Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
1 Nyikolajev szülőföldjén Heves megyei pártküldötts éggel a Csuvas ASZSZK-ban Kenyérrel és sóval köszöntik küldöttségünket Gvarvejec kolhoz határában XV. Nagyüzemi szocialista mezőgazdaság A Csuvas ÄSZSZK lakosságának egyharmada él városokban, a többi falun. A falusi lakosság 320 kolhozban és 56 szovhozban, 850 ezer hektár szántóföldön gazdálkodik. Az ipar fejlesztésével párhuzamosan teremtődött meg Csuvásiában a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság is. A forradalom előtt a primitív három szakaszos vetésforgó mellett az ország, mezőgazdaságilag művelhető területének 80 százalékán úgyszólván csak rozsot termesztettek. A mezőgazda- sági termelés és az állattenyésztés produktivitása rendkívül alacsony volt. Az elmúlt évtizedek alatt növelték a búza, az ipari növényeik, a zöldségfélék és a takarmánynövények termesztésének arányát, gyarapították az állatállományt, növelték hozamát. Különösen fejlett a komlótermelés — az orosz föderáció komlótermelésének 50 százalékát itt termelik — a sertés- és baromfi- tenyésztés, a méhészet és a halban gazdag folyókon a halászat. A mezőgazdasági termelés jól gépesített, bár vannak területek, ahol a gép még nem segíthet. Tavaly a köztársaságban kétszeresen túlteljesítették a gabonafelvásárlás! tervet, a tervezettnél sokkal több burgonyát, húst, tejet, tojást és gyapjút termeltek. Bár eredményeik szépeik, újabb jelentős lépéseket tesznek a mezőgazdaság fejlesztéséért. 1970-ben 18 mázsa búzát akarnak termelni ezen a talajon hektáronként, s ehhez több műtrágyát és mezőgazdasági gépet, nagyobb terméshozamú vetőmagot biztosítanak a szovhozoknak, kolhozoknak. Az állattenyésztés további fejlődésére növelik a .takarmánybázist és nagyobb hozamú fajtákat tenyésztenek. Küldöttségünk két kolhozba és egy kísérleti állomásra látogatott el. Jártunk Sorse- liben Nyikolájev űrhajós szülőföldjén-, a Nyikolájev kolhozban, a Baturevszki járás Gvarvejec (gárdista) nevű kolhozában és Civilszkben a kísérleti állomáson. Nagyon barátságos, nagyon meleg fogadtatásban volt része küldöttségünknek. _ Batu- revszkiben és Nyikolájev falujában, de Civilszkben, is programon kívüli'’ nagy tömeg várt bennünket. Kenyérrel és sóval köszöntötték küldöttségünket, megkóstolt attak nemzeti italukat, magyar muzsikát sugárzott a hangszóró, zenekarok, viragcsekros »ittörők, népviseletbe öltözött lányok és a falvak öregjei kívántak tiszta barátsággal: érezzük jól magunkat náluk. Megható érzés volt azon a vidéken járni, ahol Frunze hadseregében magyar vöröskatonák véreztek az intervenciósok ellen, végigmenni az Alsó Csuvasba vezető úton, ahol 1933-ban Zalka Máté járt, megállni Nyikolájev űrhajós szülőháza előtt a Civilszkben megszorítani a kezét Iljin Nyikolájev Iljicsnek, aki részt vett Eger és megyénk felszabadításában, találkozni Kuznye- cova Pavlovna Lenin-renddel kitüntetett traktorosnővel, aki szintén részt vett népünk felszabadításában. Hosszasan beszélgettünk Tyimosev Valérián Szemeljovicscsal, a Ba- turevszkij járás titkárával, aki pilótaként 1945. áprilisában háromszor szállt le élelmet szállító gépével Magyar- országon a Ferihegyi repülőtéren. Küldöttségünk tagjainak — Oláh György, Fekete Győr Endre és Kovács Mihály — kérdéseire részletes választ adtak a gazdaság szakemberei, vezetői a termelési eljárásokról, a különböző fajták hozamáról, a kolhoztagok jövedelméről, a kolhozhoz tartozó falvak fejlődéséről, kultúrájáról, szokásairól. Megnéztük földjeiket. Volt amikor a GAZ-kocsik is nagyon megküszködtek az emelkedőkkel és a nagy sárral, amelyek a jól gondozott, szép termést ígérő földekhez vezettek. Láttuk gazdasági épületeiket, állatállományukat és egységes volt küldöttségünk véleménye: korszerű gazdálkodást folytatnak, szépek, gondozottak jószágaik, J bő termést ígérők földjeik. Nehéz lenne részletesen beszámolni ezeknek a gazdaságoknak munkájáról, termelési módszereiről. Bízom abban, hogy megyénk mezőgazdasági szakemberei eljutnak még ezekhez a szorgalmas, barátságos emberekhez, megismerkednek munkájukkal, életükkel. Mert nagy-nagy szeretettel és barátsággal várják őket Nyikolájev szülőfalujában és a Gvarvejec kolhozban, a Baturevszki járás csuvas és tatár falvaiban és a Civilszki kísérleti állomáson — az egész Csuvas Köztársaságban. Papp János Az Egyesült Izzó gépelnek 92 százalékát exportálja ' Ha egyszer megírják az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető és gépgyárának történetét, az 1969—70-es évek eseményeit bizonyára vastag betűs címek alatt olvashatjuk. De a „tegnapi” eseményeket még nem könyvekből, hanem nagyon is friss feljegyzésekből idézi a statisztikus és a főmérnök. A pipishegyi gyárban 1969. első fél évében 78 millió forint értékű terméket gyártottak exportra. És gyártmányaik mind elkeltek, a megrendelők kifizették az árut, 105 százalékra teljesítették az export-előirányzatokat. Az előző év hasonló időszakában 63 millió forint, az idén 78 millió forint értékű árut adott el a gyöngyösi gyár. Sok mindent gyártanak az Egyesült Izzóban, főleg vá cuumtechnikai berendezéseket, tv-képcsőgyártó berendezéseket, különféle gyógyszeripari gépeket. Többek között olyat is, amelyikkel az ampullákat gyártják. Legnagyobb vásárló a Szovjetunió, de idei megrendelőik között szerepel Ceylon, Jugoszlávia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia. Az Egyesült Izzó önálló export jogot kapott. Közvetlenül tárgyalnak nagy külföldi gyárakkal, a vámos és a minőségi átvevő a gyár raktáraiban vámol és minősít. De ennél is fontosabb, hogy az Egyesült Izzó több gyára közül a gyöngyösi is gazdaságosan., az előirányzott- I nál jóval kevesebb forint rá- I fordítással ér el egy dollár, illetve egy rubel árbevételt. Félvezetőket először a Német Demokratikus Köztár- taságba szállítottak és az eddigi mérsékelt export után jövőre jelentős mennyiségű félvezetőt gyártanak exportra. A régebbi törzsépület mellett új, nagy csarnokok magasodnak. A több emeletes épület má.' elkészült, hamarosan hozzálátnak a gépbekötésekhez, a különféle gyártó berendezések szereléséhez. A gépi berendezések zömét az Izzó munkásai maguk készítik. Már szinte biztos, hogy az utrarövídhullámú rádiókhoz, televíziókhoz és különböző hírközlő berendezésekhez szükséges nagy teljesítményű tranzisztorok jelentős hányadát Gyöngösön fogiák gyártani. Már tárgyalnak, hogy a Szovjetunió színes tv képcsőgyártásához szükséges berendezéseket a gyöngyösiekre bízzák. A diódagyártásbarc is a mini a divat, már 1970-ben a mostaninál jóval kisebb, de sokkal korszerűbb diódákat fognak gyártani. Természetesen ez fokozott szakértelmet, a mostaninál is nagyobb figyelmet követel. Másrészt az új csarnokban, az új gyárrészlegben 1970. január első napjaiban kezdik a munkát Mintegy 1500 újabb dolgozóra. főleg női munkaerőre lesz szükség. Még mindig nem tanultuk meg Történetesen azt az egyszerű okfejtést, hogy az idő pénz. Több mint egy éve vetette fel a Dél-Heves megyei Tsz-ek Területi Szövetsége azt a javaslatot, hogy a megtermelt zöldség- és gyümölcs- félék egy részét tasakokban, porított alakban hozzák forgalomba. A porító üzem létrehozásához egymillió dollár értékű befektetés szükséges. Mi sem jellemzőbb a nagy érdeklődésre, hogy közel 10 külföldi cég 'jelentkezett, kereste a kapcsolatot a vállalkozással. a . Brácsaverseny. Cisz-moll fúgára és cselesztára. A versenymű, amelyet egy Brahms nevű ismeretlen kezdő adott elő, frenetikus sikert aratott. A cisz-moll különben kissé durra sikerült és a fúga sem hangzott tisztán a cselesztán, de a siker óriási. A zsűri pontoz. Keveset pontoz. A közönség tiltakozik. Határozottan tiltakozik és követeli, hogy egy Händel.nek nevezett kisegyüttessel közösen ez a Brahms nevű újonc játssza el az évszakok oratóriumát. A zsűri fittyet hány és pontoz. A közönség fütyül és tiltakozik és most már azt is követeli, hogy menjen ki Wagner, aki nibelungi dalokat akart előadni üstdob kíséretében, s helyette varázsfuvolán játsszon Mozart, a tavalyi verseny második helyezettje. A zsűri pontoz, a közönség tüntet és egy hang öblösen kiáltja: — Brahms, Mozart, Händel — Táncdal többet nem kell! —és Vivaldi, meg Monteverdi könnyes szemmel, nézett fenn a mennyekben, a zenélő szeráfokra. mondván: ...és ti még azt hittétek, hogy élkor esősül zenénk és fajunk?! (—ó) Hirdetéseket és pályázati felhívásokat olvashatunk, hogy közgazdászt keresnek. A napokban megyénk egyik vállalatának gazdasági igazgatója megkért, hogy ajánljak két-három közgazdászt. Nyomban hozzáttte, hogy az egyik irányító munkakörbe kell, a másik kettő lehet fiatal kezdő, de képzettek legyenek. Vajon a divat, vagy a tényleges igény diktálja, hogy egyre több helyen és mind több közgazdászt keresnek? Milyen feladatokat kap, hogyan dolgozik a közgazdász és mennyi hasznát veszik munkájának? Ezekre a kérdésekre megyénk legnagyobb vállalatánál, a Mátraalji Szénbányáknál kerestem választ. Orosz Rezső igazgatóhe- helyettes egyetért azzal az általános érvényű megállapítással, hogy a gazdaságirányítási reform jelentős mérteiben- szélesítette a vállalati döntések körét és ez fokozottabb vezetői felkészülést, kellően megalapozott tájékozottságot kíván. Milyen jellegű és milyen fontos döntésekre kerül sor? Ezt érzékeltethetjük ap;al, ha megemlítjük, hogy a Mátraalji Szénbányák több mint ötezer emberrel dolgozik Vi- sontán, Petőfibányán, Ecsé- den, Pakson és az ország különböző vidékén, egy-egy munkahelyen százmilliós értékű gépekkel és ki tudja Mit csinál d közgazdász? hányféle anyaggal rendelkeznek? Régi határozat fél megoldással Meglepő, hogy a Mátraalji Szénbányáknak nincs közgazdasági osztálya. Jóllehet Papp Béla, az üzemi pártbizottság titkára és Orosz Rezső igazgatóhelyettes egybehangzóan állítják, hogy, egyre inkább szükség van a közgazdászok elemző munkájára, tevékenységük egybehangolásán*, valamint a döntések megalapozott előkészítésére. Mégis, a közgadászok munkáját miért nem szervezték meg a vállalatnál? A hivatali pártalapszervezet még 1967-ben javasolta az igazgatónak, hogy üzemgazdasági osztályt szervezzenek. De ez még nem történt meg. Jelenleg a műszaki fejlesztési osztályon belül egy négyfős csoport végez ugyan közgazda- sági elemző munkát, és egyéb feladatai mellett a terv-, illetve a pénzügyi osztálytól várnak közgazdasági tevékenységet. A vállalat vezetősége mintegy másfél éve létrehozott egy közgazdasági, illetve üzemgazdasági bizottságot. De ez a bizottság csak egyszer ülésezett, amikor megállapították azokat a fontosnak tartott problémákat, amelyek megoldására javaslatokat, illetve tanulmányokat kér a vállalat vezetősége. A hivatali pártalapszervezet határozata véleményünk szerint két szempontból szorul felülvizsgálatra. Először: saját határozatukat két év óta miért nem hajtják végre? Azt mondják, hogy a vállalat jellege sokoldalúan képzett, 'alapos műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkező közgazdászokat igényel. Az osztály, vagy a csoport alakítására nincsenek meg a kellő személyi feltételek? De minél később kezdenek hozzá, annál több lehetőséget szalaszt el a vállalat vezetősége. Másodszor: javasoljuk, hogy Petőfibányán vizsgálják meg, vajon a Mátraalji Szénbányáknak ma már üzemgazdasági osztályra, vagy sokkal inkább közgazdasági osztályra van-e szüksége? A vezetőség csak üzem- szervezési és tervezési kérdésekben vár javaslatokat, vagy ennél sokkal átfogóbb javaslatokra tart igényt? A helyes döntésekhez elegen- dő-e az üzemi szemlélet? Mi azt mondjuk, hogy ma már csak népgazdasági, sőt világpiaci szemlélettel lehet vizsgálni a műszaki fejlesztést, a korszerű információs rendszer kialakításának feladatait, a népgazdasági és a vállalati érdek összhangját, az érdekeltség és a magatartás viszonyát. Ez a közgazdászok munkája. Véleményezés, tanácsadás A vezetők alapvető feladata, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt^ gépeket és eszközöket a leghatékonyabban használják fel a népgazdaság és az adott kollektíva érdekében. Mindez azt, jelenti, hogy ismerni kell a vállalat működésének egész folyamatát, a belső és a külső tényezők egyenkénti és együttes hatását, az árak és a bérek, a jövedelmezőség és a vállalati nyereségérdekeltség, a technikai felkészültség, a műszaki fejlesztés és a hosz- szú távú népgazdasági tervezés, valamint a kutatások és a tudományos eredmények várható hatását. Mindezt aprólékos elemzéssel és tudományos rendszerességgel az igazgató, vagy közvetlen helyettesei nem kísérhetik figyelemmel. Az újabb feladatok nem is egy, hanem több közgazdásznak adnak munkát a nagy vállalatnál. Verseny a szakemberekért és a gazdaságosságért A Mátraalji Szénbányák ma már nemcsak lignitet A tárgyalások megkezdődtek a dán Anhidro cég vezérével, Mr. Jensennel. aki vállalta a gyár teljes felépítését, s még azt is, hogy az építkezéshez és indításhoz szakembereket is ad. Sőt, Mr. Jensen az értékesítési forgalomba is hajlandó belépni, s az üzem összes termékét garantáltan el tudja helyezni jó áron, a világpiacon. A befektetett pénz húsz százalékát termékben törleszthetné a gyár. Ezek a lehetőségek még fennállnak, de meddig? Meddig' várnak ránk? Mindannyiunk érdeke kívánja, hogy siessünk. Természetes, hogy bizonyos időre szükség van. az ötlettől a megvalósulásig. De mennyire? A tsz-szövetség és az érdekelt termelő- ' szövetkezetek lelkesen támo- ' gatják az ügyet. Milyen áttételek lassítják mégis és miért, e valóban fontos vállalkozás létrejöttét? Időközben kiszámították, hogy a befektetési költségek ennyi idő alatt már nagyjából megtérültek volna, időközben észbekap hatnak valahol Európában és megcsinálják előttünk az első komplex porítfó üzemet és így esetleg ie kell mondanunk az „elsőt” megillető privilégiumokról. Nyugodtan szemléljük a fel- töltetlen piacokat, ahová ha elsőként törnénk be, hosszú , évekre monopolhelyzetet biztosíthatnánk termékeinknek, A kínálkozó lehetőségeket természetesnek vesszük, kényelmesen válogatunk a kedvezőbbnél kedvezőbb ajánlatok között. Ennyire hidegvérűek lennénk? Vagy ennyire rossz üzletemberek? Sz. A. adnak az országnak, hanem jelentős szerelőüzemük van, házakat építenek, milliós nagyságrendben szolgáltatásokat és bérmunkákat végeznek. Ebből az a következtetés szűrhető le, hogy a vállalatnak egyre határozottaob ár- és értékesítési politikát kell követnie, egyre inkább szükség van a piacelemzésre, a beruházások és a hitelek gazdaságosságának vizsgálatára. Egyre tökéletesebben meg kell oldani a munkaidő-csökkentés elvi és gyakorlati problémáit. A matematikai módszereket, a munkalélektan, a szociológia, a statisztika és a politikai gazdaságtan tudományos eredményeit egyre kevésbé nélkülözheti a vezetés. Ezért és ilyen értelemben mondjuk, hogy ma már a vezetés komplex közgazdasági tevékenység. A Mátraalji Szénbányáknál és minden nagyobb vállalatnál jól képzett közgazdászokra és a szakemberek munkájának összehangolására van szükség. Ezt a feladatot nem végezheti el a különböző részlegek vezetőiből alakított és csak formálisan' működő bizottság. Dr. Fazekas László 1969. július 31,. csütörtök
