Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 199. szám
„Úgy fogadtak bennünket mint a legjobb barátokat" (Folytatás az 1. oldalról.) — A fogadtatás a testvérnek, az őszinte barátnak, a harcostársnak járó, közvetlen és nagyon szívélyes volt. Beszélt a megye küldöttségének tapasztalatairól, azokról az élményekről, amelyekben részük volt, s amelyek igen sokat jelentettek a két nép barátságának elmélyítésében. — Számunkra — mondotta Oláh elvtárs — egyetlen percig sem az képezte a fő gondot, hogyan nyerhetjük meg csuvas elvtársaink szeretetét és tiszteletét a magyar nép iránt, hiszen azt már számtalan formában és szüntelenül tapasztalhattuk. Felolvasott egy levelet, amelyet egy csuvas tanár írt a küldöttségnek, amikor kint tartózkodtak. Ez a tanár 1945—47 között Egerben tartózkodott. Szíves, szép Szávákkal emlékezett meg az egriekről. < Idézett egy másik levélből is, amelyet az egyik csuvas faluban élő tanító írt. Az ő iskolájában a gyerekek megszervezték az internacionalista barátság klubját, s szeretnének a, magyar fiatalokkal és magyar kollégákkal is megismerkedni. Ezután Oláh elvtárs bemutatta a nagygyűlés részvevőinek a Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaságot, ismertette földrajzi adottságait, népét, mely a magyar néppel is rokonságban áll. Tájékoztatta a részvevőket az ipar és mezőgazdaság eredményeiről, a kulturális és a tudományos sikerekről. A delegáció Heves megyei látogatásáról szólva kifejezte azt a reményét, hogy ez a látogatás még jobban elmélyíti a tiszteletet és a szeretet érzését a két nép között. Elmondotta vendégeinknek, hogy népünk most készül felszabadulásunk 25. évfordulójának méltó megünneplésére. ' Ilyen számba vesszük mindazt az eredményt, amit e negyed század során elértünk, s megemlékezünk azokról is. akiknek köszönhetjük, hogy elindulhattunk a szocializmus építésének útján. Ezt elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük, melynek hadseregében ott harcoltak a Csuvasföld fiai is. Oláh György a gyűlésen, megyénk dolgozóinak nevében meghívta a Csuvas ASZSZK delegációját felszabadulásunk 25. évfordulójának megyei ünnepségeire. Hatalmas taps hangzott föl, amikor a megyei pártbizottság első titkára átnyújtotta a megye kommunistáinak ajándékát, egy zászlót, amelyen a felirat a két nép barátságát jelzi. Ünnepi beszédét a két nép barátságának éltetésével fejezte be. A nagygyűlésen a Csuvas ASZSZK és Heves megye M. V. Zajcev elvtárs a csuvas nép üdvözletét tolmácsolta. egyre szélesedő kapcsolatát méltatták a felszólalók is: Király József né, az Egri Dohánygyár kiváló dolgozója, Szűcs László, az Egri Tanárképző Főiskola igazgatója és Palcsó Pál, az Egrj Fi- nomszerelvénygyár fiatal munkása. Felszólalt M. V. Zajcev élv- társ is, a Csuvas ÄSZSZK minisztertanácsánál?: elnöke. Nagy rokonszenwel fogadott beszédében elmondotta: örülnek annak, hogy nem sokkal a Heves megyei delegációnak a látogatása után, már újra lehetőség nyílt a találkozásra. — Amikor megszorítottuk barátaink kezét, éreztük szívük melegét — mondotta Zajcev elvtárs. — Államaink, népeink, pártjaink között régi és baráti a kapcsolat, melyet a marxizmus—leninizmus hat át, s barátságunk ennek az eszmének jegyében erősödik és fejlődik e9Vre- o delegációcsere is alapja kapcsolataink elmélyítésének. Elmondotta, hogy a csuvas nép nagy tiszteletet és megbecsülést érez a magyar nép iránt. Méltatta azt a komoly és felelősségteljes szerepet, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt fejtett ki a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának előkészítésében. Meleg szavakkal emlékezett meg Kádár Jánosról, az MSZMP Központi Bizottságának első titkáráról. Heves megyei látogatásukról szólva Zajcev elvtárs elmondotta, hogy tanulmányozva az ipari vállalatok, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok munkáját, a delegáció tagjai meggyőződA felsőtárkányi KISZ-táborban Sebestyén János köszön' ■ \ f SL O. S. MÁV. MÜ" A Csuvas ASZSZK párt- és állami küldöttsége megyénkben hettek arról, hogy a magyar nép milyen nagy sikereket ért el a szocialista építés útján. Majd hozzátette: — De nemcsak az Önök gazdasági eredményei, nemcsak Heves megye tájainak szépsége ragadott meg ben-, nünket, hanem a legnagyobb hatást az itt élő emberek gyakorolták ránk. akik úgy fogadtak bennünket, mint a legjobb barátokat. Elmondotta még, hogy Csuvasföld most készül Lenin születésének 100 évfordulójára és a Csuvas ASZSZK megalakításának fél évszázados jubileumára. Erre a kettős ünnepre meghívta Heves megye delegációját. Beszédét a két nép barátságának, az MSZMP-nek és az SZKP-nak, valamint Csuvasföld és Heves megye barátságának életésével fejezte be. M. V. Zajcev beszéde után átnyújtotta a csuvas küldöttség ajándékát, egy zászlót. Oláh György ezekkel a szavakkal köszönte meg az ajándékot: — Jó helyen van ez a zászló. Barátságunkat soha semmilyen körülmények között, senki által nem hagyjuk megszakítani. A forró hangulatú nagygyűlés Fekete Győr Endre zárszava után az Internacio- nálé hangjaival ért véget. A nagygyűlés után megyénk vendégei és a gyűlés részvevői megtekintették, az Egri Megyei Színpad, az Egri Szimfonikus Zenekar és az eesédi népi együtes műsorát. A műsor keretében nagy sikerrel lépett fel M. I. Gyenyi- szov, a Csuvas ASZSZK népművésze is, aki csuvas és magyar népdalokat adott elő. Az esti órákban az MSZMP Heves megyei Bizottsága és a Heves megye; Tanács búcsúvacsorát adott a vendégek tiszteletére az Eger-^-gyön- gyösvidéki Állami Pincegazdaság egri főpincészetében. K. G. Tófalu panasza Az aEg ezer lelket számláló, rendkívül gondosan, jól ápolt, takaros kis községnek nagy panasza van. Es ez a panasz már akkora utat járt be. annyi alsóbb és felsőbb helyen megfordult, hogy hitelesen már össze sem lehet rakni a címzettek listáját. Tetézi még a falu népének elkeseredését, hogy a legtöbb helyen még csak válaszra sem méltatták kérésüket, így még azt sem tudja a falu, hogy a címzetteknél egyáltalán elolvasták-e a levelüket. Ezek- után érthető, hogy a falu vezetői igencsak belefásuilak a kérvényírásba, s beletörődtek: nincs orvosság panaszukra ... „A vonat pár méterre megy el a falu alatt” A falu népe azonban még mindig bizakodik, s próbálkozik. Ezt bizonyítja az a levél is, amely a közelmúltban érkezett Tófaluból szerkesztőségünkbe. Néhány sor, az üzemekbe, vállalatokhoz járó tófalusi munkások közösen írt leveléből. „Munkásemberek vagyunk. A kisterenyei, a siroki munkásvonat pár méterre megy el a házunk előtt, a falu alatt, ennek ellenére mindennap három kilométert kell gyalogolnunk, hogy Kápolnán, vagy Aldebrőn felszállhassunk ezekre a vonatokra. Még nyáron nem is olyan hosszú az a három kilométer, de képzeljék el télen, esőben, hóban, fagyban. Több mint hatvanan járunk a Mátravi- déki Fémművekbe dolgozni. Hajnalban kelünk, aztán irány gyalog Kápolna vagy Aldebrő. Higgyék el: nagyon fárasztó, hiszen nekünk még csak ezután kezdődik a műszak. És ugyanígy megy a visszaérkezés is. A műszak után még le kell róni három kilométert. Egy szót sem szólnánk, ha nem a házunk előtt menne el a vasút, a vonat. Az a vonat, amely munkásvonat, amelyet azért üzemeltet, fizet a Mátravidéki Fémművek, hogy dolgozóit kényelmesen beszállíttassa a gyárba. Azt mi nem is kérjük, hogy a kisterenyei vonat is áll jón* meg a faluban, de azt igen, hogy a mi vonatunk, amelyet értünk fizet a gyár, az igenis, álljon meg egy percre Tófaluban. A vasutasok is gyalog mennek Juhász József, a községi tanács vb-elnöke külön dosz- sziéban őrzi a panasszal foglalkozó leveleket, 'aktákat.1.. — Szó szerint úgy igaz, ahogyan a levélben írják. Sok éves panasz ez már, kérem. Nem is tudom, hányszor és hány helyen próbálkoztunk már. Sajnos, azt kell mondani: eredmény nélkül. Pedig attól a bizonyos mesebeli aranyhaltól is csak annyit kérne a falu, hógy álljon meg a vonat. Sajnos, a MÁV Mis- 1 kolcí Igazgatósága keményen kitart véleménye mellett, ' mely szerint Kápolna, illetve Aldebrő csak három kilométerre van Tófalutól, és a vasútnak nem gazdaságos a gyakori megállás. Szomorú, de így van ... — A Mátravidéki Fémművekben dolgozókon kívül többen is eljárnak még a faluból? ^ — Még legalább 30—40 vasutas. Ök is gyalog mennek az állomásra. A napi hat kilométeres gyaloglást nekik is „biztosítja” a MÁV. Ha már a falu, a Sírokban dolgozók miatt nem is állítja meg a MÁV a vonatot községünkben. de a saját dolgozói igazán megérdemelnék. Pedig a falu is segítene. Egy kis vá-.4 rótermet a saját erőnkből is felépítenénk. Állítom, hogy az egészi falu kapát, lapátot fogna, és segítene. Ez csak nekünk nagy ügy. kérem. Kizártnak tartom, liogy a MÁV ne tudna segíteni. De hát nem segít. Egyébként nevetségesen rossz a község ^utó- buszközlekedése is. Egyetlen buszunk van: reggel fél hatkor jön Hevesről és délután háromnegyed négykor érkezik vissza. Ezenkívül már csak a két lábára számíthat az ember. Leveleztünk már ez ügyben is, de sajnos, az AKÖV sem válaszolt. Tófalu panaszát a‘ Mátravidéki Fémművekben is jogosnak tartják, és a gyár párt-, szakszervezeti bizottsága. munkásellátási osztálya már nemegyszer tárgyalt a Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit A minisztériumok A Minisztertanács az államigazgatási feladatokat a különböző minisztériumok útján oldja meg. Mellettük csak speciális feladatokat bíznak a kormánynak közvetlenül alárendelt más országos hatáskörű igazgatási szervekre. Az alkotmány az államszervezet szocialista felépítésének, általános elveinek alapján rögzítette a minisztériumok jogi helyzetét, valamint a miniszter és a minisztérium egymáshoz való viszonyát. Eszerint a miniszterek az egyes igazgatási ágazatok egyszemélyi felelős vezetői. A minisztériumok egyik csoportjába olyan minisztériumok tartoznak, amelyek az állami élet, az államigazgatás meghatározott területeit irányítják. Ilyen pl. á Belügymi- ' nisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügy-minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium. A minisztériumok másik nagy csoportját a gazdasági minisztériumok megjelöléssel illethetjük, A népgazdaság ágazatai a következők: nehézipar; kohó- és gépipar; könnyűipar; közlekedés, posta és távközlés; építésügy; mezőgazdaság, erdészet és elsődleges faipar, élelmiszeripar; belkereskedelem; külkereskedelem. Az ország belső rendjének elsősrendűen fontos funkcionális szerve a Belügyminisztérium; ennek keretébe tartozik a rendőrség, a tűzoltóság, a határőrség. A Belügyminisztérium útlevélosztályán bírálják el az állampolgárok útlevél-kérelmeit; a minisztérium illetékes szervei döntenek a különböző egyesületek alapításával, illetve alakulásával kap- csolatoj ügyekben; a BM illetékes rendőrségi szervezeteinél kell engedélyt kérni különböző gyűlések, rendezvények tartásához stb. Az Egészségügyi Minisztérium az ország egész közegészségügyi hálózatának a gazdája, vagyis felső fokon valamennyi egészségügyi intézmény szakfelügyeletét eŰátja, a községi szociális otthontól és egészségháztól a járási, illetve megyei kórházon át a központi klinikákig, az orvosegyetemekig. A Honvédelmi Minisztérium neve pontosan jelzi funkcióját: amellett, hogy a korszerű, ütőképes hadsereg biztosítása fontos kormányzati feladat is, e minisztérium a gyakorlati gazdája honvédelmünk állandó szervezésének, fejlesztésének. Az Igazságügy-minisztérium hatáskörébe tartozik egész bírósági apparátusunk, s a börtönök, a büntebésvégrehaj tási helyek felügyelete. A minisztérium fontos feladata új jogszabályok előkészítése, illetve a más tárcáknál folyó hasonló tevékenység összefogása, koordinálása. A Külügyminisztérium hazánk külkapcsolatainak a gazdája. A magyar diplomáciai karon, a nagykövetségeken és követségeken át őrködik hazánk külföldi államérdekein, a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok törvényes jogain. A Munkaügyi Minisztérium dolgozza ki a munkajogi szabályozás elveit, az ezzel kapcsolatos jogszabályokat; biztosítja a szakmunkás- képzést, a szakmunkástanuló-képzést; állami vonalon ő a gazdája a szociálpolitikának, a társadalombiztosításnak és — egyebek közt — vizsgálja a kollektív szerződések megkötését, végrehajtását, a munkaügyi döntőbizottságok működését, irányítja a pályaválasztást segítő tevékenységet, stb. A Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozik — elvi irányítás szempontjából — a népművelésügy; az alsó-, közép- és felsőfokú (egyetemi) oktatás, a könyvkiadás és terjesztés; a film-, illetve a hanglemezgyártás és forgalmazás: a tanszergyártás; a színházak, múzeumok stb. V égül — anélkül, hogy részletekbe mennénk — a Pénzügyminisztérium hatásköréről is mondjunk el annyit, hogy közreműködik a különböző éves és távlati ter- vek koncepcióinak megfelelő pénzügyi politika kidolgozásában, a gazdaságfejlesztés kívánatos ütemének, a népgazdaság fő arányainak (felhalmozás-fogyasztás) meghatározásában; gazdasági és pénzügyi ellenőrzést végez a minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél, a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanácsoknál, s természetesen ellátja a pénzintézeteket (bankok, Országos Takarékpénztár, Állami Biztosító stb.) felügyeletét iá: Pjlaki László df. MÁV Miskolci Igazgatóságával a tófalui megálló ügyében. A MÁV azonban — ahogyan Bágyor Mihály, a gya munkásellátási osztályának vezetője és Osztafin Béla. a szakszervezeti bizottság titkára elmondotta — makacsul elzárkózik a tófalusi panasz megszüntetése elől. Miskolcon azzal érvelnek, hogy a gyakori megállás lelassítja, korszerűtlenné teszi a közlekedést és egy megálló létesítése túl nagy anyagi áldozatokba kerülne. Nem vitatkozni, inkább meggyőzni szeretnénk a MÁV Miskolci Igazgatóságát: Tófalu nem aluljárót, nem emeletes várótermet kér, ha nem csak egy egyszerű kis megállóhelyet. amelyhez a község a saját erejéből is felépítené a várótermet. Az való igaz, hogy a gyakori megállás lassítja a közlekedést, de hát nem a lillafüredi expresszről, hanem a siroki munkásvonatról vau szó, amely á munkásokért van, s a munkásokat viszi- hozza a gyárból. Azt is „aláírjuk”, hogy a korszerű vasúti közlekedést nem a gyakori megállók jellemzik. De a szóban forgó vonat munkásvonat, egy gyár fizeti, nem a korszerű, a gyors közlekedés biztosítása az elsődleges feladata tehát, hanem. hogy a gyár dolgozói pontos időben, és kényelmesen érkezzenek munkahelyükre. Mindezek után Tófaluval, a Mátravidéki Fémművekkel együtt mi is azt kérjük a MÁV-tól; álljon meg a vonat Tófaluban. Lehet, hogy az új megállóval lassúbbá, „korszerűtlenebbé” válik a Kál—Sírok közötti közlekedés, de még mindig kényelmesebb, és korszerűbb lesz, mint télen-nyá- ron. esőben, hóban, fagyban, szélben a vasúti sín mellett naponta hat kilométert gyalogolni a kápolnai, vagy az aldebrői vasútállomásra. Koós József Hatvan szovjet traktor és mezőgazdasági munkagép Hatvan szovjet gyártmányú traktort és mezőgazda- sági munkagépet láthatnak majd az érdeklődők a szeptember 4—14. között, a mezőgazdasági kiállítás területén (X., Albertirsai út 10.) megrendezett kiállításon — jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatón N. Lipov, a kiállítás igazgatója. A szovjet ipar a hétéves terv idején — 1959—1965 között — csaknem megkétszerezte a mezőgazdasági gepek gyártását. Körülbelül ilyen arányban fejlődött a traktorgyártás is. A Szovjetunióban gyártott munkagépek és traktorok a magyar mezőgazdaságban is jól ismertek. Az SZK—4-es kombájnok az évek során beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, de kedveltek a különféle rendeltetésű betakarítógépek is. A Budapesten megnyíló kiállításon e. régebbi típusok mellett bemutatják az újabb konstrukciókat is. Ilyen például a: SZK—5-ös gabonakombájr amely másodpercenként ( kiló búzát „ad”. A Druzsbs típusú burgonyabetakarító kombájn is újdonságnak szú mit. A kiállításon bemutatják ? hagyományos típusokat is Így például az MTZ—3-as traktort, amelyből az idér. 1500-at, a DT—75-öst, amelyből hatszázat, és a vetőgépe két. ezekből pedig 500-e szállított idén a szovjet kü ; kereskedelem Magyarorszáf ra. (MTI) 19í9, augnszius 29.. péntek
