Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

Rtitíüí KOSSUTH 8.30 Népi zene. 8.40 Hangos levél a csepeli szaöaäkiktiteboi 8.50 zenés est több tételben. 10.09 Zenekari muzsika, n.oä Tül az óceánon, li.äo Kamarazene. 12.00 íanczenc. 13.15 Népi zene. i;;.4* Monte Christo grófja. 15.10 Kórurtpddium. 15.28 Déryné naplója. 15.13 Könnyűzene. 15.05 Labirintus. Dokumentumjáték. 11.20 Brahms: D-dűr hegedű­verseny. 11.50 Riport. 18.14 Operettdalok, 18.21 Láttuk, hallottuk ... 18,48 Táncdalok. 19.25 Hangképek a kajak-kenu EB-ről. 19.35 Nóta- és népdalest. 20.38 A bögre. Plautus kpméiliájá- nak rádlóváltozata: 22.20 S. Black zongorázik. 32.45 Kodályt Székelyfonó. Egyfelv. daljáték. 0.10 Tánczene. PETŐFI 8.05 Operarészletek. 0.00 Ezeregy délelőtt. 11.43 Magyar költők versel. 12.00 Zenes beszélgetés. 12.22 Zongoraműveh. 13.05 Szimfonikus 2enc. Mindenki kedvére kettötól — hatig .,. 19.10 Purcell-művek. 18.30 Oazdaságl magazin. 19.00 Népdalok. 10.25 Margaret Tynes énekel. 20.28 A Suisse Romande zenekari hangversenye. 22.10 Operettrészletek, 23.10 Könnyűzene. MAGYrth 17.58 Hírek. 18.08 Mi újság a Futrinka utéá'ban? uua ' 18.35 19.15 19.30 . 19.40 20.00 20.30 : > Varázslatos szigetek. Esti mese. Riportílim. Jack Grunxky énekel. Felfedező utón a képző­művészet birodalmában. i Tv-niradó. Péntek esti bemutató: Legenda a páncélvonatról. (Tv-íilm.) 21.43 Körkép az országos népművelési konferencia előtt. 22.45 Tv-híradó. POZSONYI 10.00 Kerékpáros VB közv. 17.30 Modern öttusavladal közvetítése Stockholmból. 19.00 és 22.23 Tv-hlradó. 20.30 Szórakoztató műsor az NDK-ból. 21.05 Szlovákia és az Expo 70. 22.15 Kerékpáros VB. fiCR1 VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Az előadások kezdete: Va 6 és 8 órakor. Furcsa társaság ECFll BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadások kezdete: */a 6 és ‘/2 8 órakor. Feledhetetlen idők Nyári ifjúsági mozibérlet, kötött szelvényei beválthatók. EGRI KERT MOZI: Az előadás kezdete: *1*8 órakor. Carmen (Másfélszeres hely áraki) GYÖNGYÖSI PUSKIN: Traidnus oszlopa I—II. Nyári ifjúsági mozibérlet, kötött szelvényei beválthatók. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Hallgatag ember GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Megölni, vagy megmenteni HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A győztes Robin Hood HEVES: Vigyázat, hekus FÜZESABONY: A beszélő köntös PETÉRVÁSARA: Azt csinálok, amit akarok (50 °o-ős hely árak!) FELNEMET: Tizenkilenc éves voltam II gyógyító és romboló atomok ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky K cai rendelőben. (Telefon: 11-10.) ■délés gyermekek részére is. Ml is tulajdonképpen a ra­dioaktivitás? Az elnevezést a latin „sugártevékenység” szavak összekapcsolásával alkották. A radioaktivitás egyes kémiai elemek izotóp­jainak (az elem atomjai egyes fajtáinak) azon saját­sága, hogy külső beavatko­zás nélkül, sugárzás kibocsá­tása közben elbomlanak, és más elemekké alakulnak. Két — a jelenség lényegét tekintve azonos — fajtáját is­merjük. Egyik, melyet Bécquerel fedezett fel: ez a természetes, a másik pedig, a mesterséges radioaktivitás, melyet harmincnyolc évvel később, 1034-ben a Joliot- Curie-házaspár fedezett fel. A természetes radioaktivitás a természetben található egyes elemek tulajdonsága. Közismert példája az urán. A mesterséges radioaktivitás pedig a nem radioaktív ele­meknek, erre a célra szolgá­ló berendezésekben (atom- máglyákban, gyorsító beren­dezésekben) „mesterségesen'’ való radioaktívvá tétele. A radioaktív bomlást mindig úgynevezett radioaktív su­gárzás kíséri, amelynek az alfa, béta és gamma fajtája Ismeretes. Sugárzás közben igen kicsi méretű elemi ré­szecskék távoznak az Illető elem atomjainak magjából. A sugárzást kiváltó ok ugyanis az, hogy a radioak­tiv, vagy mesterségesen azzá tett elem atomjának magja nem stabil állapotú. Az atommagban, annak részecskéi között mű­ködő erők nincsenek egyen­súlyban, s ennek hatására minden külső beavatkozás nélkül a mag kilöki magá­ból a „felesleges” kis elemi részecskéket, " stabilizálódik, új, további bomlásra nem képes kémiai elemmé ala­kul. Ezen távozó részecske« sebessége 20.000—300.000 ki­lométer lehet másodpercen­ként. A radioaktív bomlás, vagy más elnevezéssel mag­hasadást reakció közben fel­szabaduló óriási energiát ezen pici részecskék képvi­selik. A természetes radioaktivi­tás főleg a nagy atomsúlyú elemek között fordul elő. Például a 92-es rendszámú uránnál, és az uránon túli mesterségesen előállított ele­meknél. a legstabilabb atommaggal a közepes rend­számú elemek rendelkeznek, ezért a radioaktív elemek bomlásának végtermékei is ilyen elemek. Például a ra­dioaktív urán bomlási vég­terméke a jól ismert, közön­séges ólom. Ismerkedjünk meg a ra­dioaktivitás felhasználási te­rületeivel. A radioaktivitás gyakorlati alkalmazása \ igen szerteágazó. Egyszer a fel­szabaduló hatalmas energia hasznosítódik, másszor a jelenséget kisérő sugárzás­ként hasznosítják. Egyesek ugyanis a hatalmas energiát képesek a másodperc tört része alatt leadni, mások viszont sok-sok évezreden keresztül, igen lassan. S ter­mészetesen vannak, amelyek a legkülönbözőbb idők alatt adják le. Éppen ez adja — és természetesen a fejlett tu­domány beavatkozó keze —■ a felhasználás széleskörűsé­gét. Hazánk is bővelkedik ra­dioaktív gyógyvizekben, pél­dául a hajdúszoboszlói, hé­vízi és a budapesti gyógyfür­dők vize kis koncentrációk­ban rádlumtartelmú. a ra­dioaktív sugarak biológiai hatása a sugárzás erősségé­től függ. Ezek is, mint álta­lában a gyógyszerek, megfe­lelő mennyiségben gyógvl- tóak. de nagyobb mennyi­ségük már mérgező hatású. Tartós besugárzás esetén már rákkeltőek, na­gyobb mennyiségben elron­csolják az élő szöveteket. Káros hatású lehet a vérkép­zésre, nemzedékre kiható kóros elváltozásokat okoz­hat. Más esetben éppen a károsító hatását alkalmazzák a rákos daganatok gyógyítá­sára, például a rádium-, ko­baltágyúkkal megfelelő helyre irányítják a sugara­kat, vagy kis csomagokban behelyezik a daganatokba. Széles körű az ipari fel- használás is. A legkülönfé­lébb lemezek vastagságénak mérésére, tartályok szintjel­zésére, öntvények, munkada­rabok hlbavizsgálására, az acélgyártásban a szennyező elemek eltávolodásának, vas- kohászati kemencék falaza­tának vizsgálatára használ­ják. És se szeri, se száma a ma még kísérleti jellegű fel- használásnak. A radioaktivi- tási bomlástörvény ismerete kormeghatározást tesz lehe­tővé. így állapították meg például a Föld korát, s azt Is, hogy a régészeti leletek mely korszakból származnak. Szólni kell még talán a jövő egyik legfontosabb al­kalmazási területéről, az energiatermelésről. Ma már az energiatermelés egyre nö­vekvő hányadát teszi ki az atomerőművek reaktoraiban termelt energia, s a hagyo­mányos energiahordozók fo­kozatos kimerülésével ez csak növekedni fog. Energiatermelésre azon sugárzó anyagok használha­tók, melyekből viszonylag rövid idő alatt szabadul fel a nagy energia. A robbanás- szerű felszabadulást úgy aka­dályozzák meg, hogy a fo­lyamatot kézben tartják, megfelelő lassító, fókexő elemeket alkalmaznak. A bevezető részben már említettük, hogy a bomlás során kis elemi részecskék távoznak az atommagból. Ezek katalizál­ják, elősegítik a még el nem bomlott részecskék hasadá­sát, az ezekből távozók űjabbakét, s ez a robbanásig fokozódna, ha nem gondos­kodnának olyan anyagokról, amelyek ezeket a parányi katalizáló részecskéket el­nyelnék, fékeznék. A fékezés nélküli folya­mat játszódik le az atom­bomba robbanásakor. Eb­ben egy úgynevezett kritikus tömegnél nagyobb mennyisé­gű radioaktív anyag van, de két, egymástól elválasztott részben elhelyezve. Egy-egy darabja nem haladja meg a kritikus tömeget, mert ak­kor idő előtt felrobbanna. Ka a két darabot egyesítik, például ütödéssel, akkor rob­banásig fokozódik a folya­mat, amelynek megindítását még egy hagyományos rób- banótoltettel elő is segítik. A kisebb atombombák 1000— 10 000 tonna, a nagyobbak 100.000—500.000 tonna ha­gyományos robbanóanyag (trotil vagy TNT) egyszerre történő felrobbantásával egyenlő mennyiségű ener­giát termelnek. A pusztító hatása hármas, amely mind egy időben lép fel: óriási lég­nyomás, igen magas hőmér­séklet (becslések szerint mintegy ötvenmillió C°) és a nagymértékű radioaktív su­gárzás szervezetkárosító ha­tása. Az atommag stabilizálódá­sának ez csak egyik módja volt: az úgynevezett maghasadás. Hasonló, de ellentétes folya­mat játszódhat le a kis atomsúlyú elemeknél, ami­kor azok stabilizálódnak. Ezek nagyobb atomsúlyú elemekké alakulnak, ugyan­akkor fantasztikus energia szabadul fel. Ezt a folyama­tot magfúziós, magegyesülé­si reakciónak nevezzük. A folyamatot még nem sikerült az emberiség számára meg­felelően kézben tartani, le­lassítani. a hidrogénbombá­ban lejátszódó folyamat a ti­pikus eset. Azonos súlyú robfcanó anyagot figyelembe véve, ennek energiája sok­szorta több még az atombom­ba energiájáétól is. Mint ér­dekességet említjük, hogy a tudomány mai álláspontja szerint a Nap energiáját is ilyen, magfúziós folyamatok szolgáltatják. A tudomány, az emberi ész adta mindezeket a lehetősé­geket. Az emberi józanságon múlik, hogy hogyan él vele. Hasznosítja az emberiség számára, vagy önmaga el­len fordítja. Sajnos már mindkettőnek tapasztalhattuk és még most is tapasztaljuk példáját. Az emberiség ha­ladás- és békeszerető erői­nek összefogásán, erején mú­lik, hogy ne ismétlődhessen meg még egyszer: 1945. augusztus 6. és 9., Hirosima és Nagasaki. Bäder Imre tanársegéd Fizetni! Dz uszodában (A Weltwoche karikatúrája.) tAutót veszek Érfélkor türelmetlen dörömbölésre ébred­tem. Érdekes módon a feleségem, mintha sem­mit, se hallott volna, mélyen aludt tovább. A dörömbölés nem szűnt. Kénytelen-kelletlen ki­mentem. Az előszoba- ajtóban jól öltözött fia­talember állott. — A Korszellem va­gyok — mutatkozott be udvariasan. — Szel­lem voltát semmi sem árulta el; még a szoká­sos lepedő helyett is fehér ballonkabátot vi­selt. — A, nagyon örven- dek — tessékeltem bel­jebb. — Üljünk le itt, nem akarnám a csalá­domat zavarni. Megkí­nálhatom egy kis va­lódi szilvapálinkával? — Köszönöm, elfoga­dom. Tudja, amióta csak szellemvasúton utazom, nyugodtan iha­tok. De térjünk a tárgy­ra. Nézze, Kovács úr, ez így nem megy tovább. A környezetében egyre több az autós. A ba­rátai, a kollégái, a la­kótársat sorra aulát vesznek, csak maga nem. — Nincsen pénzem — rebegtem ijedten. — Tetszik tudni, a gyere­kek, idős szülök, a ház­tartás és a többi... — Ez nem kifogás — szólt szigorúan a Kor­szellem. — Másnak sincs több, mégis meg­veszi. Magának jó ál­lása van, a felesége is dolgozik. A szemléle­tében van a hiba. Ezt nem tűrhetjük tovább. — Elővette a jegyző­könyvét. — Egyéves ha­táridőt kap. — Hálásan köszö­nöm — hajoltam meg. Aztán egy szúrást érez­tem: a Korszellem vér- fagyasztóan felkacagott és eltűnt. Reggel, leszámítva az üres pálinkásüveget, semmi sem mutatta, hogy ott járt a Kor­szellem. De az oltás hatott. A családommal közöltem: egy éven be­lül autót veszünk. V A feleségemben nem csalódtam. Munka után éjfélig köt a háziipari szövetkezet számára, utána ellátja a háztar­tást. A szabad szombat­ben egy kicsit lefogyott volna. A fiammal, meg a lá­nyommal sincs semmi, baj; azelőtt is szerették a zsíros kenyeret... En magam leszoktam a cigarettavételről. Mi­vel átkos szenvedé­lyemről nem tudok le­jaira mosást vállalt Szentendrén. Aggaszt, mintha az utóbbi idő­mondani, álszakállt gasztva, az esti ho­mály leple alatt csik­keket szedek az autó­busz-megállókban. Eddig legalább hat­ezer használt kocsit néztem meg. Törzsven­dég vagyok az autóvá­sárokon és minden hir­detésnek (kivéve az „igényes" jelígésűnek) lelkiismeretesen utána járok. Azzal biztatom magam, hogy amint ap óbor íze és zamat a is nyer az évekkel, a ré­gebbi évjáratú autók­nak is megvan a ma­guk varázsa. Mindmá­ig semmi sem sikerült. Az autók árát csökö­nyösen magasabbra tartják, mint amennyi az összegyűjtött pén­zecskéiéi. Az idő múlik. Ret­tegve várom az újabb találkozást a Korszel­lemmel. Ha van vala­kinek eladó használt autója, amely vélemé­nye szerint megfelel egy „igénytelen" jeligé­jű vevőnek, sürgősen közölje velem a 00 072- 270 telefonszámon. Erős Rezső Esztétikai alapfogalmak Akár tudatosan, akár tudat alatt, de mindenkiben él • vágy, hogy élményeit valamilyen for­mában kifejezze és így mások­nak la átadja. A fényképezőgép nagyon alkalmas erre a célra, ha nemcsak kezünkkel, hanem eszünkkel és szívünkkel Is ke­zeljük azt. Anélkül, hogy részletes eszté­tikai oktatásban akarnék része­síteni olvasóinkat, szükségesnek tartjuk vázlatosan ismertetni ásó­kat az elveket, amelyeket fény­képezés közben szem előtt kell tartanunk. Sem mélységre, sem teljességre nem törekedhetünk, mert „dióhéjban** el sem férné­nek ezek az alapelvek. Az a eél vezet bennünket, hogv egyszerű, könnyen érthető for­mában megértessük azokat a szabályokat, amelyek birtokában fényképeink szebbek, mutató- sabbak, kifejezőbbek, tartalma­sabbak lesznek. Éppen ezért nem léphetünk fel a művészi kének alkotására való tanítás teljes Igé­nyével. de kedvet akarunk adni sokaknak arra, hogv foglalkozza­nak ezekkel a nroblémákkal, ha kedvük és idoiük van erre. Meg vagyunk győződve, hogy a sok ezer megyei fotós között sokan vannak olyanok is, akik képeiken keresztül magukból Is akarnak valamit adni. Akik nemcsak rep­rodukálni akarják a természeti formákat, hanem belső tartalmat is akarnak adni képeiknek. Akarnak, mert a formák mögött érzik, látják a szépet, az eszté­tikailag lenyűgözőt. A mai élet szépségeit és eredményeit, küz­delmeit és hiányosságait, és sze­retnék, ha az általuk felismért mai életigazKágokat képeiken keresz­tül mások is észrevennék. mások Is magukévá tennék. Életünk még szebbé tételére, az előreha­ladás érdekében. Dr, szegedi Emil fotóművész azt írja egyik könyvében, hogy „Csírájában minden rendszere­sen fényképező amatőr munká­jában adva van a művészi fejlő­dés lehetősége.** Azt jelenti ez. hogy minden amatőr legalább annyit szeretne elérni, hogy ké­peit mások is élvezzék. S ha a valóságot csak egy szemerké- nyit is igényesebben, egv haj­szálnyit is eevénibb meglátásban tükrözik felvételei, ezt a célt már el is érte. Ebben szeretnők segí­teni olvasóinkat. Nem lesznek ezek a képek mindjárt műalkotások, ez ter­mészetes. De ha csak egy kicsit is nő megyénkben a * művészi szándékú fényképfelvételek szá­ma, ennek mindenképpen kettős haszna fog jelentkezni. Elindul­nak egyrészt egyesek a művé­szibb képek alkotása felé verető úton, másrészt ha maguk nem Is tudnak művészi képet alkotni, legalább értékelni, élvezni tud­ják mások ilyen munkáit. Körmendi Károly 1969. augusztus 15.. péntek

Next

/
Thumbnails
Contents