Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

A szovjet haditengerészet napja Július 27-én tartják a Szovjetunióban a haditengeré­szet és hadiflotta napját. A Szovjetunió a világ legna­gyobb tengeri hatalma. Partjait 14 tenger és három óceán mossa. Partvonalának hossza 60 ezer kilométer. A Szov­jet Haditengerészeti Flottát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után szervezték meg és fontos sze­repet játszott a polgárháborúban. Az elmúlt évtizedek alatt a legmodernebb technikával szerelték fel: állomá­nya új cirkálókkal, tengeralattjárókkal és hadihajókkal gyarapodott. Létrehozták az ütőképes tengeri légierőidre megerősítették a partvédelmet. A Szovjet Haditengerészeti Flotta derekasan kivette részét a világháborúból és jelentősen hozzájárult a győ­zelem kivívásához. A szárazföldi csapatokkal karöltve vé­delmezte a partmenti városokat, de tevékenyen kivette részét a támadó hadműveletekből és a deszantok partra szállításából is. A szovjet flotta 1245 náci hadihajót és több mint 1300 szállítóhajót süllyesztett el. Bátorságáért ötszáz szovjet tengerészt tüntettek ki a Szovjetunió Hőse címmel, háromszázezren pedig különböző kormánykitün­tetéseket kaptak. Napjainkban a szovjet flotta a legmo­dernebb atom-tengeralattjárókkal, hadihajókkal, félel­metes erejű tengeri légierővel, rakétahordozó torpedó- romboló és más egyéb hadihajókkal rendelkezik, ame­lyek a szovjet tengeri határokat védelmezik, de szükség esetén segítségére siethetnek a szocialista országoknak az imperialista támadások visszaverésében. Képünkön a szovjet tengerészek a tengeralattjáró fedélzetén reggeli tornájukat végzik. nstnzniz ÁJUL Szolnok idegileg jobban bírta! Szolnoki Dózsa—Egri Dózsa 6:4 (1:1. 1:1. 3:3, 1:0) Szolnok, 1500 néző. V.: Lu­kács. Szolnok: Cservényük — Kulcsár dr., Pintér — Urbán —Vezsnyai, Szabó, Koncz. Csere: Kádár. Borzi. Edző: Kanizsa Tivadar. Eger: Rüli — Ringelhann dr., Pócsik — Katona, Bolya, Frank, Kovács R. Edző: Ba­ranyai György. Góldobók: Pintér (3), Szabó (2), Urbán, illetve Katona (2), Pócsik (2). A Heves megyei Vas és Fémipari V. szerződtet 8 általános iskolai vég­zettséggel rendelkező fiúkat * öntő-formázó tanulónak Jelentkezés személyesen, vagy írásban a vállalat munkaügyi előadójánál 1969. augusztus 31-ig. Cím: Gyöngyös, Vasöntő u. 2. 4. sz. Autóközlekedési Vállalat gyöngyösi üzemegysége felvesz: autószerelőket, segédmunkásokat, 44 órás munkahétre, rakodómunkásokat, gépkocsivezetőket. Díjtalan autóbuszutazást és jó keresetet biztosítunk. Jelentkezés: Gyöngyös, Fő tér 10. Munkaügy. BERLIN: A Neues Deutschland szombati száma kommentárt fűz a nyugatnémet szóvivő beismeréséhez, hogy az Egye­sült Államok feltehetően mérgesgázokat tárol nyugat­német területen. A lap rá­mutat az ezzel kapcsolatos veszélyekre és felelőtlenség­gel vádolja a nyugatnémet kormányt. SZÓFIA: Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára fogadta Franz Muhrit, az Osztrák Kommunista Párt elnökét és Marc Drumeaux-t, a Belga KP KB elnökét. A két pártvezető Bulgáriában üdül. RAWALPINDI: Cou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnöke levelet intézett Jahja Khan pakisztáni miniszterelnökhöz, amelyben megköszöni és el­fogadja Jahja Khan meghí­vását. Csou En-laj a meghí­vásnak eleget tesz, amint el­foglaltsága megengedi. KINSHASA: Nemzeti biztonsági tanács alakult Kinshasa-Kongóban, Mobutu köztársasági elnök vezetésével. A tanács tagjai az elnökön kívül: a külügy-, belügy-, hadügy- és igazság­ügyi miniszter, a hadsereg főparancsnoka és a rendőrség főfelügyelője. Ságvári Endre halálának 25, B nzonyára sohasem gondolt arra, hogy utcát, teret, iskolákat neveznek el ró­la. Ű egyszerűen csak az igazságot kereste, a dolgozó emberek jogait. Eleinte a józsefvá­rosi ügyv.édcsaládban sem sejtették, mire ké­szül Endri. Nagy volt az öröm, amikor a jogi egyetem elvégzése után dr. Ságvári Endre lett belőle és fővárosi tisztviselőnek is kine­vezték. Hogyan vált mégis a külvárosi fiatalok, az inasok, a grundok rongos, mezítlábas srá­cainak Endrijévé? Hogyan lett belőle a kom­munista ifjúsá,gi mozgalom hivatott, tisztelt vezetője? A kérdés első felére a kor viszo­nyaiban kell a választ keresni. A felsejlő ka­tasztrófában, amely az ébredő fasizmussal a világot fenyegette. A sötétlő embertelenség­ben, mely a látók, a gondolkodásra érzéke­nyek szívét megremegtette. Ságvári Endrének szűk volt az a világ, amely a kenyér és a gondolatok ínségével fe­nyegetett. S mivel szenvedélyes tettvágy buz­góit benne, természete törvénye szerint harc­ba szállt az embertelenséggel. Művelt, sok nyelven beszélő, kivételes eszű ember lévén keresni kezdte az eszmét, az utat, amely a jobb emberség felé visz. Így találta meg a he­lyét a kommunista ifjúsági mozgalomban. A párt akkoriban a fiatal kommunistákat az Országos Ifjúsági Bizottságba kérte dolgozni, s a népfrontpolitikát hirdető, energikus fia­talok hamarosan nagy tekintélyre tettek szert. Ebben a nagyszerű harcban vált ta­pasztalt katonává Ságvári Endre is. Előbb a VII. kerületi ificsoport élére került. 1938-tól Kulich Gyulának, az OIB titkárának segítő­társa, Kulich letartóztatása után pedig utóda, harcának folytatója lett. Ságvári különösen értett a fiatalok nyel­vén, r a közös harcban példaképpé tudott magasodni. Mint 1934. szeptember 16-án, amikor a nevezetes Tompa utcai nyilas gyű­lést szétverte ifjú seregével. Úgy vezette ro­hamra a fiatalokat, hogy ő a vezért, a hatal­mas termetű botrányhőst, a fokosával hado­nászó hírhedt fajvédő Kémeri Nagy Imrét vette célba. Az ifik kőzáporral rohamoztak, a nyilasok fokossal támadtak. S a fiatalok kiverték a fegyvert a nyilasok kezéből. Ké­meri Nagyot a csendőrök locsolták fel a Ság- várival vívott összecsapás után. A Tompa utcai ütközet után állásától megfosztották, börtönbe vetették. Ott irta naplójába a felejthetetlen sorokat: „A bá­torság akaraterő és szokás kérdése. Nem sza­bad megijedni a fájdalmaktól, ha valamit el akar érni az ember. Saját magadat is ne­velned kell, hogy annál biztosabban álla a lábadon.” Bátor volt, mert bírta akaraterővel is megszokta az állandó életveszélyt. Horthy rendőrsége halálra kereste, mint a Batthyány-emlékműnél rendezett tüntetés, az 1942. március 15-i Petőfi téri népfront- tüntetés egyik szervezőjét. Nyomában voltak, de hallatlan bátorsága és leleménye révén kijátszotta üldözőit. Egy angyalföldi házból hat bőröndben mentette ki az illegális nyom­da ,elszerelését. Megváltoztatott külsővel bujkált, s amikor a rendőrök rátörtek és sa­ját fényképét elébe tartva kérdezték: „Isme­ri?”, ő halálos nyugalommal felelte: „Soha­sem láttam!” És harcolt tovább. Titkos talál­kozókon szervezett, agitált, rótta az utcákat. 1944. elején, 30 évesen, a Béke és Szabad­ság című illegális kommunista lap szerkesz­tője lett. Ez volt az első orgánum, amely fegyverbe szólított a megszálló fasiszták el­len. Ságvári a fegyveres ellenállás egyik szó­szólója volt. 1944. július 27-én is, a nemzeti szabadságharc ügyében találkozott elvtársai­val. Nem tudta, hogy elárulták, nem. sejtette, hogy minden lépését figyelik. Társával pi­henni tért be a Budakeszi úti cukrászdába, ahol néhány pillanat múlva pisztolyt sze­geztek rá hóhérai. Ságvári életének termé­szetes konzekvenciája volt az a gyors, határo­zott monzdulat. amellyel a fegyverért nyúlt, hogy három üldözőjét leteritse. A negye­dikre nem jutott golyó. A negyedik őt ölte meg. Ha élne, 56 éves volna, és a munkában is tanújelét adná kivételes bátorságának. Ko­rai hősi halálával a megalkuvás nélküli harc szimbólumává nőtt, aki arra tanít, hogyan kell igazán szeretni a hazát, a népet, a sza­badságot. K. Gy. a világ politikában Változatlan Vietnam — Mixon útrakel — Harcok Közel-Keleten t nnépség- Varsóban — Franco utóda A hét legjelentősebb ese­ménye a Hold elérésének tu­dományos sikere, Armstrong és Aldrin magyar idő szerin­ti, hétfő hajnali sétája föl­dünk bolygóján. Azóta az Apollo 11. utasai épségben visszatértek földünkre és a jelek szerint semmiféle vál­tozás nem következett be egészségi állapotukban. A páratlan tudományos expedí­ció eredményeinek feldolgo­zása folyik. A Hold-utazás­ról született számtalan cikk és kommentár egyik vissza­térő gondolata volt a Hold­béli Nyugalom tenger össze­vetése a földi nyugtalanság­gal, konkrétabban az a nagy ellentmondás, amely a boly­gónk állapotai és a nagy tu­dományos vállalkozás között van. • Természetesen Vietnam az a fő válság, amelyben Ni xonnak-'dön ten i e kellene. Valójában persze az is dön­tés, hogy nem hajlandó a reális következtetések levo­nására. Erről tanúskodott a héten a párizsi értekezlet immár 27. ülése, amelyen a DNFF politikai rendezési ja­vaslatának érdemi megvá­laszolása helyett az ameri­kaiak saigoni bábjuk leg­újabb „elképzeléseit” és „ja­vaslatait” szorgalmazták Azokra természetesen csak lényegük leleplezése lehetett a VDK és a DVK képviselői­nek válasza: a Thieu-féle „választások” valójában az igazán szabad és demokrati­kus, az amerikai csapatok je­lenléte nélküli választások „helyettesítésére” jelentenek próbálkozást, fgy, bár a har­ci tevékenység némileg csők­► WMA/WAMMMAW\AAAMMAM/WWWWWVWWWWVWWWWW\AAAM/WVWWWWV\AWW/VWWW Az első negyedben óvatos? tapogatódzó játék folyt, < egyik csapat sem tudott fö­lényt kiharcolni. A második? negyedben az egriek kezde-? iraényeztak többet, helyzetei-? két azonban rendre kihasz-' nálatlanul hagyták. A har-< madik és negyedik negyed­ben drámai küzdelem ala- < kult ki, a szolnokiak jobban < bírták idegekkel és ez el is< döntötte a két pont sorsát. Az egri csapat nem tudta ? megismételni az FTC ellen ? nyújtott jó játékát, játékosaid sokat idegeskedtek és hibáz-< tak. Az egri csapat a vereséged ellenére megtartotta hárma- 5 dik helyét, valamivel jobb aj gólaránva, mint a szolno­kiaknak. 1969. Július 2JL, vasamap Százhúsz évvel ezelőtt esett el Gábor Áron, az 1848 —49-es szabadságharc legen­dás hírű ágyúöntő hőse. Há­romszéken, a körösi hídnál. A végzetes percben is mel­lette volt hűséges árnyéka, a mindig titokzatos Jusztina, akit Jókai Mór „Aranyhajú Lóra” néven örökített meg az irodalomban. Honvédruhában öltözve kí­sérte a csaták tüzében a hőst. Lőszeres szekerén ülve lát­ták, amint a töltényeket ado­gatta, körülötte golyók süví­tettek. Ö zuhant a lehulló hősre, kétségbeesett sikollyal ennek elestekor. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom évei­ben, amikor a megtorlástól való félelmében szinte min­denki igyekezett eltitkolni szabadságharcbeli szereplé­sét, ő büszkén vallotta magát Gábor Áron rajongójának. Gábor Áron a szabadság- harc kitörésekor fogadalmat tett, hogy „lesz ágyú” a vé­dekezésre: „Ha ágyúm elha­sad, lövessenek főbe, s ha a kitett célt nem találom, ágyúm elé állok, golyóbisát lőjjék keresztül rajtam”. Az ágyúöntőműhelynek matéria kellett. És jött a mindenféle érc, a hasadt ha­rang, a hamufőző üst min­denfelől Gábor -Áron műhe­lyébe. És jöttek a mesterek is: szitálok, rostálók, fuvaro­sok, lőporvegyítők, üstmes­terek, mintázok, kovácsok és kerekesek, asztalosok és esz­tergályosok, majd tüzérek, — megannyi munkatárs és ba­rát. ) t ..tik \ .. , !■ A kis tüzér Turóczi Mózes, Gábor Áron leghívebb barátja, ki­nek kézdivásárhelyi műhe­lyében annak idején az első ágyúöntödét berendezték, megannyi dokumentáló írást őrzött meg a legendás hős élete körülményeiről. Ezek jó sokára kerültek el a buda­pesti Országos Levéltárba. Az ágyúöntésre vonatkozó kortörténeti becsű okmányok mellett J3özödi György, ro­mániai magyar író, aki Gá­bor Áronról és koráról re­gényt alkotni készül — mint arról a romániai írószövetség Kolozsváron megjelenő heti­lapjában, az „Utunk”-ban beszámol, — áttanulmányoz­va egy sereg árjegyzéket, nyugtát és kimutatást, a Jusztina-rejtély^ nyitjára bukkant és eí összefüggés­ben oly felfedezést tesz, amely a valóságnak megfe­lelően egészíti ki a Gábor Áronról ismeretes képet. A kutatók úgy vélik, Turóczi azért nem tette közzé annak­idején ezeket a dokumentu­mokat, mert a bennük fog­laltak az akkori társadalmi felfogás szerint hátrányosan alakították volna az ideali­zált Gábor Áron portrét. Mit jegyzettek fel azóta megkopott matriculálcban az oly korán ki tudja mi okból eltávozott kisgyermekről? Sepsiszentgyörgyöa össze­gyűjtve őrzik a megye anya-? könyveit. Az 1846—1856 gvűj-? temény harmadik kötete? megemlékezik a temetésről.? Halálozás napja: máj. 7. Te-? metés napja: máj. 8. Elteme-? tő pap: Kollár Lajos. A ha-? lőtt vezeték és keresztneve:? Gábor Áron. ? Most már csak az volt hát-? ra, hogy a kutató a három? héttel korábban datált szüle­tési bejegyzést is megtekint-? se: Születés ideje: ápr. 13. Keresztelés: ápr. 15. Keresztelő: Kollár Lajos. Keresztelt neve: Áron, Bi-? tar.’g. Szülei vezeték és kereszt-? neve: Serestyi Jusztina. Tehát a gyermek törvény-? télén. Anyja neve: Serestyi? Jusztina, nem más, mint Gá-? bor Áron hűséges árnyéka. A temetéskor a pap már? Gábor Áron néven írta be a? gyermeket a hivatalos anya-? könyvbe, tehát nem az anyja? vezetékneve után, ahogy a? törvénytelen származásúnkat? szokás. Hogy Gábor Áron és? Jusztina a „Nép egyszerű le-? ánya — ahogyan a róla em­lékezik beszéltek róla — idő-? közben összeházasodtak vagy? sem, feljegyzés nem tanús-? kodik. „Csak egy kérésem van Önhöz — olvasható Gábor? Áronnak Turóczihoz intézett? egy üzenetében — nézze meg? a kis tüzért és engem tudó-? sítson róla levélben, mit Ko-? lozsvár, vagy Nagyváradra? címezzen”. Ki volt a „kis tüzér?” —\ nem kétséges immár. G. L. kent az utóbbi hetekben Dél- Vietnamban, a helyzet lé­nyege változatlan. Éppen ezért fontos esemény, hogy a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány átvette a DNFF-töl a hadműveletek irányítását és Dél-Vietnam 35 körzetében, illetve tarto­mányában forradalmi bizott­ságokat állított fel, amelyek­nek egyik fő feladata a föld­reform végrehajtása. Nixon még a Csendes­óceánon sajtóértekezletet tar­tott, amelyet az eddigieknél is általánosabb és félreérthe- tőbb megfogalmazások jelle­mezték. Jól pédázza ezt a szokatlan tény, hogy három nagy nyugati hírügynökség — háromféleképpen értel­mezhette az elnök szavait a szovjet—amerikai viszonyról, arról a bizonyos csúcstalál­kozótól, amelyet Nixon szí­vesen emleget konkrétabb meghatározás, — de nem „feltételek” — nélkül. Ezen a héten is egyik ösz- szecsapás a másikat követte a Közel-Keleten, a másik nagy válsággócban. Ezeknek az öszecsapásoknak a jellege egyre súlyosabb: a napokban komoly légicsaták zajlottak le az egyiptomi és az izraeli légierő között. Nasszer, az EAK elnöke az Arab Szocialista Unió szer­dán megnyílt kongresszusán hangsúlyozta, hogy az EAK a Biztonsági Tanács határo­zatai, a politikai rendezés platformján áll, és a meg­szállt arab területek felsza­badításáért harcol. Különös ceremónia szín­helye volt ezen a héten a spanyol főváros: az agg ge- neralisszimus, Franco, végre elérkezettnek látta az időt, hogy kinevezze utódát. Juan Carlos De Bourbon herceget a spanyol trón várományosá­nak jelölték ki — Franco tá­vozása utánra. (A 31 éves Don Juan Carlos tízéves ko­ra óta Franco közvetlen el­lenőrzése alatt nevelkedett.) így tehát eldőlt a vita, hogy a Portugáliában lévő Don Juan, vagy fia Don Juan Carlos lesz-e Franco utóda. (A. J4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents