Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

Együttműködés magasabb fokon A MÁSODIK VILÁGHÁ­BORÚ ELÜTI', a gazdasági kapcsolatok Bulgaria és Ma­gyarország között jelentékte­lenek voltak. Bulgaria fő­képpen mezógazdasagi cik­ket exportált Magyarország­ra. és onnan elsősorban ve­gyi termékeket importált. A két ország gyors fejlődése a szocializmus útján megte­remtette a feltételeket a szo­rosabb kölcsönös gazdasági együttműködéshez. Bulgá­ria és Magyarország sikerei az iparosítás tején nagy le­hetőségeket teremtettek és hozzájárultak a kölcsönös arucsere-forgalom növelésé­hez. A termelés párhuzamossá­gának elkerülése érdekében a KGST országok között egy sor termeknél, sokoldalú ala­pon, a termelés szakosítását és kooperálását hajtják vég­re. Ez megteremti a lehetö- sege1\ hogy minden ország nagy szériákban termeljen nemcsak a saját szükségle­teinek kielégítésére, hanem exportra is. A kooperalás és szakosítás kétoldaliján is fo­lyik, aminek érdekében a KGST-tagországok kétoldalú bizottságokat hoztak . létre. Ilyen alapon került, megala­kításra 1958-ban a bolgár— magyar gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési bizottság. A bizottság műszaki dokumentációk, tu­dományos eredmények, mű­szaki újdonságok szabadal­mak es szakértők kölcsönös cseréjevei mindkét országban elősegíti a termelő erők fej­lődését. Sok szakosítási és kooperalasi javaslat került kidolgozásra a gépipar, a ko­hászát, vegyipar és egyéb iparágak területén, Vizsgá­lati stádiumában van a szer­számgépek elemeinek és tar­tozékainak gvartasszakositá- si kérdése. Ugyancsak vizsgálják az -egységenkénti szakosítás és kooperálás lehetőségét abban a tekintetben, hogy Magyar- ország kisautóbusz-szükség- letét Bulgáriából fedezze és a Bolgár Népköztársaság na­gyobb autóbuszokat impor­tálná a Magyar Népköztár­saságból. A KÉT ORSZÁG SZAK­ÉRTŐI között tárgyalások tolynak a 8—10 tonna teher­bírású nehéz tehergépkocsik konstrukciójának fejleszté­se és a termelés kooperálása erdekeben. A két fél megálla­podott, hogy komplett út- epítögep nomenklatúráját dolgozzák ki. amely alapul szolgai majd a szakosítási és kooperálási javaslat kidol­gozására. Megegyezés jött II. A Mátraderecskéi Tégla­gyárral szembén. a dombol­dalba vágott strandon csodá­latosan szép, tiszta, kék víz hullámzik a három medencé­ben, amelyben fürdőzők so­kasága üldögél, úszik, játszik, pihen. A víz a 11/A jelű kút- ból jön ezer méternél is mé­lyebbről. Ez a 38—40 fokos, alkális, hidrogénkarbonátos, kloridos. jódot, brómot, szul- fidot tartalmazó szénsavas termálvíz rendkívül gazdag gyógyhatású anyagokban, hisz a felsoroltakon kívül fluorid-iont, és bórsavat is felhoz a mélyből. Ez róla a szakvélemény. ,,Ivókúrára, fürdésre kivá­lóan alkalmas, jól palackoz­ható... Az ilyen viz nagyon kedvező a reumás és idült méhgyxdladásban szenvedő betegeknél... A viz sem ké­miai, sem bakteriológiai szempontból nem esik kifo­gás alá ... A fogszuvasodás­tól kezdve az ízületi bántal- makig, a gyomor- és mozgás- szervi betegségek gyógyítá­sára egyaránt legalkalmasabb vizünk”. Talán mondanunk sem kell... ez a víz sincs „elis­merve”, — legalább is hiva­talosan. Európa kYnnnbrv7Ö része*­Upl rt, őrr,„nt Ü1 Ol1 jTp n a v *' 1' autó narkol „jTín-1 .’■"»* ‘uristicsonorto’ éri,-«.™.r i </nmszédos or szá^okb n, mán tótról, az Alföldre’ de főleg a szom- fcrédos Nósrári megyéből. Or­Í iori felügyeleti mellett a kő- feli gyogymiázmenvek bete­létre együttműködésre a vegyipar területén is. így megvizsgálásra kerültek az együttműködés kérdései a szintetikus fonalak, aromati- kus szénhidrogének és egye­bek termelésére és kölcsönös szállítására. A gyógyszer­ipar területen aláírásra ke­rült jegyzőkönyv szerint a kölcsönös szállítások állan­dóan emelkednek úgy. hogy 1975-.re elérik a 8 millió ru­belt. Kidolgozás alatt vannak a kooperálási és ea\ üttmü- ködési kérdések a gyenge­áramú és erősáramú ipar. az emelő-szállítógépek, a me­zőgazdasági gépek, a hajó­gyártóipar és az élelmiszer- ipar területén. A két fél leál’i+otta egyes gépipari termelek gyártását, amelyek előállítása nem gazdaságos és kölcsönösen elégítik ki szükségleteiket a szakosítás alapján. így Ma­gyarország villamostargonca, villamos futómacska, szőlé­szeti traktor, palántázógep és egyéb hasonló szükségleteit a Bolgár Népköztársaságból fe­dezi, Bulgária viszont a szer­számgép, szállítóeszköz, me­zőgazdasági gép. rádiócső. villanyégő-alkatrész és egyéb szükségleteit a Magyar Nep- köztársaságoól vásárolja. AZ ÁRUCSERÉ-FORGA­LOM további emelésének egyik alapja az 1968. szep­tember elején aláírt megál­lapodás, amely szerint a Ma­gyar N epkoztarsasag részt vesz szodagyar építésében Bulgáriában. Ehhez a Ma gyár Népköztársaság gépe­ket. felszereléseket és anya­gokat fog szállítani, amit Bulgaria a felépített szoda- gyárban előállított termék­kel fog visszafizetni a 10 éves időszakon keresztül. Kü lönféle formában valósul meg együttműködés a fekete- és színesfémkohászatban is. A gazdasági együttmúkö dés a Bolgár Népköztársa­ság és a Magyar Népköztár­saság között a vegyes társa­ságok létrehozásával új. kor szerűbb formákra tért rá. Az „INTRANSZMAS” es ..AGROMAS" társasagok ténykedését jónak és hasz­nosnak értékeljük mindkét fél részére. Az „INTRANSZMAS” az üze­men bel ÜK anyagmozgatás gépeinek, rendszerének ter­vezési munkálataival foglal­kozik. az AGROMAS pedig a kertészeti munkák gépesí­tésének eszközeivel, felada­taival. Ez a két vállalat, amellyel uj kooperálási forma kezdő­dött a tervezés és termelés területén a Bolgár Népköz- társaság és a Magyar Nép­köztársaság között, mintául szolgál a két testvéri szocia­lista ország még szorosabb együttmüködesének megvaló­sítására, Panajot Gendoy — Szervusz, nem ismersz meg? — Bocsáss meg... de... nem, nem ismer­lek meg. — Ugyan már. hát én vagyok a Gabonyi. Na! A kis Gabonyi... — A Gabonyi? Hm. Bocsásson meg, de so­ha élelemben ilyen nevű embert nem ismer­tem. Se kicsi Gabonyit, se nagyot._ — Nem? — Nem. — Érdekes. Akkor nem te vagy a szeplős Füsti? — Nem vagyok és nem voltam sem szep­lős, sem Füsti... — Akkor nem csoda, hogy nem ismertél meg. Na mindegy, ha nem ismerjük egymást, akkor nem ismerjük egymást... Szervusz. Örü­lök, hogy találkoztunk. Gabonyi vagyok, szer­vusz kérlek... — Szervusz kérlek... ★ — És képzeld el szivem, egyszer csak oda­toppan elém az a férfi .. tudod, az a Pisla, aki leánykoromban udvarolt nekem és azt mond­ja, hogy Piriké, maga semmit sem változott... — Érdekes drágám, te leánykorodban biz­tosan olyan koravén fajta lehettél... (—ó) Egy üzem - sok profi Benzinmotorból — Diesel Fűtőművek, görgők, lánc- forgokerekek, különböző gép­kocsi-alkatrészek, hatalmas összehegesztett vasvazak so­kasága. Ez a kép fogadja az érkezőt a Horti Gépjavító Állomás telepén. A szőlővel dúsan belüttatott üvegveran- das irodaközpontban Szürsza- bó Gusztáv igazgatóval be­szélgettünk az üzem jelenle­gi munkájáról. — Mivel foglalkoznak most? — Két nagy szerelőmű­helyben SZ—100-as lánctal­pas traktorok felújítási mun- . kait végezzük. Ebben az év­ben 160—180 darabot kell át­adnunk a termelésnek. — Kik a fő megrendelők? — Megrendelőink: a pető- fibányai bányaüzem, ezen­kívül a visontai, oroszlányi, pécsi nagy építkezésekhez és a Pakson épülő első magyar alomerőmű földmunkáihoz is adunk felújított SZ—100-aso- kat. Folyamatosan dolgo­zunk, a talajjavító vállala­toknak, de a termelőszövet­kezeteknek is. A traktorok felújításán kívül hegesztett vasvázas tetőszerkezeteket készítünk. Jelenleg a MEZÖ- BER-nek dolgozunk, mi ké­szítjük el a Füzesabonyi Ál­lami Gazdaság 23 épületből álló új sertéstelepének tető­szerkezetét. melyet szeptem­berig leszállítónk. 1970-tól a megye minden mezőgazdasá­gi építkezéséhez mi fogjuk gyártani a tetőszerkezeteket, — Van-e új profil? — Igen. nem reg kezdtük el a ZIL—130 típusú szovjet tehergépkocsik dieselesítését. A nagy fogyasztású benzinmo­torokat Diesel-rendszerű mo­torokkal cseréljük ki. Így jelentősen sikerül lecsokken­Kiss Tibor és Veréb Lajos a Horti Gépjavító Állomás dolgozói az egyik ZIL—130-as teherkocsi dicsei esi tésen dol­goznak, (.Foto: Kiss Béla) tenl a teherkocsik üzem­anyag-fogyasztását. Varjuk az üzemek, vállalatok ezzel kap­csolatos megrendelései A gépjavító állomás az aratás ideje alatt állandó kombájnügyeletet tart, reg­gel 6 órától, este 10 óráig, a szabadszombatokon és vasár­napokon is. Soron kívül vál­laljak a közös gazdasagok ál­tál bejelentett gépalkatrészek beszerzését is. (mentusz) (jvttIlglONll«81 ;íttZOll is jó termés ígérkezik (Laczvk János tudósitótól.) A gyöngyöshalaszi Győze­lem Tsz agronómusa szerint, minden művelési ágnál bizta­tóak a terméskilátások. Sőt mar konkrétumot is tudnak mondani, mert a 208 hold őszi árpa, 18 mázsas átlag­termésével a tavalyi évhez viszonyítva 270 ezer forint­tal többet hozott. A búza aratását tizediké körül kezdik meg négy kom­bájnnal. A tavalyi 12,5 mázsa hol­danként! átlagterméssel szemben 15—16 mázsát vár­nak. Ez pénzben 660 ezer fo­rint többletet jelent. A kukoricatermésről szin­te felesleges érdeklődni, hi­szen az út mellett húzódó széles táblák embermagas- ságinyi szálai mindent el­mondanak a hozzáértőnek. Ám a föagronómus nyilatko­zata még kedvezőbb, mert a tavalyi termés duplájáról be­szél. Most folyik a borsó aratá­Oktalan pazarlás - a gyógyvizekkel gei is gyakran ellátogatnak ide. A víz bőven tör fel s öm­lik a három kis medencébe, amelyet a falu lakosai pél­dátlan áldozatvállalással, szinte napok alatt építettek majdnem teljesen saját pén­zükből s két kezük munká­jával. Éjjel-nappal dolgoz­tak az önkéntes építők, segí­tették a téglagyáriak, a tsz- tagok, s társadalmi munká­juk, összefogásuk eredménye­ként egy éve megnyithatták a strandot, illetve gyógyfürdőt. Azóta mintegy 60 ezren gyó­gyulhattak e medencék vizé­ben. A víz jövője ? — Szeretnénk sokféleképp felhasználni — ismertette el­képzeléseit Forgó Miklós, a községi tanács vb-elnöke. — Gondoltunk legalább egy me­dence befedésére, hogy télen is jöhessenek a gyógyulni vá­gyók. Kabinsor is kellene, s mivel egy év alatt „kinőttük” a strandot, a bővítés nagyon időszerű. Parkosítani is aka­runk, s üdülőteleppé fejlesz­teni a fürdő környékét. Jó lenne ivócsarnokot is nyitni, neg súly. és kádfürdőt, ógyvizünk iszapjából már ütünk mintát, s az első ek biztatóak, tehát iszap- rdőt is építhetnénk... ha re a községnek lenne éle­tidő pénze. De nincs... S így ® derecs­két viz a nagyobb aranyu fel- áasimáU&beitii&.wg&észt.-a patakba folyik, míg a pará­nyi fürdőben ezrével zsúfo­lódnak össze a gyógyulásra vágyó helybeiek és vendégek. A víz minősítése már meg­kezdődött. az orvosok naplót vezetnek az itt gyógyulták- ról, ám a derecskeiek kicsit tartanak attól, hogy törzs­könyvezés után esetleg „rá­csap” a gyógyvízre a Gyógy­áru-értékesítő Vállalat. Hal­lottak ugyanis azokról a szo­morú tapasztalatokról, ame­lyeket a bükkszékiek és pa- rádsasváriak szereztek. Mi­után ez a vállalat „elvitte a vizüket”, a fürdő fejlesztésé­ra, a helyi ellátásra meglehe­tősen kevés gondot és pénzt fordítottak. Parádsasvóron igyák . . . margitszigeti ásványvizet — Tízszer armyi is elkelne a parádi vízből, mint ameny- nyit most termelünk, illetve palackozunk — ad választ Szántai László, üzemegység­vezető arra a kérdésre, hogy miért nem lehet időnként parádi vizet kapni, és hogy lehetséges, hogy a viz szülő­hazájában jóformán kósto­lóra sem jut belőle. , A hely­beli cukrászda is margitszi­geti ásványvizet kínál vendé­geinek ... és a helybeliek csak vasárnap vehetnek pa­rádi vizet. — ha a palackozás szünetel. A későbbiekben ki­derült, hogy tata® tovább le­hetne ndvefed a parádi víz „termele&étj. Mióta második műszakban is palackoznak, húsz százalékkal több kerül e vízből a gyógyintézetekbe. Eddig ugyanis elnyelte a föld a kútban hagyott vizet. Ki tudja, hogy az évek, évtize­dek alatt, mennyi szivárgott így vissza a föld mélyébe, ebből a keresett, nagy gyó­gyító hatású vízből? A szomorú tapasztalatokra visszatérve... Itt is, Bükk­széken is javasolták a szak­emberek az ivócsarnok építé­sét, a fürdő bővítését, illetve Parádsasváron a göngyöleg­raktárnak használt épület, gyógyászati célra való fel- használását. A vállalattól minden esetben rideg eluta­sítás volt a válasz. Sőt! Olyan hírek is lábrakaptak, hogy a Salvus-vizet ezután majd Budapesten palackozzák és gyógyiszapját is a főváros környékén hasznosítják. Bükkszék fejlesztése pedig kimarad a vállalat következő éveinek programjából. A meglevő viz felhasználása most is a pazarlást mutatja — ezzel mossák az üvegeket és a palackozóban sokszor bokáig járnak a Salvus-víz- ben. Lehetséges, hogy ezek miatt húzódozik a húsznál több „gyógyviztulajdonos”. hogy márkáztassa természeti kincsét. Pedig mennyi ilyen gyógy- és ásványvizünk van. Említhetnénk a hevesi, gyön­gyösi termálvizet, a Mátra- vidéki Erőmű artézi kútját, a peiádi Istvárv-forrás. az öhu- tai -ClanssaAkút vizét* A "Mai. raderec&ken .több cvtizéatm­fojtott kénes „parádi vizes” forrás is ehhez az aranytar­talékhoz tartozik, és szerte a megyében még sok-sok víz, amelyet eddig csak „amatőr módon” hasznosítottunk, vagy felhasználatlanul a mélyben pihen. Pénz pénz ... s megint csak pénz kelle­ne ahhoz, hogy gyógy- és ás­ványvizeink az eddiginél jobban szolgálják a gyógyí­tást, hiszen a helyi erők erre eddig is kevésnek bizonyul­tak. Érdemes lenne bevonni a fürdők fejlesztésébe más me­gyék, vagy akár más orszá­gok vállalkozásait, hiszen az érdeklődés egyre növekszik gyógyító vizeink iránt. Példa­ként említhetnénk Mátrade- derecskét. ahol a nógrádi bá­nyászok, alföldi emberek szinte napok alatt megvásá­rolták a fürdő körüli, majd­nem félszáz telket. Minden bizonnyal máshol is kinyíl­nának a pénztárcák, ha sike­resebben szerveznénk, hív­nánk a szállodaépítö, vendég­látóipari, bányászati vállala­tokat, termelőszövetkezeteket, gyógy- és ásványvizeink hasznosítására. Igaz, újszerű feladatkör ez a tanácsoknak is, amelyet nagyobb arányú állami támogatás nélkül ne­héz lesz majd ellátniok. Ám a tények sürgetnek, a tapasz­talatok megyeszerte azt mu­tatják, hogy gyógy- és ás­ványvizeinkkel bűnös pazar­lás folyik, és éppen ideje, hogy ennek az áldatlan álla­potnak veget vessünk. Kovács Eaíre sa is, lesz mit átadni a Mag termeltető Vállalatnak, — mond;, a Bányai Géza. — Százholdas táblákon éppen háromszor annyi termeli, mint 1968-öan. A kertészet eddig 700 ezci forintot jövedelmezett. A szőlő is jól mutatkozik, bár itt-ott találni ritkás fürtö­ket a virágzáskor! hűvös idő­járás miatt. A sok örömbe vegyülő egyetlen üröm azonban meg­keseríti a gyöngyösi:alakiak napjait. De ezt mondja el sorjában Bányai Géza! — A 140 hold sörárpánkon jó termés ígérkezik. Ám szerződés hiányában értéke­síteni nem tudjuk. Ha ada­tokkal etetjük meg, 130 forin­tot veszítünk mázsánként. Hogy ne az állatok egyék meg a sörárpát, nem csupán a tsz érdeke. Sörből az egy­re növekvő hazai fogyasztás miatt importra szorulunk. De van egy másik tény is. Az, hogy hazai sörgyáraink kapa­citásához éppen elegendő a leszerződött sörárpa mennyi­sége. Pedig keli kiutat találni, mert ez a probléma nemcsak Gyöngyöshalászra korlátozó­dik. Helyes lenne, ha me­gyei illetékes szervek idejé­ben foglalkoznának az ügy­gyei, hogy ne legyen baj az, ha több van valamiből! Jól halad a& aratás Makiáron A makiári Lenin Tsz ben mintegy száz holdon beíejez- ték az őszi árpa aratását. Holdanként 19 mázsás, igen jó átlagtermés; értek el. A napokban kezdik a borsó és az őszi búza aralasát is. Bú­zából 17—18 mázsás átlagra számítanak. líWKL jéükifc ercrda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents