Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

v\ Korszerű tartalom tudományos tervezés A szocialista társadalom építésé mindenkor megköve­teli a jövőt fürkésző, az alko­tó és kritikus gondolkodást* a kulturális élet tervezésében és irányításában. Ez nagy kö­vetelményeket támaszt a ve­zetői és tervezői, kollektí­vákkal, a kultúra területén munkálkodó állami, párt- és társadalmi szervekkel szem­ben. Most folyik az őszi Or­szágos Népművelési Konfe­rencia előkészítése. Sok szó esik mind a tartalomról, mind a szervezeti formákról, s azok korszerűsítéséről. A korszerűsítésre való törek­vés bonyolult, sokoldalú fel­adatai közül kiemelhető a társadalom művelődésének tudományos megtervezése és a megvalósulás tudományos irányítása. A napirenden-levő alapve­tő célkitűzés, a korszerűsítés megvalósítása megköveteli a mindennapi munka tudomá­nyos megalapozását, és a tu­dományos távlati tervezést is. A műszaki-tudományos forradalom, általában a tu­dományos gondolkodás nö­vekvő igényének időszaká­ban, amikor , a tudomány ter­melő erővé válása lehetőség és szükséglet is, nagy jelen­tőségre tesz szert a tudo­mány eredményeit mind ha­tékonyabban alkalmazni tu­dó dolgozók nevelése, képzé­se és továbbképzése. Az is­kolákban szerzett alapisme­retek egyre rövidebb ideig elégségesek a termelő vagy társadalmi élet bármely te­rületén. A feladatok megol­dásához állandóvá és terv­szerűvé kell tenni a to­vábbképzést a dolgozók va­lamennyi rétegében, mérnö­köknél és közgazdászoknál csakúgy, mint a munkások­nál, parasztoknál, orvosok­nál és pedagógusoknál. A na­gyobb tudás nem egyszerű­en csak a vezetőkkel szem­beni követelmény, hanem ál­talános, minden dolgozóra vonatkozó igény. Olyan korban élünk, ami­kor a képzés nem fejeződik be az iskolapad elhagyásá­val, hanem tovább folytató­dik megszakítás nélkül. Ezért korunkban a továbbképzés minden formája a nappali is­kolai tanulással egyenrangú­vá válik. Megtervezése leg­alább olyan követelmények elé állítja a szakembereket, mint az iskolai oktatás tar­talmi és didaktikai feladatai­nak megoldása. Az ismeretterjesztés, könyvtár, televízió, rádió, művelődési ház stb. munká­ja Összehangoltan kell, hogy A középkor lovagi esemé­nyeinek egyik emlékezetes ünnepe volt a lovagok bai- vívása. Dívott ez nálunk is. Ismeretes, hogy 1319-ben T Károly három Tiszán túli falut adott Hont. lovagnak, a.kinek a király — lovas párviadalon három fogát ütötte ki. (Az Arany meg­énekelte bajvívásnak, okle­veles emléke is megma­radt.) Hatalmas bajvívások voltak Budán 1396-ban, amikor Zsigmond király vezetésével magyar, francia és német lovagok a török ellen indultak. Budán sze­rencsésebben forgatták kopjáikat, mint Nikápoly- nál; itt még csak akadt köztük győztes és vesztes, ott azonban királyostul — seregestül megfuttaták őket. Maga Zsigmond is jó bajéi­vá tolt; 1419-ben Konstanz- ban egy napon kilenc lovas­sal mérte össze dárdáját. Mátyás esküvője alkalmá­val 1416-ban nem csak ma­ga az uralkodó szállt nye­regbe s vett részt a lovas párviadalon, hanem egy íz­ben 300 lovassal mutattak be Budán egy karusszelt. Jó bajvívó volt 11. Lajos lci- ráiy is. Egyízbén Ungnád bárót, Ferdinand étekfogó J869. augusztus 26., kedd jelentkezzék ebben a folya­matban, amelyben kifejezés* re jut az önművelés, művelés és nevelés is. Éppen ezért a művelődés megtervezésénél figyelembe kell venni az ösz- szes többi társadalmi folya­matokat. Tartalmát, céljait, a fejlődés ütemét és a fel­használásra kerülő eszközö­ket alapvetően az adott hely gazdálkodása,. termelési struktúrája, társadalompoli­tikai helyzete, a lakosság adott műveltségi szintje ha­tározza meg. A művelődés tudományos tervezése tehát kiterjed olyan jelenségek alapos vizsgálatára is, mini a lakosság anyagi helyzeté­nek javulása és szabad ide­jének növekedése. A művelődés tudományos tervezése a tartalmi célkitű­zéseken túl figyelembe veszi a megvalósítás eszközeit, azok működtetési elveit, a feladatrészek sorrendiségét. De a tudományos tervezés szükséges az intézmények létrehozásánál, esetleges ■ át­alakításánál is. A célszerűsé­get, a művelődés valóságos helyi igényeit tartsuk szem előtt egy-egy új intézmény létrehozásánál. Például klu­bot csak ott hozzunk létre, ahol igény van rá és nem ott, ahol még nincs. • Tudományos tervszerűség­re kell törekednünk a. ren­delkezésre álló káderek el­helyezésében és foglalkozta­tásában is. Ma a művelődés területén több tízezer főál­lású és tiszteletdíjas dolgo­zik. Foglalkoztatásuk sajnos nem minden esetben célsze­rű. Például a művelődés or­szágos, megyei és városi igazgatási és intézményi ap­parátusában dolgozik, a jól képzett személyi erő jelentés hányada, és ahol a tulajdon­képpeni gyakorlati tevékeny­ség folyik, kevés a megfe­lelő munkaerő. A tudomá­nyos tervezés és a tervek megvalósítása szükségessé tenné az arányok megvál­toztatását. A tartalmi követelmények előtérbe kerülése módosítást sürget a munka eredményé­nek számonkérésében. Ma még gyakran fellelhető a káros „statisztikai szemlé­let”. Az egyes intézmények és szervek munkáját elsősor­ban úgy értékelik, hogy pél­dául mennyi könyvét olvaá- tak az emberek, mennyien vettek részt ismeretterjesztő előadásokon, mehnyi a tag­ja az öntevékeny művésze­ti csoportoknak, vagy szak­köröknek. A népművelési munka eredményeinek ilyep, egyoldalú számonkérése csak mesterét veti ki nyergéből Becsben. Amikor a magyar rendek II. Lajos budai ud­varából kiseprűzik a néme­teket, a király csak azt ké- . ri: csupán két németjét tűr­jék meg, akikkel lovas pár­bajt, lóról való karikadö- fést gyakorol. Itt maradnak ezek a sporiedzők egészen 1526-ig, amikor is, Mohács után, Becsbe futnak. Már i\i .ligás ti la ff megesett az, hogy apródok és mesterle­gények — testükre párnát kötve — piszkgfákkal mu­tatták be Buda utcáin a lo­vagi játékok paródiáját. Még cifrább lehetett az a tréfás bájvívás, amelyet' Cgy ízben Beatrix királyné bátyjánák nápolyi udvará­ban vívtak, ftt hölgyek és lovagok csapták össze. S mondani sem kell: a gyen­gébb nem bizonyult erő­sebbnek. E baj vívásoknak, kopja- töréseknek legendás dicső­ségéből sokat levon egy fegyvérrégíszeli realitás: megállapították, hogy a lo­vagi tornáknál használt ru­dakat olykor elvre átfvré- szelték, másszor meg belül­ről kifúrták. Így aztán a kopjafák hamar törtek s a vitézi látszatot is megőriz1 lek. Megesett az is, hogy a belül kifúrt kopjanyélbe (iröicbért tÖltßttek. Ékkőt rztán a gyanútlan néző 1 öntött ,.lovagi" veiben is gyönyörködhetett. arra ad választ, hogy milyen a számszerű fejlődés üteme és végeredményben olyan szemléletre szoktat, amely szerint csak . a résztvevők száma fontos. Szakítanunk kell az eddigi mennyiségi szemlélettel és az új köve­telményeknek megfelelő tar­talmi célkitűzések megvaló­sítását kell megkövetelni. És itt nagyobb türelemre, biza­lomra van szükség, mint amennyit ezen a területen ta­pasztaltunk. A tervezés tudományos alapokra helyezése megköve­teli, hogy a kultúrára és a tömegek művelésére szánt anyagi javak elosztásában is levonjuk a szükséges kon­zekvenciákat. A kulturális értékrendszer piramisának a csúcsára a tudomány került, és a tudományos világlátás ki­alakítása egyre sürgetőbb — mindebből következik, hogy az anyagi ráfordításoknál is érvényesítsük ezt a követel­ményt. Ennek végső követ­kezménye kell, hogy jelent­kezzék például a kultúrhá- zak szakköri tevékenységé­ben, az ismeretterjesztés és az egyes művelődési intéz­mények költségvetésében. Vonsik Gyula 12. ■ — Mondd, miért is lennél más? Gondolod, hogy egyik napról a másikra megálljt tudsz mondani magadnak? Ezt csak hiszed. — Értsd meg Magdi, ne­kem változni kell. Most már tudom. Vagy nem akarsz segíteni? — Neked is be kell látnod, hogy nem vehetem komolyan azt, amit mondasz. Ki tud­ja, hogy néhány féldeci nem borítja-e fel a ma szépnek látszó elhatározásod? — Szóval nincs bizalmad? — Én szeretném, ha a ré­gi lennél, de egy ember nem selyemhernyó, amelyik má­ról holnapra levedlik. Ezt neked is tudni ,kell. — Próbáljuk meg — kérte Korompai. — Próbáljuk meg — felel­te Magdi. — Voltam ma Bakónál és beszéltem vele. — Mit mondott? — Azt, hogy a tegnapi és a mai napot írassam szabad­ságnak, s aztán holnap men­jek dolgozni. — Ez elég szép volt tőle. — Szép. — Másról nem beszélt? — Azt mondta még, hogy a központ kifogásolja a mi­nőséget. — Egyebet nem mondott? — Nem. Magdi érezte és férje ré- vét0g.,ábrázatáró 1 látta, hogy ‘ Bakó nemcsak ennyit mon­dott. ffiataiz&L AZ ILLETÉKES \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A hatvani radiátorcserével nem akarják zavarni a tanítást Lapunk augusztus 17-i szá­mában foglalkoztunk az új­hatvani középiskolában tönk­rement radiátorokkal, ,s — egyebek mellett — megiri.uk, hogy a felelősséget ugyan még nem állapították meg, ám a fűtőberendezések cse­réjéről már intézkedtek. Cikkünkre a Heves megyei Beruházási Vállalattól kap­tunk levelet, s ebben .kiegé­szítésül közlik, hogy a He­ves megyei Állami Építő­ipari Vállálat szűk szerelői kapacitása miatt „ ... íiem egyszerű feladat e terven kí­vüli munkának elvégzése még abban az esetben sem, ha az erre vonatkozó szán­dék megvan, hiszen a terv­szerűen gazdálkodó kivitele­ző vállalatnak a szerelőket más beütemezett munkáról kell ide átcsoportosítania. Végezetül pedig — mint­egy megnyugtatásként .— hozzáfűzik még, hogy az em­lített generálkivitelező a szó- banforgó munkákat lehető­leg még ebben a hónapban igyekszik elvégezni. Egy hét sem telt el, revi­zorok jelentek meg a válla­latnál. Az ilyesmi megszo­kott, gyakori. Amikor befe­jezték a vizsgálódásaikat, fél napig tárgyaltak Bakóival. — Az eset teljesen vilá­gos! — mondta a főrevizor-. — Én r.em érzek mulasz­tást — felelte Bakó. — Nem ez a tő kérdés — szólt közbe az egyik revizor. — Mi sem állítjuk, hogy a bűncselekmény elsődlegesen a felületes ellenőrzés miatt történt. Mert bűncselekmény­ről van szó! — A többi a bí­róság dolga. Bakó idegesen telefonhoz r.yúlt és tárcsázott. — Rendőrkapitányság? Ké­rem a... \ftem kell, Nemrég adtak át 84 la­kást Gyöngyösön az új la­kóknak. Valamennyiben központi fűtés szolgálja majd a kényelmet. Igazán örülhet, aki ilyen lakásba költözhet. Lesz itt minden, még olyan is. amire semmi szük­ség nincs. Minden lakáshoz adnak még egy vaskályhát, a konyhába és a fürdőszobá­ba pedig egy-egy villamos hösugárzót. Ügy gondolhatnánk, azért, mert az építtetők na­gyon figyelmesek akartak lenni. Ha véletlenül a köz­ponti. fűtéssel valami galiba történne, ne kelljen a sze­gény embereknek fogvacoa- va emlegetni azokat, akik a központi fűtési kitalálták, illetve: akik ezt a rosszat felszerelték. Ezen az alapon azonban minden ház előtt kutat is kellene ásatni, mert hátha elromlik a vízvezeték. Va­lamennyi szobába pedig petróleumlámpákat felsze­relni, mert hátha áramszü­net lesz. Folytassuk...? Messzire vezetne ez a túl­biztosítás, Nincs is rá szük­ség. Egyszerűen csak arra kell törekedni, Hogy min­den technikai eszköz a ren­deltetésének megfelelően működjék. Ehhez pedig mindenekelőtt lelkiismere­tesség kell. Fél óra múlva Korompait az igazgatóhoz hivatták. Őri­zetbe vették. Két hónapig volt előzétes letartóztatásban. A vádirat legsúlyosabb kitétele szerint többszörös megvesztegetés és az állam kárára elkövetett anyagi előnyszerzés miatt mondták ki bűnösnek. Annak rendjén és módján elhangzott a vád-, illetve a védőbeszéd, majd a bíró Ko- rompaihoz fordult. — A vádlott kíván-e va­lamit felhozni az utolsó szó jogán? Korompai maga ele me­redt. Nem volt megbilincsel­ve. csak a fegyőr ült mellet­te. Amit az -ügyész elmon­dott, az mind igaz volt. Mást ée - tesz A 84 lakásban tehát összesen 84 vaskályha’ ét 168 villamos hősugárzó. Mindez közel félmilliót tesz ki — hozzávető számítással. Nem kis összeg. Csak ott a baj, hogy a la­kók nem jognak repesni a gyünyörűségtől, ha meglát­ják a vaskályhát és a két hösugárzót. Bizonyára kö­vetelni fogják az ingatlan- kezelőtől, hogy szabadítsa meg őket a fölösleges hol­miktól. Es mit kezd ennyi kály­hával és hősugárzóval az ingatlankezelő? Raktározza el? Ossza szét? Árusítsa‘ ki leértékelt cikként vala­mennyit? Eszembe jut, ha valaki selejtet csinál az üzemben, belenyúlnak a zsebébe. Utó- végre kárt okozott a közös­ségnek. Most is felelősségre von­nak valakit a selejtért.? Vagy ez nem kára a közös­ségnek? Ezt a közel fél­milliót az amerikai nagybá­csi fizeti majd ki helyet­tünk? Mert igaz, hogy általában nincs okunk, a panaszra, él­degélünk csendeskén. De én még nem láttam senkit, akármennyire jól ment is a sora, hogy marokkal szórta volna ki a forintokat, az ab­lakon. Mert nincs rájuk szüksége. Azt mondják, ezek a vas­kályhák és hősugárzók azért tartoznak a 84 lakáshoz, mert annak idején beter­vezték azokat. Annak ide­jén, amikor még nem köz­ponti fűtéssel akarták a há­zakat felszerelni. Aztán jött a központi fűtés, és ezeket a tételeket elfelejtették tö­rölni. Megmaradtak. De — minek? Elég drága mulatság né­hány százezer forintról csak úgy megfeledkezni. Es még mondják, hogy nem vagyunk mi elég nagyvo­nalúak? Vagy azt gondolják néhányan, hogy a szocializ­mus mindent kibír? Nekem sehogysem tetszik ez így. Nagyon szeretném a véleményemet megmondani annak is, akinek a lelkét nyomja ez a „feledékeny- ség". Ha valaki tudja, ki az illető, legyén szíves közöl­ni velem. o sem tudott mondani. A ki­hallgatásokon' is közölté mindazt, amit elkövetett,' semmit sem tagadott. Mit beszéljen hát most? Talán még rontana saját helyzetén,' Nem szólt. A bíró újra kérdezte: — Nincs valami mondani­valója? — Nincs — felelte Korom­pai. S hogy ezt kimondta, el­sötétedett minden. Zagyva képek peregtek előtte. Fele­ségét és a gyermekeket vél­te látni, aztán a pénzt, ame­lyet a parasztok nyomtak zsebébe, a Rézfácán pincérét, amint ügyesen ballanszíroz egy tálcát, tele konyakospo­hárral. Megizzadt. A bíróság ítélethozatalra vonult visza. A fegyőr észrevette, hogy Korompai arca megváltozott. Egy pohár vizet adott neki. — Igya, rendbe jön tőle — mondta. Korompai mohón nyelte a vizet. Ettől némileg észhez tért. Annyi ereje azonban nem volt, hogy hátrafordul­jon és szembenézzen a hall­gatósággal. Amikor bevezet­ték a tárgyalásra, akkor kö­rülnézett, de feleségét nem látta. Tehát nem jött el. Ez fájt legjobban'. Pedig úgy érezte, most lenne, számára mondanivaló. Az utolsó szó jogán hozzá szeretett volna beszólni. A pohár víztől ka­pott annyi erőt, hogy bocsá­natot kérjen Magditól és megmondja: „bármeddig is kell, várjon rá, és vigyázzon a gyerekekre. Mert ő, ami­kor szabadulni fog, mindent másképpen ak^r csinálni.” (Folytatjuk) Csalafinta lovagi tornák 4 ' ,j £ S w* trhlíS «mi* Az Aba nemzetség vára a Mátra és a Bükk között, Sírok köz- Sir O n> l l sil b ség feiett magasodik. A régészek ásói most azt faggatják (MTI Foto: — Kunkovács jL. felvétele.) milyen titkokat rejtenek az ősi falak. (-ár) 'ssssssArssArssssArss/sssArMArsssjmssss/ssss//sssAWSAWSs//sssss/s/s//ss. VIACZE GYÖRGY: POKOLBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents