Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 200. szám

Szúnyog

a pincében

Ä szúnyog éppen elég bosz- szúságot okoz a vízparti nyaralóknak, újabban azonban egyre gyakrabban jelenik meg a pincékben is, ezúttal ß gombatermesztők nagy ria* dalmára.' Ez a rovar az úgynevezett gombaszúnyog, amely nagy pusztítást okozhat, elsősorban azért, mert lárvái okozzák az ismert gomb;, betegséget, a „kukaeo- sodát”. A gombaszúnyogok — amennyiben időben nem védekeznek ellenük — bizony sokital nagyobb kárt okozhatnak, mint vízparti „kollégáik”, legtöbbször ártalmatlan csípésükkel.

A gombaszúnyog ellen most új készítményt hoztak forgalomba, ami, azt jelenti, hogy ezúttal a vegyészek siettek a termesztők. megsegítésére. Terméküket Nogas 50— EC-nek nevezték el. Ezt a vegyianyagot aerosolos • formában porlasztják el a gombapince levegőjében, miközben gondosan ügyelnek arra, hogy a készítmény valamiképpen érintkezésbe ne kerüljön a gombákkal. A Nogos készítményt a falakra fecskendezik fel, ahol a termék gyorsan elpárolog és gőzei fejtik ki a kívánt írtóhatást.

Á hfogos-sal dolgozó szakemberek szerint a szer elsősorban azért előnyös, mert a többi hasonló célt szolgáló készítménnyel elleniében igen rövid a várakozási ideje. Amíg a korábban forgalomban levő termékek csak' néhány nap múlva vesztették el mérgező hatásukat, addig, a Nogos egy napon belül átalakul és a termelők máris- megkezdhetik a gomba szedését. _ 1

Ismeri a Szandi

. Magyar film

— Ismeri a szandi mandif?

Az egy világszám.'Ez a kér- , dés és rá a tipikus pesti jassz- felelet kétszer' hangzik el ebben a filmben. Nyilván nem véletlenül. Ez a félvilági hangnem, és azok a nagyon alaposan megfigyelt jellemek árulkodnak komoly írói szán- * dákokról és filmalkotást igényekről, amelyek ezt a vígjátékot létrehozták.

Ez a könnyed hangvételű életképsorozat vendégül látja a nézőt egyik pesti nagyüzemünkben, ahol a dolgozók mennek, mendegélnek. A létszám és a beosztás, a munka és az eredmény valahogy itt is aránylanak egymáshoz, de ami az idegennek feltűnik, az sokszor nagyon is esetleges és nevetséges. A kislány is, aki többedmagával nyári üzemi gyakorlatra kerül ide, a főportás, a portásnő viselkedését találja murisnak, mert ők a maguk posztján — másokhoz hasonlóan — hatalmasságoknak és csuda okosaiknak játsszák mefe magukat. Csupán időbeli sorrend kérdése, hogy a. küszöbön beliül fortyogó élet, a szerkezet a maga teljes mechanizmusában feltáruljon a kíváncsi előtt.

Böszörményi Géza —a for-, gatókönyv írója — jó nézőszöget választott, amikor ' a tapasztalatlan kis Juli szemével és agyával közelíti meg ezt az önmagában zárt világot, ezt az üzemet, ahol’ a

Gyöngyösi szüret, 1969

Megszoktuk már, hogy a gyöngyösi szüret címmel jelölt események, egyre bővülő rendezvények mindig hoznak valami újat. Az idén sem marad el a várakozástól ez a program.

Tartsunk sorrendet a szeptember 14-én kezdődő és 21- én záruló rendezvényekben.

A szüreti napok idején ünnepi filmhét és kereskedelmi hét kelthet érdeklődést. Szeptember 19-én a Városi Művelődési Központban rendezik meg a szőlészeti és borászati tudományos tanácskozást. Egy nappal később, szeptember 20-án az I. györigyösi néptáncfesztivál szintén újdonság lesz. A zsűri ítéli oda az Aranyszőlő- vándordíjat a legjobbnak bizonyult együttesnek. A gálaesten a néptáncosok a közönség előtt szerepelnek majd, szeptember 21-én.

A kiállítások is sokféle anyagot vonultatnak fel.

A mezőgazdasági termékek az Aranyszőlő-vándordíj elnyeréséért vetélkednék.

Gazdag sportműsor kínál sok izgalmat és jó szórakozást.

Szeptember 21-én az Autóklub Gyöngyösi Szövetsége rendezésében. KRESZ ügyességi verseny kezdődik a különböző kategóriába tartozó gépkocsik vezetői között. - A Mátra Kupa ökölvívó-bajnokság színhelye a Zalka SE sportcsarnoka szeptember 19-én. A vásártéren a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság sportköre lovasversenyeket és lovasbemytatókat tart szeptember 20-án, délután. A Szüreti Kupa elnyerése a célja a tájékozódó és terepfuto versenynek, amelynek jnínhelye Mátrafüred, kezdete szeptember 21. és de. 10 órakor várható a célba- érés. A Mátrai Erdőgazdaság erdészeti ügyességi versenyt hirdetett az erdő- munkások részére, akik Mát- rafüreden, szeptember 20-án mérik össze tudásukat.

A vadászati kiállítást szeptember 14-én nyitják meg a Mátra Múzeumban.

A Heves megyei képzőművészek munkáit a Vak Boty- Iván Gimnázium díszterme

ben nézhetik meg a tárlatlátogatók. A kiállítás megnyitása szeptember 18-án lesz. x A szüreti felvonulás szeptember 21-én, délután fél háromkor kezdődik, amelyen i'észt vesznek a járás különböző termelőszövetkezetei is, hiszen az Aranyszőlő-vándordíj elnyerése nagy megtiszteltetés. A díjat a legjobbaknak a zsűri ítéli oda.

létszám és a munka megett sokfajta nyüzsgés és dráma deríthető fel, vizsgálható ki.

Legelsőként itt van a vörös hajú nő. Annyi helyen megfordult már, rnint munkavállaló, hogy azok felsorolása két féldeci között kitölt egy' egész jelenetet, amely a film legsűrűbb pillanatait is hozza. Mindent megtesznek érte és ellene, mert ő rendhagyó. Részeges anyja követi, mint az árnyék, mert. pénzt akar kicsikarni tőle és bódult állapotában is- egy kis szeretetek És miért pontosan a vörös hajú lánytól kell ennek az anyának a szeretet? Nem elég neki a vánnyadt részeges férje, vagy a két huligán- alkatú, nagytestű fia, vagy az Olajosnak becézett és plég társadalmon belül maradó sofőrfia? Ű is akar szeretetet adni és azt talán még a vörös hajú nő kisfia fogadná el tőle. Ha elfogadná. Mondhatná valaki, micsoda munkáscsalád? így ig lehet, ilyen morális szétesetlségben élni és összetartozni ?

A forgatókönyv írója nem akar vitatkozni senkivel, nem harsogva marasztal el és büntet meg apró hősüket. Tulajdonképpen senkit sem, büntet meg, csak elénk állítja őket. A nézőre bízza, hogy tragikumukon nevet-e vagy elgondolkozik. S a néző mindkettőt teszi, mert a film is ilyen, a .film írójának szándéka szerint.

A rendező Gyarmathy Lívia hűségeséül követi az írói elképzeléseket. Mindenkit a legőszintébb helyzetében, lehetőleg sallangok és bevezetés nélkül, in médiás rés állítva ábrázol. Ezeknek az em-, bereknek az üzem csak vállalt feladat, teljesítik a kötelességüket, mert valamiből élni kell. egyéniségük otthon és máshol, a munkaidő után szabadul fel igazán a teher alól. Az üzemen kívül szob- rászkodnak, fecsegnek a bőrlabdáról évtizedekre visszamenő eseményeket taglalva, és modelleznek a közeli kis tavon vitorlás hajókkal. Itt a főmérnök éppúgy gyermekké vagy gyermeteggé vedlik,

mint a pityókás szakik a sorban, akik ide is elhozzák szenvedélyüket. Az élvezetre ingerlő szandi mandit keresik, amit Olajos a maga teljes öntudatával és kültelki eleganciájával mutat be — a cél érdekében a kislibányi- ra fiatal Julinak.

, Az író-rendező párt mégsem koronázza meg teljes siker munkájában, mert ezek az önmagukban kitűnő jelenetek nem állnak össze mu- radéktalanul élményadó egységgé. A felvételek kitűnő színészi teljesítményeket rögzítenek, s mégis az az érzésünk, hogy ez az alig 80 perces film, hosszabb a kelleténél.- Az igazmondó szándék az íróban és az új színek, forma keresése .a rendezőben, dicséretes. De úgy érezzük, néhány aranyszabályról az újnak és az érdekesnek akarása közben megfeledkeztek. Ha ugyanis a film azt vállalja, hogy a fiatal Juli vallatja meg a gyári kollektívát, a néző az ő élményét lássa, akkor az ő mindenütt jelenvalósága egy sor jelenetet nem enged elfogadhatóvá. Hogyan nőhet a vörös hajú nő ég családja olyan jelentőségre dramaturgiáilag, mindet} Juli-féle látás nélkül, dinikor a másik vonalon ő is nyakig benne van az eseményekben. Ezeket az eseményekben adódó párhuzamosságokat a néző nem egészen érti, azaz nem mindig fogja fel, miért- akikor-, és miért úgy kell következnie egy-egy részletnek. Okok és indokok hiányzanak néliS, amelyek sűrűbbé tennék a játékot és igazabbá is.

Az alakítások között kétségkívül Soós Edité áll az első helyen, de Dayka Maróit, Kiss Manyi, Kállai Ferenc; és Sztankay István apró remekléseit sem lehet elfelejtenünk. A film zeneszerzője Tamássy Zdenkó jó beat-et szerzett a törekvéseiben nemes vígjátékhoz.

Farkas András

’ Jelenet a ma este 20.20 órakor bemutatásra kerülő Vili. Olivér című tévé-filmből. Szerb Antal regényét Palásthy György, Rényi Tamás írta tévévé, A film szereplői Darvas Iván, Bárdy György, Major Tamás, Garas Dezső, Moór Mariann, Márkus László. Felvételünkön Darvas Iván és Bárdy György.

Vief-rock

(Kedd, 20.40)

Beat-musical,' az Irodalmi Színpad előadása, felvételről. Az amerikai Megan Pelry írta ezt a vegyes műfajú színpadi művet: tánc, balett, zene,

, pantomim és próza váltakozik benne. Az amerikai Szerző a formai elemek széles skálájával is igyekszik megeleveníteni az amerikai zsoldoshadsereg szennyes vietnami háborúját. A háború poklát idéző . mű már számos európai Ország színpadán aratott sikert; a fordítás munkáját Ungvári Tamás végezte, a dalszövegeket Tar- dos JPéter- írta, a koreográfia Ligeti Mária és Szirmai Béla alkotása.

írók, könyvek, kritikusok

(Szerda, 18.40)

Az idei József Attila-díja- sokat bemutató sorozat most adásra kerülő részében Bessenyei György. beszélget Csurka István íróval.

Tévé-bérlet hangverseny- kalauza

(ssss////ssssssysssssss/sssssy/s//sssssssss/s/s/s/ssssss//sss//s/////s//sssss//sssss/ss///ssss//ssss/ssys/s/ss/sssssss/s(rsssssssss/s///s/ssssssssssss.

(Csütörtök, 19.20)

A műsoron J. S. Bach Air és Bartók Béla Concerto című művei hangzanak fel a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának előadásában, ,

rssysyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyysyyysyyyyyyyyyyyyyyysy"y"'yy's'x'ssss""'

•MOLNÁR KÁROLY3’

%

m&***$&* MEgussáus 30., szombat

A touloni győző

„Az embernek nincsenek barátai.'csak a szerencséjének.”

(Napóleon)

Gyerekkorában Napóleon még korzikainak érezte magát, most azonban már inkább francia tisztnek. Sebtében az egész Bonaparte család összecsomagol és 1793. június tizenegyedikén, örökre elhajózik a forrongó szigetről.

Napóleon jelentkezik ezredénél, Nizzában. Fizetése nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi rokonát eltartsa. Nehezen él anyja és hét testvére. Rossz hangulatban, vágyódva gondolnak vissza a hajdani korzikai napokra.

Nem sokkal később váratlan fordulat történt. Toulon- ban királypárti erők szervezkedtek. és szembeszálltak a párizsi forradalmi kormány képviselőivel. A kikötőváros körül heves harco^ alakultak ki és ebbe beleavatkozott az angol flotta néhány egysége és spanyol, szardíniái és nápolyi érők is. A külföldi csapatok az ellenforradalmi csapatokat támogatták.

Napóleon Toulon falainál mutatta meg először rendkívüli képességeit. Részletes tervet dolgoz ki arról, milyen hadműveletekkel kell elfoglalni a kikötővárost a király- pártikktól. Elképzelését először elutasítják. A küzdelem megkezdődik, Toulon ellenáll a köztársaságiak rohamának, az ostromlók tehetetlenek. Vezéreik azonban nem fogadják el egy fiatal, ismeretlen tüzértiszt tanácsait. A veszteségek egyre nagyobbak, ekkor végre főszerepet kap Napóleon. Kinevezik alezredesnek és megengedik neki, .hogy tetszése szerint vezethesse a.forradalmi erőket. Az ostrom alatt többször kockáztatja az életét, három ló dől ki alóla.

Napóleon mérnöki pontossággal elhelyezett ágyúinak köszönhette győzelmét Tou- lonnál. Katonái heves tűz után rohammal elfoglalták a királypártiak ' kezében levő erődítmény legfontosabb

pontjait. Kritikus helyzetbe került az angol flotta, ezért gyorsan kifutott a nyílt tengerre. összeomlott az ellen- forradalmi lázadás, a várost elfoglalták a köztársasági csapatok.

Napóleon első nagy katonai sikere nemcsak Dél-Fran- ciaországban keltett feltűnést, hanem Párizsban is. Dutille tábornok ezt a levelet küldte a küzdelem színhelyéről a hadügyminisztériumba:

„Kevés a szó annak leírásához, hogy milyen szolgálatokat tett nekünk Bonaparte. Nem tudom, mit becsüljek többre ebben a nagyszerű tüzértisztben: a tudását, az

eszét, vagy a bátorságát?”

Dutille azt javasolta a mi-*1 niszternek, hogy , Bonaparte katonai felkészültsége és képessége alatpján még nagyobb feladatot Bízzanak rá. 1794. január 14-én a „touloni győzőt” kinevezik tábornoknak.

Ekkor csak huszonnégy esztendős volt.

Bonaparte nem sokkal később újabb megbízatást kap. Utasítják, hogy szervezze meg a legdélibb francia városok és az egész partvidék védelmét. 1794 márciusában Nizzába érkezik, ahol nagy lendülettel, de alaposan és körültekintően dolgozza ki új terveit. Azonban váratlan esemény történik. Marseille vezetői vádat emelnek ellene, azt állítják, hogy a fiatal tábornok nem őszinte híve a köztársaságnak, hanem ösz- szeesküvést sző a királyság visszaállításáért.

1794 augusztus tizenhatodikén két fegyveres ember tartóztatja le. Nem ellenkezik, a Földközi-tenger partján levő Antibes erődjébe vi- > szik, ahol tizenhárom napig

fogolyként őrzik.

A vizsgálat őt igazolja; Újra szabad lesz. Visszatér Párizsba. Ott újabb kellemetlen meglepetés éri, Aubry hadügyminiszter közli vele, hogy a tüzérségtől áthelyezik a gyalogsághoz.

— Sokan vannak — mond-' ja Bonaparte —, akik egy brigádot jobban tudnak vezényelni, mint én, de kevesen tudnak nálam jobban tüzérséget kommandírozni.

— Gyerekes dolog ez, ahogyan a tüzérséghez ragaszkodik — válaszolta Aubry.

— Hamar öregszik az ember a csatatéren — szólt indulatosan Bonaparte — és én éppen onnan jövök.

Aubry azonban nem az egyetlen miniszter a világ- történelemben, akit a józan érvek nem befolyásolnak. A tábornok Párizsban marad, csak éppen beosztás nélkül. Újra nehéz, reménytelen napok következnek. Pénze elfogy, kénytelen-kelletlen eladja lovát. Bonaparte elveszti a rangját és mint „enge- . detlent” törlik a tisztek listájáról’.

Ezalatt Párizsban a királypártiak ismét sötét összeesküvéseket szőttek , és úgy érezték, itt az idő a hatalom visszaszerzésére. 1795 szeptemberében fegyvert fogtak és a francia főváros jelentős része fokozatosan a kezükbe is került. A konventnek mindössze 8500 katonája volt, ezzel kellett védelmeznie a forradalom vívmányait, a lázadók 40 000 emberével szemben. Az erőviszonyok tehát a reakciósoknak kedveztek. Szerencsére Barras, a kon- vent öttagú bizottságénak legenergikusabb embere, tudta, hogy sürgősen meg kell állítani a királypártiak előnyomulását, ehhez pedig mindenekelőtt égy vakmerő parancsnokra van szükség. Azonnal intézkedett:

— Keressék meg nekem azt a tisztet, aki olyan ragyogóan harcolt Toulonnál.

Egy óra múlva Bonaparte

már ott állt előtte;

— "Vállalja, hogy végez a lázadókkal? — kérdezte Barras.

— Néhány perc gondolkodási időt kérek — válaszolt Bonaparte, azután le és föl sétált a szobában, majd ezt mondta:

— Vállalom, ha szabad ke4 zet kapok.

— Megkapja.

— Helyes. Addig nem teszem vissza a kardot a hüvelyébe, amíg nem Végzek az ellenséggel — jelentette ki a forradalmi erők új parancsnoka.

Bonaparte úgy gondolta, hogy csak erős tüzérséggel egyenlítheti ki a királypárti- ak számbeli fölényét. Ezért azonnal intézkedett: 300 lovas induljon el a Párizstól másfél kilométerré felsorakoztatott 40 ágyúért, amelyet az ellenfélnek csak 25 embere őrzött. Elgondolása, kitűnően bevált.' Katonái megszerezték az ágyúkat és ahogy csak a lovaik bírták, bevontatták ezeket a fővárosba. Bonaparte személyesen állította fel az ütegeket a legkritikusabb pontokra.

Délután négykor eldördült az első lövés. A királypártiak bátran támadnak, mindaddig, amíg a forradalmi erők parancsnoka engedte őket. Bonaparte várt. Hidegvérűen, és számitóan. Ez volt az egyik legnagyobb erénye. S az, hogy ragyogóan ismerte a ballisztika törvényeit. Pontosan kiszámította, milyen közel engedheti az ellenfél katonáit ahhoz hoav ágyéi a legnagyobb pusztítást végezzék köztük.. A támadókat két oldalról, egyszerre érték a lövedékek. Akik élve maradtak, rémülten menekültek, egy szűk utcába futottak, ahol ismét szembetalálták magukat Bonaparte agyúival, amelyeket megint csak a kellő helyre állíttatott. Százával feküdtek a kövezeten adhatott és sebesült királypárti katonák.

(Foíyfá’ffífkV ’