Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

A termelékenység emelésének útjai

Nagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése

Gaz<lasá^os*e a gépesítés? '

ii.

A gépesítést, a fejlesztést tegyük hozzá: helyesen — ma különösen körültekintő és szigorú gazdasági kalkuláció előzi meg üzemeinkben. A fejlesztés várható kiadásaival szembeállítják az elérhető megtakarításokat munkabérben, anyagban, állóeszközben stb., s a javaslatok, a változatok közül végül is csak a legjobb hatásfokú intézkedéseket valósítják meg. Azokat, amelyeknél legkedvezőbb a fejlesztés költségeinek és az elérhető megtakarításoknak az aránya. Az anyagmozgatás korszerűsítése ma még ritkán kerül ezek közé: információink szerint az idén például még egyetlen vállalat sem igényelt fejlesztési hitelt ilyen célra.

Az anyagmozgatás átfogó korszerűsítésével járó kiadások ugyanis általában tetemesek, a mai számítási metódus alapján kimutatható megtakarítások viszont igen szerények, mivel ez utóbbiak közt többnyire csak a felszabaduló szállító-munkások bérét kalkulálják. A számítások végül is azt mutatják, hogy a szerény létszámmegtakarítás révén legfeljebb 10—20 vagy még több év alatt térülhetnek, meg a drága fejlesztési, gépesítési költségek.

a konvejersor anyagellátása nem tűrt fennakadást. Meg- szilárult a munkafegyelem.

Ahhoz, hogy a konvejer mozgása ritmikus legyen, közös nevezőre hozták, szinkronizálták valamennyi gyártási művelet idejét. A szükségnek megfelelően termelékeny célgépeket szerkesztettek. Ugrásszerűen növekedett a termelékenység, javult a minőség, csökkent a selejt. A dolgozók könnyebb munkával, gyaloglás, cipeke- dés nélkül ma 10 százalékkal többet keresnek, mint előzőleg. Javult a gépek, a termelő műhelyek, a raktárak kihasználása. Az utólagos kalkuláció bizony még az Alumínium Gyár vezetőit is meglepte: a nagy befektetés egy-két év alatt megtérült.

Az anyagmozgatás korszerűsítésével járó megtakarítások egy része tehát teljes biztonsággal kalkulálható; a másik részénél viszont még a hozzávetőleges becslések esetén is bizonyos kockázat- vállalás szükséges. A teljes biztonság, a kockázatmentesség az anyagmozgatásban is, a gyártásban is a régi, idejét múlt módszerek konzerválja. Azt például egyszerűbb elhatározni, hogy még egy gyártóberendezést üzembe helyeznek, ha mondjuk,

az adott termék keresett, jó áron értékesíthető. Az értékesített termékek árában lévő nyereségből általában rövid idő alatt megtérül a befektetés. Ilyenkor viszont többnyire nem kalkulálják a szükséges anyagok, a késztermék nyílt és rejtett szállítási, raktározási, készletnövekedési stb. költségeit, mindazt, amit a zsúfoltság, a szervezetlenség növekedése, általában a hagyományos módszerek konzerválása okoz.

Jelenleg tehát információs rendszerünk, kalkulációs módszerünk is az extenzív fejlesztés irányába hat, fokozva meglévő létszám- és termelékenységi gondjainkat. Sajnos a termelés vezető szerepét mechanikusan értelmezve népgazdasági méretekben is sokáig elhanyagolták a hatékony munka komplex feltételeinek vizsgálatát, fejlesztését, a közlekedés, az úthálózat, a kereskedelem, a szolgáltatások stb. bővítését, korszerűsítését. S ez az erősen leszűkített termelési szemlélet nemegyszer még napjainkban is kísért.

Kovács József

Következik: Eszközök és

módszerek.

Megjelent

a

Heyes megyei

Műszaki

Híradó

legújabb száma

Több érdekes írással, tanulmánnyal megjelent a Heves megyei Műszaki Híradó legújabb száma, a Gépipari Tudományos Egyesület egri, gyöngyösi és si- roki szervezetének kiadványa, A lap foglalkozik a háztartási hűtőszekrény- gyártással, a dugattyús hűtőkompresszorokkal, a kereskedelmi hűtőbútorok tervezésével, és több aktuális műszaki témáról olvashatunk még a lapban.

Turay László, (a KAEV 10-es számú egri gyáregysége) a gyáregység termékeinek gyártmányismertetőjéről, Demeter Pál, (Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysége) a tízéves Gépipari Tudományos Egyesület egri szervezetének életéről, munkájáról, Bereczky László, (Finomszerelvénygyár) a II. hűtőgépgyártási kongresszusról írt cikket.

_ Olcsó nálunk a munkaerő és drága a gép, ezért gazdaságtalan az anyagmozgatás korszerűsítése — érvelnek az illetékes vállalati vezetők.

E

l kell ismernünkj sok igazság van e megállapításban. De az ipari forradalom küszöbén, a manufaktúrák időszakában is olcsóbb volt az ember, mint a gép — elnézést a történetietlen hasonlatért —, a kapitalizmus azonban ennek ellenére látványos gyorsasággal fejlődött. A jó kalkuláció ugyanis nem szatócs módjára, adom-kapom alapon készül, függetlenül a távlatoktól, a műszaki fejlődés irányzataitól, a várható hatásoktól. Jelenleg például a korszerűtlen anyagmozgatás úgynevezett rejtett költségeivel általában nem számolunk, holott ez többszörösre is lehet a nyilvánvaló költségeknek, a szállító-rakodó munkások bérének.

Budapesten, az Alumínium Gyárban például nemrégen felsőpályás szállítószalagot, konvejert helyeztek üzembe a propán-bután gázpalack gyártására. Közvetlenül nem nagy összeget: hat/dolgozó bérét takarították meg. A gyártás átfutási ideje viszont a konvejer alkalmazása révén a felére csökkent, ami nem csekély forgóeszköz-megtakarítással járt. A termelt évi darabszám százezerről 250 ezer gázpalackra növekedett! És megszűnt a- zsúfoltság. A gyártás szervezése kényszerpályára került,

Terv a tervben Szűcsiben

Ha mostanában azt kérdezi valaki Szűcsiben, mi a leghőbb vágyuk, egyetlen szóval felelnek, gondolkodás nélkül: a víz.

Nem szomjaznak, a kutak sem apadtak ki a házak udvarán, de az igazság az, hogy ezek az ásott kutak csupán a talajvizet gyűjtik össze. Azt is mondhatnánk: szükségmegoldás csupán a kerekes kút, mert nincs még jobb pillanatnyilag.

Ezért szeretnék, ha lenne; Ha vízvezeték lenne, jó .vízzel, mindenki számára. Ma még csak félhangosan merik kimondani ezt a tervüket, mert a hivatalos kimutatásban még nem szerepel sehol, a felettes szerveknél sem.

Igaz, tettek már néhány lépést, hogy minél hamarabb elérhessék az óhajtott célt, a községi vízműrendszert. Támaszuk is akadt, a Mátraalji Szénbányák. A műszaki tervet a vállalat szakemberei állítják össze, szocialista Szerződés keretében. Vagyis — társadalmi munkában, anyagi ellenszolgáltatás 'nélkül. Ezzel is több mint százezer forintot takarít meg a község a lakosság pénzéből, a költségvetési keretből.

Hogyan képzelik el a vízmüvet?

Szeretnék, ha az ecsédi külfejtés két kútjának fölös vízét megkaphatnák. Hogy ej eljusson a községbe, négy kilométer hosszú vezetéket keli kiépíteni. Ennek a földmunkáit kézzel, ásóval, csákány nyal elvégezni, gyötrelmes és hosszadalmas munka lenne. Bíznak abban, hogy a bánya gépekkel segít majd ebben is. A tsz járműveket ad majd bizonyára, hiszen a víz a közös gazdaságnak is nagy érték, Van ugyan víztárolójuk az öntözéshez, de ezt nem tudják hasznosítani például az állattartásban, hizlalásban,

Az érdekek tehát egybeesnek.

Ha a műszaki tervek elkészülnek, létrehozhatják a víztársulást, és ősszel már a talajmunkákkal is kezdhetnek. Ahogy számítják, három évbe beletelik, mire a vízvezeték kiépül a község minden

utcájában és hetven méterenként ott áll majd a közkút a kitűnő vízzel. Ehhez még kell a víztartály is, amit a rózsái dombon építenek majd meg. Innen lefolyással, gravitációval jut majd el a víz a község minden részébe.

Aki ismeri Szűcsit, tudja, hogy milyen nehéz terepen kell ezt a munkát elvégezni. A szűcsiek azonban tudják, mire vállalkoznak, azt is tudják, hegy a közös erőfeszítés nyomán a siker sem maradhat el.

A nagy tervben ez a viszonylag kis terv a szűcsiek legnagyobb álma mostanában.

(grnf)

Óvja

egész

EXPORT

bolgá ’ í üsts cigarettát

Plovdiv

Ví •*

Plovdiv, egy csomag 20 db: 4,40Ft

' ta ,‘iig

Naponta 12

2227 baleset, 45876

Nagyobb figyelmességgel,

' gondossággal, a balesetvédelmi szabályok betartásával, illetve betartatásával száz baleset közül 80—90 elkerülhető lett volna. Sajnos mégis megtörtént. Hihetetlennek tűnik, pedig igaz: az 1969-es esztendő első félévének valamennyi napjára megyénkben több mint 12 baleset jut a hat hónap alatti „baleset- gyártásból". Göcző Gézának, az SZMT munkavédelmi főfelügyelőjének asztalán elgondolkodtató számokat, adatokat őriznek a dossziék, a baleseti jegyzőkönyvek ...

Szomorú statisztika

— Az elmúlt év első feléhez viszonyítva 1969-ben több, vagy kevesebb baleset történt, megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben?

— Sajnos több. Míg az elmúlt év első hat hónapja alatt 2204 három napon túl gyógyuló baleset történt, addig 1969-ben már 2227. A kiesett munkanapok száma 68 első felében: 43 644, 1969-ben 45 876. Ha a számokat összehasonlítjuk, szomorú eredményeket kapunk. És sajnos a halálos balesetek sem csökkentek, ez évben is már 11 történt.

— A legtöbb baleset mely iparágban fordult elő?

— Az élelmiszeripar, a kereskedelem, a vasas, a különböző bányász, a közlekedési és az építőipari szakmákban. A balesetek több mint 50 százalékát a baleset- védelmi szabályok be nem tartás illetve be nem tartatása mellett az anyagmozgatás, a szállítás, a rakodás, az erő- és a munkagépek okozták. /

— Talán név szerint is néhány üzemet, vállalatot, ahol élen járnak a „balesetgyártással”:

— Mátravidéki Fémművek (bár az utóbbi időben jelentős fejlődés történt) 4-es számú AKÖV, Recski Kőbánya Vállalat, az építőipari vállalatok, ktsz-ek és a bányászat.

Fegyelmik, bírságolások, gépek leállítása

Az SZMT munkavédelmi felügyelősége hány fegyelmi eljárást indított üzemi balesetek miatt 1969-ben?

— Huszonhármat, 24 esetben állítottunk le gépeket, berendezéseket, és 13 vállalatvezetőt büntettünk meg pénzbírságolással.

— Kirívó esetek, szabálytalanságok?

— Sajnos erre is van precedens. A Felső-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalatnál és a Parádsasvári Üveggyárban megpróbálták eltitkolni a balesetet. A mulasztókkal szemben szabály- séötési- eljárást indítottunk.

— Az ipari üzemekben nőtt a balesetek száma. És a mezőgazdaságban?

— Csökkent. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 1969-ben 124-gyel történt kevesebb baleset, a halálos balesetek száma - kettővel, aFrancia gép — egri bor wnSSLáfíí

ri palackozójában jól vizsgázott az egy évvel ezelőtt vásárolt francia Gironde palackozógép. A korábbinál selejtmenteseb- ben dolgozik, s automatikusan végzi a címkézést is. Óránként ezer palackot tud tölteni a jóféle egri borokból.

! (Foto: Kiss Béla)

Megkezdődött a TIT mezőgazdasági és élelmezésügyi országos vándorgyűlése Miskolcon

Csütörtökön délelőtt Miskolcon a városi pártbizottság székházában ünnepélyesen megnyitották a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat második mezőgazdasági és élelmezésügyi országos vándorgyűlését. Háromnapos ülésszakra hazánk különböző tájairól száznegyven szakember érkezett. A vándor- gyűlés első napján dr. Soós Gábor miniszterhelyettes, a mezőgazdaság - támogatási rendszerének tapasztalatairól és perspektíváiról, dr. Gergely István miniszterhelyettes az időszerű állattenyésztés fejlesztésének kérdéseiről

tájékoztatta a megjelenteket. Előadás hangzott el a hegy- és dombvidéki üzemek gazdálkodásának eredményeiről, valamint a hegy- és dombvidéki gazdaságok állattenyésztésének problémáiról.

A vándorgyűlés résztvevői ma a sályi Bükk-alja Termé- lőszövetkezetbe látogatnak. Felkeresik a Mezőnagymihá- lyi Állami Gazdaság állattenyészetét, majd szombaton Miskolcon a TIT megyei székházában az állattenyésztő telepek állategészségügyi problémáiról hallgatnak előadást. (MTI)

kiesett munkanap

kiesett munkanapok száma pedig 2081-gyel csökkent.

Sajnos az ipar azonban bepótolta.

Betartani és betartatni

— Megannyi szomorú tanulsága van a 2227 balesetnek. Mégis: hogyan lehetne csökkenteni az üzemi baleseteket?

— Államunk milliókat áldoz a balesetvédelemre, a biztonságos, az egészséges munkavégzésre. Szigorú törvények, rendelkezések, tár- sadalmasították a munka-, a balesetvédelmet, az egészséges, a biztonságos munkavégzést. Egyre'gyarapodó apparátus — szocialista brigádok, balesetvédelmi őrök — szélesíti, ismerteti s vigyáz, őrködik az emberek egészségére, épségére. Akkor mégis: miért van ennyi baleset? Mert sok a felelőtlenség, a nemtörődömség, a könnyelműség. A balesetek tizednyi kivétellel a baleseti szabályok nem ismerete, be nem tartása miatt következtek be. Felnőtt, komoly, értelmes emberekről van szó és mégis az eredmény: 2227 baleset.

Hogyan lehetne mégis csökkenteni? Az eddiginél sokkal szigorúbb fegyelemmel, renddel.

Megbüntetni a vétkeseket, a felelőtlen embereket, szigorú felelősségre vonást az elnézés helyett, és nagyon sok helyen a vállalat vezetődnek is többet kell foglalkozniuk a munka-, a balesetvédelemmel.

— Hogyan dolgozik, tevékenykedik a balesetek csökkentéséért az SZMT munka- védelmi felügyelősége?

— Minden lehető eszközzel: széles körű társadalmi apparátussal — szocialista brigádok, műhelybizottságok, munkavédelmi őrhálózat, munkavédelmi felelősök — agitálunk, propagálunk, ellenőrzünk, dicsérünk, büntetünk. Rendszeres ellenőrzéseket tartunk, s ez évtől kezdve egy új módszerünk is van: átfogó, koordinációs balesetvédelmi, munkavédelmi ellenőrzések alapján minősítjük a vállalatok vezetőit is. A Legfelsőbb Ügyészség és a SZOT rendelkezése alapján megyénk építőipari vállalatainál, ktsz-einél e majd ezt követően a bányár szatban is ügyészi-munkavédelmi koordinációs vizsgálatot tartunk. Mindezek mellett azonban a legfontosabb, és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni: a balesetvédelmi szabályok ismerété, betartása és betartatása...

Emberekről, egészségről, családokról s nem utolsósorban elveszett milliókról van szó. A 2227 baleset, a 11 halálos baleset, a 45 876 kiesett munkanap szolgáljon már végre fanúlságul.

Koós József

1969, augusztus 15, péntek