Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-08 / 155. szám
D magyar-bolgár barátság mérföldköve A KADAR JÁNOS VEZETTE magyalpárt- és kormányküldöttség bulgáriai látogatása jelentőségében messze túlhaladja azokat a határokat, ameddig egy ilyen látogatást udvariasságinak vagy protokolárisnak szoktak említeni. Országaink vezetőinek találkozása és tárgyalása a magyar—bolgár barátság, együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás eddig is zavartalan és folytonosan fejlődő történetének fontos állomása lesz, amely mindkét ország előtt új távlatokat nyit. Mi, magyarok, mindig igaz barátainknak tekintettük a bolgárokat. Bár nem vagyunk szomszédok, történelmünk mégis egész sor kapcsolatot és rokonvonást visel. Harcoltunk a szultánok, a cárok, a császárok elnyomó hatalma ellen. IGAZI BARÁTSÁGUNK és együttműködésünk és a második világháború után akkor alakulhatott ki, amikor mindkét országban a szocialista társadalmi rendszer győzedelmeskedett, a közös eszmei cél, a szocialista országok közösségének erősítése. 1940. július 16-án hivatalos államközi okmányban is rögzítettük, hogy Bulgária és Magyarország „kölcsönösen barátságos politikát folytatnak, amelyet minden téren kölcsönös együttműködéssel szilárdítanak meg.” Az azóta eltelt több mint két évtized -élő tartalommal töltötte meg a magyar—bolgár barátság okmányát. Gazdasági együttműködésünk fejlődése a legszemléletesebben mutatja meg, hogy valójában a segítési szándék vezette mindkét országot. Kereskedelmi forgalmunk, amelyben mindkét ország a másik számára fontos árukat szállított, csupán az utóbbi tíz évben több mint a két és félszeresére emelkedett. Ha szemügyre vesszük a forgalomban leggyakrabban szereplő áruk listáját, akkor jót érzékelhetjük, hogy az egykor mezőgazdasági jellegű Bulgária mennyit fejlődött a szocialista országok közösségében. Manapság a Bulgár-á- ból Magyarországra szállított áruk, között tekintélyes helyen állnak a gépipari termékek, a hengerelt áruk, az elektromos és vegyipari cikkek. E két utóbbi iparag szinte teljesen új Bulgáriában. Ma Bulgária az egy főre eső elektromos energia, és a színes fém előállításában a világranglista élén szerepel. GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK kézzelfogható jele a kereskedelmen kívül két közös magyar—bolgár vállalat, az Intranszmas és az Agromas létrehozása, továbbá a kel népgazdaság közti szakosítás és együttműködés folyamatos kiépítése, a tudományos és technikai információk kicserélése. A koordinálás oo- nyolult műveletét a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság végzi nagy körültekintéssel. A széles körű együttműködéshez mindenekelőtt az biztosít sziláid alapot, hogy pártjaink és kormányaink teljes nézetazonosságot, vallanak a szocialista társadalom fejlődésének, törvényszerűségeiről, és felhőtlen az egyetértés nemcsak kétoldalú viszonylatban, hanem az összes nemzetközi kérdések megítélésében, a kommunista és munkásmozgalom problémáiban csakúgy, mint az európai vagy a világbéke és biztonság kérdéseiben. Ez az egyetértés a marxizmus—leninizmus elvi alapjaira épül. NÉPEINK MÉLTÁN tekintenek nagy várakozással a magyar és 'bolgár vezetők mostani találkozója elé. Bizonyos, hogy mind kétoldalú kapcsolataink, mind a szocialista országok közössége hasznát látja barátságunk, együttműködésünk és kölcsönös segélynyújtási szándékaink ismételt megerősítésének. Piros tárcsával a megye országúti ain Bútorháború Szomorú igazság: Lassan könnyebb lesz Napóleon-aranyat az utcán találni, mint bútort — a bútorüzletekben Bútor nincs, helyette viszont már évek óta dúl a bútorháború. A kereskedelem akár naponta szívére teszi a kesét: az ipar a hibás. Az ipar „vádemelése”: a kereskedelem a ludas. És ez már így megy esztendők óta, a vásárlók pedig egymásnak adják a bútorüzletek kilincseit, és keserűen kérdezik: mi van? A pénzünkből él az ipám, a kereskedelem, és mégis mi vagyunk a vesztesek? Mi is hát az igazság? Miért r.incs bútor? Min „lobog” a bútorháború? És mikor lesz vége? Mikor lesz bútor? A kérdésekre Kormos Páltól, a Heves megyei Bútoripari Vállalat igazgatójától kértünk választ. Nem véletlenül esett rá a választás: a vásárlókon kívül „cége is” sínyli a bútorháborút, és talán az országban ez az egyetlen bútoripari vállalat, amely a háborúsdiban az első perctől a vásárlók oldalán „harcol”, és egy nagyon oko6, aktuális ötlet leendő megvalósításá- vel a kedélyek is lecsillapodhatnak — és bútor is lesz az üzletekben... Szakítás - győzelemmel — Mindazt amit elmondok a közelmúltban véget ért népi ellenőrzési vizsgálat eredménye is hitelesíti. Miért nincs bútor? Több oka is van. Kezdjük egy tévhittel: a hivatalos vélemény sokáig azt tartotta, hogy a magyar bútoripar megfelel az igényeknek, a követelményeknek. Bár valóban jelentős a fejlődés, de azt kell mondani: ez nem igaz, az igények jóval meghaladják az ipar erejét. De még ennél is elgon- dolkodtatóbb a nagykereskedelem viselkedése. Konkrét példával bizonyítok: A Bú- torértékesftő Vállalat az 1969-es év első félévére szerződést kötött velünk több mint 15 millió forint értékű bútor legyártására. Néhány héttel ezelőtt egyoldalúan felmondta a szerződést, mondván: a szerződésben lekötött garnitúrákat a lakosság nem keresi. Mi megszakítottuk a „diplomáciai” kapcsolatot a Bútorértékesítő Vállalattal, „szóltunk” a Kiskemek, és az állítólag L Amikor megyénk tájain, de különösen az egri járás völgyeiben feltörő gyógy- és ásványvizekről esik szó, legtöbbször felsőfokú jelzőket használnak. Ezek között szerepel „Európa legjobbja”, vagy a „legsűrűbb hazai viz.. ”, „egyedülálló gyógyító erejű forrás”. Jogos ez a felsőfok, hiszen a fogszuvasodástól kezdve a gyomor- bánlalmakig, a mozgásszervi és hurutos betegségekig majdnem mindenre természetes orvoságot adnak forrásaink és kútjaink. Megyénkben 25 olyan természetes víz van, amely fizikai és kémiai tulajdonságai alapján érdemes arra, hogy az ásvány- ős gyógyvizek közé sorolják. Az ásvány- és gyógyvizgaz- dagságunkra jellemző, hogy a tudományos kutatók táblázatai alapján nincs olyan hazánkban, sót Európában létező ásvány’-, illetve gyógy- vizcsoport, amelyhez tartozó viz Heves megyében ne fordulna elő. Kezdhetnénk az egyszerű thermális vizekkel, amelyek 12 forrásból törnek elő. Folytathatnánk a kalcium-, magnézium-, hidro- génkarbonátos, a kénes, jó- dos, brómos, kloridos vizekkel, amelyek hol bőven, hol szerényebben buzognak elő a föld mélyéből. S amelyeket nagyon ... nagyon érdemes lenne szervezettebben felhasználni, gyógyításra üdülésre, s amelyekkel ehelyett dr. Branyiczky Lászlónak, a megyei egészségügyi állandó bizottság elnökének és munkatársainak megállapítása, de az általunk szerzett tapasztalatok szerint is „bűnös pazarlás folyik.” A huszonötféle gyógyvízből mindössze hármat „márkázik” eddig, illetve biztatóan- d vásárlók ivem keresett bútorokat napok '-alatt megvették a vásárlók, sőt: jelentős mennyiséget exportra szállítottunk. A „nem keresett” bútorokból szinte nem tudunk annyit gyártani, amennyi el ne kelne. Külföldre igen, a hazai üzletekbe nem — Az a szomorú igazság, hogy a Bútorártékesítő Vállalat közel sem ismeri a piac lehetőségeit, a vásárlók igényeit, és ma is ugyanazokkal a módszerekkel dolgozik, mint évekkel ezelőtt. De egy másik példa: Az egyik balatoni üdülőben „felfedeztem” vállalatunk ülőbútorait. Megkérdeztem az üdülő vezetőjétől: hogyan kerültek Egerből a Dunántúlra ezek a bútorok? A válasza: Évek ótay ilyen' bútorokat kerestem, végül Egerben egy kiránduláson rátaláltam és megvásároltam. Egy másik példa, de előbb egy mondat a népi ellenőrzési vizsgálat anyagából: „A nagykereskedelem piackutatása abban merül ki, hogy időnként megbeszélésre hívja össze a bútorüzletek vezetőit". És most jön a példa: a verpeléti bútorüzlet vezetői szinte már könyörögve kérik a kereskedelmet: az általuk forgalmazott termékekről legalább egy fényképalbumot küldjenek. Kérésüket a mai napig sem teljesítették. Összegezve tehát: a kereskedelem nem ismeri a vásárlók igényeit. Nem tudják milyen bútorokat gyártanak a vállalatok, s így az üzletek abszolút tájékozatlanok. Nincs propagandája a kereskedelemnek rossz a piackutatás, és így nincs bútor sem, pedig a mi kis vállalatunk is 41 fajta gyártmánnyal próbálkozott az elmúlt esztendőben. Lassan a fejlett bútoriparral rendelkező szocialista, és nyugati országokba könnyebben eljutnak bútoraink, mint a hazad „üres” üzletekbe. A „hetek” segítenek — A „hetek”- létezéséről még csak néhány hír szivárgott ki, de a társulás máris nagy port vert fel az „ellenfelek” között ___ — Több és jobb bútort a vásárlóknak. Ez az egyik alapjelszava a „hetek”, illetve az halad, hogy elismerjék létjogosultságukat. A többinél...? „Vizeink többségénél még érdeklődés ... kezdeményezés nem történt.” Ezt olvashatjuk az egyik jelentésben, amely a megyénkben feltörő gyógy- és ásványvizekkel foglalkozik. Pedig mint a szakértők megállapítják: gyógyvizeink összetételüknél fogva célszerűek ivókúrára, légzőkúrára és balneo-terápiás felhasználására.” Ám csak kezdeti lépésekről beszélhetünk ez ügyben, hiába van előttünk karnyújtásnyira ez ,a megfizethetetlen kincs. Egerben mindenki gyógyvizet iszik — de az autót is ezzel mossák Honnét is indulhatnánk el gyógy- és ásványvízmentő kőrútunkra, iránit Egerből, amely vizei révén az országos jellegű gyógyfürdők között szerepel. Naponta mintegy ötezer köbméter harminc-harmincegy fokos thermális, gyengén radioaktív gyógyvizet adnak az egri források. Ehhez csatlakozik az andornaktályai kutak majdnem ugyanennyi vízhozama. Azt itt feltörő 48 fokos kalcium-, magnézium-, hidrogénkarbonátos hévíz is sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Egyelőre az ivóvíz biztosítására mindkettőt bekötöttek a városi vezetékbe. Ez azt jeLenti, hogy Egerben mindenki gyógyvizet iszik, de ezzel mossák az autókat, öntözik a virágokat, s ha úgy adódik az utcákat is ezzel tisztítják. A szakemberek kiszámolták, hogy amennyivereségével Első Bútoripari Egyesület megalakulásának. A „társaságnak” hét bútoripari vállalat a tagja. (Az ötlet az egri vállalat igazgatójáé, és kétéves fáradozás után sikerült megvalósítania.) Az egyesülés budapesti központi irodája több irányú — gyártás, és gyártmányfejlesztés, szerződések előkészítése, anyagbeszerzés, piackutatás, értékesítés — koordinációs tevékenységet végez. A hét vállalatnak nem kevesebb, mint 250 millió forint értékű termelése lesz. Pontosan, precízen [elmérjük a hazai és a külföldi igényeket, és a keresletnek megfelelő bútorokat gyártjuk. Egészen biztos vagyok benne, hogy az erők egyeztetésével megnő a termelés, megnő a választék, a vásárlók megismerik bútorainkat, az üzletekben pedig válogatni lehet a bútorok között. Budapesten állandó bemutatótermet nyit az 4?yesü- lés. A munkát, a helyi adottságokat, profilokat figyelembe véve osztjuk meg, és egy pillanatra sem fogunk lemaradni a piac igényeitől, lehetőségeitől. — Az üzletekben körülbelül mikor érezhető majd a hetek összefogása? — Már a jövő évben is, de főleg 1971-től. — A bútorháború, a kereskedelem, az igények, a kereslet jóvoltából valóban nagy lehetőségek előtt áll a hét vállalat összefogása. De vajon lesz-e elegendő erő a figyelmet érdemlő tervele, elgondolások megvalósításához? — Lesz, elvégre heten sokkal erősebbek leszünk, mint külön-külön. Egyetlen lehetőséget sem szalasztunk el, a gyártás, a kínálatunk folyamatos szinkronban áll majd a kereslettel. Természetesein az egész országot érintő bútor problémát még ez az egyesülés sem tudja maradéktalanul és minden szempontból megoldani, de a jelentős fejlődést. a jelenleginél lényegesen nagyobb választékot máris garantáljuk. És ha a „békepipát” egyelőre még nem is szívjuk el — a kereskedelemnek is felül kell vizsgálnia módszereit —, de a bú- torh^borúnak is véget vetünk: reméljük a „hetek”, és a vásárlók győzelmével. A győzelmi „torról”, avagy a számonkérésről mi sem feledkezünk meg. ben Eger és Andornaktálya gyógyvizeit az eredeti céljának megfelelően használnák fel, úgy naponta 15 ezer beteget gyógyíthatnának vele. A reumakórház tapasztalatai alapján ugyanis már bizonyos, hogy az egri gyógyvizekkel kezelt betegék állapota 45 százalékban kifejezetten, mig a másik fele kielégítően javul. Ez egyben sürgeti is az egri gyógyvíz célszerűbb fel- használását. Erre a városi, illetve a megyei tanács — a szakvélemények meghallgatása után — többféle elképzelést, javaslatot dolgozott ki. Az első fontos lépés a gyógyvizek kikapcsolása lenne, az ivóvíz-ellátásból, majd a Török-fürdő korszerűsítése és fedett medencék építése. SZOT gyógyüdülő, országos jellegű gyógyfürdőkórház létesítése, rheumato- lógiai szakrendelés megvalósítása is szerepel a tervekben. Való igaz, liatalmas összegeket igényelnek ezek a terv- változatok, megközelítően 50 millió forint lenne szükséges ahhoz, hogy az egri gyógyvizeket értékűkhez mérten lehessen hasznosítani. De, ha arra a 15 ezer betegre gondolunk, akik naponta találhatnának itt gyógyulást e természetes, „ingyenes” kincs által, talán ez az ősz- szeg sem tűnik olyan nagy nak. Demjén és Egerszalók határában nyolc éve milliók vesznek el A milliók pénzben ért'- lök, de itt sem lehet figy Az idő tiszta, az útviszonyok kitűnőek. Hajnalodik, amikor az belső ellenőrök gépkocsija elindul a megye országútjaira. A piros kézitárcsa Füzesabony előtt jelez először: Allj-V A hajnali fuvarba induló teherautó az út szélére kanyarodik. Gyors, szakszerű műszaki ellenőrzés következik, menetlevél, jogosítvány vizsgálat, majd előkerül a kis üvegcső, az alkoholszonda. Előző nap fizetés volt, s a tapasztalatok azt mutatják, ha előfordul alkoholfogyasztás. az leginkább ilyen tájt esik meg. A műszaki ellenőrzés rendben talált mindent, men kívül hagyni, hogy ez a víz, — amely haragos morgással, zubogással, kénes párát, forró gőzt lövellve majdnem évtizede az erdőalji legelő és rét mélyedésébe ömlik, — mennyi ember gyógyítását szolgálhatta volna. Ugyanis ez a víz ... gyógyvíz, bár ezt a címet még nem kapta meg. Ehhez az kellene, hogy fürdő, gyógymedence épüljön közelében, ahol orvosok bizonyítják: valóban hasznos az egészség visszaállítására a kút majdnem 70 fokos kalcium-, magnéziurm hidrakarbonátos és kénes ásványvize. Dr. Papp Szilárd, a magyar gyógyvizek elismert szakembere azt mondta erről a vízről, hogy „előkelő magyarországi viszonylatlatban”. Mozgásszervi gyógykezelésre régóta használják, csak „törzskönyvezni” és főleg hasznosítani kellene ezt a bővizű kutat. Törzskönyvezés ide . .. törzskönyvezés oda a demjé- niek, szólátiak, a környékbeliek s a messzebbvalók mióta feltört az olaj fúrás után ez a viz, azóta használják. De miként... A lefolyásnál betongyűrűket süllyesztettek a víz útjába, amelyek valóságos „gyógykádkénit” szolgálnak. Ügy faragták ki, hogy kényelmesen ülhessenek a gyógyító vízben. Akinek pedig ezekben nem jut hely, — mint ottjártunkkor is — azok a gyógyvízárotk párolgó vizében ülnek, fekszenek, mosak- •anak, tőlük derruzsonjalkat, a papírokat úgyszintén. A szonda nem színeződött. Jó utat! A füzesabonyi vasútállomás előtt sorakoznak az indulásra váró és a már megérkezett autóbuszok. Az utasok némelyike megmosolyogja a „lehelő” pilótákat, kalauzokat, de a legtöbbje jobb, biztonságosabb érzéssel indul a buszokhoz. Kiskörén, az épülő Tisza II. vízlépcső építkezésén igen nehéz terepen dolgoznak a vállalat teherautói, dömperei. Az ilyen „félreeső” munkahelyeken a kihelyezett gépkocsi — mintahogy mondják —, nem mindig vannak a szem előtt. Annál kannáikat s viszik szerteszét a valóban gyógyító vizet és annak jó hírét. Néhányan összegyűltünk ott a kútnál, amelyet már valósággal szétrágott a viz és hitetlenkedve kérdeztük, beszéltük: miként lehet az, hogy ez a nagy értékű gyógyvíz majdnem egy évtizede folyik itt el haszontalanul? Miért nem építenek strandot, gyógyfürdőt, miért csak a termelőszövetkezet néhány holdas kertészetét boldogítja ez a milliókat érő természeti kincs? E kérdéseikre a válasz: eddig mindenki úgy tudta, hogy a víz... a másé. A demjéniek, egerszalökipk gyűjtést rendeztek, félretették rá a falu pénzét, felajánlották kétkezi munkájukat, hogy felépíthessék a fürdőt. A termelőszövetkezet melegházra gondolt, amelyet e forró vízzel fűtöttek volna. A melegházi csövekből kiáramló víz táplálta volna a strandot. Már a terveket, is megrendelték mikor ez év májusában azt hallották, hogy az olajbányászok lefojtják’ a kutat, mert az nehezíti a termelést. Erre aztán félretették a terveket. Most viszoni kiderült, hogy már nyolc éve az egerszalóki Vörös Csillag Tsz tulajdonában van ez a gyógyvizet adó kút, s lehet strandot is, hajtatóházat is építeni, ha gyorsan összeszedik az ehhez szükséges pénzt, hitelt, támogatást. A víz azonban most is majdnem teljesen haszontalanul folyik szét a szalóki légéül éppen nyolcadik éve. És még ki tudja meddig17 (Folytatjuk.) Kovács Endre megnyugtatóbb, hogy csupán egyetlen intézkedésre került sor: az egyik gépkocsinak — ha csupán a biztonság kedvéért is —. de műszaki felülvizsgálatra kell mennie. Az ellenőrzés ugyanis nem találta megnyugtatónak a kormányszerkezet állapotát. Hevesre érve, az egyik gépkocsi vezetője a bajusza alatt mosolyogva jegyzi meg: tudtuk már, hogy a területen vannak a kollégák! Az országutakon csakúgy, mint máshol, gyorsan terjed az ellenőrzés híre. Egy-egy megbeszélt mozdulat ad jeit a szembejövő gépkocsinak, s a hír máris 80 kilométeres sebességgel repül tovább: vigyázz pajtás, ellenőrzés! Az ellenőrök tudják ezt, ők is mosolyognak. Céljuk a megelőzés és az ilyen előre és gyorsan terjedő hír önmaga is nagy visszatartó erő. Heves—Vámosgyörk között is sűrűn „Állj!”-t parancsol a kis piros tárcsa, s a fékpróbákat végző gépkocsik, a „lehelő pilóták” mellett' elhúzó maszek és más vállalatok gépkocsivezetőit is inti ez. Delel már a Nap, amikor befordul az ellenőrző gépkocsi a visontai erőmű építkezés főkapuján. Az építkezés területén dolgozó teherautók, a várakozó autóbuszok, s azok pilótái itt is állták a próbát, csakúgy, mint később a kerecsKa«*! körzetben is. A kora délutáni órákban érkeznek vissza az ellenőrök az egri központba. A vizsgálat mérlege: negativ — s ebben, ha ellentmondásosnak látszik is — .mégis ez a pozitív! Mindössze három teherautót kellett — s ezeket is csak biztonsági okokból — aljipusabb miiszaki felülvizsgálatra utasítani. A megye országútjait, több mint 9°0 gépjárművével és több mint 12o0 gépkocsivezetőjével a 4 «1 számú AKÖV uralj«.. A aízrtcmságos, balesetmentes '-odek ed ésért tehát joggal várható el a példamutatásuk. Az ellenőrzés tapasztalatai azt igazolják, hogy a 4-es számú AKÖV „pilótáinak” döntő többsége, tudatában van mindennapos, eoy pillanatra sem csökkenő felelősségének. A „negatív” mérleg, némánk a belső ellet'.őrök rendszeresen villanó kis piros tárcsáinak kö- ."Jnhető, de sokkal inkább ' innak, hogy a vállalatnál a , közúti közlekedés „erkölcsé- 7 nek” új, magasabb rendű te#» mái vannak kialakulóban. (b-if Koós József Oktalan pazarlás - a gyógyvizekkel
