Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

fi nemzetkfizi biztmág megszilárdításéért f (Folytatás az 1. oldalról) siker, Nincs valágháború, de szilárd béke sincs a Földön. A Földnek hol ebben, hol abban a térségében követnek el fegyveres támadást füg­getlen államok ellen. Kísér­leteket tesznek a második világháború eredményeinek felülvizsgálására, miután ez a háború a fasiszta agresszo- rok elleni győzelemmel ért véget. > Még mindig nem hajtot­ták yégre teljes mértékben a gyarmati országok és né­pek függetlenségének meg­adásáról szóló deklarációt, durva katonai erőszakhoz fo- lyamojAnak, hogy hatalmuk­ban tartsák az utolsó gyar­matokat és’ függő területeket, elnyomják e terülétek népei­nek nemzeti-felszabadító mozgalmát. Ezer és ezer ember pusz­tul el, anyagi értékek sem- xnisülnek meg, amelyeket az emberiség több nemzedéke hozott létre. Hallatlan méretekben fo­lyik a fegyverkezési hajsza, amely a tömegpusztító fegy­verek gyártásának területén bontakozott ki leginkább, s ez a versengés óriási anyagi eszközöket és tartalékokat emészt fel. A népek nem lehetnek szi­lárdan meggyőződve saját biztonságukról, nem össz­pontosíthatják erőfeszítései­ket kizárólag békés célok el­érésére «— a gazdaság és a kultúra fejlesztésére, jólétük növelésére. A világ még mindig a nemzetközi feszültség viszo­nyai között él. A kialakult helyzetben, különös tekintettel arra, hogy nukleáris fegyverek és más tömegpusztító fegyverek vannak az államok birtoká­ban, egy széles katonai konfliktus kirobbanása el­kerülhetetlen következmé­nyeket vonná maga után az egész emberiségre nézve. A nemzetközi bizottság megszilárdítására új kollek­tív erőfeszítésekre, új kezde­ményezésekre, új cselekede­tekre van szükség. Ezeket valamennyi államnak, az Egyesült Nemzetek Szerveze­te tagjainak és a világ ösz- szes államának végre kell hajtania. Ezektől a cseleke­detektől függ a világ jelene és holnapja, a következő nemzedékek sorsa. l£l A KÖZGYŰLÉS, 1. zésében és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításóban. Szigorúan betartsa a nemzet­közi kapcsolataiban a külön­böző- társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének elveit — a szu­verenitás, az egyenjogúság, minden egyes állam területi sérthetetlensége, a belügyek- be való be nem avatkozás el­veit és azt az elvet, amely­nek értelmében tiszteletben kell tartani az összes népek jogát saját társadalmi rend­szerük szabad megválasztá­sára, kizárólag békés eszközök­kel, erőszak alkalmazása vagy erőszakkal való fenye­getőzés nélkül oldja meg az államok között felmerülő vi­tákat határozottan és eré­lyesen kijelenti, hogy a nemzetközi biztonság meg­szilárdításához mindenek­előtt szükség van arra, hogy haladéktalanul végrehajtsák; a csapatok kivonását azok­ról a területekről, amelyeket az egyik állam fegyveres erőinek másik állam elleni akciói, illetve olyan népek elleni akciói eredményekép­pen szálltak meg, amelyek a gyarmati rendszer összeom­lása révén kivívott függet­lenségüket és területi épsé­güket védelmezik, a még gyarmati igazgatás alatt élő népek felszabadító mozgalmainak elnyomására irányuló minden intézkedés beszüntetését, s a független­ség megadását ezeknek a né­peknek, az idegen területeken állo­másozó megszálló csapatok kivonásáról szóló biztonsági tanácsi határozatok végre­hajtását az államok által. 2 kinyilatkoztatja, hogy • az lj pontban kifejtett követeléseket nem teljesítő államok cselekményei az ENSZ alapokmányának dur­va megsértését jelentik. lönleges megbízatású képvi­selők szintjén hívnak össze, vizsgálja meg a nemzetközi biztonság általános helyzetét azzal a céllal, hogy haladék­talan intézkedéseket dolgoz­hasson ki a biztonság meg­szilárdítására Szükség esetén fogadjon el hatékony gyakorlati intézke­déseket az agressziós cselek­mények ellen, felhasználva ehhez, ha a szükség úgy kí­vánja, teljes jogkörét, ame­lyet az ENSZ alapokmánya biztosít a Biztonsági Tanács számára. 6. A KÖZGYŰLÉS, kijelenti továbbá, a nemzet közt biztonság megszilárdí­tása érdekében szükséges, hogy a világ valamennyi ál­lama vezérelvének tekintse külpolitikai tevékenységében valamennyi nép mélységes érdekeltségét a béke megőr­1. ±1 A KÖZGYŰLÉS, 1. 2. Kifejezi meggyőződé­sét abban, hogy a nemzetközi biztonság meg­szilárdítását elősegíthetik a világ különböző térségeiben létrejövő regionális biztonsá­gi rendszerek, amelyek az adott térség összes államá­nak együttes erőfeszítéseire épülnek, s amelyek az ENSZ- alapokmányokban foglalt té­teleknek megfelelően jönnek létre és funkcionálnak. Felszólitja az államo­kat, tanulmányozzák az ilyen hatékony regionális biztonsági rendszerek kérdé­sét azzal a céllal, hogy intéz­kedéseket tehessenek e rend­szerek létrehozására. / A KÖZGYŰLÉS,. 1 Emlékeztet arra. hogy • a nemzetközi bé­ke és biztonság megőrzéséért az ENSZ tagországai a Biz­tonsági Tanácsra hárították a fő felelősséget, s hogy az ENSZ tagországai kötelezett­séget vállaltak a Biztonsági Tanács határozatainak való engedelmeskedésre és e ha­tározatok végrehajtására. 2 Előterjeszti a Bizton- • sági Tanács elé meg­vizsgálás céljából az alábbi javaslatokat: Meghatározott időszakon­ként megtartott üléseiken, amelyeket az alapokmány 28. cikkelyének második szaka­sza értelmében a kormányta­gok szintjén vagy más kü­A KÖZGYŰLÉS. Megerősíti, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjá­ból rendkívül r.agy jelentősé­gű az agresszió általánosan elfogadható meghatározásá­nak kidolgozása, az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elveinek ösz- szehangolása, megállapodás elérése az ENSZ békefenn­tartó műveleteinek kérdésé­ben az ENSZ-alapokmány szigorú betartása alapján. 2 Javasolja az ENSZ • illetékes különleges bizottságának, amelyek az előző pontban említett kér­déseket hivatottak megvizs­gálni, sokszorozzák meg erő feszítéseiket azzal a céllal, hogy mielőbb a közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé ter­jeszthessék javaslataikat és indítványaikat. 7. A KÖZGYŰLÉS, 1. Felszólitja a világ összes államait, tájé­koztassák a közgyűlést és Biztonsági Tanácsot azokról a lépésekről, amelyeket nemzetközi biztonság meg­szilárdításának kérdésével foglalkozó jelen felhívással összefüggésben tesznek. Elhatározza, hogy 25 ülésszakának előzetes napirendjére felveszi azt kérdést, „Hogyan hajtják végre az államok a nemzet közi biztonság megszilárdí­tását célzó intézkedéseket Felkéri az ENSZ fő­titkárát, küldje meg a jelen felhívást a világ vala­mennyi állama kormányá nak. 2. 3. 1869. szeptember vasárnap Szocialista országok levele U Thanthoz NEW YORK: Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán részt vevő belorusz bolgár, magyar, mongol, len­gyel, román, szovjet, ukrán, és csehszlovák küldöttség 1969. szeptember 19-én leve­let intézett U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához; A levélben a küldöttségeik kormányaik megbízásából ké­rik a főtitkárt, tűzzék fontos és sürgős kérdésként az ENSZ-közgyűlés 24. üléssza­kának napirendjére ezt a kérdést: „A vegyi- és bakté­rium (biológiai) fegyverek kidolgozásának, előállításá­nak, készletei felhalmozásá­nak eltiltásáról és e fegy­verek megsemmisítéséről szóló nemzetközi egyezmény megkötése’’. Amikor e kérdésnek a köz­gyűlésben való megvitatását indítványozzák, a fenti álla­mok kormányai abból indul­nak ki, hogy olyan veszedel­mes, tömegpusztító fegyve­rek teljes kiküszöbölése az államok fegyvertárából, mint aminők a vegyi- és bakté­rium (biológiai) fegyverek, a népek békéjének és biztonsá­gának fenntartását és meg­szilárdítását szolgálná. Az említett országok kormányai időszerűnek és halaszthatat­lanul szükségesnak tartják e probléma megoldását, külö­nösen a jelenlegi viszonyok között, amikor sok országban munkálatok folynak a vegyi- és baktériumfegyverek töké­letesítésére, gyártására és készleteinek felhalmozására. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy . az emberiség áldozatá­vá válhat egy Olyan háború­nak, amelyben vegyi- és bak­tériumfegyvereket használ­£gt/ kéf a világpolitikában Nyitány az ENSZ-palotában — Vietnam: amerikai helybenjárás Robbanások a Közel-Keleten — Őszi csaták Nyugat-Európában Szeptember harmadik he­tében az ősszel együtt, év­ről évre menetrendszerűen köszönt be a világpolitika „nagyüzemének” évadja is. Ilyenkor kezdi meg ugyanis munkáját az ENSZ-közgyű­lés. Ülésszaka mindig ked­vező alkalom a kormányok­nak, hogy mind az üvegpa­lota termeiben — hivatalo­san —, mind a folyosókon vagy éppen a fehér asztal mellett — nem hivatalosan — kifejtsék, álláspontjukat a nemzetközi élet eseményei­ről. Az ENSZ-közgyűlés, akár­csak tavaly, az idén is vál­ságfelhők árnyékában kezd­te meg munkáját. 'Változat­lanul tart az Egyesült Álla­mok vietnami hadüzenet nél­küli háborúja, s ez súlyos te­hertételként nehezedik a nemzetközi kapcsolatok egé­szére. A közel-keleti tűzfészek pedig éppen a közgyűlés megnyitása előtti napokban parázslóit fel újra igen ve­szélyesen. U Thant ENSZ- íőtitkár most előterjesztett rendes évi jelentésében! ép­pen a közel-keleti válság el­húzódásából és kiélező­déséből vonta le azt a következtetést, hogy a nemzetközi helyzet rosz- szabbodott. Ilyen körülmények között különösen nagy várakozással várta a világ, hogy a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió felelős politikusai1 milyen alaphangot ütnek meg aköz- gyűlés általános vitájában1! A várakozás annál is nagyobb volt, ment amerikai részről, a világszervezetnek otthont nyújtó ország nevében, ma­ga az államfő, Nixon elnök vázolta fel kormánya külpo­litikai elképzeléseit. Mint­hogy Nixon elnök beszédét csupán huszonnégy óra vá­lasztotta el Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalásá­tól, a két esemény időben is annyira közel esett egymás­hoz, hogy szinte önként kí­nálja az összehasonlítást. Dióhéjban, a New York Times című nagytekintélyű amerikai napilaptól kölcsön­zött ötlettel, azt mondhat­nánk, hogy míg Nixon el­nök (részint a galériának, ró­nak, mert egy ilyen háború következményei súlyos kiha­tással lennének a civilizáció egész fejlődése, az egész em­beriség jövőjére. A dokumentumlevelet A. Gurinovics, a Belorusz Szov­jet Szocialista Köztársaság külügyminisztere, M. Taraba- nov, a Balgár Népköztársa­ság külügyminiszter-helyet­tese, Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviselője, L. Tojv, a Mongol Népköztársa­ság külügyminisztere. S. Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügymi­nisztere, C. Manescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság külügyminisztere, A. Gromi­ko, a Szovjetunió külügymi­nisztere, Ö. Belokolosz, az Ukrán Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere, J. Marko, a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság külügy­minisztere írta alá. (MTI) azonnali belépéssel felvesz munkaügyi előadói terv- statisztikusi, raktárvezetői munkakörbe képesítéssel és megfelelő gyakorlati idővel rendelkező Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés írásban: „Jó állás” jeligére az egri hir­detőbe. szint a többmilliós tv-közön­6égének szánva) szép szavak­kal próbálta pótolni a wa­shingtoni politikából hiányzó komoly tetteket, addig Gromiko külügyminisz­ter, a szovjet külpoliti­kától megszokott követ­kezetességgel komoly net­teket, jelentős nemzetkö­zi intézkedéseket java- l sóit, mind az egyes válsággócok, mind az általános nemzetkö­zi biztonság tekintetében — nagy szavak helyett. Az, hogy az amerikai kül­politika az Egyesült Nemze­tek Szervezetében is inkább a propagandaszólamok felé tolódik, éppen a héten már sajnálatosan előre vetette ár­nyékát, amikor Nixon elnök nagy hírlapi előkészítéssel beharangozott vietnami beje­lent őséről kiderült, hogy az új, érdemi, tárgyalási alapot nyújtó intézkedések helyett — mindössze 35 ezer ameri­kai katona kivonását tartal­mazza. Minthogy e 35 ezer amerikainak is csupán a fe­le vesz részt közvetlenül a harcokban, s utánuk is még csaknem félmillió lesz a Vi­etnamban állomásozó és be­vetett amerikai haderő lét­száma, a washingtoni döntés kí­sértetiesen emlékeztet Johnson elnök — meg­bukott — vietnami takti­kázására. Ma már egészen nyilván­való, hogy a Fehér Ház ez­zel a 35 ezres csapatkivonás­sal nem a párizsi Vietnam- tárgyalások résztvevőinek kí­vánt valamit nyújtani —ha­nem saját, türelmetlenkedő közvéleményének, amely a választásokat követő „vihar- szünet” után ismét kezd hal­latni magáról. Az elnök ugyanis közölte, hogy rész­ben lefújják a most esedé­kes „vietnami behívásokat”. Bejelentésének amerikai visszhangja és nem utolsó sorban Harriman nagykö­vetnek, a párizsi Vietnam- tárgyalásokon • tavaly, az amerikai fődelegátus tisztét Az Egri Dobó István Mg Termelőszövetkezet erő­gépvezetésben jártas traktor­vezetőket keres azonnali belépésre. Díjazás megállapodás szerint. betöltő veterán diplomatá­nak bíráló megjegyzései vi­lágossá teszik, hogy a Fehér Ház propagandatechnikája korántsem váltotta be eddig a hozzáfűzött reményeket. Az ENSZ-közgyűlésen je­len vannak a négy nagyha­talom külügyminiszterei, akiknek így módjuk lehet a közgyűlési termen kívül is megvitatni a közel-keleti helyzet aggasztó fejleménye­it. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok máris érintke­zésben áll egymással: Dobri- %yin washingtoni szovjet nagykövet és Sisco illetékes amerikai külügyi államtitkár révén. Noha ezek a — több­órás — eszmecserék nem nyilvánosak, a nyilvánosság a hivatalos közgyűlési beszé­dekből és a két kormány ed­digi állásfoglalásaiból kö­vetkeztethet a kibontakozás esélyeire. Nem t tok ugyanis, hogy a világszí "vezet köz­gyűlése eddi" - jn kevesebb, mint három határozatot ho­zott a közel-keleti válság, pontosabb szóval az izraeli agresszió, az arab területek megszállása ügyében — s ezekhez időközben 17 bizton­sági tanácsi határozat is já­rult! Az igazi kérdés éppen ezért asz, hogyan lehet végre érvényt szerezni az ENSZ határozatainak, elsősorban az izraeli csa­patok kivonásának a megszállt arab terüle­tekről. Ezen a héten nemcsak a nemzetközi életet rázkódtat- ták meg — elsősorban a Kö­zel-Keleten — robbanások, hanem több nyugat-európai ország belpolitikai életét is. Franciaországban most kezd beérni a frankleértékelést követó kormányintézkedések vetése: a dolgozók nagyará­nyú sztrájkmozgalommal je­lezték, hogy nem kívánják ők fizetni a tőkésállam szükség- rendszabályainak költségét őszi sztrójkesaták híre jött Olaszországból, Nyugat-Né- metországból és a tengeren­túli Argentínából is. / (s. p.) A4.» AKÖV fűtő szakmunkást és raktárost felvesz. Jelentke­zés: Eger, Lenin út 194. sz. II. em. 21. szoba. Telefon: 11-12/111. I A Heves megyei Vízmű Vállalat 1. sz. Üzemegysége Eger, Fürdő u. 3. sz. vízórajavító munkakörbe, valamint segédmunkásokat is felvesz. Vidékieknek munkásszállást biztosít. Azonnali belépésre felveszünk es segéd­férfi betanított munkásokat. Fizetés megegyezés szerint. EGRI BÚTORGYÁR, Grónay utca 3. \

Next

/
Thumbnails
Contents