Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-26 / 196. szám
v\ Korszerű tartalom tudományos tervezés A szocialista társadalom építésé mindenkor megköveteli a jövőt fürkésző, az alkotó és kritikus gondolkodást* a kulturális élet tervezésében és irányításában. Ez nagy követelményeket támaszt a vezetői és tervezői, kollektívákkal, a kultúra területén munkálkodó állami, párt- és társadalmi szervekkel szemben. Most folyik az őszi Országos Népművelési Konferencia előkészítése. Sok szó esik mind a tartalomról, mind a szervezeti formákról, s azok korszerűsítéséről. A korszerűsítésre való törekvés bonyolult, sokoldalú feladatai közül kiemelhető a társadalom művelődésének tudományos megtervezése és a megvalósulás tudományos irányítása. A napirenden-levő alapvető célkitűzés, a korszerűsítés megvalósítása megköveteli a mindennapi munka tudományos megalapozását, és a tudományos távlati tervezést is. A műszaki-tudományos forradalom, általában a tudományos gondolkodás növekvő igényének időszakában, amikor , a tudomány termelő erővé válása lehetőség és szükséglet is, nagy jelentőségre tesz szert a tudomány eredményeit mind hatékonyabban alkalmazni tudó dolgozók nevelése, képzése és továbbképzése. Az iskolákban szerzett alapismeretek egyre rövidebb ideig elégségesek a termelő vagy társadalmi élet bármely területén. A feladatok megoldásához állandóvá és tervszerűvé kell tenni a továbbképzést a dolgozók valamennyi rétegében, mérnököknél és közgazdászoknál csakúgy, mint a munkásoknál, parasztoknál, orvosoknál és pedagógusoknál. A nagyobb tudás nem egyszerűen csak a vezetőkkel szembeni követelmény, hanem általános, minden dolgozóra vonatkozó igény. Olyan korban élünk, amikor a képzés nem fejeződik be az iskolapad elhagyásával, hanem tovább folytatódik megszakítás nélkül. Ezért korunkban a továbbképzés minden formája a nappali iskolai tanulással egyenrangúvá válik. Megtervezése legalább olyan követelmények elé állítja a szakembereket, mint az iskolai oktatás tartalmi és didaktikai feladatainak megoldása. Az ismeretterjesztés, könyvtár, televízió, rádió, művelődési ház stb. munkája Összehangoltan kell, hogy A középkor lovagi eseményeinek egyik emlékezetes ünnepe volt a lovagok bai- vívása. Dívott ez nálunk is. Ismeretes, hogy 1319-ben T Károly három Tiszán túli falut adott Hont. lovagnak, a.kinek a király — lovas párviadalon három fogát ütötte ki. (Az Arany megénekelte bajvívásnak, okleveles emléke is megmaradt.) Hatalmas bajvívások voltak Budán 1396-ban, amikor Zsigmond király vezetésével magyar, francia és német lovagok a török ellen indultak. Budán szerencsésebben forgatták kopjáikat, mint Nikápoly- nál; itt még csak akadt köztük győztes és vesztes, ott azonban királyostul — seregestül megfuttaták őket. Maga Zsigmond is jó bajéivá tolt; 1419-ben Konstanz- ban egy napon kilenc lovassal mérte össze dárdáját. Mátyás esküvője alkalmával 1416-ban nem csak maga az uralkodó szállt nyeregbe s vett részt a lovas párviadalon, hanem egy ízben 300 lovassal mutattak be Budán egy karusszelt. Jó bajvívó volt 11. Lajos lci- ráiy is. Egyízbén Ungnád bárót, Ferdinand étekfogó J869. augusztus 26., kedd jelentkezzék ebben a folyamatban, amelyben kifejezés* re jut az önművelés, művelés és nevelés is. Éppen ezért a művelődés megtervezésénél figyelembe kell venni az ösz- szes többi társadalmi folyamatokat. Tartalmát, céljait, a fejlődés ütemét és a felhasználásra kerülő eszközöket alapvetően az adott hely gazdálkodása,. termelési struktúrája, társadalompolitikai helyzete, a lakosság adott műveltségi szintje határozza meg. A művelődés tudományos tervezése tehát kiterjed olyan jelenségek alapos vizsgálatára is, mini a lakosság anyagi helyzetének javulása és szabad idejének növekedése. A művelődés tudományos tervezése a tartalmi célkitűzéseken túl figyelembe veszi a megvalósítás eszközeit, azok működtetési elveit, a feladatrészek sorrendiségét. De a tudományos tervezés szükséges az intézmények létrehozásánál, esetleges ■ átalakításánál is. A célszerűséget, a művelődés valóságos helyi igényeit tartsuk szem előtt egy-egy új intézmény létrehozásánál. Például klubot csak ott hozzunk létre, ahol igény van rá és nem ott, ahol még nincs. • Tudományos tervszerűségre kell törekednünk a. rendelkezésre álló káderek elhelyezésében és foglalkoztatásában is. Ma a művelődés területén több tízezer főállású és tiszteletdíjas dolgozik. Foglalkoztatásuk sajnos nem minden esetben célszerű. Például a művelődés országos, megyei és városi igazgatási és intézményi apparátusában dolgozik, a jól képzett személyi erő jelentés hányada, és ahol a tulajdonképpeni gyakorlati tevékenység folyik, kevés a megfelelő munkaerő. A tudományos tervezés és a tervek megvalósítása szükségessé tenné az arányok megváltoztatását. A tartalmi követelmények előtérbe kerülése módosítást sürget a munka eredményének számonkérésében. Ma még gyakran fellelhető a káros „statisztikai szemlélet”. Az egyes intézmények és szervek munkáját elsősorban úgy értékelik, hogy például mennyi könyvét olvaá- tak az emberek, mennyien vettek részt ismeretterjesztő előadásokon, mehnyi a tagja az öntevékeny művészeti csoportoknak, vagy szakköröknek. A népművelési munka eredményeinek ilyep, egyoldalú számonkérése csak mesterét veti ki nyergéből Becsben. Amikor a magyar rendek II. Lajos budai udvarából kiseprűzik a németeket, a király csak azt ké- . ri: csupán két németjét tűrjék meg, akikkel lovas párbajt, lóról való karikadö- fést gyakorol. Itt maradnak ezek a sporiedzők egészen 1526-ig, amikor is, Mohács után, Becsbe futnak. Már i\i .ligás ti la ff megesett az, hogy apródok és mesterlegények — testükre párnát kötve — piszkgfákkal mutatták be Buda utcáin a lovagi játékok paródiáját. Még cifrább lehetett az a tréfás bájvívás, amelyet' Cgy ízben Beatrix királyné bátyjánák nápolyi udvarában vívtak, ftt hölgyek és lovagok csapták össze. S mondani sem kell: a gyengébb nem bizonyult erősebbnek. E baj vívásoknak, kopja- töréseknek legendás dicsőségéből sokat levon egy fegyvérrégíszeli realitás: megállapították, hogy a lovagi tornáknál használt rudakat olykor elvre átfvré- szelték, másszor meg belülről kifúrták. Így aztán a kopjafák hamar törtek s a vitézi látszatot is megőriz1 lek. Megesett az is, hogy a belül kifúrt kopjanyélbe (iröicbért tÖltßttek. Ékkőt rztán a gyanútlan néző 1 öntött ,.lovagi" veiben is gyönyörködhetett. arra ad választ, hogy milyen a számszerű fejlődés üteme és végeredményben olyan szemléletre szoktat, amely szerint csak . a résztvevők száma fontos. Szakítanunk kell az eddigi mennyiségi szemlélettel és az új követelményeknek megfelelő tartalmi célkitűzések megvalósítását kell megkövetelni. És itt nagyobb türelemre, bizalomra van szükség, mint amennyit ezen a területen tapasztaltunk. A tervezés tudományos alapokra helyezése megköveteli, hogy a kultúrára és a tömegek művelésére szánt anyagi javak elosztásában is levonjuk a szükséges konzekvenciákat. A kulturális értékrendszer piramisának a csúcsára a tudomány került, és a tudományos világlátás kialakítása egyre sürgetőbb — mindebből következik, hogy az anyagi ráfordításoknál is érvényesítsük ezt a követelményt. Ennek végső következménye kell, hogy jelentkezzék például a kultúrhá- zak szakköri tevékenységében, az ismeretterjesztés és az egyes művelődési intézmények költségvetésében. Vonsik Gyula 12. ■ — Mondd, miért is lennél más? Gondolod, hogy egyik napról a másikra megálljt tudsz mondani magadnak? Ezt csak hiszed. — Értsd meg Magdi, nekem változni kell. Most már tudom. Vagy nem akarsz segíteni? — Neked is be kell látnod, hogy nem vehetem komolyan azt, amit mondasz. Ki tudja, hogy néhány féldeci nem borítja-e fel a ma szépnek látszó elhatározásod? — Szóval nincs bizalmad? — Én szeretném, ha a régi lennél, de egy ember nem selyemhernyó, amelyik máról holnapra levedlik. Ezt neked is tudni ,kell. — Próbáljuk meg — kérte Korompai. — Próbáljuk meg — felelte Magdi. — Voltam ma Bakónál és beszéltem vele. — Mit mondott? — Azt, hogy a tegnapi és a mai napot írassam szabadságnak, s aztán holnap menjek dolgozni. — Ez elég szép volt tőle. — Szép. — Másról nem beszélt? — Azt mondta még, hogy a központ kifogásolja a minőséget. — Egyebet nem mondott? — Nem. Magdi érezte és férje ré- vét0g.,ábrázatáró 1 látta, hogy ‘ Bakó nemcsak ennyit mondott. ffiataiz&L AZ ILLETÉKES \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A hatvani radiátorcserével nem akarják zavarni a tanítást Lapunk augusztus 17-i számában foglalkoztunk az újhatvani középiskolában tönkrement radiátorokkal, ,s — egyebek mellett — megiri.uk, hogy a felelősséget ugyan még nem állapították meg, ám a fűtőberendezések cseréjéről már intézkedtek. Cikkünkre a Heves megyei Beruházási Vállalattól kaptunk levelet, s ebben .kiegészítésül közlik, hogy a Heves megyei Állami Építőipari Vállálat szűk szerelői kapacitása miatt „ ... íiem egyszerű feladat e terven kívüli munkának elvégzése még abban az esetben sem, ha az erre vonatkozó szándék megvan, hiszen a tervszerűen gazdálkodó kivitelező vállalatnak a szerelőket más beütemezett munkáról kell ide átcsoportosítania. Végezetül pedig — mintegy megnyugtatásként .— hozzáfűzik még, hogy az említett generálkivitelező a szó- banforgó munkákat lehetőleg még ebben a hónapban igyekszik elvégezni. Egy hét sem telt el, revizorok jelentek meg a vállalatnál. Az ilyesmi megszokott, gyakori. Amikor befejezték a vizsgálódásaikat, fél napig tárgyaltak Bakóival. — Az eset teljesen világos! — mondta a főrevizor-. — Én r.em érzek mulasztást — felelte Bakó. — Nem ez a tő kérdés — szólt közbe az egyik revizor. — Mi sem állítjuk, hogy a bűncselekmény elsődlegesen a felületes ellenőrzés miatt történt. Mert bűncselekményről van szó! — A többi a bíróság dolga. Bakó idegesen telefonhoz r.yúlt és tárcsázott. — Rendőrkapitányság? Kérem a... \ftem kell, Nemrég adtak át 84 lakást Gyöngyösön az új lakóknak. Valamennyiben központi fűtés szolgálja majd a kényelmet. Igazán örülhet, aki ilyen lakásba költözhet. Lesz itt minden, még olyan is. amire semmi szükség nincs. Minden lakáshoz adnak még egy vaskályhát, a konyhába és a fürdőszobába pedig egy-egy villamos hösugárzót. Ügy gondolhatnánk, azért, mert az építtetők nagyon figyelmesek akartak lenni. Ha véletlenül a központi. fűtéssel valami galiba történne, ne kelljen a szegény embereknek fogvacoa- va emlegetni azokat, akik a központi fűtési kitalálták, illetve: akik ezt a rosszat felszerelték. Ezen az alapon azonban minden ház előtt kutat is kellene ásatni, mert hátha elromlik a vízvezeték. Valamennyi szobába pedig petróleumlámpákat felszerelni, mert hátha áramszünet lesz. Folytassuk...? Messzire vezetne ez a túlbiztosítás, Nincs is rá szükség. Egyszerűen csak arra kell törekedni, Hogy minden technikai eszköz a rendeltetésének megfelelően működjék. Ehhez pedig mindenekelőtt lelkiismeretesség kell. Fél óra múlva Korompait az igazgatóhoz hivatták. Őrizetbe vették. Két hónapig volt előzétes letartóztatásban. A vádirat legsúlyosabb kitétele szerint többszörös megvesztegetés és az állam kárára elkövetett anyagi előnyszerzés miatt mondták ki bűnösnek. Annak rendjén és módján elhangzott a vád-, illetve a védőbeszéd, majd a bíró Ko- rompaihoz fordult. — A vádlott kíván-e valamit felhozni az utolsó szó jogán? Korompai maga ele meredt. Nem volt megbilincselve. csak a fegyőr ült mellette. Amit az -ügyész elmondott, az mind igaz volt. Mást ée - tesz A 84 lakásban tehát összesen 84 vaskályha’ ét 168 villamos hősugárzó. Mindez közel félmilliót tesz ki — hozzávető számítással. Nem kis összeg. Csak ott a baj, hogy a lakók nem jognak repesni a gyünyörűségtől, ha meglátják a vaskályhát és a két hösugárzót. Bizonyára követelni fogják az ingatlan- kezelőtől, hogy szabadítsa meg őket a fölösleges holmiktól. Es mit kezd ennyi kályhával és hősugárzóval az ingatlankezelő? Raktározza el? Ossza szét? Árusítsa‘ ki leértékelt cikként valamennyit? Eszembe jut, ha valaki selejtet csinál az üzemben, belenyúlnak a zsebébe. Utó- végre kárt okozott a közösségnek. Most is felelősségre vonnak valakit a selejtért.? Vagy ez nem kára a közösségnek? Ezt a közel félmilliót az amerikai nagybácsi fizeti majd ki helyettünk? Mert igaz, hogy általában nincs okunk, a panaszra, éldegélünk csendeskén. De én még nem láttam senkit, akármennyire jól ment is a sora, hogy marokkal szórta volna ki a forintokat, az ablakon. Mert nincs rájuk szüksége. Azt mondják, ezek a vaskályhák és hősugárzók azért tartoznak a 84 lakáshoz, mert annak idején betervezték azokat. Annak idején, amikor még nem központi fűtéssel akarták a házakat felszerelni. Aztán jött a központi fűtés, és ezeket a tételeket elfelejtették törölni. Megmaradtak. De — minek? Elég drága mulatság néhány százezer forintról csak úgy megfeledkezni. Es még mondják, hogy nem vagyunk mi elég nagyvonalúak? Vagy azt gondolják néhányan, hogy a szocializmus mindent kibír? Nekem sehogysem tetszik ez így. Nagyon szeretném a véleményemet megmondani annak is, akinek a lelkét nyomja ez a „feledékeny- ség". Ha valaki tudja, ki az illető, legyén szíves közölni velem. o sem tudott mondani. A kihallgatásokon' is közölté mindazt, amit elkövetett,' semmit sem tagadott. Mit beszéljen hát most? Talán még rontana saját helyzetén,' Nem szólt. A bíró újra kérdezte: — Nincs valami mondanivalója? — Nincs — felelte Korompai. S hogy ezt kimondta, elsötétedett minden. Zagyva képek peregtek előtte. Feleségét és a gyermekeket vélte látni, aztán a pénzt, amelyet a parasztok nyomtak zsebébe, a Rézfácán pincérét, amint ügyesen ballanszíroz egy tálcát, tele konyakospohárral. Megizzadt. A bíróság ítélethozatalra vonult visza. A fegyőr észrevette, hogy Korompai arca megváltozott. Egy pohár vizet adott neki. — Igya, rendbe jön tőle — mondta. Korompai mohón nyelte a vizet. Ettől némileg észhez tért. Annyi ereje azonban nem volt, hogy hátraforduljon és szembenézzen a hallgatósággal. Amikor bevezették a tárgyalásra, akkor körülnézett, de feleségét nem látta. Tehát nem jött el. Ez fájt legjobban'. Pedig úgy érezte, most lenne, számára mondanivaló. Az utolsó szó jogán hozzá szeretett volna beszólni. A pohár víztől kapott annyi erőt, hogy bocsánatot kérjen Magditól és megmondja: „bármeddig is kell, várjon rá, és vigyázzon a gyerekekre. Mert ő, amikor szabadulni fog, mindent másképpen ak^r csinálni.” (Folytatjuk) Csalafinta lovagi tornák 4 ' ,j £ S w* trhlíS «mi* Az Aba nemzetség vára a Mátra és a Bükk között, Sírok köz- Sir O n> l l sil b ség feiett magasodik. A régészek ásói most azt faggatják (MTI Foto: — Kunkovács jL. felvétele.) milyen titkokat rejtenek az ősi falak. (-ár) 'ssssssArssArssssArss/sssArMArsssjmssss/ssss//sssAWSAWSs//sssss/s/s//ss. VIACZE GYÖRGY: POKOLBÓL
