Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-12 / 159. szám
Tanácsok és a szövetkezetek A KORMÁNY ez év februárjában hozott határozatának végrehajtásával fokozatosan alapvető változások következnek be a kisipari és fogyasztási szövetkezetek, valamint szövetségeik, a tanácsok és az egyéb ' állami szervek viszonyaiban. A szövetkezetek és szövetségeik új alapszabályt készítenek. A szövetségek mentesülnek az állami feladatok ellátása alól. Az állami feladatokat a szövetkezetek szövetségeitől rövidesen átveszik az arra illetékes állami szervek, tanácsok. Az új irányítási rendszerben az állam az anyagi érdekeltségen alapuló gazdaságpolitikai eszközökkel, az ár. adó. hitel és egyéb jövedelemszabályozókkal lehetővé teszi, hogy a különféle szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődhessenek. Az arra hivatott intézményei révén az állam ellátja a szövetkezetek és szövetségeik törvényes működését biztosító állami felügyeletet, továbbá a szakigazgatási tevékenységet A kormányhatározat alapján a tanácsokhoz kerül a szövetkezetek és szövetségeik által készített alapszabályok jóváhagyása, a működés engedélyezése, az üzemi tevékenység és gazdálkodás törvényességének ellenőrzése. Jogszabály, vagy az alapszabály megsértése esetén a tanács gondoskodik megfelelő törvénves szankciók alkalmazásáról, továbbá. ha ilyenre sor kerül, a fel- számolási eljárás elrendeléséről. A TANÁCSOK jelentős szerepet kapnak, a mezőgazdaságban már kialakult gyakorlathoz hasolóan, az országos ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi és pénzügyi érdekek, továbbá a helyi szükségletek és lehetőségek összehangolásában. Az országos állami szervek, minisztériumok az ágazati irányítás keretében állást foglalnak abban, hogy a hatáskörükbe tartozó gazdasági tevékenységből melyeket és milyen mértékben célszerű az állami, a szövetkezeti illetve a magánszektorban folytatni és ehhez megfelelő ösztönzési rendszert alakítanak ki. Ennek ismeretében a tanácsoknak módjuk lesz mérlegelni, hogy a helyi szükségletek kielégítése érdekében hol kell és lehet az állami szerveknek fejleszteni tevékenységüket és hol célszerű a szövetkezetek, a tanácsi vállalatok, illetve a magánszektor fejlődését elősegíteni, támogatni. Ezzel régi óhajuk teljesül. Gazdaságpolitikai ösztönzéssel és hatósági tevékenységgel befolyásolni tudják területük gazdasági fejlődését. Előnyösebb helyzetbe kerülnek az állami vállalatok, szövetkezetek és a kisüzemi termelők is. mert tevékenységüket társadalmi és gazdasági jelentőségük szerint ítélik meg és ennek megfelelően támogatják a helyi, állami, tanácsi szerve«. ALAPVETŐ változás következik be a személyzeti munka terén is, amely azután teljes mértékben a szövetkezetekhez kerül. A szövetkezeteken belül történik a választás, minősítés, visszahívás. A személyzeti munka állami felügyelete azonban a tanácsok végrehajtó bizottságának feladata lesz. Megnövekednek a tanácsok feladatai, a szakoktatás, szakmai továbbképzés terén is. Az illetékes állami szervekhez kerülnek a polgári védelemmel! és a tűzrendészettel kapcsolatos feladatok. A szövetkezetek társadalmi képviseleti szervei jellegének átalakulásával a munkavédelmi feladatok ellátásának eddigi rendszere sem tartható fenn. Ha a SZOT nem tudja megoldani azok átvételét, akkor előreláthatólag azok is a tanácsokhoz kerülnek. Mivel az új alapszabály számos kérdését a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, a területi szövetségek pedig az állami feladatok alól mentesülnek, módosulnak az ügyészség, bíróság, rendőrség és a tanácsok, illetve a szövetkezetek és szövetségek kapcsolatai. A szövetkezetekben előtérbe kerül az ellenőrző bizottság munkája, de elengedhetetlenné válik a szakigazgatási szervek, a szövetkezetek vezető testületéi és ellenőrző bizottságai között a szorosabb kapcsolatok kiépítése, pl. az állami felügyelet, a szövetkezeti vezetés és ellenőrzés egyes kérdéseinek összehangolása. A SZÖVETKEZETEK társadalmi képviseleti szerveitől a tanácsokhoz és egyéb helyi állami szervekhez kerülő feladatok átadásáról az orsiágos szervek intézkednek. Azonban központilag csak a feltétlenül országosan szabályozandó kérdéseket rendezik, tehát a szövetkezetek. szövetségeik és a tanácsok, valamint az egyéb helyi szervek viszonyai alapvetően a helvi szervek által közösen kialakított módon fejlődnek a jövőben. Ezen munkálkodni már ma is időszerű. hogy az országos rendelkezések. irányelvek megjelenése. tételes végrehajtásuk megkezdése, minél kedvezőbb feltételek mellett történhessék. M. J. Megkezdték a szántóföldi paradicsom szedését. Heves megye zöldségtermesztő övezetében már szedik a szántóföldre kiültetett paradicsomot is. A tamabod! Tarnagyöngye Tsz asszonyai a melcgházi paprikák cs fóliás zöldségek után most a kinti paprika- és paradicsomtábiak termését szedik. A korai paradicsom jól jövedelmez, 25 holdnyit vetettek belőle. (MTI foto: — Kunkovács László felv.) is: Műtrágyagondok Heves megyében A mezőgazdaság egyik legfontosabb problémájáról beszélgettünk Koós Viktorral, a Heves megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettesével. — Nehéz lenne pontosan megállapítani, hogy mikor használtak először megyénk szántóföldjein műtrágyát Nagyobbmérvű elterjedése — a ma felhasznált mennyiséghez képest elenyésző — a második világháborút megelőző évekre tehető. Jelentős változás ezen a téren a szocialista szektorok létrehozásakor következett be. 1960-tól kezdve mutat egyre növekedő ütemet a műtrágya felhasználás. Ezt az állandó emelkedést jól érzékelteti, ha összehasonlítjuk a tavalyi és az idei év néhány érdekesebb adatát Műtrágya-felhasználás 1968. I. félév Hatóanyag 1969. I. félév Hatóanyai 18 000 tonna N 28 000 tonna N 5 000 tonna P 6 000 tonna P 3 000 tonna K 3 000 tonna K (N: nátrium; P: pétisó; K: kálium.) — Ezek szerint tehát elégedettek lehetünk Heves megye műtrágya-gazdálkodásával? — A fejlődéssel igen, de a mennyiséggel még nem. — A termelőszövetkezetek milyen nagyságú területen használnak rendszeresen műtrágyát? — Megyénkben a tsz-ek közös szántásterülete 235 ezer katasztrális hold. Ebből 158 000 hold kap szervetlen anyagokból talajerőpótlást. Ezen a területen 233 kilogramm műtrágya jut egy ka- tasztrális holdra. Belátható időn belül 3—4 mázsára lehet emelni ezt a mennyiséget s ezzel biztosítani tudjuk a kellő termést, ki lehet elégíteni a növekvő igényeket. — Megyénkben valamennyi tsz élt a műtrágyázás lehetőségével? — Nem. Az elmúlt évben nem egy termelőszövetkezet akadt, amely még az alapműtrágyázást sem végezte el, a kenyérgabonának sem adta meg a mai intenzív fajták mellett elengedhetetlenül szükséges vegyi hatóanyagokat. — Mi ennek az oka? — Elsősorban az úgynevezett „okos” óvatosság, amely ha megvizsgáljuk, egyáltalában nem nevezhető okosnak. Egyesek ugyanis túlzottan drágának tartják a műtrágyákat. idegenkednek a fel- használásuktól. azzal érvelve, hátha nem hozza meg a befektetett pénz a hasznot, esetleges kedvezőtlen időjárás miatt, amikor a műtrágya nem tudja kifejteni kedvező hatását. Hadd cáfoljam ezt az idei év eddig mutatott kivételesen jó termésátlagaival, melynek kialakulásához jelentősen hozzájárult a tavaly felhasznált műtrágyamennyiség, amely az el- műit óv aszályos időjárása miatt 1969. tavaszán és nyarán fejtette ki jótékony hatását. — Véleménye szerint a műtrágya teljesen ki fogja szorítani a szerves trágyát? — Ez igen sokat vitatott kérdés. Szerintem a szerves trágya bizonyos mennyiségben nékülözhetetlen szerept-t játszik a talaj erő-visszapóh- lásban. A szervestrágya- mennyiség valamelyest csökkent megyénkben, de a műtrágyával együtt földjeinken jó, még a jelenleginél is jobb termés érhető el ha szakembereink nagyobb figyelmet szentelnek a mai mezőgazdaság egyik központi kérdésének. a műtrágya-gazdálkodás problémájának — mondta végül Koós Viktor. (sz. s.) Hívjon — megyünk Még elképzelni is túlságosan szép: elég csak egy telefon, vagy néhány sor, és máris megjelennek a szakemberek — villanykapcsolót javítani, bútort fényezni, zárat kicserélni. Nem álom ez csupán? A Máira vidéki Építő- és Szakipari Ktsz vezetőségének legújabb döntése szerint, nem. A javaslattal maguk az egyes részlegek álltak elő, méghozzá olyan precíz kidolgozásban, amelyben a szervezési felépítés és a pénzügyi elszámolás módja is megtalálható. A vezetőségre nem maradt más. mint kimondani a végső szót: belcgyezik-e vagy nem. Beleegyezett. Két okból. Az egyik: lényegében minden befektetés nélkül. anyagi és szellemi tőke nélkül hozzájut bizonyos tisztességes haszonhoz. Tisztességes ez a haszon, mert garanciát vállal a dolgozóért, az anyagokat adia a javításokhoz. az elszámolást is elvégzi. No, és a szerszámok...! A másik ok: segíthet egy sor eddig megoldatlan javítási nehézség leküzdésében. Jó közhangulatot teremthet a A Magyar Filmgyártó Vállalat ii „Isten hozta lira® lit!" című produkciója kb. 25—30 000 db 335x250x70 mm méretű 80-as kartonból készült dobozt (alsó-felső összecsukható) eladásra felajánl, Szarvaskő helyszínről. Felvilágosítás: Szarvaskő 2. telefonon. A Heves megyei Vas és Fémipari V. szerződtet 8 általános iskolai végzettséggel í endelkező fiúkat öntő-formázó tanulónak Jelentkezés személyesen vagy írásban r, vállalat munkaügyi előadójánál 1969. július 15_ig. Azonnali legképes belépéssel mér15/1968. sz. MÉM. rendelet keretei közötti r- •'«egyezés '3®rin‘: / ’ ' - gÁllomásfőnök, Egerben Harminc esztendeje, amint végbizonyítványával kilépett az egri polgári iskola kapuján — talán mindenre gondolt, csak éppen arra nem, hogy valamikor ugyanebben a városban lesz állomásfőnök... Az, hogy vasutasnak szegődne, fivére és édesapja szakmáját választja, percig sem volt kétséges előtte. Egyrészt azért, mert akkoriban kevés „biztos pálya” között válogathatott a magafajta falusi fiatalember, másrészt pedig — mi tagadás — vonzotta a megszokás, a sínek világából hallott sok történet s a várható, megannyi izgalmas feladat is. Nos. ez utóbbiakban aztán volt is bőven része! Már kezdetben, zagyvapálfalvai forgalmi szolgálattevő korában alaposan belekóstolhatott az egyenruhások munkájába, életében s később, különféle beosztásaiban. Hevesen, Kál- Kápolnán. Erdőtelken, a kisújszállási, a kis- terenvei vonalakon, Mezőcsáton szinte végíg- próbálhatta mindazt, ami egy vasutasnak elfoglaltságot adhat Szerencséje volt, viszonylag fiatalon szerezhetett annyi tapasztalatot — amelyet mások gyakran csak szolgálatuk végére gyűjthetnek össze. Iskolavárosába már több tanfolyam szakvizsga s bizonyos rutin birtokában érkezett vissza kereskedelmi főnöknek, a csomóponti állomás helyettes vezetőjének. Éppen tíz éve ennek... S ez a tíz év szőtte az ezüstszálakat Ottó hajába. Hogy milyen is lehetett ez a tíz év — nem nehéz kitalálni. A régi állomás, az elavult vágányhálózat. a meglehetősen nagy forgalom, panasz nélkül is felelősségteljes, nehéz munkát sejtet. Itt szaladnak keresztül a putnoki, a bükki vonatok, ide fut be, innen indul a me- gveszékhelv minden küldeménye, utasa. Közel száz szerelvényről kell itt naponta tudomást venni s ki tudja, hány szállítóval szükséges újra meg újra tárgyalni, néha vitatkozni. m°e talán veszekedni is. S itt van a négy szolgálati ág 363 embere, a csomópont személyzete, amelyet irányítania kell. Kijutott már neki a gondból helyettes korában is, most meg, hogy pár hete hivatalában váltotta a nyugdíjba vonult áiiomáslőnököt, maga lett a csomópont első számú vezetője — még inkább szaporodott a dolga. A „területről” azonban most sem menekülne máshová, kényelmesebb, nyugodtabb, csendesebb helyre. Mostmár, főleg nem! Merthogy ez a mostani megbízatása „igazi”, rangos feladat, úgy érzi, hogy eddigi igyekezetének elismerése s valamiféle további bizalom is — s ez pedig újabb helytállásra kötelezi. , Ugyan, hogyan is vágyódna már el innen, amikor annyi mindenben részes, a tíz év alatt annyi minden ide kötötte. A többnyire itt kapott kiváló dolgozó kitüntetések, címek, a vasutastársaival együtt kiharcolt élüzem, a közösen szervezett, nevelt 14 szocialista brigád, meg a sikeresen dolgozó. Miskolcon is gvakran emlegetett komplexcsapat! Ezután pedig talán a legszebb yasutasvállalkozásra számíthat: hiszen beszélnek már az egri nagy állomás teljes rekonstrukciójáról, a pályaudvar forgalmát mentesítő „Delta vágány”, a csomópont új épületeinek elkészítéséről. Ennél nagyobb éí- ménvt, másutt aligha kaphatna! Tizenhárom pályaudvari vágánypáron, hat iparvágányon — a fűtőháztól a Vasnagyker, telepéig húzódó hatalmas erületen — telnek a hétköznapjai.. . s gyakran az ünnepei is. „kötetlen” munkaidejét havonta négvszeri éjszakai ellenőrzés teszi „teljessé”. Úgyszólván minden órájáról számot kell adni elöljáróinak, szinte nem mehet sehová úgy. hogy be ne írná tartózkodási helyét az Eltávozási könyvbe. Teljes embert kívánó, meglehetősen fárasztó foglalkozást választott annakidején Káli Ottó fointézo, állomásfőnők —. de nem sajnálja. Néha talán a szokottnál. jobban is érzi a terhét elszorul a szíve, amikor családjától, rokonai közül, barátai társaságából szólítják éppen munkahelyére, bántja, .hogy ma-holnap legénnyé serdülő fiaival olv kevés időt tölthet, ám újra még újra zokszó nélkül nyomja felébe tányérsapkáját és sietős léptekkel igyekszik a pályaudvarra. S kinn a nagy állomáson — már ismét vasutas.. közvé eményben önmaga mellett, de a saját dolgozói köreben is akik éppen a ktsz révén juthatnak hozzá némi, maximálisan havi mintegy 1500 forint mellékeshez. Gya- , korlaUlag tehát fusizhatnak hivatalosan, a ktsz nevébe.:, a lakosság javára és a maguk hasznára is. Mindezeket az első hallásra bizonyos kétkedéssel fogadja az ember: mi lesz ebből? Maszek szocializmus? Pedig csak túlórát akar megtakarítani a ktsz. és túlórában. annak minősíthető túlmunkában végeztet el a saját dolgozóival olyan feladatokat. amikre a hivatalos műszak-idő nem ad elegendő lehetőséget... Egy sor egyszerűsítésről van szóképpen a minél gyorsabb és eredményesebb leoo- nyolítás végett. A javításokat a dolgozó maga vállalja fel, a megszabott arak szerint. Kiállít erről egy nyugtat, aminek az alapján elszámol a szövetkezetnek. Milyen munkákat végeznek el így a műszak után, a szabad időben? Vállalkoznak bútorok átfényezésére, felújítására, kárpitozására, ajtók, ablakok, zárak rendbetételére, vállalják a lakás villamos hálózatának és a háztartási gépek mindegyikének rendszeres karbantartását, de az egész lakás tatarozását is. A skála tehát széles és valószínűleg még bővíthető is az igényeknek megfelelő mértékben. Ezideig elég sok gondot okozott az ilyenfajta munkák elvégeztetése. A jelek szerint mindez már a múlté. Tehát nagy örömmel várjuk a javaslat átültetését a gyakorlatba amikor csak egy telefon, és a szerelő a házhoz jön. Nem a mi gondunk, a ktsz-é: arra ügyelniük kell, hogy a műszak utáni munka ne vegye ki a dolgozó minden erejét, maradjon abból a benti, üzemi munkárá is, — de pihenésre is. Igaz. ezt a célt szolgálja az a megkötés, hogv egy dolgozó havonta csak 100—110 órának megfelelő javítási, karbantartási munkát vállalhat. Ennek teljesítését a számlák alapján lehet ellenőrizni. A lakosság pedig abban bízik, hogy ez a helyes kezdeményezés maradéktalanul valóra váltja a hozzá fűzött reményeket. Ha lehet ígv mondani: megszokták már, hogy a Mátravidéki Építő. és Szakipari Kisz min* '.p valami jó ötletté’, ze. fontos, de addig hiá.v. z,. szolgáltatást. árucikket pótol. (g. molnár) 1369l július 12., szooÚMt
