van időm bőven elővenni a régi terveket. Közelebb jutok a megvalósításhoz: leülök a kis sámlira, kezemben tartok egy rajzlapot, idemásolom a grafit vonalakat és a kontúrokat tűvel kilyuggatom ... Fóti Péter érdekes világát, a túzoktól kezdve legismertebb apróvadjainkig (fogoly, fácán, nyúl). Külön diorámát kaptak nagyvadjaink: a szarvas, őz, muflon és a vaddisznó, s velük a környező területek jellegzetes ragadozói, szőrmései és madarai (nyuszi, nyest, szalonka, császármadár stb.) És láthatjuk ugyanakkor a természetileg védett, hasznos és káros ragadozókat, természetes biológiai környezetükben. A kiállítást rengeteg leletanyag, tárgyi emlékek, fotóit, rajzok, grafikonok és makettek. szakkönyvek, újságok, a vadászkultúra szellemi termékei egészítik ki. Jelentős területe a vadászati tárlatnak a trófeakiállítás. Bemutatják a Mátra és a Bükk, a Tisza ártéri erdeiben elejtett értékes trófeás vadak agancsait, közöttük azokat is, amelyeket külföldi vendégvadászok zsákmányoltak, s ma már nemzeti kincseink közé tartoznak. A trófeák szigorú rend szerint ösz- szeválogatottak: rendkívüli, selejt, továbbtenyésztésre alkalmas és kívánatos, golyóra érett, kapitális. Az agancsok között természetesen a világrekorder trófeák a sztárok: a „Tuskósi” szarvasbika (1968.), a „Gyulai” dámvad (1965.) és a „Martonvásári” őzbak (1965.) agancsa. A vadászat mostohán kezelt, sokszor eltitkolt, alig emlegetett ága — a népies vadfogás is helyet kapott a fel ,V* iMÄ.. gyöngyösi kiállításon. A végtelen gazdag, leleményességében páratlan, eredményes módszerek bemutatása nemcsak a kíváncsi látogatóknak, de mai vadászatunknak is sokat szolgál. A kiállítás egyben megfogalmazott felhívás is mindenkihez: gyűjtsük a régi emlékeket, segítsük teljesebbé tenni a magyar vadászat történetét. Roppant nehéz, s ugyanakkor dicséretes munkát végzett a MAVOSZ Heves megyei intéző bizottsága a gyöngyösi kiállítás létrehozásával, amelyet a megye vadásztársadalmának lelkes, odaadó munkája, szakmai szeretete és hozzáértése is segített sikerre juttatni. A fő cél nem a hírverés volt, nem vadászati lehetőségeink, a lőhető vadfajták propagálása, hanem vadgazdálkodási tevékenységünk, elért eredményeink szélesebb körben való megismertetése, mai vadászati kultúránk népszerűsítése. S a kiállítás ezt a szándékot kitűnően reprezentálja. Az október végéig nyitva tartó vadászati kiállítást már eddig is több ezer érdeklődő tekintette meg, s e tárlat remélhetően még sok látogatót fog vonzani. Igazi eredménynek az számíthatjuk, ha ezzel a demonstrációval is elmélyül majd az ember és a vadászat, az ember és a természet kapcsolata. Pataky Dezső W@®pye igénybe a füzesabonyi áruház új szolgáltatásait! gépi hímzés kötöttáru-átszabás inggallérozás kézelőcsere zoknigumi zás szőnyegszegés ka lapmonogramozás Továbbra is vállalunk: az áruházban vásárolt konfekcióáruk alakra igazítását, méteráruk méretre varrását, harisnyaszem-felszedést és gombhüzást. 1-J
