Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

Legfrissebb jelentésiinh a% űrből: Armstrong és Áldrin elhagyták a Holdat Holdséta után sikeres start a Hyugaiom-tamaszpontrol „A Nyugalom-támaszpont Jelenti: a Sas leszállt!” Ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold felszíné­ről, először az űrhajózás rö­vid történetében, 1969. július 20-án, magyarországi időszá­mítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Em­isért szállító jármű, az Apol­lo 11. holdkompja, rádióhí­vójele szerint a „Sas” fedél­zetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edibin Ald- rinnal ekkor szállt le először idegen égitestre. A Holdra szállás, majd az azt követő első holdséta volt az eddigi csúcspontja az Apollo-kísérletnek, amely az űrhajó szerdai felbocsátásá­val indult meg. Az űrhajó szombaton érkezett meg a Hold térségébe, ahol orbitá- lis pályára állt. Vasárnap előbb az űrkabin és a holdkomp szétválasztá­sára került spr, majd a holdkomp megkezdte le­szállását az égitest fel­színére. A példa nélkül álló és bo­nyolult manőver teljesen az előirányzott tervnek megfe- 1 élőén ment végbe. Az űrha- "> előbb mintegy 15 kilomé- ;erre közelítette meg a Hold felszínét,, majd innen a ter­vezett leszállóhely felé eresz­kedett, a fékezőrakéta műkö- •. ése eredményeként egyre iökkenő sebességgel. Az űr- .ajósok csak a legutolsó sza- . ászban követhették szabad izemmel a leszállást, addig iigyapis a holdkomp olyan helyzetben volt, hogy nem láthattak ki az ablakon és ■radarral tájékozódtak. Ekkor szinte közvetlenül a ta­laj felett lebegve, Arm­strong kézi irányítással manőverezett. A manőverezésre szükség is volt, mert az a hely, ahova a „Sas” érkezett, Armstrong közlése szerint „egy kráter futballpálya-nagyságú belse­je'”. Igen sziklás volt, s ezért az űrpilóta kissé távolabb manőverezett a holdkomppal. Végül -, a „Sas simán ért ta­lajt”, csaknem teljesen függőleges ( helyzetben, úgy, hogy ajtaja nyugatra nézett. Ekkor az űrhajónak már csak mintegy negyven má­sodpercre elegendő üzem­anyag-tartaléka volt. A le­szállás a manőverezés miatt negyven másodperccel a ter­vezett időpont után követke­zett be. A NASA közlése szerint csaknem teljesen a megadott körzet, a Nyugalom-tengere egy részének középpontjában értek Holdat, az amerikai geológiai felügyelet illetékes részlege szerint ettől távo-* labb. Az űrhajósok a kiszál­lásig vizuális megfigyeléssel nem tudták meghatározni helyzetüket. Röviddel a leszállás után Armstrong és Aldrin már közölte első megfigyeléseit a leszállás színhelyéről. El­mondották például, látják, hogy az égitest felülete hamu­szürke színű, tele van kisebb-nagyobb kráte­rekkel és kisebb, legfel­jebb egy méter átmérő­jű szikladarabokkal, amelyeknek színe a megfigyelés helyétől füg­gően változónak tűnt. Ott, ahol a hajtómű lángsu­gara felsértette a talajt, sö­tétszürke színű anyag lát­szott. Az űrhajósok budapesti idő szerint körülbelül haj­nali fél négykor kaptak én- gedélyt a kabin belső nyo­másának megszüntetésére és a kabinajtó ezt követő ki­nyitására. A nyomás lassan csökkent és a két űrhajós még annak teljes megszűnte előtt megkezdte az ajtó ki­nyitását. Ezután ismét hosz- szas ellenőrzés következett, majd Armstrong jelentette, hogy megkezdi a kiszállást. Az űrkabin szűk résén óva­tosan, háttal bújt ki az úgy­nevezett „airany tornácra”, a bejárati részre, majd közölte, lába már a létrán van. Egy kötél meghúzásával Arm­strong kinyitotta az űrhajó ol­dalára felszerelt tartályt, eb­ből előbújt egy különleges fekete—fehér képeket adó tv-kamera, s néhány másod­perccel ezután rnár az egész világ megláthatta a létrán lassan, óvatos mozdulatokkal lemászó űrhajóst . Az űrkabin nagyjából füg­gőlegesen szállt le, lába azonban jobban kinyúlt a vártnál. Armstrongnak így sem okozott nehézséget, hogy a létra utolsó fokáról a lá­bazat tányér alakú aljára ugorjon, majd óvatos, lassú mozdula­tokkal előbb egyik» majd másik lábával is a Holdra lépett. Az első tapasztalatokat ha­ladéktalanul közölte a Föld­del: a Hold felszíni rétege szürke, sötét színű pornak tűnik, de képes elbírni az emberi test súlyáf, amely egyébként a Holdon a földi­nek csak egyhatoda. Röviddel a leszállás után a holdkomp pilótája, Aldrin rövid nyilatkozatot tett, amelyet később rádiófelvétel­ről közvetítettek. Miközben a „Sas” személy­zete a Nyugalom támaszpon­ton készült a kiszállásra, az Apollo 11. személy­zetének harmadik tagja, Michael Collins az űrka­binnal mintegy 110 kilo­méteres magassságban a felszín felett folytatja a keringést a Hold körüli pályán. Kis lépés egy ember, de hatalmas ugrás az emberiség számára ezekkel a szavakkal lépett az űrhajós, Neil Armstrong a Hold felszínére. Az űrhajózás történetének ez újabb, világ­raszóló eseményére 109 órá­val, 24 perccel és 20 másod­perccel azután került sor, hogy az Apollo 11. űrhajó el­indult a floridai Kennedy- fokról a Hold felé. Armstrong a kiszállás után mintegy húsz percig egyedül volt a Hold felszínén. Előbb egy fényképezőgéppel, ame­lyet a kabinban maradt Aldrin kötélen juttatott el hozzá, lefényképezte saját lábnyomait, majd próbát vett a Hold talajából, amelyet ha­ladéktalanul továbbított a kötélen társának. „Mindent nagyon tisztán látok” — mondta az űrhajós, aki addig még nem távolodott el mész­ÄZ első két ember a Hordón Edwin Aldrin és Neil Arm­strong. az Apolló 11. űrhajósai egyhelyben ugrálva próbálják ki lábaikat a Hold felszínén, röviddel a holdkompból «aló Iharos kiszállás után, július 21-én. (Telefoto: — MTI Külföldi Képszolgálat.). [ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 167, szám ARA 80 FILLÉR 1969, július 22., kedd szire a lábazattól, s nagy­részt árnyékban tartózkodott. „Igen érdekes, hogy helyen­ként kemény talajt érzek” — mondta Armstrong a földi központnak. Az űrhajós ha­mar felbátorodott és földi méretekben rendkívül gyors­nak tűnő mozdulatokkal ha­ladt. „Ügy tűnik, hogy ez vulkánikus kőzet” — hang­zott az újabb észlelet. Magyarországi idő sze­rint röviddel hajnali ne­gyed öt előtt Aldrin is kimászott a kabinból és kipróbálta a mozgást a Holdon. Az űrhajós hatalmasakat ugrott a nehéz ruhában. Mind Armstrong, mind Aldrin elragadtatással szólt az első benyomásokról. „Nem olyan, mint az amerikai si­vatag, de nagyon szép” — mondotta Armstrong. „Cso­dálatos ez a magány” — je­lentette ki Aldrin. Az űrhajósok ezt követően eltávolították a védőburkot az űrhajó lábazatára szerelt emléktábláról. Ez a tábla a Holdon marad, hirdetve, hogy itt lépett először az ember a Holdra. A tábla a két űrha­jós nevén kívül Nixon elnök aláírását is tartalmazza. Armstrong ezután leszerel­te a tv-kamerát a holdkomp oldaláról és több mint 20 méterre távolodott el vele. Előbb körképet készített a látványról, a földi irányító központ tájékoztatására, majd a szilárdan álló hold­kompra irányozta azt. Aldrin közben megkezdte a tudomá­nyos műszerek elhelyezését: egy automatikus szeizmikus mérőállomást, egy, a lézersu­garak visszaverésére szolgáló berendezést és egy alumí­nium lapot helyezett el; az (Folytatás a 2. oldalon.) Kennedy-fok, Florida, USA: Nell A. Armstrong, az Apolló 11. amerikai űrhajó parancsnoka, aki július 31-éu elsőként lépett a Hold felszínére. (A felvétel az űrhajó indu­lása előtt készült.) (Telefofo: — MTI Külföldi Képszolgálat.) tf.iii.vw nuusion. Lexas, tz meg csak egy íoldi próba volt.., USA. Edw­Aldrin (balról) és Neil Armstrong, az Apolló 11. Holdra-szálló űrhajósai ezen’a felvéte" len egy földi előkészítő edzés során lábatok, amikor a talajminták vételét gyakorolják. (Telefofo; — MTI Külföldi Képszolgálat.) A holdkompot összekapcsolták az űrhajóval SAz eisü pkiaHoldra lépett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents