Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

ÜVEGESTANC •

(MTI Foto! — Friedmann Endre felvétele.)

MEG EMLÉKEZÜNK KA,

milyen tragikus szerencsétlenség történt Tihany egyik legforgalmasabb útkereszteződésénél. Egy autóbusz fordulás közben akriára futott és felrobbant. A robbanás emberéletet is követelt. A eset nem volt egyedi. Azóta is érkeznek jelentések, különösen vidékről, hogy gyermekek robbanóanyagot találtak, s azzal játszadoztak, amely tragikus következményekkel járt.

A második világháború Idestova 25 esztendeje fejeződött be, de még ma Is találnak elásott, eldugott, elhagyott gránátokat, aknákat, és egyéb robbanóanyagokat. Megtörténik lakott területeken, sőt a fővárosban is, hogy házak padlásain tatarozás közben bukkannak egy-egy fel nem robbant gránátra, bombára, ami 25 esztendeje veszélyezteti a lakókat és csak a véletlenen múlt hogy eddig nem okozott súlyos szerencsétlenséget. a Balatonban, a Velencei tóban és folyóinkban Is találtak évtizedek óta rejtőzködő robbanóanyagokat Minden ilyen véletlen robbanás sajnálatos, de a leg- szörnyflbb, amikor gyermek- baleseteket Is okoz. A gyerekek sok esetben találnak lövedékeket, leggyakrabban puskagolyókat. Ezeket rendszerint szét akarják bontani és eközben történik a szerencsétlenség. A Sebesülések általában súlyosak vagy halálosak.

Néphadseregünk tűzszerészeit kérdeztük meg;

— Hogyan lehet védekezni a minduntalan előforduló robbanóanyagok ellen?

DOLÄNSZKY OTTO tűzszerész százados így válaszolt:

— Az országot a második világháború befejezése után körzetekre osztották és az elhagyott lőszereket hatástalanították, Sok száz tűzszerész végzett hasznos munkát az elhagyott hadianyagok, a feltárt és bejelentett lőszerek semlegesítésénél. Mégis még mindig rejtőzködik egészen különböző helyeken olyan robbanóanyag, ami változatlanul veszélyt jelent az avatatlan számára.

Budapesten az öreg házak bontásánál találtak még a padláson fel nem robbant bombákat, pincékben veszélyt jelentő aknákat és

,ssssssssssssssysssssssssstfssf/fssrsffsffsfsss/sf/fssfsss//sssfsssss/sssjsssjsfss/sw//ssfs/sssfssssss/yssssssssssssssssssssssssssssfsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss,.

Arany János híradása Kovács Mihály egri festőművészről

AZ EGRI Dobói István Vármúzeum képtárában jelentős helyet foglal el képeivel a magyar történelmi festészet egyik úttörője, Kovács Mihály, aki hosszabb ideig Egerben élt.

Kovács Mihály másfél századdal ezelőtt, 1818-ban született az akkor Heves megyéhez tartozó Tisza-Abádon, a mai Abádszalókon, szegény parasztcsalád gyermekeként. Művészeti tanulmányait Pesten, Bécsben és Rómában végezte. 1848-ban hazatért Magyarországra. Jó barátja volt Barabás Miklós festőművész és a Petőfi által is nagyra becsült egri Tórkányl Béla költő, aki később kanonok korában számos megrendeléssel is segítette. Kovács Mihály az 1860-as években hosszabb időt töltött Spanyolországban és Portugáliában, s akkor ismerkedett meg feleségével, az észak-spanyolországi születésű Petra de Castroy Blan- eo festőművésznővel. Az esküvő után Madridból Pestre költöztek.

1892-ben halt meg Kovács

Mihály; Hamvai az egri Hatvani temetőben pihennek. Művészi hagyatékát, 128 festményét özvegye az egri Líceumnak adományozta, ezek ma a múzeum képtárában láthatók. Ismertebb itteni képei: Olasz vízimalom, A művész felesége, Önarckép (1870-ből), Széchenyi István gróf, Az egyházi átok kihirdetése Dózsa Györgyre és híveire. Számos műve van a Magyar Nemzeti Galériában (pl. Tinódi Lantos Sebestyén Török Bálint údva- rában című festménye). Árpád pajzsra emeltetése című, legjelentősebb alkotása a II. világháború áldozata lett, ARANY JANOS hetilapja,1 a Koszorú százöt évvel ezelőtt, 1864. július 24-én érdekes híreket közölt — a Pesti Naplónak egy akkori cikke alapján — Kovács Mihály portugáliai és spanyol- országi fogadtatásáról. Minthogy a Koszorú egész szer- kesztősége magéból Arany Jánosból állt, kétségkívül tőle származik ez a híradás: „A portugál király — írja a P. N. — magyar nyelven

üdvözlő fogadása alkalmával Kovács Mihály festósz hazánkfiát. A király, kihez művész hazánkfia ajánlólevelet nyert.,; kitüntető szívességgel fogadta Kovács Mihályt, s miután vele hosszas ideig nyájasan és szép magyarsággal társalgóit, egyik segédtisztjét utasítá, vezesse el őt a királyi kert egyik pontjára, melyről gyönyörű kilátás nyílik, s általában ismertesse meg művészünkkel a palota nevezetességeit.’'

A HÍRADÁS második fele Kovács Mihály képeinek és magyar ruhájának spanyolországi sikeréről számol be:

„Kovács ügyét a spanyolok általában felkarolták, még meg se érkezett Lisszabonból, Madridban már levél várta, moly megrendeléssel bízta meg. Magával vitt és Sevillában készített műveit mind elkapkodták. Magyar ruhája, melyet folytonosan visel, általános tetszésben részesül.”

Dr. Pásztor Emil

Vigyázat! Életveszélyes*

i

YI\rZE CYftHGÍ:

ÚT A POKOLBÓL

4.

A férfi felkelt, s ahogy volt, alsónadrágban, az egyik székben megkapaszkodott. Agyon- vertnek érezte magát. Mintha kalapban összerázták volr u a történteket, olyan zagyván keveregtek gondolatai. Egy pillanatig a parasztot látta, aki a pénzcsomót a zsebébe nyomta. Aztán az ' igazgatója, majd Kocsis és a sok féldecis pohár jelent meg. Félelem és gyengeség fogta el. Visszabotorkált az ágyig és újra lefeküdt. Lába zsibbadni kezdett. A zsibbadás végigvándorolt testéber’, egészen válláig. Egy kis ideig merengett, aztán nyílott a szobaajtó. A felesége jött.

— Ma nem akarsz felkelni? — kérdezte parancsolom, de hangja tele volt félelemmel.

— Megyek — válaszolta Korompai. Többet nem szólt. Minden erejét összegyűjtötte és felkelt. Mechanikusan öltözködni kezdett. Szeméből kimosta a fáradtságot. Kissé megkönnyebbült. Gondolatban viaskodott magával. A tükörbe nézett és szédülés fogta el.

— Miért nem szólsz egy szót sem? — kérdezte az asz- szonv.

— Mit beszéljek! — és hangjától felbátorodva méregbe gurult. — Különben is,

ha nem fekszem le a tyúkokkal, akkor összedől a világ?!

Korompainé nem tudta mire vélni ezt a durva választ. Nem szokott ilyen hangnemben beszélni. Aggódni kezdett. Valami baj történt. Valaki talán bántotta.

indult hazulról, akkor engedte lejjebb a hangját.

— Nem kell mindjárt az

egekben járni, ha az ember kimarad. — Cinkosan feleségére pillantott. Tekintetük találkozott, de nyomban el is nézett, mert röntgeneztek az asszony szemei.

augusztus 15., péntek

—- Mi bajod van? — szólt

megértőén.

— Mi, az istent Az a baj! Talán azt akarod, hogy vallják szerelmet?

Az aszony sírni kezdett. Korompai meghökkent, és csak most kezdte felfogni' mámortól elcsigázott agyával mindazt, ami történt, és történik. Azonban valami csökönyös rátartiság nem engedte, hogy nyíltan szembenézzen önmagával, inkább nem beszélt. Csak amikor

— Ezen vegyél magadnak valamit! — Pénzesőmét dobott a konyhaasztalra, majd mielőtt felesége még kérdezhetett volna, betette maga mögött az ajtót és elsietett.

Korompainé a sok pénzt nézte. Százasok, és tízesek voltak. Félve kisimította gyűrtségüket, és összeszámolta: ezernégyszázhú.sz forint volt. Nézte a pénzt, és nem tudta, mit csináljon. Egész testébe belefogódzott a remegés. Rosszat sejtett;

Megfogta a pénzköteget és a konyhaszekrény fiókjába tette. Egyébként nem itt tartották pénzüket, hanem a szobai kombinált Szekrényben, a fehérneműk alatt. Ezt a pénzt azonban nem tette oda. Valami sugallta azt, hogy ezt a pénzt nem szabad a többivel Összekeverni. A kíváncsisága és a félelme nem hagyta nyugodni. A délutánt várta, hogy végre kiszedje férjéből^ miféle pénzt hozott.

Reggel, mikorra Korompai beért a telepre, egész jó hangulata lett. Elmúlt a nyomasztó érzése, ami tegnap fogva tartotta, Már tele volt a telep udvara magrakott szekerekkel.

— Hát akkor kezdhetjük — mondta az Igazgató kedélyesen.

Korompai most valahogy szimpatikusnak találta Bakót és visszamosolygott rá.

— Hallom, jól érezte magát tegnap a Fácánban — mondta cseppet sem számon- kérően az igazgató. Mégis olyan megjegyzésként hatott, hogy „szóval, nyugi, nyugi, jó lesz csendben meghúzni magad, mert te sem vagy angyal”.

Korompai azonban nem törődött az iróniával. Változatlanül mosolygott.

— Jól éreztem magam. A Kocsis Fricivel akadtam ösz- sze. Mérges is volt az asz- szony, de nem penészedhet meg az ember az otthonülésben.

— Helyes! Ez férfias — nevetett az igazgató. — De gyerünk, kezdjük az átvételt, mert ma erős napunk lesz. Arra azonban vigyázzanak, nehogy a paraszt becsapjon bárkit, mert néztem a tegnapi dohányt, elég sok a kettes az egyes minőségben.

öl,. i (Folytatjuk)

szerte az országban sokfelé a szántóföldekben rejtőzködő robbanóanyagokat. A veszély elsősorban abban van — folytatta a százados —, hogy a robbanóanyagnak nem mindig ágyúgolyó a formája és ezért a talált, vasdaraboknak látszó anyagokat a laikusok (főleg a gyerekek) kézbe veszik, játszanak vele. Ilyenkor következnek be a szerencsétlenségek. A vidéki gyerekek sokszor találnak még kézifegyver-lövedéket, amelyeket gyakran a szülők szeme láttára kalapálnak széf,, mondván, hogy ezeket már kilőtték. Aztán mégis megtörténik a baj.

Gyakran első világháborús, sőt már 60—70 évvel ezelőtti ágyúgolyókat is találtunk — folytatta a tűzszerész százados — amelyek még mindig robbanásképesek voltak. Sokan nerri hiszik el, hogy az ilyen elhagyott háborús lövedéknek nem árt a víz, a rozsda, évtizedekig megtartja robbanásfokát. Ezért azt ajánljuk a lakosságnak, hogy a föld mélyéből kiszántott, vagy máshol táléit különös alakú vas- hasébokhoz, vagy lövedékformájú acéldarabokhoz ne nyúljanak. A feltárt gyanús anyagot kerítsék körül, táblával jelöljék meg, hogy robbanásveszélyes és azonnal jelentsék a tanácsnak, vagy

a legközelebbi rendőrségi

szervnek. Mi igyekszünk gyorsan a helyszínre menni, s ha valóban hadianyagnak minősül a talált gyanús tárgy, elszállítjuk és megsemmisítjük.

SAJNOS. A SZÜLÖK á* nevelők felelősségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A gyerekeket, a fiatalokat figyelmeztetni kell, hogy a különös alakú vasdarabhoz, amit nem ismernek, ne nyúljanak. Ne játszanak vele és ne próbálják feldarabolni, vagy szétszedni. A nevelők és tanárok is sokat tehetnek ennek tudatosításában. Osztályfőnöki órákon szükséges ezzel Is foglalkozni, mert főleg a kamaszkorban lévő fiatalokkal fordul elő, hogy talált régi hadianyagokkal Játszanak, meggondolatlan vlrtuskodásból.

— Különös a ml munkánk — fejezte be Dolánszky Ottó százados. — Noha különleges kiképzésben részesülünk, mégis előfordul, hogy bennünket is ér szerencsétlenség. Kevesen tudják, hogy a felszabadulás óta négyszáz tűzszerészünk vesztette életét a talált és feltárt hadianyagok semlegesítésénél. Tehát munkánk veszélyes, mégis szívesen csináljuk, mert ezreket védünk meg vele. Zs. L.

úi mit kölcsönözne a legszívesebben?

Kérdés tízezer bérlőhöz Üzletbővítés vidéken

A lakosság életkörülményeinek javulásával növekszik a tartós fogyasztási cikkek vásárlása. Ennek nem mond ellent, hogy a lakosság igényli a kölcsönző szolgálat cikkeit is. Érdekes módon a vásárlásokkkal egy időben egyre nagyobb azoknak a száma, akik az új termékeket (különösen műszaki cikkeket) először a kölcsönző vállalat szolgáltatásaként veszik igénybe, ismerik meg. Felkerestük a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat vezetőit, hogy tájékoztassák lapunkat a kölcsönző szolgálat helyzetéről, a lakosság jobb kielégítése érdekében tett erőfeszítés eikről.

Dr. Mapl Ödön, a terv- és statisztikai osztály vezetője elmondotta, nemrégiben bérlőikhez kérdőívet juttattak el, amelyben arra kértek választ: hogyan vélekedik a lakosság szolgáltatásaikról ?

— Ez a felmérés Is azt mutatja, hogy a tartós fogyasztási cikkek, igy a tv, a hűtőszekrény, a bútor, az olajkályha Iránti Igény sokkal nagyobb, mint amelyet jelenleg a vállalat ki tudna elégíteni. Ez a helyzet nemcsak Budapesten, hanem Miskolcon, Szombathelyen, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Kecskeméten, Debrecenben, Baján, Kaposvárott, Nyíregyházán, Tatán, Veszprémben is.

— Várható-e éppen a közvélemény-kutatás alapján, hogy növelik a kölcsönzésre

kerülő tartós fogyasztási cikkek számát?

— A vállalat mindent megtesz, hogy a jelentkező igényeket kielégítse; éppen ezért

hűtőgépből és tv-ből a közeljövőben több ezret szerzünk be ismét, s ezeket elsősorban éppen az említett városokban kölcsönözzük majd ki.

A fogyasztói véleményt kutató kérdések között szerepelt, hogy a lakosság miért

részesíti előnyben a bérletet a vásárlással szemben. A válaszokból az derült ki, hogy az új műszaki cikkekkel való megismerkedést helyezik előtérbe. Ha az üzletek kirakatában megjelenik egy új televízió, néhány nap múlva a kölcsönző-boltban jelentkeznek bérlők és meglévő készüléküket az újabb típusúra kívánják átcserélnl. A lakosság Így az új készülék műszaki adottságait kockázat nélkül ismerheti meg; hiszen az előforduló műszaki hibák javítása nem őt, hanem a kölcsönző vállalatot terheli. Ha az „ismerkedés” során a kölcsönző kedvező tapasztalatokat szerez, a készüléket nagyobb bizalommal vásárolja meg.

Megtudtuk azt Is, hogy a növekvő igények kielégítése érdekében a vállalat további erőfeszítéseket tesz az áruválaszték bővítésére. Számos problémával Is küzdenek, igy például a bútorkölcsönzéshez nincs elég raktár. Kari József igazgató pedig arról beszélt, hogy a szolgáltatások körébe tartozó belkereskedelmi kölcsönzés fejlesztése érdekében szeretnék vidéki üzlethálózatukat bővíteni.

— Mi ennek az akadálya?

— Elsősorban az — hangzott a válasz —, hogy például Győrben és Békéscsabán még mindig nem sikerült a városi tanácsok vezetőivel megállapodni az üzlethelyiség ügyében. A vállalat kis forgóalapja ugyanis nem elégséges ahhoz, hogy üzleteket építsünk, hiszen az újabb cikkek beszerzéséhez kell. Mi szeretnénk, ha valamennyi megyeszékhelyen, és nagyobb városban lenne üzletünk, mert a példák bizonyítják: a lakosság igényli a szolgáltatásnak ezt a formáját, — fejezte be nyilatkozatát Kari József igazgató.

d. r.

D kladanyi „csodavíz” szakértői elemzésének adatai

Osztrák szakemberek alaposan elemezték a középboszniai Kladany ásványvizét, s véget vetettek a „férfiasság vizéről” terjesztett mendemondának. Az osztrák szakemberek véleménye szerint a kladanyi gyógyvíz kedvező hatást gyakorolhat az arterioszklerózisra, a vérnyomásra, a gyomor-, bél-, epe- és vesebajokra, elősegítheti a vérképződést és a vérkeringést, a szervezet felfrissülését és regenerálódását.

A gyógyvízből eddig exportra a következő mennyiséget kötötték le: Egyesült

Államokba — kétmillió liter; Franciaországba — 1.2 millió liter; NSZK-ba — 800 000 liter; Ausztriába — 300 000

liter. Érdeklődött már Olaszország, Venezuela és Izraé