Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-18 / 216. szám
Tavai- 5 milliárd 401 millió 300 ezer forintot fordítottak országszerte a vállalatok, állami gazdaságok és ktsz-ek béren kívüli juttatásra. A juttatások jelentős részét közei 2 milliárd forintot a részesedési alapból fedezték. Nőtt az egy főre számított juttatások összege: 1967-ben egy év alatt 1352 forint, tavaly pedig 1406 forint volt. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Bács, Heves, Somogy, Szolnok, Tolna és Vas megyében 122 ipari vállalatnál és ktsz-nél kivizsgálta: a reform első esztendejében hogyan alakultak a béren kívüli juttatások. A vizsgálat tapasztalatai általános érvényűek, mert mintegy 100 ezer dolgozó véleményét és jelenlegi helyzetét tükrözi. A béren kívüli juttatások között nagyságrendjét és gyakoriságát tekintve a „listavezető": az üzemi étkeztetési hozzájárulás, mely az Összes juttatások 52 százaléka. Az a dolgozó, aki ezt igénybe veszi, évente átlagosan 1168 forint többletjuttatást élvez. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint a dolgozók többsége elégedett az üzemi ebédek minőségével, viszont sokan bírálják a munkahelyi éttermek kultürálatlanságát. A második helyen az úgynevezett szociális, kulturális, jóléti és sportkiadások szerepelnek. Érdekes megállapítás: az e rovatra elszámolt kiadások 20—25 féle jogcímet takarnak. Többek között a társadalmi és tömegszervezeteknek, a sportlétesítményeknek és nyugdíjasoknak adott pénzbeni dotációt, a közös vállalati ünnepségekés kirándulások költségeit, a vállalati csónakházak, hor- gásztanyák és vadásztársaságok kiadásait. A vizsgálat szerint bár ezek az összegek szociális-kulturális címen kerülnek felhasználásra, a sporttámogatást kivéve általában nem kapcsolódnak a támogatásra érdemes művelődéspolitikai elképzelésekhez és többnyire a vállalati dolgozók egy-egy szőkébb csoportjának jelentenek — szinte ingyenes — szórakozást. A megkérdezett dolgozók többsége — a népi ellenőrök szerint — e juttatások fejlesztését nem tartja kívánatosnak, a helyzet mégis úgy alakul, hogy előreláthatóan ezek az összegek az idén mar megkétszereződnek. Fontos lenne, szorgalmazzák is a dolgozók a vállalati üdültetés fejlesztését. S bár a reform első évében, 1967-hez viszonyítva, 33 százalékkal nőtt a vállalatok üdüléssel kapcsolatos kiadása, még most is csak a dolgozók 3—5 százaléka jut kedvezményes nyaralási lehetőséghez. A legnagyobb gond a vállalati gyermekintézmények •fenntartásával kapcsolatos. Ez az egyetlen „rubrika”, ahol csökkentek a kiadások. És ez a folyamat az idén tovább tart. Hat megyében 122 vállalat és kisipari szövetkezet közül A háztájit is lehet korszerűsíteni Ä közelmúltban hozták nyilvánosságra a Mezőgazda- sági és. Élelmezésügyi Minisztériumnak azt az intézkedését, hogy-a háztáji'koca- állomány növelése érdéliében bevezetik az úgynevezett tör- lesztéses kocaakciót. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalatok a közös gazdaságokkal történt előzetes megállapodás szerint kiválogatják a tsz-eknél hizlalásra leszerződött sertések közül a to váb b tenyésztésre alkalmas egyed éket. Ezeket adják át a háztáji és egyéni gazdaságoknak, kilónként 22 forintos áron. Ugyanennyit kap a tsz az átadott kocasüldőkért. Az akcióban résztvevő háztáji és egyéni gazdaságok 1970. november harmincadikáig, természetben téríthetik meg az átvett süldő vételárát. Segíti a háztáji termelést az is, hogy országosan ötezer vagon baromfitáphoz juthatnak a kistermelők. A tápot cseretakarmányért kaphatják a terményforgalmi vállalatoktól. Akinek nincs cseretakarmánya, az pénzért vehet a vállalattól. Mindkét intézkedésben az •a törekvés jut kifejezésre, hogy az állami gazdaságok és a tsz-ek nagyüzemi termelésének lehető legerőteljesebb fejlesztésével egyidejűleg hasznosuljanak a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségei is. Népgazdaságunk érdekei megkívánják, hogy ne csökkenjen tovább. hanem növekedjék, ne csupán a nagyüzemi, hanem a háztáji állatállomány és termelés is. Ezért van előkészületben néhány további gazdaságpolitikai intézkedés is. amely fokozza a háztájiban a termelési kedvet. Addig is, amíg az ilyéö hatású rendelkezések napvilágot látnak, minden termelőszövetkezetnek módja van serkenteni a háztáji termelést. Ez az év kimagasló eredményeket hozott a mezőgazdaságban. Nemcsak a búza, hanem — most már világosan látszik —, a kukorica és a cukorrépa is nagy termést adott, illetve ad. Bőven van szálastakarmány is. Ilyen körülmények között ezinte sehol sincs akadálya j árinak, hogy különféle jó t-i&ígoidásokkal előmozdítsál; a háztáji gazdálkodás eredményeinek javítását. Százával vannak már jó példák arra, hogy miképpen lehet érvényesíteni ia gyakorlatban azt a helyes szemléletet, amely szerint a közös és háztáji egymással szerves egységet alkot. Ahol ez a felfogás uralkodik, ott nem feledkeznek meg arról, hogy a háztáji állatok megfelelő takarmányozásáról is gondoskodni kell. Amikor takar- mánymórleget készítenek, ugyanúgy számításba veszik a háztáji állományt, mint a közösben levőt. Törődnek azzal is, hogy amennyire lehet, megkönnyítsék a háztáji állattartást. Segítenék beszerezni olyan kisgépeket, egyéb felszereléseket, amelyek legalább részben megszabadítják az elavult munkamódszerektől a háztájiban dolgozókat. Korszerűsíteni nemcsak a nagyüzemeket lehet, hanem a háztáji gazdálkodást is. S bevált, új termelési eljárások is alkalmazhatók benne. Jól teszik azok a szövetkezetek, amelyek ennek érdekében szakembert bíznak meg a háztáji gazdaságok szakmai segítésével. Ez a megoldás egyébként azért is elismerést érdemel és példamutató, mert hozzájárul a tsz- tagok szakképzettségének növelése mellett az állategészségügyi követelmények betartásához is. Mind nagyobb teret hódit ' a háztájiból kikerülő áruik szervezett, közös értékesítése. Ennek az előnye nem merül ki abban, hogy időt takarítanak meg, s esetenként jobb árat érnék el általa a fez-tagok. A mezőgazdasági termelésben mind nagyobb lesz az áruk szabványainak, egyöntetűségének a szerepe, ami nemcsak az export-, hanem a belföldi árakban is kifejezésre jut. Sokféle lehetőség vari & háztáji termelósi, gazdálkodás fejlesztésére, korszerűsí' tésére. Erre törekszik az állam, ez az érdeke a tsz-tag- ságnak, a kisegítő gazdaságok tulajdonosainak, s fezeknek is. S a termelőszövetkezeteik igen sokat tehetnek ennek a közös érdeknek a szolgálatában. mindössze 16 tart fenn, vagy támogat gyermekintézményt. A vizsgálati tapasztalatok szerint a vállalatok a gyermekintézményeket a jövőben sem kívánják fejleszteni, annak ellenére, hogy a gyermekek elhelyezésének gondja szorosan kapcsolódik a' munkaerőhelyzethez. Üj juttatás a dolgozók lakásépítéséhez adott vállalati hozzájárulás és hitel. Másfél év tapasztalatai meglehetősen szerény eredményekről tanúskodnak: 122 vállalat 100 ezer dolgozója közül 52-en kapták ezt a támogatást. Hasonló a helyzet országosan is. Az összes juttatások 0,5 százalékát fordították e célra a vállalatok és a szövetkezetek. Pedig ezt a juttatási formát a dolgozók igénylik és hasznosnak ítélik. A megkérdezettek 43 százaléka, a megkérdezett vezetők 52 százaléka nyilatkozott úgy a népi ellenőröknek, hogy fontosnak tartja az e célra fordított anyagi eszközök növelését. A vállalatok ez évi tervei azt tükrözik, hogy igyekeznek helyt adni ennek az igénynek. A lakásépítési hozzájárulás és hitel együttes összege a vizsgált vállalatoknál a tavalyihoz képest több mint tízszeresére emelkedik és az ösz- szes juttatásokból történő részesedése 0,5 százalékról S százalékra emelkedik. Végezetül a népi ellenőrök megállapítják, hogy bár a reform bevezetése előtt voltak olyan vélemények, amelyek szerint a gazdaságirányítási rendszer új keretei között a vállalatok csökkentik a béren kívüli juttatásokat, ez nem következett be. A vállalatok és szövetkezetek továbbra is jelentős összegeket fordítanak béren kívüli juttatásokra. Ennek ellenére, a vállalati béren kívüli juttatások hatékonyságának növelése érdekében néhány kérdésben központi állásfoglalásra, döntésre van sürgető szükség. D. K. Bevált a nagyrédeiek számítása Kiváló minőségű másodvetésű csemegeuborka termett a nagyrédei Szőlőskert Mg. Tsz-ben. Jól bevált a nagyrédei tsz-gazdák számítása a másodvetésű növényekkel. A zöldborsó betakarítása után csemege- uborkát vetettek a földbe mintegy 60 hold területen. A bőven termő uborka szedését, osztályozását és csomagolását nemrégiben kezdték meg. A termés többségét külföldre szállítják. (MTI foto — __ Erezi K. Gyula felv.) Váraszói széklábak a török kávézóban Hová jutnak el a tsz termékei? — Az angol font hatása a Bükk alján Egy jpgoszláviai . kisváros utcáin sétálgatott Kovács I&t- vánné, amikor a törökös kávézóban megpillantotta a kis bőr ülőkét és felismerte, hogy a bárpultnál és az asztalok mellett levő zsámolyok lábai a váraszói fafeldolgozóban készültek. Odabenf elbeszélgetett az üzletvezetővel, és említette felfedezését. — Valami tévedés lesz a dologban — vélekedett a török kávézó vezetője —, hiszen ezeket mi Svédországból kapjuk. Valóban, a pétervásári tsz váraszói üzemegysége svéd megrendelésre készíti a faragott széklábakat, s ki tudja aztán, milyen üzleti úton került Jugoszláviáiba. — Álig ötvenen vagyunk a fafeldolgozóban — mondja Kovács Istvánné, az üzemág vezetője — a fűrészes és a gyalús kivételével mind nők. S ez a kis létszámú, gyárnak alig nevezhető üzemrész szoros kapcsolatban van Európa több cégével. Jelenleg éppen új szerződéskötések előtt állunk. Két, különböző mintájú, fából készült díszgyertyatar- tót mutat fel. — Ezek a mintadarabok. Szintén svéd megrendelésre készültek. De található itt varrógépláb is, amely az angol háziasszonyok szobájában található majd meg. Az osztrák konyhákban pedig reméljük, tetszést arat majd az égetett betűkkel díszített só- és paprikatartó. — Az angolok már régi megrendelőnek számítanak' — folytatja. — A brit fürff Kísérlet-traktor'" a földeken Évtizedek óta kísérleteznek a világon a szántóvető traktorok munkájának távvezérlésével, automatizálásával. Többféle elképzelés után legújabban Angliában mutattak be sikeresnek ígérkező — bár nem éppen olcsó — megoldást. Egy traktor dohog a szántóföldön. Egyenletes sebességgel húzza a barázdákat, majd amikor a tábla végére ér, jobbra fordul, egy darabig a tábla peremén halad, majd ismét rákanyarodik a táblára és újabb sávot kezd szántani. Senki sem ül a traktoron. Kísérteties jelenet. A traktor mégis pontosan tudja, mit kell tennie, egy pillanatig sem tétovázik. Talán távirányítással működik? Nem, nyoma sincs embernek a határon. Mindez nem egy tudományos-fantasztikus film részlete. A Massey-Ferguson és az International Harvester Company angol vállalatok közös munkával olyan elektronikus vezérlő rendszert dolgoztak M, amellyel teljesen automatizálható a traktorok munkája. Jövőre már kereskedelmi forgalomba te kerül az önműködő traktor, Elektronikus vezérlőrendszere két részből ált az egyik a föld alatti huzalhálózat, a másik pedig a traktor vezérlőegysége. A huzalok kb: 5^5 ra távolságra egymással párhuzamosan fekszenek a föld alatti Olyan mélyre fektetik le őket, hogy a legmélyebb talajművelés során se sérülhessen meg. A 0,8 mm vastag műanyagszigetelésű vil- - lamos vezetékek elhelyezésére olyan szerkezetet használnak, amely acél vágóéi végére erősített acélcsövet húz maga után a talajban. A feltekercselt huzal úgy kerül ezen csövön át a talajba, ahogyan a tűbe fűzött cérna a textíliába. A művelésre váró tábla végén nem szakadnak meg a vezetékek, hanem egy 13 méter széles földszegélyen a huzalsorokra merőlegesen folytatják útjukat. A huzalhálózat tehát valójában egyetlen vezetékből áll, így a traktor is megállás nélkül mehet végig felette. Egy-egy 110 méter széles, de tetszés szerinti hosszúságú sávot egyetlen elektronikus készülék ellenőriz, s ha a traktor befejezte munkáját ezen a területen, át kell helyezni az ellenőrző készüléket is. Ez sokkal olcsóbb megoldás, mintha minden szakaszhoz külön készülék tartozna. Eár ilyenkor le kell állítani a traktort, de az üzemanyagfelvétel, vagy a sorvetőgép feltöltése lehetőséget nyújt a ,holt idő” kihasználására is. Az első pillantásra csak abban különbözik a traktor a hagyományos erőgépektől, hogy elején 4,7 méter széles keresztrúd van. Ez az „antenna77 fogja fel a főidbe fektetett vezeték jeleit. A keresztrúdról azután a traktor bal oldalára szerelt elektronikus egységbe futnak a villamos jelek/s innen haladnak tovább a „parancsok” a kormányvezérlőműbe. Ha a traktor ahhoz a földszegélyhez ér, ahol a föld alatt elfordul a vezeték, érzékelő keresztrúdján eltolódnak a vezérlő jelek és ez a változás arra készteti a beépített elektronikus egységét., hogy a kormánykerék élfordítására adjon parancsot. Ha rossz ívben fordul, a kormánymű önműködően helyesbíti irányát. A magára hagyott traktor átgázolna minden útjába kerülő akadályon. Ezt egy másik érzékelő egység akadályozza meg, amely azonnal leállítja a gépet,-mihelyt valami hozzáér a keresztrúd- hoz. Akkor is megáll a gép, ha első kerekei öt másodpercig nem forognak, mialatt a hátsó kerekek járnak. Így elkerülhető, hogy esőáztatta talajon beleragadjon a sárba és céltalanul küszködve egyre mélyebbre ássa magát. Nyolc kilométernél hosszabb szántási sávon a földszegélyhez érve önműködően kisebb sebességre kapcsol a traktor, s így halad, amíg rá nem fordul a következő művelési sávra. Mindössze négy csavar rögzíti keresztrúdját, amely így könnyen leszerelhető, ha javításra vagy a traktor más felhasználására van szükség. Amikor a traktor megkezdi munkáját, ellenőrzés mellett kell végigjárnia egy-két sávot. Ha minden rendh van, a vezető leszáll, me, nyomja az indító gombot a keresztrúd valamelyik végén. Ettől kezdve önműködő vezérlésre áll át, és hűségesen követi a föld alatti vezeték útját Nem térhet el a 23 cinnél jobban a vezetéktől, mert működésbe lép a kormányszerkezet és módosítja a traktor irányát. A „kísérlet-traktor^ minden olyan munkát elvégezhet önállóan, amit .csak el lehet várni egy jó traktorostól: szánt, vet, boronái és tárcsáz, de egyéb szállítási munkák elvégzésére is alkalmas. (A DELTA szeptembert számából). dőszobálkban váraszói töriil- közőtartóról akaszthatják le fürdőköpenyüket, törülkőizői- ket az angolok. Azt hiszem, meg fogja lepni amit mondok, de a kis hegyvidéki falu megérzi a nemzetközi pénzingadozásokat. Mikor az angol fontot kisebb megrázkódtatás érte, mi is éreztük a „rengést”. Lemondták ugyanis egy biztosra ígért megrendelést, ami meglehetősen érzékenyen érintett bennünket. — Ha ennyire szélesek a külföldi kapcsolatok, falán nem is marad idő a hazai igények kielégítésére. — Dehogynem. Kevesen tudják például, hogy Magyarországon mi foglalkozunk egyedül fa csavarhúzónyél készítésével. Mi gyártjuk a mindenhol megtalálható. bélyegzőket, s jövőre a gyerekek egyik kedvenc játéka, a mesenyomdá is a mi üzeműinkből kerül majd az üzletek kirakatába. Megnéztem az egyetlen épületből álló üzemet, ahol olyan tagok dolgoznak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnának teljes értékű munkát végezni a nehezebb mezőgazdasági munkában, s ahelyett, hogy magukra hagyott, egyedüli embereknek éreznék magukat, nemzetközi és hazai üzleteket és félmillió forint tiszta jövedelmet szereznek évről évre a tez-nek. (ez. a.) Felveszünk azonnali belépéssel 11 Hl ÜZfi Jelentkezési r AGROKER VÁLLALAT, Eger. Maklári u. 154. 1869. szeptember 18., csatorteá* Béren kívüli forintok
