Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-27 / 197. szám
í A Csuras A8ÄSW párt- és állami küldöttsége megyénkben Tamaörsi vízgondok Ejfy népi ellenőrzési vix^ál»lióK (Folytatás az 1. oldalról.) fiatal vezető a gyárban, s ez, mint mondotta, biztosítéka a mai és további sikereknek. Érdeklődéssel hallgattál; Marsai Ferdinád gazdasági igazgatóhelyettes beszámolóját arról, hogy miként sikerült túljutni az új gazdasági mechanizmus bevezetésének kezdeti időszakán. Ezután Vaszilij Grigorjevics Szvek- lov, a Csuvas ASZSZK Po- becLa kolhozának elnöke, a Szocialista Munka Hőse vázolta röviden, hogy milyen sikereket értek el a mezőgazdasági termelésben, szülőföldjének földművesei. A délig tartó beszélgetésen Gubán Dezső, a járási pártbizottság első titkára a két nép közötti kapcsolatról, Haár Lászióné, a gyári nőbizottság titkára, az üzemekben dolgozó nők helyzetéről, Lemes Andrásné a szocialista brigádok patron ázs mozgalmáról beszélt, de a baráti hangulatú összejövetelen pohárköszöntők. tréfák is váltották a komoly beszélgetés sorát, míg el nem jött a búcsúzás pillanata. A siroki baráti beszélgetés után vendégeink a Recski Állami Gazdaság sándorréti üzemegységét keresték fel, ahol Faragó Ferenc, a gazdaság igazgatója köszöntötte őket. A rövid, baráti találkozás után Parádfürdőre, a gyógyfürdő kórházba látogatott Csuvasia delegációja és kísérete. Dr. Varga Béla, az intézmény igazgatója oroszul köszöntötte a kedves vendégeket és tájékoztatta őket munkájukról. Csuvas barátaink nagy érdeklődéssel tekintették meg az intézet berendezéseit és sok sikert kívántak a gyógyító kollektívának, nemes hivatásuk betöltéséhez. A délutáni órákban a Pa- rádsasvári Üveggyárat tisztelték meg látogatásukkal vendégeink, ahol ünnepélyesen fogadták őket. Varga Sándor, a gyár igazgatója ismertette a gyár történetét, jelenét és nagyszerű terveit. Vendégeink az üzemlátogatás során meggyőződhettek a Parádsasvári Üveggyár dolgozóinak tehetségéről, munkájáról, amellyel méltó helyet vívtak ki gyáruknak haR,legújabb divatú női és leányka- rubák a boltokban Tájékoztató az őszi-téli koníekcióellátásról Az őszi-téli felkészülésről, az ellátás problémáiról, a vállalat tevékenységéről beszélt keddi sajtótájékoztatóján' a Metró-klubban Szántó György né, a Női és Leánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója. A napokban az ország ruházati kiskereskedelmi vállalataival megkötötték az , üzletek többségét, s a megrendelések teljesítése megkezdődött. A kiskereskedelem elégedett a vállalat árukínálatával; különösen a vidéki * vállalatok vásároltak nagy mennyiségű őszi-téli holmit, mégpedig többségében1 az igényes finomkonfekcióból. A növekvő igényeknek megfelelően a vállalat árualapja mintegy harminc százalékkal meghaladja a tavalyi tényleges 'forgalmat, s miután 42 millió forintos kockázati veszteséggel sikerült értékesíteniük felesleges készleteiket, most már csupa „friss” a legújabb divatnak megfelelő árut kínálnak. A vállalat igyekszik mindén rendelkezésre álló eszközt felhasználni az ellátás javítására. — Egyebek között Lengyelországból mintegy 40 ezer—ötvenezer, az NDK-bcl kerek százezer méter szövetet vásárolt. Évi háromszázezer dolláros devizák ere tát itthon nem gyártott cikkek, köztük műszőrmék tőkés importjára- fordítja—(MTI) Nem könnyű mesterség az balta Csicsikin elvtárs is. zánkban és a világpiacon. A baráti, közvetlen beszélgetésen sok szó esett a gyár kollektívájának szociális és kulturális helyzetéről, a kommunisták munkájáról és azokról a törekvésekről, amelyet a gyár dolgozói és vezetői elkövetnek a termelés növekedéséért, a sasvári termékek hírnevéért. Vendégeink nag^ elismeréssel szóltak a gyár eredményeiről és további sikereket kívántak munüvegfúvás. Ez esetben kipró(Kiss Béla felvételei.) kájukhoz az eljövendő években. A parádsasyári látogatás után vendégeink az ország „tetejére” látogattak. Megtekintették a piszkéstetői csillagvizsgálót, ellátogattak a galyatetői SZOT-üdülőbe, ahová elkísérte őket Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Milyen kincs a jó ivóvíz? A húst és a kalácsot hetekig nélkülözheti az ember, de az ivóvizet egy napig sem. A hevesi járás déli községeiben kevés a megbízható ásott kút, ezért valóságos ünnep volt 1966. szeptember 15-e, amikor Tarnaörsön megalakult a víztársulás. Jó vizünk lesz, nem kell a másik utcába járnunk, s konyhában, szobában megnyitjuk a csapot és folyik a jó ivóvíz — mondták három évvel ezelőtt a tarnaörsiek. Igaz. hárommillió forintba került az építkezés, a csövek, a tégla. De a munka egy részét és a lakások bekötésének költségét a község lakói vállalták. Csak azt kérték, ha belefognak, akkor minél hamarább legyen jó ivóvíz. Tímár Károlyt, a községi tanács akkori elnökét választották a társulás elnökévé és könyvelőt, műszaki- és pénzügyi ellenőrt, még jogtanácsost is alkalmaztak. De se az elnök, se a könyvelő nem a régi. Akkor mentek el a községből. amikor a társulásnál már bajok voltak. A társulásnál egy ideje azt sem tudják. hogy hányadán állnak. Ki fizeti meg az eddigi kötelezettségeket, lesz-e pénz a befejezésre, a további utcák és házak ivóvízellátására? A tarnaörsi víztársulás új elnöke Pető István, a tanács jelenlegi elnöke. Az elszámolásokat, a pénzügyeket és egyéb, ügyeket most Pali Bé- láné intézi. De a hozzájáru-. lásokat a község lakói lassan. fizetik, sok a ■ hátralékos. A tervezett 370 ezer forintból csak 50 ezret fizetett a Malomipari Vállalat, mert a tarnaörsi üzeme időközben megszűnt, a tejipari vállalat sem utalta át az 50 ezer forintot. mert üzemét a tarnaörsi termelőszövetkezet vette át. A társulás új vezetői megbirkóznak a feladatokkal? Mi lesz a víztársulas sorsa? A Járási Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a tarnaörsi víztársulás gazdálkodását, jelenlegi anyagi helyzetét és a jelentés szabálytalanságokról. lazaságokról és anyagi gondokról számol be. A tarnaörsi beruházás műszaki átadása 1968-ban megtörtént. de a közel kétmillió forintos végszámlát a müsza ki ellenőr a vizsgálat idejéig nem záradékolta. Vagon- ős teherautó számra érkezett a kavics, a cement, a tégla és egyéb építési anyag, de mindezekről nyilvántartást, anyagszámadást Báli Béláné nem vezet. Azt gondolta, hogy ez nem szükséges, mert elődje sem vezetett anyagszámadást. A társulás az elmúlt két év alatt műszaki és pénzügyi ellenőrzésért 14 900 forintot fizetett ki. Tehát fizetnek könyvelőt, műszaki és pénzügyi ellenőrt, sőt. Gyöngyösről jogtanácsos jár ki, mégis az anyagkezelésnek, elszámolásnak és a közösségi tulajdon védelmének alapvető feltételeit sem tartják be. Lehetséges, hogy a fiatal könyvelönő hibás, rossz gyakorlatot vett át, tehát nem lustaság és rosszindulat, hanem tapasztalatlansága miatt követte el a mulasztást. De Sajnos, lehetne a példák tome|ét sorolni, mégis csupán egyet említenék. Talán azért. mert. ez az egyetlen eset is magában hordozza kikristályosodva mindazokat a vonásokat ami a többire is jellemző. A közelmúltban szem- és fiíltanúj-a voltam az egyik közös gazdaságban a szőkébb vezetőség vitájának. Heves eszmecsere volt, érvek, ellenérvek hadakoztak egymással s mindenki igyekezett. helyes ‘ álláspontra jutni. Arról volt szó, hogy szükséges-e máris az egyik brigád- vezető leváltása, vagy adjanak-e még egy kevés türelmi időt az utolsó próbálkozásra. Az' ember ilyenkor óhatatlanul hajlik arra, hogy az események mérlegelése nélkül helyt adjon a fellebbezésnek, s magában megszavazza a türelrríl időt. Így voltam én is, amíg tisztán ki nem bontakozott előttem a brigádvezető története. Nos, az illető jó néhány éve már, hogy ezt a posztot betölti a közös gazdaságban. Valamikor, még a magángazdálkodás idején jó. gazdának tartotta mindenki, s később ^zért is választották meg a kisebb kollektíva vezetőjének. Ahogy azonbap telt, múlt az idő, egyre jobban kiütköztek tudásának fogyatékosságai. Ennek ellensúlyozására egyrg élesebb hangon beszélt az emberekkel, visszaélt pozíciójával, hatáskörébe nem tartozó ügyekben is utasításokat adott, s aki véletlenül panaszkodni mert. az előbb-utóbb megitta a levét „az árulkodásnak”. Nem is csoda, hogy egyre többen hagyták ott a brigádot és áltálában pontosan azok, akik dolgozni iá szerettek. A szövetkezel vezetőinek is feltűntek ezek az ügyek, s többször is figyelmeztették a brigádvezetőt, hogy változtasson magatartásén, módszerein. Az ilyenkor szokásos ígérgetések ellenére is, minden maradt a régiben, sőt méginkább romlott a helyzet. Ennek az embernek ügyében döntöttek a közelmúltban a szövetkezeti vezetők, s ennek a vitának voltam .szem- és fültanúja. Az ár-„ vek, elleneinek haáakoeasa* milyen műszaki és jpénzügyi ellenőrzés az, amely elmulasztja a szükséges felvilágosítást és intézkedést. Miért, milyen munkáért fizetnek ki 14 900 forintot a műszaki es a pénzügyi ellenőröknek na a beruházás kétmilliós végszámláját sem iáttamozták? Jogos a kérdés, hogy a víztársulások melyik hatóság felügyelete alá tartoznak, ki felelős azért, hogy a közösség vagyonával, az állam, illetve a tanács pénzével felelősséggel gazdálkodjanak? Hangsúlyozzuk, a társulásnak választott elnöke és felügyelő bizottsága van és alkalmazottakat is fizet A víztársulások felügyelete a vízügyigazgatósághoz tartozik, tehát az ellenőrzésért a gazdálkodásért a vízügy igazgatóság is felelős. Tarnaörs község Tanácsa 1969. évi fejlesztési alapjában a víztársulás támogatására 200 ezer forintot tervezett, Tehát a községi tanács jelentős összeget ad, ezért — véleményünk szerint — joga van a folyósított pénz felhasználását ellenőrizni. Igényeljék a járási tanács és a népi ellenőrzés segítségét. hogy a víztársulás gazdálkodását. anyagi helyzetét rendbehozzák és Tarnaörsön helyreálljon a bizalom. A víztársulásra szükség van, minél több családnak jó ivóvizet kell adni. F. L. során mindenki megállapította, hogy a brigádvezető hibás a kialakult helyzetért, jogtalanul visszaélt a bizalommal. megsértette a szövetkezeti demokráciát, s jrem képes megfelelően ellátni a feladatát. Az egyetlen mentség számára: idősebb ember, Hűhez kezd. ha elküldik. A vita végén — ha nem is egyhangúan olyan döntés született, hogy megadják az utolsó lehetőséget magatartásának megváltoztatására. A döntés első pillanatra rendkívül humánusnak tűnik. Valójában mégsem nevezhető annak. Illetve, ha a mérlegnek csak egyik serpenyőjét tekintjük, akkor emberséges, de ha arra gondolunk, hogy két, serpenyő van, akkor feltétlenül antihumá- •mis a döntés. Mert az igaz, hogy a brigádvezető egy darabig még megmarad a pozíciójában, s számára, családja számára ez mindenképpen előnyös, de ha azt vizsgáljuk, hogy éppen az említett vezető hibái miatt hányán hagyták ott a brigádot, néhányan a szövetkezetét is — akkor könnyű vitatni a döntés jogosultságát. Sajnos, ez a példa nem csupán egyedi* éppen ezért érdemes írni róla. Sok esetben a józan mérlegelés, megfontolás helyett a megsajná- lás, a sajnálkozás kerül előtérbe. S általában érően azoknál, akik másoknál mereven elutasítják az emberséget, a humanista bánásmódot. Egy emberre tekintettel lenni — sok más ellenében, semmiképpen sem nevezhető Jiuitianizmusnak. Ez nemcsak cgy-egv emberre, hamém a közösségre is káros. A szocialista humanizmus nyilván nem zárhatja ki eszközei sorából a megértést, a türelmet, sőt időt is nyújt a .hibák kiküszöbölésére. De nem azoknak, akik éppen a közösséggel szemben nem tanúsítanak sem türelmet, sem emberséget. (kaposi) 1969. augusztus 27., szerda Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit ------------------------------------------------------------------------------ | , Az Elnöki Tanács H azánkban az államhatalom folyamatos gyakorlását legfelsőbb szinten — az alkotmány életbelépése óta — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa látja el. Megalakulását. szervezetét, feladatkörét, működését alapjaiban az alkotmány, részleteiben pedig törvények, törvényerejű rendeletek és az Elnöki Tanács ügyrendje szabályozza. Az Elnöki Tanács elnökből, kát helyettes elnökből, titkárból és tizenhét tagból áll, akiket az országgyűlés első ülésén maga választ meg a képviselők közül. Az Elnöki Tanács tagja tehát csak országgyűlési képviselő lehet; miniszter viszont nem lehet a NET tagja. Az Elnöki Tanács az országgyűlésnek felelős, és köteles annak rendszeresen beszámolni. Az Elnöki Tanács megbízatása az' egész országgyűlési ciklusra szól, sőt — éppen az államhatalom legfelsőbb szintjén, folyamatosan történő gyakorlása érdekében — megbízatása csak akkor szűnik meg, amikor az új országgyűlés az új Elnöki Tanácsot megválasztja. Az Elnöki Tanács feladatköre, hatásköre két, alapvetően különböző részből tevődik össze: az országgyűlést helyettesítő feladatkörből és saját feladatköréből. Az alkotmány rendelkezése, hipgy az' országgyűlés jogkörét, ha az nem ülésezik, az Elnöki Tanács gyakorolja; tehát ez a testület helyettesíti az országgyűlési ^ülésszakok közötti időben az országgyűlést. Az alkotmány e helyettesítő szerepkörben lényegében egyetlen korlátot állít: az Elnökii Tanács az alkotmányt nem változtathatja meg. Az Elnöki Tanácsnak az alkotmányban ismertetett saját feladatköre az alábbiakból áll:, az országgyűléssel kapcsolatos teendők: az állam nemzetközi képviseletével kapcsolai- tos feladatok; a kinevezési hatáskör; a rendjel- és címadományozás; az államhatalom helyi szerveinek'irányítása; a kégyelmezési jog gyakorlása és végül a külön törvényben az Elnöki Tanácsra ruházott feladatok. Ezek közül kiemelnénk, hogy az Elnöki Tanács legfelsőbb fokon irányítja az állam- hatalom helyi szérveiflek mimikáját. E hatáskörében az Elnöki Tanács bármely tanácsot feloszlathat, ha annak működése az alkotmányba ütközik, űagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti. Szervezeti vonalon dönt a főváros, a megyék, a megyei jogú városok, a járások, a járási jogú városok és a városi kerületek határának esetleges módosításáról. s a községek határának megváltoztatásáról, abban az esetben, ha ejz új tanács alakításával vagy működő tanacs megszüntetésével jár együtt. Kitűzi á tanácstagok választását és az új választást abbani az esetben, ha a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi tanács elhunyt (vagy visszahívott, illetve lemondott) tagjának a helyét be kell ^tölteni; biztosítja a tanácstagok választásának és visszahívásának törvényességét; legfelsőbb fokon dönt a tanácstagoknak tanácstag'ságukkal i összefüggő ügyeiben. Megvitatja a tanácsok (különösen a fővárosi, a megyei és a megyei 'jogú tanácsok) tevékenységét, „ megvizsgálja 'határozataikat. Ezzel kapcsolatban a NET jogosult bármely tanács határozatát (rendeletét) megsemmisíteni, megváltoztatni, ha az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit sérti. Az Elnöki Tanács gyakorolja — mint már említettük — a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos kegyelmezési jogot. Ezen elsősorban az egyéni kegyelmezést értjük, mivel a közkegyelem gyakorlása az országgyűlés hatáskörébe tartozik; az országgyűlési ülésszakok közötti időben azonban az Elnöki Tanács is hirdethet amnesztiát. Az Elnöki Tanács, mint az államhatalomnak a két 'ülésszak közötti időben legfelsőbb szerve, bármely büntetőügyben megszüntetheti az eljárást (tekintet nélkül arra. hogy az milyen szakaszban van); a kiszabott fő- és mellék- büntetést együtt vagy külön-külön elengedheti; a büntetést enyhítheti. A NET az egyéni kegyelmezés jogát konkrét határozattal és rendszerint kérelemre gyakorolja, cfe ilyen kérelem hiánya sem zárja ki a kegyelemadás lehetőségét. Halálbüntetés kiszabása esetén az ügy iratait a Legfelsőbb Bíróság elnökén és az igazságügy-miniszteren keresztül — a legfőbb ügyész meghallgatása után — minden esetben fel kell terjeszteni az ‘Elnöki Tanácshoz, s az ítéletet a NI}T döntéséig nem lehet vérehajtani. Közkegyelmet mind az országgyűlés, mind — helyettesítő jogkörében — az Elnöki Tanács általában a Miniszter- tanács kezdeményezésére ad. törvény, illetve törvényerejű rendelet formájában. Említettük az Elnöki Tanácsra külön törvényben ráruházott feladatokat. Ezek között szerepel, hogy az egyházak magasabb állásainak betöltéséhez, az egylvizi tisztségviselők áthelyezéséhez vagy elmozdításához a NET előzetes hozzájárulása szükséges; az ország- gyűlési és tanácsi választások lebonyolítására. az-azok törvényeségének biztosítására hivatott országos választási elnökség tagjai az Elnöki Tanács elnöke előtt tesznek esküt: dönt a magyar állampolgárság honosítással (visszajionosífással) való megadása, illetve az állampolgársági kötelékből történő elbocsátás (a magyár állampolgárságtól való megfosztás) ügyében. A z Elnöki Tanács testületi szerv, s mint ilyen, döntéseit testületileg, az ülésein hozza. Ezeket a szükséghez képest tartja! de a tagok egyhavmadának kérelmére az ülést össze kell hívni. A NET ülésein a kormány tagjai és a legfőbb ügyész tanáéskozási joggal részt vehetnek. Újlaki László dr. \ Melyik az emberségesebb? /
