Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPjA XX. évfolyam, 180. szám ARA 80 FILLÉR 1960. augusztus 6., szerda Sikerek és gondok Apcon {3. oldalon) A „szentek*' vize»,. (4. oldalon) „Mit tud** az úi Trabant ? (5. oldalon) így látták tudósítóink (6. oldalon) A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Magyarország tagja lett a Genfi Leszerelési Bizottságnak Kormánynyilatkozat tagságunkkal kapcsolatban A Magyar Népköztársasá­got a Genfi Leszerelési Bi­zottság két társelnöke, a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a bizottsággal egyetértésben — meghívta, hogy a bizottság munkájában tagként vegyen részt. A Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást elfo­gadta. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa a bizottságba a Magyar Népköztársaság kép­viselőjéül dr. Kőmíves Imre rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet kinevezte. A küldöttség tagjait a kül­ügyminiszter jelöli ki. A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kor­mánya megállapítja, hogy a -------------------------------------\ M ai jegyzetünk A csomagolás Természetesen mindenki örömmel fogadta a hírt, hogy miniszteri rendelet te­szi kötelezővé a kenyér cso­magolását. Azt a csomago­lást, melynek során az él­adó az egész kenyeret be­csomagolja, mielőtt átadja a vevőnek, s a csomagoló­papírért nem kell fizetni. Természetesén mindenki azt mondta, hogy „na vég­re!”... Voltak olyanok is, akik. hozzátették: „Vajon miért szükséges ehhez miniszteri rendelet?” Hát nem termé­szetes, hogy az eladó becso­magolja az árut? (Van, ahol még madzaggal is körül kö­tözik...) Ügy gondolja az ember, hogy ma már nem lenne szabad ebből kérdést csinálni, ma, a huszadik század második felében, az űrhajózás, a higiénia és a rákkutatás századában... Annak idején „nem volt kötelező" a kenyérhez azt a tenyérnyi selyempapírt sem mellékelni, de még több más apróbb figyelmességet sem ír elő paragrafus, mely a mai kor kereskedelmének természetes velejárója — melyei vagy találkozunk, vagy nem... Jól néznénk ki, ha valamilyen központi ren­deletre lenne szükség ahhoz, hogy ha az ember hazavi­szi például az egri Hadnagy utcai Szuperéiből a palac­kos tejet, az üvegben ne olyan aludttejet találjon, mely szinte már horkol. Vagy ahhoz, hogy a vendég­lők némelyikében lehetőleg tiszta abroszt kapjak, és így tovább... Az ember tele van termé­szetes, szerény igényekkel, s persze, hogy jólesik min­denkinek, ha mindezt meg is kapja. Nem hisszük, hogy költséges, de ha az is lenne — megéri a piacnak! Tehát nemsokára már csomagolva kapjuk a ke­nyeret; nem süti a tenye­rünket, ha frisset veszünk, nem keni össze ruhánkat, ha hónunk alá csapjuk, nem szállja a por szeles időben, nem csapja össze a teherautó sárral nedves idő­ben. Eddig mindez számta­lanszor előfordulhatott, tud­ta ezt, tapasztalta ezt min­denki, csak — eddig nem <utott eszébe senkinek, hogy becsomagolják... Minisztériumi fóru " lett hozzá... (kátai) Genfi Leszerelési Bizottság megalakulásától fogva rend­kívül nagy felelősséget hor­doz. Napirendjén az emberi­ség jövőjét közvetlenül érin­tő kérdések szerepelnek. A bizottságot az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlésé­nek egyetértésével a két nuk­leáris nagyhatalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok hozta létre 1961-ben. A Szovjetunió javaslatai alap­ján az ENSZ közgyűlése az általános és teljes leszerelés­re, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a háborús veszély elhárítására irányuló kezdeményezések sorát utal­ta a bizottság elé. A leszere­lési bizottság zártkörű tár­gyalásaival és a nyilvánosság számára tett megnyilatkozá­saival egyrészt megoldásra érleli a fegyverkezés korláto­zásával és a leszereléssel kap­csolatos igen bonyolult kér­déseket, másrészt segít élesz­teni a nemzetközi közvéle­mény éberségét a fegyverke­zési hajsza veszélyeivel szem­ben. Mindezek mellett előse­gíti, hogy a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok meg­állapodásra jusson a leszere­lést előmozdító intézkedések megtételében. . A Magyar Népköztársaság most annak következtében kapcsolódik be a leszerelési bizottság munkájába, hogy a két társelnök — a bizottság tagjaival és az ENSZ tagálla­mok széles közvéleményével egyetértésben — tekintettel — a független államok szá­mának az elmúlt évek során bekövetkezett nagyarányú megnövekedésére, megállapo­dott a bizottság jelentős ki­bővítésében, az államcsopor­tok és földrajzi tájegységek arányos képviseletében. A Magyar Népköztársaság kormánya, a nemzetközi bé­ke és biztonság erősítésére irányuló törekvéseinek meg­felelően, készségesen részt vesz minden olyan kezdemé­nyezésben, amely a nemzet­közi feszültségek csökkenté­sét, a háborús veszély elhá­rítását, az általános és teljes leszerelés előmozdítását szol­gálja. Az elsők között írta alá és ratifikálta a moszkvai részleges atomcsend-egyez- ményt, az atomsorompó-szer- ződést és más, a leszerelést elősegítő megállapodásokat, A leszerelési bizottság ed­digi tevékenysége iránti meg­becsülése kifejezésével egy- időben a Magyar Népköztár­saság kormánya várakozással tekint a bizottság további munkája elé, melynek során a Magyar Népköztársaság a többi tagállammal szorosan együttműködve kíván hozzá­járulni az emberiség békéjé­nek és biztonságának erősíté­séhez. (MTI) Napirenden: A gyermek- és ifjúságvédelem A tanácsi munka továbbfejlesztése Ülést tartott a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának keddi ülésén megvitatták Szalay István vb-elnökhelyet- tes előterjesztése alapján a megyében folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka ta­pasztalatait, további felada­tait. Ezt a témát a megyei ta­nács ülésén is napirendre tű­zik augusztus 22-én. Ugyanezen az ülésen került napirendre dr. Pápay Gyula vb-titkár tájékoztató jelenté­se a tanácsok és bizottságaik tevékenységének továbbfej­lesztéséről, illetve egyszerűsí­tésének kérdéseiről. Elutazóit a Szovjetunió Legfeliőbb Taiincssiuak küldöttsége A magyar országgyűlés küldöttéért -neghú'lák a Szovjetunióba Kedden elutazott Buda­pestről a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldött­sége, amely a magyar or­szággyűlés meghívására hi­vatalos, baráti látogatáson egy hetet töltött hazánkban. Búcsúztatásukra a Feri­hegyi-repülőtéren' megjelent Kállai Gyula, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke, Voss Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Pap János, az Országos Hon­védelmi Állandó Bizottság elnöke, valamint F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott volt az országgyűlés több tisztségviselője, számos képviselő, valamint a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet csapatok pa­rancsnokságának magas ran­gú képviselői is. MOSZKVA: Kedden hazaérkezett Moszk­vába a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsé­ge, amely Pjotr Maserovnak, Képünkön: Búcsú a Ferihegyi repülőtéren. (MTI Foto: — Vigovszká Ferenc felvétele.) A. Koszigin, a Szovjetunió Miniszter" tanácsának elnöke Magyarországon Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének meghívásá­ra magyarországi üdülésre kedden Budapestre érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. A vendéget a Ferihegyi­repülőtéren Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai fogadták. Az érkezésnél jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. (MTI) a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége tagjának, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttag­jának, a Belorusz KP KB el­ső titkárának vezetésével jú­lius 28-a és- augusztus’ 5-e között hivatalos, baráti láto­gatást tett hazánkban. (TASZSZ) ★ A tegnapi nap folyamán a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa küldöttségének ma­gyarországi látogatásáról közleményt adtak ki. A köz­leményben többek között' be­jelentik, hogy a szovjet kül­döttség a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa nevében meghívta a magyar ország- gyűlés küldöttségét, hogy 1970-bcn tegyen hivatalos, baráti látogatást a Szovjet­unióban. A meghívást kö­szöntettél elfogadták. A láto­gatás pontos időpontját ké­sőbb határozzák meg. (MTI) Ma kezdi meg munkáját a Román kommunista Párt tizedik kongresszusa BUKAREST: Ma reggel kezdi meg mun­káját Bukarestben a Román Kommunista Párt tizedik kongresszusa. Fürdőmedence víz nélkül... A nagy nyári melegben nemcsak az egriek, de az Egerbe látogató turisták is szívesen keresik fel a kelle­mes vizű strandot. Kellemes hűsülést adó vi­zet azonban nem minden medencében találnak, s nem működik a közkedvelt vízsugár „dögönyöző” sem. A legutóbb elkészült, s képünkön is látható beton- medencében víz nélkül na­pozni szinte már büntetés­számba megy. Ugyanis eb­ben a medencében vizet ritkán találnak a strandlá­togatók. A fiatalok kihasz­nálják ugyan alkalmi fut- balmeccsek céljaira, de úgy gondoljuk, az egyébként nagyszerű medencét nem erre a célra építették... (Kiss Béla íafvutele ) A kongresszus összehívásá­ról az RKP KB május 21-én megtartott plenáris ülése ho­zott határozatot. A megnyi­tás napját eredetileg augusz­tus 4-re tűzték ki, azonban a július 21—i kb-ülésén — nyil­vánvaló összefüggésben Nixon amerikai elnök augusztus 3- án befejeződött látogatásával — ezt két nappal elhalasztot­ták. A kongresszus tervezett na­pirendje a következő: 1. A központi bizottság je­lentése az RKP-nak, a kilen­cedik és tizedik kongresszus közötti időszakban kifejtett tevékenységről és a párt to­vábbi feladatairól. Előadó: Nicolae Ceausescu, főtitkár. 2. Az RKP tizedik kong­resszusának irányelvei az 1976—80 közötti nemzetgaz­daság-fejlesztés irányvonalai­ról. Előadó: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB végre­hajtó bizottságának és állan­dó elnökségének tagja. 3. A központi revíziós bi­zottság jelentése. 4. Az RKP szervezeti sza­bályzatának javasolt módo­sításai. 5. Az RKP Központi Bi­zottságának és központi re­víziós bizottságának megvá­lasztása. A kongresszus előreláthat tólag egy hétig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents