Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-12 / 185. szám
tj|áép!tik Egor Imi Tárosét Makacs ellenállás - 80 ezer forintos ajándék KBzépoAcsok. kőművesek et se- gédmujiKa-xj». 3 Uv-(Xío \3Z1.S-'.' bontanai, és «un* <**■ belvárosában varon és a fürdőszobát bontanak. kát h« Eger 1 ________________ l étéit, hangufcs«fc «> l'ik és ertefrMofe. w labbi országaiban. -* Sé telességünk, nogj » történelmi emlék*« «« őrizzük. De lehet-e a oetva- ros lakóit azzal büntetni, hogy sötét odúkban, fürdőszoba nélküli lakásokban éljenek, fával, szénnel tüzeljenek, pedig a kapun belül ott a gáz és a déli lakótelep után új városrész építéséhez kezdenek északon. A városi tanácsra, a tervezőkre és az építőkre az a feladat hárul, hogy Eger történelmi. építészeti értékeit megőrizzék, az enyészettől megóvják, de ezzel egyidejűleg korszerű lakásokat és a mai ■ igényeknek megfelelő üzleteket adjanak a lakosságnak. Tömbönként sorra Eger város tanácsa, az Országos Műemléki Felügyelőség és mások véleményének meghallgatása után a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat készítette el Eger belvárosának felújítási tervét es ugyanaz a vállalat végzi a munkát is. Először a Bajcsy-Zsilinszky, Széchenyi és a Marx Károly utcák közötti épületek korszerűsítését kezdték el, majd az Alkotmány, később a Sándor Imre, illetve a Maczkv Valér utcáig tömbönként haladnak sorra. Mit építenek a Bajcsy-Zsi- lir.szky utcai lebontott ház helyén, hová kerül az IBUSZ és mikor fejezik be az első tömb korszerűsítését? Űj épület kerül a régiek közé a tanárképző főiskola szomszédságában. Milyen le- ’ gyen ez, hogy ne rontsa az ódon város képét, de jól szolgálja az új igényeket? A kettős feladat megoldására terv- pályázatot írt ki a városi tanács, melyet országosan elismert tervezők közül Szedi- may er János, az Országos Műemléki Felügyelőség tervezője nyert. Érmek megfe- . lelően a Bajcsy-Zsilinszky utcai foghíj helyére illatszerboltot építenek és fölé. két emelet magasságban 14 lakást a épület alatt átjárás lesz - Széchenyi, . a Marx K.arofc utca, illetve a Dobó tér ttd* Ezzel a megoldással mentesíti* a szűk utcákat és • Az átjárók mellett, b«A » Mrwtíet; szépségűvé »».'äiiati#- isswatk árnyékában, «sí. kis parkokat '-«*»«Äberw<k. H«a) V OÍ a gyerekeknek Hamarosan gázzal fűtenek a belvárosi lakásokban, tehát nincs szükség a fáskamrákra, a régi bódékra és egyéb patkányfészkekre. Mi kerüljön a helyükre? Garázsok? Nem, erre a szűk belvárosban nines hely, benzingőz és korom helyett friss levegőre van szükség. Legutóbb olyan megállapodás született, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úti jelenlegi foghíj és a Széchenyi Étterem közé építendő földszintes épületben helyezik el az IBUSZ-t. Viszont a Heves megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala a Baj- csy-Zsilir.szky utcában marad. Nem találtak ennél jobb és ésszerűbb megoldást? Az IBUSZ-iroda helyett nem a gyerekeknek és a pihenni vágyó lakosságnak kellett volna helyet adni a belvárosi park növelésével? A városi tanács építési osztályának vezetője, a Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda igazgatója, és az építőipari vállalat főmérnöke azzal érvel, hogy az IBUSZ- irodát a belváros forgalmas ■ helyén kell elhelyezni, másrészt a Széchenyi étterem konyháját és raktárát az IBUSZ földszintes épületével takarják, a parktól és a padoktól el akarják választani. Véleményünk szerint ez gyenge érv. éppen ezért elfogadhatatlan álláspont. Szerintünk még nem késő, az IBUSZ-t a Klapka utcai új irodaházban, vagy az Egészségház utcai épület földszintjén jól el lehet helyezni és akkor a belvárosban több hely jut a gyerekeknek. Kölcsönös megértéssel, gyorsabban A Papírnagykereskedelmi Vállalat előtt rakodó teherautók akadályozzák a forgalmat, Észak-M agyarország üzleteit különben sem Eger belvárosából kell ellátni áruval. Sem a Papírnagykereskedelmi Vállalat, sem a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tűz- és robbanásveszélyes raktára nem akar költözködni. Ha a felújítások, az átalakítások miatt valamelyik üzlet terű lete egy négyzetméterrel is csökken, a vállalat fellebbez első és másodfokon. A meddő viták és a csavaros eszű jo gászkodások hátráltatják az építkezést. A Vadászkürt Étterem ötö dik tanulmánytervét végre elfogadták. De a vendéglátó- iparnak nincs pénze, ez késlelteti az első tömb felújításának befejezését — érvelt a tervező iroda igazgatója. Kérdésünkre a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója azt válaszolta, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács a szükséges hárommillió .forintos kölcsönt megadja, ha a tervezők 1969 végére elkészítik a kiviteli terveket, akkor az új Vadászkürt 1970-ben felépül. Huzavonái?, meg nem értés, felesleges viták drága időt rabolnak el a tervezőktől és az építőktől. A késedelem miatt a kereskedelmi vállalatok hasznukat, a lakók nyugalmukat féltik. Minél tovább húzódik az építkezés, annál ingerültebbek a lakók és a kivitelezők is. Ezért fordulhat elő, hogy egy-egy család egész lakását felújítják, gázt és fürdőszobát szerelnek, az államtól több mint 80 ezer forintos ajándékot kapnak a lakóik, de az építkezéssel járó sok bosszúság miatt mégis panaszkodnak. A sortatarozás után szép lett a Széchenyi utca, a belváros felújítása után eredeti szépségükben tűnnek elő a régi szép házak és korszerű lakást adnak mai gazdáiknak. Az első tömb építkezését 1971-ben be akarják fejezni, de már javában dolgoznak a Dobó téi- 1-es számú házon is, majd felújítják a Csemege épületét, újra lakások lesznek a MEZÖBER helyén. A korábbi években a városi tanács mindössze három-négymilliót, most évente tízmilliónál többet költ lakásfelújításokra. A hatóság,* a lakók és az építők kölcsönös megértésére, a megállapodások fegyelmezett betartására van szükség és akkor az odor; Eger gyorsan megújul. Dr. Fazekas László ...és maguk hogyan élnek? \ II. Család két gyerekkel Ha egy családban két gyerek van, azt mondják erre a szülők, hogy az éppen elég. Nem sok, de nem is kevés. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen néhány évvel ezelőtt nemcsak az egyke dívott, hanem a „semke” is. Hogyan élnek ezek a családok? Mire telik a keresetből? • • Illés Alajos a gyöngyösi MÁV Kitérögyártó Üzem dolgozója. A szakmája lakatos. Fűrészes volt sokáig, majd a szíve rendetlenkedni kezdett, érért levegős munkahelyre lett szüksége, így került a váltógyártó részhez előrajzolónak. A fizetése 1 800 forint. Tizennyolc évvel ezelőtt fogott hozzá szakmát tanulni Diósgyőrben. Akkor még a gyöngyösi kitérőgyár onnan verbuválta szakmunkásgárdájának jó részét. Felesége a Heves megyei Nyomda Vállalat gyöngyösi telepének munkása. 1300 forintot keres. Papírberakónő. Ezt csinálja tizennégy éve. Betanított munkás. A két gyerek közül Alajos tizenkét éves, Zsuzsanna pedig nyolc. A szülők úgy gondolkoznak, hogy szakmát tanultainak a gyerekekkel. — Legyen a kezükben kenyér, és keressenek minél előbb. Amíg családot nem alapítanak, addig úgyis otthon laknak majd, a fizetésüket is hazaadják. akkor már könnyebb lesz nekünk is egy kicsit. Nem úgy, mint most. Ezt az édesanya mondja. A hangjából sem elkeseredettség, sem panasz nem érződik ki. Tárgyilagos, nyugodt a hangja. Mint aki azt mondja, ez az élet rendje. • • A lakás az új városrész egyik modern épületében van. Két szoba, komfort. Lényegében egyetlen hálószoba-bútort helyeztek úgy el, hogy a lakás otthonos legyen. Megtoldottak egy re- kamiéval, amin a szülők alszanak, a két ágy pedig a kisebb szobában a gyerekek fekhelye. Van még itt egy szekrény, két éjjeliszekrény, de asztal már nem fért be. A másik szoba az ünnepi alkalmakra is szolgál: a re- kamié, az asztal a négy fotellal és a könyvesszekrény olyan keretet ad. amit bárki nek meg lehet mutatni. A falakon kép ugyan nincs, de a két háromkarú virágállvány örökzöld növényeket tart. A fotelekon kézimunkák. A régi toalettasztalt meg fosztották a díszétől, a tükör tői, és erre állítottak rá a Sztár tévét. Tavaly szeptemberben vették meg a készüléket. Még az előszobából említsük meg azt a saját barkácsoláséi előszobafalat, amit a férj állított össze. A beépített szekrénynek csak a helye van meg. Ezt most már nekik kellene elkészíttetniük. elspórolta a beruházó, de ahhoz, hogy a szekrény beépüljön, pénz kellene. Pénz...! Hiszen, ha mindenre telne. • • Sorba vesszük a kiadásokat. A két gy erekért a napköziben háromszáz forintot fizetnek. A tévé-részlet há- romszúzhúsz. A lakbér 11$, 18 a biztosítás, száz a tévé, 8 rádió és az újság egy hónapban, ótven a villany, könyvrészletük is van mindig, mert a könyvszekrényre is ezért volt szükség. A férj hobbyja a bélyeg, erre is elég sok pénz kell. A feleségnek nincs zsebpénze. — Mire kellene nekem? — néz megütközve. Eszembe jut a fodrász, a kozmetika, a presszó. Ügy látszik, náluk mindez ismeretlen fogalom. Négyszáz forintért megveszi minden hónap elején a zsírt, a cukrot, a fűszereket és a mosószert. A napi kosztpénz nincs kiszabva, de 20—30 forintnál több nem lehet. Ebben az összegben benne van a kenyér és a tej is. Ebédelni mindenki az üzemi konyhán szokott, kivéve az anyát. — Nálunk nincs üzemi konyha. Én nem ebédelek. Legfeljebb harapok valamit az üzemben, amit viszek magammal. Estére mindig meleg vacsorát csinálok. • • Hétköznap főzelék és tészta járja. A főzeléken tükörtojás, vagy kolbász. Jobbik esetben harminc deka hús pörköltnek megcsinálva, vagy mirelit csirkeaprólék. A vasárnapi koszt az más. Olyankor töltött káposzta, vagy töltött paprika, pörkölt vagy vadas az asztal dísze. Mostanában gyümölcsöt is visz haza. Két kiló kitart két napig. Az őszibarackot nagyon szeretik a gyerekek. És mit isznak? — Ha kapok, sört veszek. öt üveggel is egyszerre. Naponta megiszunk egy üveg sört. Budapest és Miskolc között jog felépülni az ország legkorszerűbb vasúti pályája. Az eddig használatos 48 kgifolyó- méteres síneket 54 kg -osra cserélik ki. s evvel egyidejűleg átépítik a pályatest „ágyazatai'’ is. A korszerű vasútvonal lehetővé teszi majd, hogy a vonatok 140 km-es utazósebességgel közlekedhessenek. Képünkön: A jelsö-zsolcai telephelyen korszerű módszerekkel előre összeszerelik a pályatest egyes elemeit. (MTI Foto: — Kovács Sándor felvétele.) Vállalati közérzet Idegcsillapítók nélkül közök és beruházási lehetőid özérzete csak maga- ^ sabbrendű élő szerve« aetnek lehet. De ki tagadhatná, hogy egy-egy gyár, s még inkább a több egységből álló nagyvállalat élő organizmus? Fellelhető benne a lázas nyugtalanság, a tettre- készség, a kishitűség, és az elbizakodottság, éppúgy, mint a szenvedélyesség, és az okos higgadtság, sőt, a naivitás, s a ravaszság is. Az, hogy létezik vállalati közérzet, korábban. az ún. direkt irányítási módszerek idején csak néhány szociológusnak, üzem- pszichológusnak okozott gondot. Nekik is csupán elméleti síkon. Napjainkban alapve-, tőén más a helyzet. A vállalati közérzet valóság az üzemvezetőknek éppúgy, mint az igazgatóknak, hatással van a kooperáló partnerekre, kisugárzik az irányító szervezetekre, befolyásolja a vállalat és a bank, a kereskedelmi cégek kapcsolatait. A megváltozott helyzet a gazdasági reform következménye, s egyik — nem lebecsülendő — eredménye. Milyen ma. napjainkban a vállalati közérzet? Attól függ, hol keressük kérdésünkre a választ. Nyugodt, kiegyengesúlyozott ott, ahol S kereskedelmi osztályon Irattartókat töltenek meg a rendelések, ahol a pénzügyi •sztály a bankszámlákon sok milliós nyereségtöbbletet tarthat nyilván, s nyugtalan, kapkodó ott. ahol már a következő hétre sincs rendelés attól & 'z&ßM nem fizettek s ezért maguk sem tudnak fizetni. Két azonos adottságú, s egyazon iparághoz tartozó vállalat közérzete is erősen eltérő lehet. Jogos tehát a második kérdés: mitől függ, minek a következménye a vállalati közérzet? A válasz már nehezebb', mint az első kérdésre. A vállalati közérzet ugyanis bonyolult, egymással többszörös kölcsönhatásban levő v tényezők következménye, a rendeletektől és utasításoktól egészen a vezetők •személyes tulajdonságáig. A vállalati közérzetre " hatással levő tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk: az egyik: a vállalati belső szervezetben jelentkező ellentmondások, feszültségek, s ezek ellentéte, a harmonikus működés eredményei. Sűrűn emlegetik napjainkban, hogy a reform további sikerének döntő láncszeme a vállalati belső mechanizmus tökéletesítése, s kétségtelen, a meglevő tökéletlenségek erőteljes hatást gyakorolnak a közérzetre. A vállalati stratégia hiánya, a formai szervezeti változások a gazdálkodás tartalmi módosításai helyett, a hatáskörök túlzott centralizmusa — kedvezőtlenül befolyásolják a közérzetet. Ugyancsak ilyen tényező a belső érdekeltség rendszer hiánya vagy gyengesége, a vállalati forgóeszségek elosztásának esetlegessége. a differenciálás mellőzése. A kiragadott példák egyben arra is utalnak: a vállalati szervezet e lázainak, feszültségeinek csillapítására a gyógyszereket s gyógymódokat is többnyire helyben lehet és kell megkeresni. A másik, s hatásában az előzőnél súlyosabb csoportba vállalaton kívüli tényezők halmazata. Nem véletlenül használtuk a .halmazat kifejezést. Napjainkban a vállalatok nagy többsége kétségtelenül még nem jutott túl a különféle szabályozók — s a velük összefüggő rendelkezések — megismerésén, s kezdeti fokú számításba vételén., At. egyik nagyvállalat igazgatója például őszintén megmondta: nem tudja még pontosan, miben döntenek önál; lóan, s miben nem, mert döntéseik annyiféle szállal kapcsolódnak különféle közgazda- sági előírásokhoz, s más szervezetekhez, hogy már-már magát az önálló döntést, mint fogalmat is kétségbe vonják. A vélemény nem alaptalan, de rögtön hozzá kell tenni: átmeneti állapotot tekint véglegesnek. Ma ugyanis a vállalati közérzetet sok olyasmi befolyásolja, ami átmeneti állami megszorítás — mondhatni: sajátos biztonsági fék és szelep —. s ami a későbbiekben eltűnik, feloldódik. Tagadhatatlan azonban. hogy napjainkban sok főfájást okoz, — s megint- csak kiragadott példákra van lehetőségünk — és nagy hatással van a vállalati közérzetre jónéhány intézkedés, így például a készletnövekedés finanszínozása a fejlesztési alap terhére a vállalatok egy részénél azzal járt, hogy föl kellett adniuk, vagy lényegesen redukálniuk bővítési programjaikat. Nem eléggé világosak — legalábbis a vállalatok számára — az exportelszámolások keretei, a hazai partnerek fizetési kötelezettségének időre történő megvalósításának lehetőségei — mert vannak ilyenek —, s a termelői árrendszeren belül is mutatkoznak olyan ellentmondások* amelyek idegességhez, nyugtalansághoz és aggodalmaskodó vállalati közérzethez vezetnek. I de sorolható az átlag* bőrszínt sokat kritizált megkötése, s az a — megítélésünk szerint — joggal sűrűn bírált helyzet, hogy a vállalati kiadások egy része (például az újítási díjak) nem egyszerűen a nyereséget, hanem annak adózás után visszamaradt részét terheli, s éppen ezért az eredménnyel arányban nem levő erőfeszítéseket követel. Fékként hat — ha már valamelyest enyhülő mértékben is — a vállalati munkában a tennelők és értékesítők közötti, elsősorban pénzügyi nehézségekre visz- szavezethető feszültség, a rendelésállomány nagymértékű hullámzása. mindaz, aminek egy része előre számításba vett zökkenő az új szabályozók „bejáratása” idejére, de aminek másik része kétségtelenül az érdekeltségi rendszer finomítását, további tökéletesítését követeli meg. A reform bevezetésének " első hónapjaiban sűrűn elhangzott: ezt csak idegcsiilapítókkal lehet elviselni. S valóban, kitapintható volt a fizikai értelemben is megnyilatkozó idegesség a vállalati szervezet majd’ minden pontján. Ma mélyebbre, e szervezet idegpályáira, idegkudarcaira húzódott a bizonytalanságot, s felelősségtudatot egyaránt jelző rezgés. A “vállalatok kezdenek tiszta képet alkotni önállóságuk korlátáiról, tevékenységük távlatairól. E képpel egy időben tárják fel a belső és külső akadályokat, melyek ma ugyan még ideges feszültséggel telítik a vállalati közérzetet, de amelyek legyűrése — vállalati, s felsőbb szintű erőkkel, elhatározásokkal — rohamosan csökkenti majd az idegcsil- lapitó-fogyasztást. Egyben gyors ütemben teszi érzékennyé. mégis kiegyensúlyozottá és cselekvésre alkal- rnassá a vállalati szervezetet, s ezzel a közérzetet. (M. O.) •— Mikor vett magának utoljára ruhát? — A múlt hónapban. Hogy előtte mikor, arra már nem emlékszem. Nem muszáj azt minden évben venni. A férjem két hónappal ezelőtt kapott egy gyűrtelenített nadrágot, egy inget és egy szandált. Évente nem jut mindenkinek egy-egy ruha A gyerekeknek, persze, több kell. a piac egyre drágát* lesz. Ott van a paprika, a zöldségféle. De a ruha is. A kisfiúnak még olcsóbban meg tudom venni, mint a kislánynak, ha egyáltalán kapok olyat az üzletben, amire szükség volna. Nem mondom, ha legalább ezer forinttal több lenne a jövedelmünk, akkor egy szót sem szólnék. Igaz, nemcsak mi élünk így. Amennyi' ismerősöm van, azok mind úgy élnék, mint mi. Nem vagyok elégedetlen, de szeretnék jobban élni, könyebben, kevesebb gonddal. — Ha most kapna úgy tízezer forintot, mire költené? > — Tízezer? ... Ha több lenne, akkor elcserélném a lakásom, hogy ne kelljen a férjemnek a rossz szívével a harmadik emeletet járnia. • • Ennyi az életük. Munkások. G. Molnár Ferenc 1969. augusztus 12., kedd
