Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-20 / 218. szám
DTTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam 218. szám Mai legyzetünk fiígéret és lelkiismeret Azokról a nap mint nap elhangzó ígéretekről szeretnék néhány szót ejteni, amelyeket azonnal el is felejtünk, alighogy kimondtuk. Ezeket az ígéreteket később nem kéri rajtunk számon senki. Senki, legfeljebb a saját lelkiismeretűnk. Öreg, töpörödött bácsika jött be hozzám. Elmesélte, hogy nyugdíjas, hogy valamikor volt egy kis földje, aztán tsz-tag lett és most egyedül gondozza a kis nadrágszíj parcellát, amin négy szilvafa áll. Az unokájával le is szedték a gyümölcsöt, kasokba, rakták, aztán az öreg leballagott a szomszédhoz, akinek van lova meg kocsija, hogy nem hozná-e le a szilvát a hegyről. Nem hozta. Másnap bement a termelőszövetkezet irodájára és kalapot forgatva a kezében előadta, hogy mi járatban is van tulajdonképpen. Jól van, István bácsi, mondták, menjen csak föl .a hegyre, fél óra múlva ottvagyunk, lehet hogy előbb kiérünk, mint maga. István bácsi várt, várt, aztán mikor besötétedett, hazaindult. Másnap megint elment, most már egyenesén a fogatoshoz, aztán újra egyedül botorkált lefelé a domboldalon. Közben a szilva összenyomódott a kasokban, megromlott, elvesztette az ízét, zamatát, na meg az értékét. Amikor István bácsi idáig jutott a mondókájával, végigsimította kérges ujjait a homlokán, melyen milliónyi ránc futott össze. — Mert tudja, az a baj — mondta —, hogy a mai emberek olyan lelketlenek. Valóban azok lennénk? Ilyen lelketlenek? Vagy csupán arról van szó, hogy megszokásból megígérünk mindent egy könnyed hangsúllyal, hogy; ugyan már szóra sem érdemes, természetesen elintézem azt az ügyet, megteszem ezt vagy azt. Aztán ugyanolyan könnyedén, nagyvonalúan, ; ahbgy megígértük, el is felejtjük az egészet és nem is gondolunk rá többet. Lelkiismeretűnk vedig meg sem rezzen, hiszen nagyobb rengésekhez van hozzászokva c mai világban. Csakhogy ez nem ment'. nem ok, nem indok ■mire. Aki nem figyel oda az apró dolgokra, e ^bb-utóbb szemrebbenés nélkül megy el jelentőségte1. ies ügyek mellett is. Az annyit emlegetett lelkiismeret, amelyre oly sokszor apellálunk, valóban hiányozna a mai emberekből? Nem hiszem. Ez az érzékeny szeizmográf, ami az ember sajátos .,alkatrésze” mindannyiunkban megvan. Tőlünk függ. hogy hogyan használjuk, vagy használjuk-e egyáltalán Sz. A. ARA 80 FILLÉR 1869. szeptember 20., szombat ENSZ - közgyűlés Grsmika fontos javaslatai a sseisizetlsözi biztonság megszilárdításáról NEW YORK, Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszaka pénteken New ■ Yorkban folytatta általános vitáját. A délelőtti ülésen hangzott el Andrej Gromoko szovjet külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt beszéde. Rajta kívül beszédet mondott Aicsi, japán külügyminiszter. valamint a görög rezsim külügyminisztere. A közgyűlés szombaton nem tart ülést. Hétfőn folytatják az általános vitát. ' Pénteki beszédében fontos javaslatokat terjesztett az ENSZ közgyűlése ©lé Gro- miko szovjet külügyminiszter a nemzetközi biztonság megszilárdításáról. A szovjet kormány nevében . javasolta, a közgyűlés forduljon felhívással minden állam kormányához, így az ENSZ keretein kívül álló kormányokhoz is, s ebben szólítsa fel őket határozott intézkedések megtételére a nemzetközi . biztonság megszilárdítása érdekében. , Gromiko a szocialista országok nevében nemzetközi egyezmény-tervezetet. terjesztett elő a vegyi- és bakteriológiai fegyverek eltiltásáról. A szovjet delegátus nagy érdeklődéssel várt beszédében leszögezte: a Szovjetunió és a szocialista országok politikája, amely a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésén alapul, a világ békéjének megszilárdítását szolgálja. A Szovjetunió, a szocialista országok messzemenően támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének a béke fenntartására és megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit, amit a világszervezet legfontosabb feladatának tekintenek. Ezt kívánják elősegíteni az új tervezettel is. Az egyes konkrét kérdések- (Folytatás a 2. oldalon.) A KISZ-élet fontos eseménye (3. oldalon) J Ritka kivétel (3. oldalon) Több nő a tsz- vezetésben (3. oldalon) Indulnak az értékes léggömbök Gyöngyösi szüret 1969. II tudomány és a szerencse napja Szőlészek és borászok tanácskozása — Fajtakísérlet elméletben és gyakorlatban * Aranyérmes borok felvonulása — Négy páros szám a lottón — Utalványok a levegőben Ä véletlen műve, hogy két ellentétes terület: a tudomány és a szeszélyes szerencse került egymás mellé a gyöngyösi szüreti rendezvények tegnapi programjában. Mind a két terület azonban nagy érdeklődést keltett, sok hívet toborzott magának. A szerencséhez szerencse is kell, mondhatnánk valamiféle szójáték-bölcselettel, liaía szabadtéri színpadon megtartott lottóhúzásra gondolunk. Szerencse kell ahhoz, hogy erre a délelőttre ismét visszatérjen a napfényes nyár, így a több ezres nézőtér zsúfolásig megtelhetett. De szerencse kellett a lottózóknak is, amivel viszont a jelenlevők nem nagyon dicsekedhettek, mert a kihúzott és a megjátszott számok nem egyeztek úgy, ahogy szerették volna a széksorok között A húzás során Nagy László elsőként a 84-es számot mutatta fel, Szintén egy Nagy követte őt, de most már Katalin. Ö a 20-as számot tartalmazó piros golyot emelte ki a plasztik-gömbből. Bánka József a. 24-es, Bognár György pedig a 41-es számot húzta, hogy a sort Szatmári József zárhassa a 88-assal. Az öt szám közül négy páros, de mind az ötben megtalálható a 4-es szám vala- . milyen formában. Ezután pihentetésül- az , iparcikk kiskereskedelmi vállalat divatbemutatója kö- . vetkezett, majd ismét a szerencse vette birtokba a szabadtéri színpadot. Ötven léggömb emelkedett a magasba, magával röpítve ugyanénv- nyi vásárlási utalványt, melyek 50, 100 és 200 forint értékűek voltak. Akik megtalálják ezeket az utalványokat, beválthatják azokat a gyöngyösi ruházati áruházban. Valószínű, hogy kevesen lesznek közöttük gyöngyösiek, mert a napfényes idő, az enyhe szél gyorsan a magasba kapta a léggömböket, amelyek az áramlás hátán a Mátra irányába tűntek eL Cg. m.) Még alig csitult el a magyar borok sikerének visszhangja a nemzetközi versenyen, a hazai szakemberek érdeklődése máris a jelen gondjai, problémái és a jövő fele fordul. Ezt tanúsítja a péntekien délelőtt lezajlott szakmai tanácskozás, amelyet a szüreti napok keretén belül a gyöngyösi Művelődési Házban rendeztek még:' A tanácskozáson megjelent Kéri István, a megyei tanács • vfö-elnökhélvettes'e, dr. Kozma Pál akadémikus, a Kertészeti- Egyetem rektora, dr. Katona József, a Szőlészeti Kutató Intését igazgatója, dr. Vági Ferenc kandidátus, a Közgazdasági Egyetem tanszékvezetője. Dr. Lőrincz József; a MÉM mezőgazdasági és termelés- fejlesztési osztályvezetője megnyitó beszédében Magyarország szőlőgazdálkodása fejlődésének főbb mozzanatait vázolta, s hangsúlyozta, hogy ha meg akarjuk tartani vezető szerepünket a világ borai között, még szervezettebb munkára van szükség. Jelenleg hazánkban 410 ezer katasztrális hold a szőlő területe, -- mondta dr. Lőrincz József. A negyedik ötéves tervben 40 ezer ka- taszfcrális hold új telepítés látszik indokoltnak. Ez azonban nem jelenti a tényleges szőlőterület növekedését, mivel fokozatosan halad —, de nem ■ kelló gyorsasággal — a direkt- -térírriő szőlősök felszámolása. 1'975-Ee- 385 ’ ezer katasztralis holdra csökken a szőlő területe. a terveszerü gazdálkodás a- modern agrotechnika, az új telepítések termőre fordulása biztosítja a negyedik ötéves terv éveiben a 9,7 millió mázsa termést. Dr. Tamas László kandidátus az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára megyénk nagy múltú szőlőkul- túrájánák jelenlegi helyzetét elemezte. Megyénkben a növénytermesztési érték 21 százalékát adja a szőlőgazdálkodásból szánnazó haszon. A bor és a borból készült italokra költött összeg az élvezeti cikkekre szánt pénz 40 százalékát teszi ki. Megyénkbe®, igen fontos szerepet tölt be a szőlő- termelés, fokozatosan érvényesül tehát az a kijelentés, hogy a magyar szőlő nemcsak bor, hanem kenyér is. A szőlő termőterülete azonban jelentősen csökkent az utóbbi időben, mert az ipari települések jelentős részeket szakítottak ki a mezőgazdaság vérkeringéséből' Dr. Tamás László rámutatott arra a kettős folyamatra, amely bizonyos fokú aggodalommal tölti el a szakemberekeit. A szőlő ára csökken, ám a ráfordított munka értéke emelkedő tendenciát mutat. Idejében kell megvizsgálni ezt a problémát, még mielőtt komolyabb ’ gondot okozna. Ezután ismertette azt az elképzelést, miszerint megyénk szőlőtermelését öt köz■ ponti körzetre osztanák és ide koncentrálnék a termelési és anyagi eszközök jelentős részét. A hozzászólások után a tanácskozás részvevői megtekintették a Gyöngyös—Do- moszlói Állami Gazdaság fajtabemutató telepét, majd az esti órákban a gazdaság kultúrtermében borbemuta- tón vettek részt Egyébként a 20 bemutcf''*' ' közül 4 dicsekedhet . nemzetközi J luUu .30.. 3.4, él, S4, 88, aranyéremmel. (sziűethft,.
