Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

ÜVEGESTANC • (MTI Foto! — Friedmann Endre felvétele.) MEG EMLÉKEZÜNK KA, milyen tragikus szerencsét­lenség történt Tihany egyik legforgalmasabb útkereszte­ződésénél. Egy autóbusz for­dulás közben akriára futott és felrobbant. A robbanás emberéletet is követelt. A eset nem volt egyedi. Azóta is érkeznek jelentések, külö­nösen vidékről, hogy gyer­mekek robbanóanyagot ta­láltak, s azzal játszadoztak, amely tragikus következmé­nyekkel járt. A második világháború Idestova 25 esztendeje feje­ződött be, de még ma Is ta­lálnak elásott, eldugott, el­hagyott gránátokat, akná­kat, és egyéb robbanóanya­gokat. Megtörténik lakott területeken, sőt a fővárosban is, hogy házak padlásain ta­tarozás közben bukkannak egy-egy fel nem robbant grá­nátra, bombára, ami 25 esz­tendeje veszélyezteti a lakó­kat és csak a véletlenen múlt hogy eddig nem oko­zott súlyos szerencsétlensé­get. a Balatonban, a Velen­cei tóban és folyóinkban Is találtak évtizedek óta rej­tőzködő robbanóanyagokat Minden ilyen véletlen rob­banás sajnálatos, de a leg- szörnyflbb, amikor gyermek- baleseteket Is okoz. A gyere­kek sok esetben találnak lö­vedékeket, leggyakrabban puskagolyókat. Ezeket rend­szerint szét akarják bontani és eközben történik a szeren­csétlenség. A Sebesülések ál­talában súlyosak vagy halá­losak. Néphadseregünk tűzszeré­szeit kérdeztük meg; — Hogyan lehet védekez­ni a minduntalan előforduló robbanóanyagok ellen? DOLÄNSZKY OTTO tűz­szerész százados így vála­szolt: — Az országot a második világháború befejezése után körzetekre osztották és az el­hagyott lőszereket hatástala­nították, Sok száz tűzszerész végzett hasznos munkát az elhagyott hadianyagok, a feltárt és bejelentett lőszerek semlegesítésénél. Mégis még mindig rejtőzködik egészen különböző helyeken olyan robbanóanyag, ami változat­lanul veszélyt jelent az avatatlan számára. Budapesten az öreg házak bontásánál találtak még a padláson fel nem robbant bombákat, pincékben ve­szélyt jelentő aknákat és ,ssssssssssssssysssssssssstfssf/fssrsffsffsfsss/sf/fssfsss//sssfsssss/sssjsssjsfss/sw//ssfs/sssfssssss/yssssssssssssssssssssssssssssfsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss,. Arany János híradása Kovács Mihály egri festőművészről AZ EGRI Dobói István Vármúzeum képtárában je­lentős helyet foglal el ké­peivel a magyar történelmi festészet egyik úttörője, Ko­vács Mihály, aki hosszabb ideig Egerben élt. Kovács Mihály másfél szá­zaddal ezelőtt, 1818-ban szü­letett az akkor Heves megyé­hez tartozó Tisza-Abádon, a mai Abádszalókon, szegény parasztcsalád gyermekeként. Művészeti tanulmányait Pes­ten, Bécsben és Rómában végezte. 1848-ban hazatért Magyarországra. Jó barátja volt Barabás Miklós festő­művész és a Petőfi által is nagyra becsült egri Tórkányl Béla költő, aki később kano­nok korában számos meg­rendeléssel is segítette. Ko­vács Mihály az 1860-as évek­ben hosszabb időt töltött Spanyolországban és Portu­gáliában, s akkor ismerke­dett meg feleségével, az észak-spanyolországi szüle­tésű Petra de Castroy Blan- eo festőművésznővel. Az es­küvő után Madridból Pestre költöztek. 1892-ben halt meg Kovács Mihály; Hamvai az egri Hatvani temetőben pihennek. Művészi hagyatékát, 128 festményét özvegye az egri Líceumnak adományozta, ezek ma a múzeum képtárá­ban láthatók. Ismertebb itte­ni képei: Olasz vízimalom, A művész felesége, Önarc­kép (1870-ből), Széchenyi István gróf, Az egyházi átok kihirdetése Dózsa Györgyre és híveire. Számos műve van a Magyar Nemzeti Galériá­ban (pl. Tinódi Lantos Se­bestyén Török Bálint údva- rában című festménye). Ár­pád pajzsra emeltetése című, legjelentősebb alkotása a II. világháború áldozata lett, ARANY JANOS hetilapja,1 a Koszorú százöt évvel ez­előtt, 1864. július 24-én ér­dekes híreket közölt — a Pesti Naplónak egy akkori cikke alapján — Kovács Mi­hály portugáliai és spanyol- országi fogadtatásáról. Mint­hogy a Koszorú egész szer- kesztősége magéból Arany Jánosból állt, kétségkívül tőle származik ez a híradás: „A portugál király — írja a P. N. — magyar nyelven üdvözlő fogadása alkalmá­val Kovács Mihály festósz hazánkfiát. A király, kihez művész hazánkfia ajánlóle­velet nyert.,; kitüntető szí­vességgel fogadta Kovács Mi­hályt, s miután vele hosszas ideig nyájasan és szép magyarsággal társalgóit, egyik segédtisztjét utasítá, vezesse el őt a királyi kert egyik pontjára, melyről gyö­nyörű kilátás nyílik, s álta­lában ismertesse meg mű­vészünkkel a palota neveze­tességeit.’' A HÍRADÁS második fe­le Kovács Mihály képeinek és magyar ruhájának spa­nyolországi sikeréről számol be: „Kovács ügyét a spanyolok általában felkarolták, még meg se érkezett Lisszabon­ból, Madridban már levél várta, moly megrendeléssel bízta meg. Magával vitt és Sevillában készített műveit mind elkapkodták. Magyar ruhája, melyet folytonosan visel, általános tetszésben részesül.” Dr. Pásztor Emil Vigyázat! Életveszélyes* i YI\rZE CYftHGÍ: ÚT A POKOLBÓL 4. A férfi felkelt, s ahogy volt, alsónadrágban, az egyik szék­ben megkapaszkodott. Agyon- vertnek érezte magát. Mintha kalapban összerázták volr u a történteket, olyan zagy­ván keveregtek gondolatai. Egy pillanatig a parasztot látta, aki a pénzcsomót a zsebébe nyomta. Aztán az ' igazgatója, majd Kocsis és a sok féldecis pohár jelent meg. Félelem és gyengeség fogta el. Visszabotorkált az ágyig és újra lefeküdt. Lába zsibbadni kezdett. A zsibba­dás végigvándorolt testéber’, egészen válláig. Egy kis ideig merengett, aztán nyílott a szobaajtó. A felesége jött. — Ma nem akarsz felkel­ni? — kérdezte parancsolom, de hangja tele volt félelem­mel. — Megyek — válaszolta Korompai. Többet nem szólt. Minden erejét összegyűjtötte és felkelt. Mechanikusan öl­tözködni kezdett. Szeméből kimosta a fáradtságot. Kissé megkönnyebbült. Gondolat­ban viaskodott magával. A tükörbe nézett és szédülés fogta el. — Miért nem szólsz egy szót sem? — kérdezte az asz- szonv. — Mit beszéljek! — és hangjától felbátorodva mé­regbe gurult. — Különben is, ha nem fekszem le a tyúkok­kal, akkor összedől a vi­lág?! Korompainé nem tudta mi­re vélni ezt a durva választ. Nem szokott ilyen hangnem­ben beszélni. Aggódni kez­dett. Valami baj történt. Va­laki talán bántotta. indult hazulról, akkor enged­te lejjebb a hangját. — Nem kell mindjárt az egekben járni, ha az ember kimarad. — Cinkosan felesé­gére pillantott. Tekintetük találkozott, de nyomban el is nézett, mert röntgeneztek az asszony szemei. augusztus 15., péntek —- Mi bajod van? — szólt megértőén. — Mi, az istent Az a baj! Talán azt akarod, hogy vall­ják szerelmet? Az aszony sírni kezdett. Korompai meghökkent, és csak most kezdte felfogni' mámortól elcsigázott agyá­val mindazt, ami történt, és történik. Azonban valami csökönyös rátartiság nem en­gedte, hogy nyíltan szembe­nézzen önmagával, inkább nem beszélt. Csak amikor — Ezen vegyél magadnak valamit! — Pénzesőmét do­bott a konyhaasztalra, majd mielőtt felesége még kérdez­hetett volna, betette maga mögött az ajtót és elsietett. Korompainé a sok pénzt nézte. Százasok, és tízesek voltak. Félve kisimította gyűrtségüket, és összeszá­molta: ezernégyszázhú.sz fo­rint volt. Nézte a pénzt, és nem tudta, mit csináljon. Egész testébe belefogódzott a remegés. Rosszat sejtett; Megfogta a pénzköteget és a konyhaszekrény fiókjába tet­te. Egyébként nem itt tartot­ták pénzüket, hanem a szo­bai kombinált Szekrényben, a fehérneműk alatt. Ezt a pénzt azonban nem tette oda. Valami sugallta azt, hogy ezt a pénzt nem szabad a többivel Összekeverni. A kí­váncsisága és a félelme nem hagyta nyugodni. A délutánt várta, hogy végre kiszedje férjéből^ miféle pénzt hozott. Reggel, mikorra Korompai beért a telepre, egész jó hangulata lett. Elmúlt a nyo­masztó érzése, ami tegnap fogva tartotta, Már tele volt a telep udvara magrakott szekerekkel. — Hát akkor kezdhetjük — mondta az Igazgató kedé­lyesen. Korompai most valahogy szimpatikusnak találta Ba­kót és visszamosolygott rá. — Hallom, jól érezte ma­gát tegnap a Fácánban — mondta cseppet sem számon- kérően az igazgató. Mégis olyan megjegyzésként ha­tott, hogy „szóval, nyugi, nyugi, jó lesz csendben meg­húzni magad, mert te sem vagy angyal”. Korompai azonban nem tö­rődött az iróniával. Változat­lanül mosolygott. — Jól éreztem magam. A Kocsis Fricivel akadtam ösz- sze. Mérges is volt az asz- szony, de nem penészedhet meg az ember az otthonülés­ben. — Helyes! Ez férfias — nevetett az igazgató. — De gyerünk, kezdjük az átvételt, mert ma erős napunk lesz. Arra azonban vigyázzanak, nehogy a paraszt becsapjon bárkit, mert néztem a tegna­pi dohányt, elég sok a ket­tes az egyes minőségben. öl,. i (Folytatjuk) szerte az országban sokfelé a szántóföldekben rejtőzkö­dő robbanóanyagokat. A ve­szély elsősorban abban van — folytatta a százados —, hogy a robbanóanyagnak nem mindig ágyúgolyó a for­mája és ezért a talált, vas­daraboknak látszó anyagokat a laikusok (főleg a gyere­kek) kézbe veszik, játszanak vele. Ilyenkor következnek be a szerencsétlenségek. A vidéki gyerekek sokszor ta­lálnak még kézifegyver-lö­vedéket, amelyeket gyakran a szülők szeme láttára kala­pálnak széf,, mondván, hogy ezeket már kilőtték. Aztán mégis megtörténik a baj. Gyakran első világhábo­rús, sőt már 60—70 évvel ezelőtti ágyúgolyókat is ta­láltunk — folytatta a tűz­szerész százados — amelyek még mindig robbanásképe­sek voltak. Sokan nerri hiszik el, hogy az ilyen elhagyott háborús lövedéknek nem árt a víz, a rozsda, évtizedekig megtartja robbanásfokát. Ezért azt ajánljuk a lakos­ságnak, hogy a föld mélyé­ből kiszántott, vagy más­hol táléit különös alakú vas- hasébokhoz, vagy lövedék­formájú acéldarabokhoz ne nyúljanak. A feltárt gyanús anyagot kerítsék körül, táb­lával jelöljék meg, hogy rob­banásveszélyes és azonnal jelentsék a tanácsnak, vagy a legközelebbi rendőrségi szervnek. Mi igyekszünk gyorsan a helyszínre menni, s ha valóban hadianyagnak minősül a talált gyanús tárgy, elszállítjuk és meg­semmisítjük. SAJNOS. A SZÜLÖK á* nevelők felelősségét nem le­het elégszer hangsúlyozni. A gyerekeket, a fiatalokat fi­gyelmeztetni kell, hogy a különös alakú vasdarabhoz, amit nem ismernek, ne nyúljanak. Ne játszanak ve­le és ne próbálják feldara­bolni, vagy szétszedni. A ne­velők és tanárok is sokat te­hetnek ennek tudatosításá­ban. Osztályfőnöki órákon szükséges ezzel Is foglalkoz­ni, mert főleg a kamaszkor­ban lévő fiatalokkal fordul elő, hogy talált régi hadi­anyagokkal Játszanak, meg­gondolatlan vlrtuskodásból. — Különös a ml munkánk — fejezte be Dolánszky Ottó százados. — Noha különle­ges kiképzésben részesülünk, mégis előfordul, hogy ben­nünket is ér szerencsétlen­ség. Kevesen tudják, hogy a felszabadulás óta négyszáz tűzszerészünk vesztette éle­tét a talált és feltárt hadi­anyagok semlegesítésénél. Tehát munkánk veszélyes, mégis szívesen csináljuk, mert ezreket védünk meg vele. Zs. L. úi mit kölcsönözne a legszívesebben? Kérdés tízezer bérlőhöz Üzletbővítés vidéken A lakosság életkörülmé­nyeinek javulásával növek­szik a tartós fogyasztási cik­kek vásárlása. Ennek nem mond ellent, hogy a lakosság igényli a kölcsönző szolgá­lat cikkeit is. Érdekes mó­don a vásárlásokkkal egy idő­ben egyre nagyobb azoknak a száma, akik az új terméke­ket (különösen műszaki cik­keket) először a kölcsönző vállalat szolgáltatásaként ve­szik igénybe, ismerik meg. Felkerestük a Belkereskedel­mi Kölcsönző Vállalat veze­tőit, hogy tájékoztassák la­punkat a kölcsönző szolgálat helyzetéről, a lakosság jobb kielégítése érdekében tett erőfeszítés eikről. Dr. Mapl Ödön, a terv- és statisztikai osztály vezetője elmondotta, nemrégiben bér­lőikhez kérdőívet juttattak el, amelyben arra kértek választ: hogyan vélekedik a lakosság szolgáltatásaikról ? — Ez a felmérés Is azt mu­tatja, hogy a tartós fogyasz­tási cikkek, igy a tv, a hűtő­szekrény, a bútor, az olaj­kályha Iránti Igény sokkal nagyobb, mint amelyet je­lenleg a vállalat ki tudna elé­gíteni. Ez a helyzet nemcsak Budapesten, hanem Miskol­con, Szombathelyen, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Kecskeméten, Debrecenben, Baján, Kaposvárott, Nyíregy­házán, Tatán, Veszprémben is. — Várható-e éppen a köz­vélemény-kutatás alapján, hogy növelik a kölcsönzésre kerülő tartós fogyasztási cik­kek számát? — A vállalat mindent meg­tesz, hogy a jelentkező igé­nyeket kielégítse; éppen ezért hűtőgépből és tv-ből a közel­jövőben több ezret szerzünk be ismét, s ezeket elsősorban éppen az említett városok­ban kölcsönözzük majd ki. A fogyasztói véleményt ku­tató kérdések között szere­pelt, hogy a lakosság miért részesíti előnyben a bérletet a vásárlással szemben. A vá­laszokból az derült ki, hogy az új műszaki cikkekkel való megismerkedést helyezik elő­térbe. Ha az üzletek kiraka­tában megjelenik egy új te­levízió, néhány nap múlva a kölcsönző-boltban jelentkez­nek bérlők és meglévő készü­léküket az újabb típusúra kí­vánják átcserélnl. A lakos­ság Így az új készülék mű­szaki adottságait kockázat nélkül ismerheti meg; hi­szen az előforduló műszaki hibák javítása nem őt, ha­nem a kölcsönző vállalatot terheli. Ha az „ismerkedés” során a kölcsönző kedvező ta­pasztalatokat szerez, a ké­szüléket nagyobb bizalommal vásárolja meg. Megtudtuk azt Is, hogy a növekvő igények kielégítése érdekében a vállalat további erőfeszítéseket tesz az áruvá­laszték bővítésére. Számos problémával Is küzdenek, igy például a bútorkölcsönzéshez nincs elég raktár. Kari Jó­zsef igazgató pedig arról be­szélt, hogy a szolgáltatások körébe tartozó belkereske­delmi kölcsönzés fejlesztése érdekében szeretnék vidéki üzlethálózatukat bővíteni. — Mi ennek az akadálya? — Elsősorban az — hang­zott a válasz —, hogy például Győrben és Békéscsabán még mindig nem sikerült a váro­si tanácsok vezetőivel meg­állapodni az üzlethelyiség ügyében. A vállalat kis for­góalapja ugyanis nem elégsé­ges ahhoz, hogy üzleteket építsünk, hiszen az újabb cik­kek beszerzéséhez kell. Mi szeretnénk, ha valamennyi megyeszékhelyen, és nagyobb városban lenne üzletünk, mert a példák bizonyítják: a lakosság igényli a szolgálta­tásnak ezt a formáját, — fe­jezte be nyilatkozatát Kari József igazgató. d. r. D kladanyi „csodavíz” szakértői elemzésének adatai Osztrák szakemberek ala­posan elemezték a közép­boszniai Kladany ásványvi­zét, s véget vetettek a „fér­fiasság vizéről” terjesztett mendemondának. Az osztrák szakemberek véleménye sze­rint a kladanyi gyógyvíz kedvező hatást gyakorolhat az arterioszklerózisra, a vér­nyomásra, a gyomor-, bél-, epe- és vesebajokra, elősegít­heti a vérképződést és a vér­keringést, a szervezet felfris­sülését és regenerálódását. A gyógyvízből eddig ex­portra a következő mennyi­séget kötötték le: Egyesült Államokba — kétmillió liter; Franciaországba — 1.2 mil­lió liter; NSZK-ba — 800 000 liter; Ausztriába — 300 000 liter. Érdeklődött már Olasz­ország, Venezuela és Izraé

Next

/
Thumbnails
Contents