Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

Ftővehh *'« részletesebb — «Io ái I ein ben folynak az lf>70. évi népszáiislálsiíü ei«kéNziiIelei Kétezer számlálóbiztos és felülvizsgáló a megyében Június 9-én megjelent a 18- «•> számú törvényerejű ren­delet- a népszámlálásról, amely az 1970. január 1-i, „eszmei időponttal” veszi, kezdetét. Ez a népszámlálás több vonatkozásban bővebb, részletesebb, bonyolultabb lesz az 19n0. évitől. A lakásé' :nány, a né­pesség 1 > 's ismérvek szerinti telje . hm'bavételén kívül reprezematív módszert is tartalmaz. Minden negye­dik számlálókörzetben az ál­talános kérdésektől részlete­sebb kérdőíveket töltenek ki. Külön adatokat gyűjtenek a Írét bejelentett lakással ren­delkezőkről ... Mindez kö­rültekintő előkészítő és szer­vező munkát igényel. Az elő­készítés ezért már az év ele­jétől folyik, s februártól az elmúlt napokig a Központi Statisztikai Hivatal és a ta­nácsszervek osztályának uta­sításaira a tanácsoknak rend­kívül sok feladatot kellett megoldaniuk. Megyénk valamennyi hely­ségében kijelölték a nép­számlálási felelősöket, meg­történt a népszámlálási szer­vezet kialakítása. Az ötezer főnél több lélekszámú köz­ségekben a felelősök mun­kájának segítésére népszám­lálási ügyintézőket is kije­löltek. Március 5-lg kellett a belterületekről, a külterületi lakott helyek és a közigazga­tási határokban bekövetke­zett változásokról adatokat gyűjteni. Az előkészítés leg­fontosabb szakasza az utca- és házszámjegyzék összeállí­tása volt. Nyilvántartásba vették a lakóházakat, egyéb lakott épületeket, be nem épített házhelyeket... Ennek a munkaszakasznak előfelté­tele volt az utak, utcák, te­rek elnevezése, valamint a házszámozás befejezése. ben T-fCen IbTrrrúesdlta« —■ „arany-ember”, Tímár Mihályi történetében érzelmekben és) látványosságban is gazdag} karriermesét kerekített. A ví-i védő hőst, Tímár Miháyt, 3» romániai művész, Csorba András személyesíti meg, szépséges-hideg Tímeát Béres- Ilona, a gonosz Athalie-tí Krencsey Mariann, Noémití pedig Pécsi- Ildikó, í. & Q*. j Az utca- és házszámjegy- zékkel csaknem párhuzamo­san készültek a népszámlálá­si térképek. Olyan speciális térképeket kellett készíteni, amelyek tartalmazzák az ut­cákat, a lakott épületeket és a házszámokat. Sok helyütt a tanácsok maguk készítették ezt. Ennek birtokában alaki-' rótták ki ezután az összeírá­st egységeket, a számlálókör­zeteket. A kis községeknél ez is befejeződött, a nagyobb helyiségekben a hónap végén készülnek el ezzel a munká­val. A számlálóbiztosok a címjegyzék és a térképváz­lat segítségével végzik majd fontos feladatukat. Egy számlálóbiztos átlagosan 300 személyt és 80—90 lakást ír össze! A megyében közel kétezer számlálóbiztost és felülvizs- gálót foglalkoztatnak az 1970. évi népszámlálás során. Zömmel pedagógusokat bíz­nak meg ezzel a feladattal. A további 'előkészítő mun­kák egyre sokoldalúbbá és bonyolultabbá válnak, ezért október 15-től a járási-városi népszámlálási ügyintézőket már mentesítik más munkák alól. Októberben jelölik majd ki azt a kétezer pedagógust, akik számlálóbiztosok és el­lenőrök lesznek. Az előkészületek egyes munkafázisait időben és jól végezték el a megyében, s a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága közelmúltban tar­tott ülésén úgy nyilatkoztak a szakemberek, hogy az 1970. évi népszámlálás zökkenő- I. mentes lesz Heves megyében (p. e.) Modern Mónié Christo Francia—olasz film Emberi felismerés — nem­csak írói —, hogy az önzés, a szerelem, a vagyon és hata­lomvágy hármas szorítása még a legjobb, barátokat is ellenségekké nevelheti, meg­adja, kitalálja az indokokat a legelvetemültebb tettekhez' is. Dumas regénye előtt és azóta is nyilván ezerszer le­játszódott már hasonló drá­ma a világban, de ritkán akad akaraterő ahhoz, hogy nemes bosszú ki érlelődj ék és visszafizessen azoknak, akik elaljasultaik. Michel Lebrun és Jean Halain forgatókönyve a híres Dumas-regény szereplőgárdá­ját veszi át nevekben, az ese­ményeket s igyekszik abban a ritmusban tartani a lehe­tőségekhez képest, amely az egykori históra fordulataiból tevődött össze, de a környe­zet, a tálalás már modern, a XX. századból való. Repülő­gépes szökés, filmfelvevőgép rejtett kamerákkal, auitósver­seny az Azúr-parton és vere­kedés félvilági elemekkel — tarkítják-színezik a mai bosszú útját. A luxus ma is káprázatos, a pénz ma is szükséges az alaposan meg­tervezett akcióhoz. A film fogantatása már csak azért is rokonszen.vet kelt, mert a cselekmény a francia ellenállók háború alatti küzdelmében gyökere­zik. A félreérthető, vagy fél­revezető háborús esetek sok­szor egyesek egyenes, vagy jallemtelen nyilatkozatán fordulnak meg és életek es­nek áldozatul itt vagy ott, csak azért, mert valakik ön­zőik, szerelmesek, vagy pénz­es hatalomvágyók. A film rendezője jókedv­vel és sodr ötlettel fűszerezi újra Dumas regényét. Jelle­meit, hőseit kitűnő színé­szekkel játszatja el. Néhol ugyan csodálkozunk a mo­dern élethez, a mai viszo­nyokhoz egyáltalán nem illő V v Lope de Vegoc' A furfangos menyasszony fKeűd^ 20.30* J. ' . Hope de Vega [kétrészes vígjátékinak közvetítése ^ a Gyulai Várszínház előadásá­ban, felvételről. A spanyol nemzeti dráma megteremtő-; jenek, a-dráma- világirodalom legtermékenyebb alkotójának műve kerül képernyőre ezút-í ’ tál, Giricz Mátyás rendezé-- y sében, Hope de Vega ugyan- - is — saját vallomása szerint — több mint 2000 drámát írt; and páratlan, s akitor töniik, igazán káprázatos számrrair, ha meggondoíjukn ha minden áldott héten megírt egyet, 2000 darabhoz 40 teljes év;| szükséges. A kellemes, népi ízű humorú, vaskosan bővé-/ rű vígjáték az először a ref , neszánszban megjelenő gon-l dolat jegyében fogant: a nő- maga dönthessen sorsáról, s ahhoz mehessen, akit maga választott. Á szép Feniseí (Papp Éva) minden cselveté­se, furfangja a cselekmény­során, ennek a célnak jegyé­ben történik, hogy választott, s nem kijelölt szerelméé le­hessen, A versbe szedette» megírt, pergő, fordulatos mű a commedia deli’ arte jelleg­zetes darabja. Operakalauz (Szombat, *3.20} A szokáshoz híven, ezúttal is az adást követő kedden képernyőre kerülő operaköz­vetítés előzetesét láthatjuk. — Az előadás néhány jele­nettel illusztrálja a dalmű­vet, s mutat ja be a nyári, margitszigeti előadás főszere­peit éneklő művészeket: Csoesoszan szerepében a vi­lághírű Jeanette Pilout, a bé­csi Staatsoper és a New York-i Metropolitan tagját hallhatjuk, Pinkertont a fia­tal bolgár . tenorista. Peter Gugalov énekli, s ismét szín­padon köszönthetjük Svéd Sándort is. Az előadást Ko­mor Vilmos vezényli. Az aranyember j (Szombat, 20.20) Magyar film. 1962 telén mutatták be filmszínházaink a Jókai-regény Gertién Vik­tor készítette filmváltozatát: a rendező egyben a forgató- könyv írója is. A siker előre­látható volt már akkor: az olvasottság szempontjából évtizedek óta legnépszerűbb író regényét százezrek néz­ték meg. felelevenítve ezzel a régi élményüket. A nagy romantikus mesemondó/ eb­ben a regényében — s a film­TCenűőri ffizottaág szállt ki. de a szemetet az sem találta meg. Végig- razziázták a környező házakat, de a száittms szemétdomb között Hudov- káné egyikben sem ismerte fel az el­tűntet. Most. már bizonyosnak látszott, hogy bűncselekmény történt. A kora esti órákban azután döntő fordulat állott be a különös ügyben. Jelent­kezett a rendőrségen Bubák Jenő nyugdíjas és előadta, hogy este 10 óra tájban, amikor arra haladt, két- három férfi állt a szemétrakás mel­lett. — Hallottam — vallotta Bubák —, hogy az egyik a szemétre mutatva- azt mondta: — „Na, ez sem lesz so­káig itt!” És leköpte a szemétrakást. Bubák vallomása után nyilvánva­ló lett, hogy a szemétrakást régi ha­ragosai tették el az útból. A kapott személyleírások alapján még az éj­szaka folyamán megtalálták K. Edét és két társát. FANTASZTIKUS MESÉVEL VÉDEKEZNEK A TETTESEK K. Ede vallomásában előadta, hogy a szemétrakás éppen az ablaka alatt volt, s mert hetek óta várt a köz­munkarendeletre hiába, két öccsével és egy taligával 1 óra alat lehordták a Dunába az egész szemetet. A rendőrség persze nem ad hitelt ennek a fantasztikus mesének, s azt kutatja, milyen titkos rugói lehetnek -K. Ede különös tettének. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT K, Edéről és két testvéréről a rendőrorvosi vizsgálat megállapítot­ta, hogy ön- és közveszélyes őrültek. Hudovkáné pedig bejelentette az Országos Műemlékek Bizottságának, hogy az eltűnt ralcást 2—3 hét alatt pótolja. LETARTÓZTATTÁK SÖTETH ÖDÖNT! A legutóbbi nagy razzián elfogták a Tőzsdepalota előtt Sötéth Ödön magántisztviselőt is, akinél a moto­zás során apróbb csecsebecsékeit ta­láltak. Sötéth ártatlanságát hangozz tatta s arra a kérdésre, miként ke­rült zsebébe a nála levő aprópénz, a következő vallomást tette: — Uraim, beismerem, hogy a lát­szat ellenem szól. De ártatlan va­gyok! Reggel 7 ára tájban a Nagy­mező utcában járkáltam, hogy vala­mi alkalmi munkát szerezzek, amely­nek révén éhező feleségemet és há­rom kicsiny gyermekemet némi táp­lálékhoz juttathatom. Megszólítot­tam egy hölgyet, aki cekkert vitt, hogy szívesen segítenék neki 30 pen­gőért, de csak 20-at ígért. Később ajánlkoztam felaprítani 5 -mázsa fát, de ezt a munkát sem kaptam meg. Egészen kétségbeesve beültem egy kávéházba, hogy megmérgezzem ma­gam. Minthogy az orvosom legutóbb azt mondta,' hogy a feketekávé ne­kem méreg, rendeltem egy feketét és csüggedten vártam a halált. Már ki­lenc óra volt és sírva gondoltam ar­ra, hogy az én gyermekeim, akik már reggel hétkor is éhesek voltak, meny­nyire éhezhetnek már ilyenkor, kora délelőtt. Szívfacsaró látvány az ilyen éhező család, kérem rettenetes az. Végre féltízkor — hála az égnek — munkához jutottam. Egy férfi meg­állított és azt kérdezte: vállalna-e egy alkalmi munkát? Megragadtam a kezét és megcsókoltam: uram, Is­ten fizesse meg a jóságát, amiért se­gít az éhezőkön. Miről volna szó? Erre előszedett tíz darab színes pa­pírlapot, úgy nézett ki, mint egy bankjegy, de én honnan tudhattam volna, hogy ■ az angol font? Azt mondta: „Van itt néhány ilyen sa­játságos papírdarab, ezt el kellene vinni a Szabadság térre eladni. Ezt most ott veszik”. Nem akartam el­hinni. hogy van, aki ilyesmit gyűjt, de hát nem akartam a munkaalkal­mat elszalasztani. Elfogadtam tőle a ‘ papírdarabokat, amikor így száll: „Ott talál majd egy csomó embert, azok közül adja el valakinek, kap érte 150 000 pengőt. Ebből 30 000 a magáé lehet, amiért elviszi. Jó lesz így?” Persze hálálkodtam és meg­kérdeztem, hol adhatnám át a többi 120 000 pengőt. Erre azt mondta, hogy őneki el kell utaznia délben, legjobb lenne, ha én előre odaadnám a százhúszezret. Odaadtam, a száz- húszezret. Megveregette a váltamat és azt mondta, tudja, hogy ez tróger- munka és én jobb ember vagyok, de fel a fejjel, a munka nem szégyen. Hát így volt. Ja, a félkiló arany? Hát az úgy volt uraim, hogy az én- drága, jó feleségem, aki napszámba járt egészen addig, amíg'fiatal szer­vezetét a gyilkos hajókötél meg nem támadta, szóval az én drága gyer­mekeim mártíranyja azt mondta reg­gel: te Ödön fiam, vigyázz magad­ra, nyolcvan kilónál többet ne ci­pelj. És vigyázz, énért rettentő szeles az idő, te meg úgy le vagy fogyva, hogy rettenetes, mert minden falato­dat odaadod a . gyerekeknek. Tegyél a zsebedbe valamit, fiacskám, hogy el ne fújjon a szél, akkor mi kereső nélkül maradunk. Ekkor mindketten sírtunk és én leemeltem a szekrény­ről egy ilyen izé ... egy ilyen papír- nehezéket és a zsebembe tettem, de bizonyisten nem tudtam, hogy arany, nem is tudhattam, kérem, mert ara­nyat én még nem láttam, én ezt, kérem, réznek vettem most féléve, de úgy látszik, csalók karmai közé kerültem. Hát így volt. A kihallgatást végző rendőrtiszt ■ ekkor így szólt: — Hát ez rendben van és érthető. De honnan volt a 150 Napóleon arany? — Bocsánatot kérek, kapitány úr — méltatlankodott Sötéth —, de egy negyvenöt éves felnőtt ember még­sem mászkálhat az utcán egy fillér nélkül. .. Tetszik tudni, a kutyák ... VZeptembtT 2.0,, szombat AWwVW.VAWWVW,WWWVWV^/Wv\V .~ew. VWVvV //vVv'v'.Vv^vV/^M'JjWvV . e. . . VWv WVWWvWWWWWWVWUVN^VWWWWWt naivságokon — a repülőgép katasztrófája éppúgy hihetet­len a látott képszerűségbenj mint az inkák kincsének fel­találása és Faria képtelen ön­zetlensége —, de a nézőt át­segíti a buktatókon a Dumas- hősök hatása, s az, hogy az erkölcsi törvényiben való hit erősebb, semhogy kétség­be vonnánk a győzelmes bosszú lehetőségét. Ügy tű­nik, hogy Dumas egykor job­ban tudott szerkeszteni, szí- nosebben-gazdagabban raj­zolta meg a nemes számon­kérés kacskaringós útját, mint ahogyan ebben a film­ben a rendező képzelte. Né­hány áttétel azonban szelle­mes, izgalmat is kelt a néző­ben, s ha az autósversenynek azt a részét, amelyben a fő­hős megakadályozza a sze­rencsétlenséget, nem is tart­juk éppen a legjobb megol­dásnak burleszkszerűsége mi­att, azzal az érzéssel távo­zunk a moziból, hogy mindig győznie kel az igazságnak: a bűnösnek el kell nyernie méltó büntetését, mert csak így van egyensúly a társada­lomban. A kitűnő szereplőgárdából ki kell emelnünk Michel Auclapr, Paul Barge, Pierre Brasseur, Raymond' Pelleg_ rin. Anny Duperey, Claude Jade és Paul le Person nevét. Raymond Lemoigne képei és Michel Magne zenéje han­gulatilag erősítik a színes, itt- ott túl kalandosra formált filmhistóriát. Szórakoztató, nagy kasszasiker! (farkas) Október 1-től módosított ösztöndíj- rendszer i Mint ismeretes, az idei tanévben vezetik be a főis­kolákon és az egyetemeken a módosított tanulmányi ösz­töndíjrendszert. A felsőokta­tási intézmények vezetői —■ a diákjóléti bizottságokkal és a KISZ-szervezetekkel együtt — ütemtervet készítettek az új ösztöndíjrendszer zökke­nőmentes bevezetésére és al­kalmazására. A dékáni hivatalok a ta­nulócsoportok rendelkezésére bocsátották a hallgatók utol­só félévi tanulmányi ered­ményeiről készült kimuta­tást. Elsősorban ennek alap­ján állapíthatják meg a ta­nulmányi, illetve a szociális ösztöndíj összegét. A tanuló- csoportok KISZ-szervezetei számba veszik a hallgatók szüleinek anyagi helyzetét, illetve a családok egy főre jutó jövedelmét. Mérlegre kerül a tanulmányi eredmé­nyek mellett — a diákok magatartása, segítőkészsége, az, hogy miként vesznek részt az intézmény közösségi éle­tében, a tudományos diákkö­rök munkájában. A tanulócsoportok KISZ- alapszervei javaslataikat ázeptember 25-ig eljuttatják a kari diákjóléti bizottságok­hoz, amelyek elkészítik a ta­nulmányi ösztöndíjra vonat- ko: 0 végleges javaslataikat. Az indítványokról azután a de),-an dönt. A szociális osz­tói'mj odaít-3 ősének joga a kari diákjóléti bizottságok hatáskörében marad. Októ­ber 1.-től az ország valameny- nyi egyetemen és főiskoláján már az érvényben levő, mó­dosított őszi orv!-': -ondszer szerint kapják meg a hallga­tók mind a tanulmányi, mim# ,a szociális juttatást.

Next

/
Thumbnails
Contents