Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

Gromiko beszéde az ENSZ-ben Emlékezés a 100 éve született Marcel Cachinre ¥ (Folytatás az 1. oldalról) ről szólva a szovjet külügy­miniszter foglalkozott a viet­nami háborúval. Leszögez­te: a Párizsban folyó tárgya­lások a vietnami kérdés po­litikai rendezéséről folynak, s ezeken mind a VDK, mind az ideiglenes forradalmi kor­mány konkrét javaslatokat tett a rendezés megvalósítá­sára. Ezzel „az Egyesült Ál­lamok számára lehetőség nyí­lott arra, hogy kikerüljön a zsákutcából, ahová saját aka­ratával jutott” — mondotta Gromiko. „Szeretnénk re­mélni, hogy az amerikai po­litikában felülkerekedik a jó­zanság és a helyzet reális megítélése, s a párizsi tár­gyalásokon megállapodás jön létre azon az alapon, adiely egyedül lehetséges és egye­dül felel meg az ENSZ alap­okmány betűjének és szelle­Pénteken délelőtt a kalapács- vetés selejtezőjével kezdődött az EB negyedik napja. Mind a há­rom magyar versenyző könnyen Jutott a legjobb 12 közé. Az ered- ménysorrend: Theimer (NDK) 71,06 m, Zsivótzky (magyar) 69,98 m, Bondarcsuk (szovjet) 69,06 m, Kltm (szovjet) 68,50 rn, Lovász (magyar) 66,86 m, Sachse (NDK) 66,72 m, Eckschmidt (magyar) 66,68 m, Harlos (finn) 64,74 m, Payne (angol) 64,58 m. Potsche (osztrák) 63,20 m, Srom (svéd) 62,70 m, Mindov (bolgár) 62,04 m. KULCSÁR GERGELY 4. Érdekes versenyt hozott a ge­Minden várakozást felül múl a nevezők létszáma az egri Dobo István teniszversenyen. Csak az öt egyéni versenyszámban 168 egyén vesz részt. A tersonybí­róság tekintettel a verseny pont­szerző voltára az egyéni szamok okvetlen lebonyolítására törek­szik és csak ha minden jól megy, vállalkozhat egyetlen páros szám, i. szeptember 20.. szombat mének. Ez az alap a lemon­dás a katonai és egyéb be­avatkozásról a vietnami nép ügyeibe. Az agresszív háború befejezése, a vietnami béke megteremtése mind a viet­nami népnek, mind pedig az egész világnak létszükségle­te. Meggyőződésünk, hogy erre az amerikai népnek is szüksége van” — mondotta a szovjet külügyminiszter. A közel-keleti helyzetről szólva Gromiko határozottan leszögezte, hogy a jelenlegi válságért Izrael, illetve az izraeli politikát támogató ele­mek felelősek. A rendezés alapvető feltételeként jelölte meg a szovjet külügyminisz­ter az agresszor csapatainak teljes kivonását a megszál­lott arab területekről, a Biztonsági Tanács határoza­tának megfelelően. Ez a ha­tározat egyben leszögezi min­den állam jogát a független állami létre. „Minden jel ar­ra mutat, hogy Tel-Avivban a közel-keleti helyzetet nem a béke, hanem a további fe­szültség irányába akarják te­relni. Ennek következtében alakult ki az új robbanással fenyegető helyzet” — szögez­te le Gromiko. Hangsúlyoz­ta, hogy Izraelnek és támo­gatóinak fel kell hagyniok ezzel a veszélyes politikával. A rendezést úgy kell létre­hozni, hogy az minden érde­kelt állam részére elfogad­ható legyen. Nixon amerikai elnöknek válaszolva, Gromiko kijelen­tette, a szovjet kormány vé­leménye szerint mindaddig haszontalan egy közel-keleti fegyverszállítási embargóról beszélni, amíg az izraeli csa­patok megszállva tartanak arab területeket. A szovjet külügyminiszter beszédében követelte, hogy a megszálló csapatokat von­ják ki Dél-Koreából, fokoz­zák a harcot a gyarmatosítás maradványai ellen, tegyenek határozott intézkedéseket a fajüldöző rendszerek ellen. Gromiko igen részletesen foglalkozott az európai hely­zettel, ezen belül az NSZK- val. Megállapította, bár Eu­rópa ma mentes a nyílt vál­ságoktól, annak következté­ben, hogy a kontinensen új erőviszonyok jöttek létre, megalapozatlan lenne a túl­zott daru tát ás. Az európai kontinensen fegyvereket hal­moztak fel, köztük nukleáris fegyvereket és katonai cso­portok állnak egymással szemben. Gromiko ismételten fel­hívta a figyelmet arra a ve­szélyre, amelyet a német mi- litarizmus és revansizmus újjászületése jelent. Ezek az erők ma már nyíltan előáll­tak s a küszöbön álló vá­lasztásokon1 „anti bolsevista” programmal lépnek fel. „A szovjet kormány, annak a felelősségnek alpján, amely reá hárul az új német ag­resszió megakadályozásában s amelyre azoknak az em­bermillióknak áldozata köte­lezi, akik életüket adták a szabadság és a demokrácia győzelméért a hitleri biroda­lom elnyomó politiUtája el­leni háborúban, újra és újra felhívja a figyelmet ezekre a tényekre” — mondotta Gro­miko. „Közös érdekünk és feladatunk, hogy megállít­suk a veszélyes tendenciákat az NSZK fejlődésében, meg­állítsuk és szétzúzzuk az is­mét hatalomra törő neoná- cizmust”. A szovjet külügyminiszter határozottan leszögezte, hogy nem az NSZK, mint állam „ellen” foglal állást. Az NSZK-nak törvényes helye van Európában, s ugyanany- nyi joga van arra, hogy részt vegyen a békés európai fej­lődésben, mint más álla­moknak. A Szovjetunió fej­leszteni akarja kapcsolatait az NSZK-val is, mert ez megfelel az európai béke, minden ország érdekeinek. Az ilyen fejlődésre azonban csak akkor van lehetőség, ha az NSZK tiszteletben tartja az európai békét, a szovjet kormánynak és barátainak érdekeit, ha realitásként fo­gadja el az Európában kia­lakult helyzetet. Beleértve azt az elvitathatatlan tényt, hogy fennáll a Német De­mokratikus Köztársaság. „Ennek a német államnak létezése realitás, amelyen senki sem változtathat. A szovjet kormány határo­zottan állást foglal az NSZK politikájának azon tényezői ellen, amelyek veszélyeztetik a világ békéjét”. A szövetsé­gi köztársaságnak elkerülhe­tetlenül arra a következ­tetésre kell jutnia, hogy az NSZK jövője nem a további feszültségben, az ér­dekek és álláspontok különbö­zőségében rejlik, hanem kizá­rólag a más államokkal ki­alakított békés kapcsolatok fejlesztésében, a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola­tokban, a jószomszédi vi­szony légkörének megterem­tésében” — jelentette ki Andrej Gromiko. Ebben az összefüggésben a Szovjetunió nagy jelentősé­get tulajdonít a Varsói Szer­ződésben résztvevő államok által javasolt európai bizton­sági konferenciának. E ja­vaslat megvalósítása elomoij dítáná Európa politikai lég­körének megjavítását, a nemzetközi feszültség csök­kentését. A Szovjetunió kész minden országgal együttmű­ködni a békés kapcsolatok fejlesztése érdekében, Euró­pában és azon kívül is — ál­lapította meg Gromiko. Felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia iránt az európai államok körében mind nagyobb érdeklődés mutatkozik. Ezzel öszefüg- gésbgji elismeréssel szólt a finn kormány erőfeszítései­ről. Állást foglalt a szovjet külügyminiszter egy ázsiai regionális biztonsági rend­szer megteremtése mellett is, s hangoztatta, hogy a Szov­jetunió, amely nemcsak eu­rópai hanem ázsiai hatalom is, kész részt venni ennek előkészítésében. A leszerelés kérdéseiről szólva a szovjet külügymi­niszter megállapította, néma Szovjetuniót és a szocialista államokat terheli a felelősség a nukleáris fegyverkezési versenyért. A szovjet kor­mány leszerelési intézkedé­seket kíván megvalósítani. „A szovjet kormány már ki­fejtette álláspontját az úgy­nevezett stratégiai fegyve­rekkel kapcsolatban, s ez az álláspont változatlan. Nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak a lépéseknek, ame­lyek feltartják a stratégiai fegyverek terén a versenyt, bár megfigyelésünk szerint egyáltalán nem kevés az ilyen lépések ellenfeleinek száma sem” — mondotta. „Ha ezt a versenyt sike­rülne megállítani, akkor ez­zel nem csak az ilyen fegy­verekkel rendelkező orszá­gok nyernének, hanem min­den állam, mert ez a lépés erősítem* a nemzetközi biz­tonságot”. Gromiko felhívta a figyel­met más leszerelési intézke­désekre is, így például a nuk­leáris fegyverek gyártásának teljes eltiltására, a földalat­ti kísérletek eltiltására, a tengerfenék katonai célokra történő kihasználásának megakadályozására. Állást foglalt a vegyi és bakterioló­giai fegyverek eltiltása mel­lett, s beterjesztette a szocia­lista országok erre vonatkozó javaslatait. Beszédében a szovjet kül­ügyminiszter érintette a szovjet—amerikai kapcsola­tokat is. „A szovjet kormány már kifejtette véleményét az amerikai kormány nyilatko­zatáról azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint a konfrontáció korszaka után most a tárgyalások korszaka jött el. Mi a tárgyalások mel­lett vagyunk, amellett, hogy komolyan közelítsük meg az ügyet, hogy határozott erő­feszítéseket tegyünk a Szov­jetunió. az Egyesült Államok, minden ország előtt álló nemzetközi problémák meg­oldása érdekében. Természe­tesen a szovjet kormány mindenfajta tárgyaláson ab­ból indul ki, hogy tisztelet­ben kell tartani szövetsége­seink érdekeit és jogait, más országok érdekeit és jogait, legyenek azok kis országok, vagy nagyok” — mondotta. „A szovjet kormány minden ország javaslatait támogatja, amelyek a nemzetközi biz­tonság érdekeit szolgálják, az államok közötti ■ békés együttműködés célját tűzik maguk elé. Készek vagyunk arra, hogy leüljön a tárgya­lóasztalhoz, amikor ez elő­segíti a vitás kérdések békés megoldását. De az egresszió áldozatai, a szabadságukért küzdő népek mindig aktív támogatásra találtak és ta­lálnak a Szovjetunió részé­ről” — hangoztatta Gromiko. Beszéde nagyrészében a szovjet külügyminiszter a nemzetközi biztonság meg­szilárdítására vonatkozó szovjet javaslatot ismertette és rámutatott: enek elfogadá­sa egyben az ENSZ szerepé­nek megnövekedését is je­lenti. Gromiko a szovjet kor­mány nevében a világszerve­zet legfontosabb feladatának minősítette a béke megszilár­dítását és hangoztatta: „mint eddig, a jövőben is mindenne­mű támogatást megadunk eh­hez.” (MTI) MARCEL CACHIN, a Francia Kommunista Párt egyik kiemelkedő alakja szü­letésének 100. évfordulójáról emlékezik ma a nemzetközi munkásmozgalom. Marcel Cachin már több mint 11 éve halott, de élete, a haladó mozgalomért vég­zett munkássága ma is pélr domutató, tanulságokkal teli. 1869. szeptember 20-án egy kis breton halászfaluban szü­letett. ahol a halászok az éj­szakai órákban az apállyal szálltak tengerre és hajnal­ban, az új dagállyal tértek meg. Szülőfalujának küzdel­mes, a tengerrel vívott ke­mény élete formálta Cachin szilárd, küzdeni tudó jelle­mét. Középiskolai tanulmányai elvégzése után került a bor- deauxi egyetemre filozófiát tanulni. Itt lépett be 1891- ben a munkáspártba és a szocialista diákcsoportba. Mint aktív párttag bekerült a bordeauxi városi tanács vezetőségébe, újságíró lett, majd a munkáspárt megyei titkára. A nemzetközi mun­káskonferenciákon megis­merkedik az akkori idők leg­kiválóbb munkásvezelőivel, Bebellel, Clara Zetkinnel, Ro­sa Luxemburggal és mások­kal. Szoros barátságba került Jaures-zal, a francia mun­kásmozgalom lánglelkű har­cosával, az Humanité főszer­kesztőjével, akit háborúelle­nes szónoklataiért meggyil­koltatott a háborúra készülő burzsoázia. Cachint barátja elvesztése még határozottab­ban irányítja a háborúelle­nes, munkásérdekeket védel­mező harcra. 1917 elején, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évében, mint egy francia külügyi bizottság tagja, Oroszországban járt. Tapasz­talatairól gyűléseken, szinte egész Franciaországnak be­számolt: „Láttam az orosz forradalmat, vele vagyok!” — hirdette Cachin. Szakít az áruló II. Internacionáléval, majd Moszkvába érkezik, ahol részt vesz a Kommunis­ta Internacionálé második kongresszusán, tárgyal Le­ninnel. Hazatérve, mint a szovjet hatalom lelkes propa­gandistája járja Franciaor­szágot és ismerteti, népszerű KAIRO: Izraeli repülőgépek pénte­ken délelőtt ismét támadást hajtottak végre a Szuezi- öböl térségében Ras Záafara- na és más egyiptomi célpon­tok ellen. Az egyiptomi lég­elhárítás azonban olyan he­ves tűzzel fogadta őket, hogy a bombázók kétszeri próbál­kozás után visszahúzódtak. A légelhárítók tüzében lezuhant három Skyliawk típusú re­pülőgép, közölte Kairóban egy katonai szóvivő. TEL-AVIV: A Jordán folyó mentén 25 kilométerrel a Holt-tenger­től északra egy izraeli, járőr siti a nagy történelmi ese­ményt, az első szocialista for­radalom győzelmét. TE. —».ENYSÉGÉYEL je­lentősen hozzájárult a Fran­cia Kommunista Párt meg­alakításához. Az Humanité- nak, a francia kommunisták szócsövének 1918-tól volt a főszerkesztője. Mint a Francia Kommu­nista Párt alapító tagja, ki­tűnő szónoka, ragyogó tollú újságírója és nagy műveltsé­gű filozófusa harcol a pártért, amelyet kívülről a burzsoázia er'szakszervezeteinek szün­telen támadásai, belülről az opportunisták, majd a besú­gók próbáltak bomlasztani. Cachint a pártért, a fran­cia munkásosztályért folyta­tott rendíthetetlen harca közben a ht ,zas években együtt börtönzik be egy fia­tal újságíróval, Gábriel Pé- rivel, a második világhábo­rúban a náci megszállók ál­tal kivégzett lánglelkű forra­dalmán—' Találkozásuk mindluJőlig tartó barátsággá fejlődött. Gabriel Péri így vallott erről halála előtt irt búcsúlevelében: „Azért tudok szembenézni a halállal, mert Marcel Cachin volt az én jó mesterem.” Cachin több mint 70 évek kora ellenére aktívan részt vett a hitleri megszállók el­leni ellenállási mozgalom­ban. A második világháború után ismét elfoglalja poszt­ját az Humanité élén és a párt vezetésében. Életének utolsó órái is a munka jegyé­ben zajlottak le. Szíve min­den dobbanása és tehetségé­nek minden szikrája, mun­kásságának idején naggyá lett pártját, az FKP-t szol­gálta. Haláláig kitartott a proletár internacionalizmus mellett és hű védelmezőié volt a kommunista eszmék­nek, a szocialista rendszer­nek. SZÜLETÉSÉNEK 100. év­fordulóján mi, magyarok is kegyelettel emlékezünk meg Marcel Cachinrőí, aki több­ször járt hazánkban. Forra­dalmár élete, a munkásmoz­galomért kifejtett fáradha­tatlan tevékenysége példakép a nemzetközi munkásmozga­lom minden aktivistája, a ha­ladás minden híve számára. K. I. . pénteken tűzharcot vívott arab ellenállókkal, közölte egy izraeli katonai szóvivő. Az összecsapásban négy arab vesztette életét, míg az iz­raelieknek a szóvivő szériát nem voltak veszteségeik. BEJRŰT: Csütörtökön újra megindult az olaj az Aramco amerikai olajtársaság 1600 kilométer hosszú olajvezetékén, amely a szaúd-arábiai olajkutak ho­zamát szállítja a Földközi­tenger partjára. A csővezeté­ket május 30-án robbantot­ták fel a megszállt szíriai te­rületen működő arab ellen­állók. SEM LELKESEDÉS, SEM ÉRDEKLŐDÉS NIXON ENSZ-BESZÉDÉNEK KRITIKUS VISSZHANGJA BAKTÉRIUMFEGYVEREK ÉS A NATO DÁNIÁI HADGYAKORLATA s „A NEMESVERTÜ RETORIKA semmiképpen sem biztosítja a nemes eredményeket... a szép szavak nem he­lyettesíthetik a komoly tetteket” — mondotta a többi kö­zött Nixon elnök az ENSZ-ben, de éppen ezeket a szavait fordítják ellene. Nyugati hírügynökségek kommentárjai szerint az elnöki beszéd csalódást keltett. Még a New York Times, az USA vezető napilapja is elégedetlen: „Ki­ábrándítóan hiányoztak a beszédből olyan új javaslatok” írja a lap, „amelyekből kiderülne, hogy az Egyesült Álla­mok legalábbis nagyobb erőfeszítéseket hajlandó tenni az ENSZ békére irányuló munkájának megkönnyítésére”. •A FRANCIA ÁLLAMI rádió New York-i tudósítója is Nixon beszédének hűvös fogadtatásáról ad jelentést, mind az ENSZ-ben, mind az amerikai sajtóban. Az ameri­kai elnök nem javasolt semmi újat, a vietnami háborút illetően pedig visszatért Johnson álláspontjához — ez az amerikai sajtó rezüméje. A pénteki francia lapok közül elsőként az Humanité ítélte el Nixon beszédét, később a délután megjelenő Le Monde. Nixon New York-i „kirán­dulása” a lap szerint sem általános lelkesedést, sem, vala­mi nagy érdeklődést nem váltott' ki. AZ AFRIKAI ORSZÁGOK csalódottak, hogy konti­nensük problémáira az elnök még csak nem is utalt, az aráb államok elégedetlenek, mert szerintük az USA Izra­ellel kapcsolatos bánásmódja túl kedvező, a VDK és a DNFF pedig Nixon semmi újat nem tartalmazó állításait elutasítja. Ilyenformán lényegében kudarcot jelentett Richard Nixon elnöki- bemutatkozása a világszervezet, 126 ország delegátusainak színe előtt. A BONNI KORMÁNY NEM hajlandó adatokat közöl­ni a Nyugat-Németországban tárolt vegyi- és baktérium- fegyver-raktárakról, az amerikai hatóságokkal való ilyen irányú megegyezésre hivatkozással. Annál közlékenyebb e témában a Socialisten című dán folyóirat rciosit megjelent száma. A lap szenzációkéi to cikke kifejti, hogy ugyanazok a gyárak, amelyek a hitleri Németországban a koncentrációs táborok gázkamrai sza­mára készítették a mérgező anyagokat, most újra teljes kapacitással dolgoznak és vegyi fegyverekkel látják el az NSZK-t, az USA-t és más NATO-országokat. A cikk elsorolja, milyen óriási összegeket költött ilyen célokra 1945 óta Washington, noha ezzel nemzetközi egyezményeket sértett meg és ismetelten semmibe vette a világ tudásainak intelmeit. A lap felszólítja a dán ál­lamférfiakat, ne engedjenek ilyen fegyvereket Dánia te­rületén elhelyezni, még NATO-hadgyakorlatok idején sem. ‘ A felhívás időszerű, hiszen most folynak a „Zöld ex­pressz” nevű NATO-hadgyakorlatok éppen Dánia terü­letén. Rekordnevezés a Dobó István teniszversenyen az I. osztályú férfi páros meg­rendezésére. A versenyek nívója magas színvonalú, hiszen az élgárda mindkét nembeli képviselője in­dáit. Az idő is, legalábbis eddig, ke­gyeibe fogadta a versenyzőket. Tehát az egri nézők igen jó te­niszmérkőzést láthatnak. Kiemelések: férfi egyes: 1. Ma- hán II (Bp. Honvéd) 2. Fehér (Bp. Honvéd) 3. György (Bp. Vasas). 4, Cziráki (Bp. Vasas). Női egyes: 1. Jószai (Vasas) 2. Dudái (Bp. Honvéd). 3. Kiss- györgy (Bp. Honvéd), 4. Gráczol í,- (Bp. Honvéd). Eddig az esélyesek nyertek. A Heves megyei Vendéglátöipari Vállalat (Eger, Dobó tér 2.) azonnali belépéssel címfestőt, illetve dekoratőrt keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezést a fenti címen kérjük a vállalat munkaügyi csoportjánál. Közel-Kelet reiynajiias, ameiyiie*. j.o-c»o u.in­tőjében Kulcsár Gergely is részt vett. A szovjet olimpiai bajnok, Luszisz kirobbanó formában ver­senyzett, csak a finn Nevala- tu­dott vele „lépést tartani”, míg a világrekorder finn Kinnunen nem is került be a legjobb 6 kö­zé. Kulcsár Gergely most is ki­tűnően harcolt és az értékes ne­gyedik helyet szerezte meg. Gerelyhajításban Európa-baj- nok: Janis Luszisz (Szovjetunió) 91,52 m, 2. P. Nevala (Finnország) ft9,58 m, 3. J. Sidlo (Lengyelor­szág) 82,90 m, 4. Kulcsár Ger- eelv íMaevarorszáE) 81,10 m.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents