Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
Sikeres start ' a Nyugalom-támaszpontról F (Folytatás az 1. oldalról.) Utóbbi az úgynevezett napszél. a napsugárzás anyagi részecskéinek mérésére szolgál. A „legtörténelmibb jelentőségű telefonhívás a Fehér Házból" Az űrhajósok a tudományos program % keretében megkezdték a talajminták begyűjtését, előbb egy különleges vákuumkamrába, majd egy számozott rekeszeket tartalmazó tartályba. Az ehhez szükséges műszereket, a tudományos felszereléshez 1 hasonlóan, az űrhajó oldalára szerelt tartályból vették elő. Magyarországi időszámítás szerint röviddel hajnali öt óra előtt az űrhajósok kitűzték a Holdra az amerikai zászlót, látogatásuk emlékére. A Hold és minden más égitest — nemzetközi megállapodások szerint — nem képezheti egyetlen ország tulajdonát sem. Ezután Nixon elnök hívta őket telefonon, Fehér Ház-i dolgozószobájából. Az elnök azt mondta, hogy ez a telefonhívás a „legtörténelmibb jelentőségű” a Fehér Házból. Minden amerikai, de az egész emberiség is büszke Önökre — mondotta az űrhajósoknak Nixon, azt hangoztatva, hogy munkájuk eredményeként „az ég az ember világának része lett”. Arra utalva, hogy az űrhajó a A tudományos haladás új korszaka A _ évszázados fantázia valósággá vált. 1969. július 20-án az Apollo 11. amerikai űrhajó (csaknem ugyanonnan indult Floridából, ahonnan Verne képzeletbeli ágyúlövedéke) különleges leszálló-rakétája a „Sas” elnevezésű holdkomp két emberrel leszállt a Hold felszínén. Az űrhajózás történetének 12. évében nyolc évvel azután, hogy Gagarin először merészkedett a világűrbe, megjelent a két első ember a Holdon. Ezzel új korszak kezdődött a tudományos haladás, az űrkutatás történetében. Bár Verne és a többi fantasztikus regényíró sok mindent zseniálisan előre láttak, ugyanakkor sok mindenben alapvetően tévedtek. Évtizedekkel ezelőtt azt hitték, hogy az asztronautika néhány ember kiváltságos magánügye lesz, néha arról is olvashattunk, hogy a társadalomból kiszakadt fantaszták, valamint kozmikus kóborlovagok oldják meg ezt a feladatot. Ezzel szemben az a valóság, hogy az asztronautika az egész emberi tudomány közös ügye sok millió mérnök, tudós, orvos, technikus és munkás közös erőfeszítésének, évtizedes munkájának eredménye. Sem Verne, sem későbbi utódai, de még ennek a századnak a derekán maguk a tudósok sem gondolták, hogy az ember előtt műszeres előőrsök fogják felkutatni az Univerzum ismeretlen tájait, a távlati égitesteket. Az első mesterséges hold (1957) felbocsátása óta a mai napig 800 különböző rendeltetésű mesterséges égitest, köztük 45 amerikai és szovjet holdrakéta mint automata előfutár derítették fel a Föld és a Hold közötti szakaszt. abban is tévedtek, hogy egy-egy nagyszabású űrkísérlet tanúk nélkül zajlik le, és az űrhajósok majd csak utólag számolnak be élményeikről. A fejlett távközlési technika és elektronika segítségévei szinte azonnal «(a Föld—Hold távolsága miatt 1.5 másodperc késéssel) beszámolhattak a nagy vállalkozás minden lényeges mozzanatáról. Az ember történelmi első Hold-sétájának a becslések szerint legalább 1 milliárd szemtanúja volt. Alig tizenöt évvel ezelőtt Werner von Braun, az Apollo-terv egyik megalkotója, még maga is • azt hitte: közbeeső űrállomás nélkül nem lehet embereket juttat; ni a Holdra. A tudomány és technika gyors fejlődbe azonban ezt az elképzelést is meghaladta, amiből arra következtethetünk, hogy a ,'öElődeink 1369, július 22„ kedd vöt még tudományos alapon is egyre nehezebb előre látni. Áz Apollo 11. *££ valamint a most következő további kísérletek új korszakot jelentenek a természet- tudományok, elsősorban az űrhajózás, a csillagászat, a fizika, a geofizika és a geológia terén. Az a jó néhány káló kőzetminta, amely első ízben került egy idegein égitestről a Földre, segíti a tudományt a Hold titkainak felderítésében, de ugyanakkor rohamléptekkel viszi előre a földi geológia ismereteit is. Tudjuk, hogy a Hold és a Föld négy és fél milliárd évvel ezelőtt közös anyagtömegből keletkezett De sem a geológia, sem a geofizika ennél tovább gyakorlatilag nem jutott Most sokat ígérő tudományos esemény lesz a holdbéli kőzetek összehasonlítása esetleg azonosítása a Föld kérgéből vett mintákkal. Lehet, hogy hasonló „forradalom” vár a biológia tudományára is, mivel nem lehet tudni, mit tartalmaznak a holdbéli por és kőzetminták. Minimális valószínűséggel ugyan, de lehetnek ebben kezdetleges mikroorganizmusok nyomai, sőt az is lehetséges, hogy megleljük azokat a magasabb szervezettségű anyagokat, amelyek az élőt és az élettelent összekapcsolják, de itt a földön mindeddig nem bukkantunk rájuk. hagyott lézer-recELek- tor bár csak passzív kutatóeszköz, ha jól helyezték el és a Földiről képesek célba venni egyszínű lézer-sugárral, először adhat egyértelmű és szinte abszolút pontos választ arra, hogy bármely időpillanatban milyen távolságra van Földünktől a Hold. A Hold felszínére kifektetett alumínium fólia tüzetes földi tanulmányozása pedig arról fog vallani, hogy milyen erősségű a Napból kisugárzó anyagi részecskék áramlása, az úgynevezett szo- láris szél. Ugyancsak a Holdon hagytak egy rendkívül értékes szeizmo-métert, amely a legcsekélyebb Hold-rengést is jelezni tudja, az észlelt adatokat a Földre továbbítja automatikus rádiókészülékével. Ugyanez a műszer arról is tudósít, hogy egy bizonyos időszakasz alatt mennyi kozmikus por rakódott rá. Ezt a két utóbbi műszert a napfizika a geológia és a geofizika fogja használni. Amennyiben a Holdat ezekkel a műszerekkel jobban megismerjük, tulajdonképpen a Föld titkainak nyitjához is közeledünk, mert nem szabad elfelejteni, hogy a Hold jelenlegi állapotában pontosan azt tükrözi, milyen volt a Föld évmilliárdokkal ezelőtt Causer Károly A Holdon Nyugalom Tengerében ért Holdat, az elnök kijelentette, ennek a ténynek arra kell ösztönöznie az emberiséget. hogy a Földön is nyugalmat és békét teremtsen: Az űrhajósok megköszönték az elnök üdvözletét és a képernyőn jól lehetett látni, hogy Aldrin, aki a légierő alezredese, katonásan tisztelgett az űrruhájában. Ezt követően a két űrhajós nekifogott, hogy eredetileg két óra negyven percre tervezett tartózkodásának hátralevő idejét is teljesen kihasználja. Befejezték a kőzetminták gyűjtését, fénykép. és filmfelvételeket készítettek, különböző mozdulatokat végeztek, kívülről ellenőrizték holdkompjukat, közben megfigyeléseiket részletesen közölték a földi központtal. Magyarországi idő szerint röviddel reggel 6 óra előtt befejeződött a nagy kísérlet. Elsőnek Aldrin mászott vissza az űrkabinba a létrán, majd Armstrong is követte ót. Mivel kamerájukat sok más felszerelési tárggyal együtt a Holdon hagyták, a földi tv-nézők ezt is láthatták. Az űrhajósok előbb rövid időre bezárták a kabinajtót, átkapcsolták űrruhájukat a benti oxigénellátásra, majd újra kinyitva kabinjukat, még a háti tartályt is kidobták. Az újabb ellenőrzések után Aldrin és Armstrong ismét helyreállította a kabinban a légnyomást, megkezdte a védőruha levetését, evett és pihent. (MTI) Elindult visszafelé a holdkomp HOUSTON: r Az Apollo 11. amerikai űrhajó holdkompja, a Sas, fedélzetén Neil Armstrong és Edwin Aldrin űrhajósokkal, visszaindult a Holdról, hogy csatlakozzék a «Hold körül keringő űrhajóhoz. A holdkomp magyar idő szerint 18.54 órakor emelkedett fel a Hold" felszínéről. Az engedélyt az indulásra a földi irányító központ magyar idő szerint 18 óra 40 perckor adta meg. Hold-körüli pályán a Sas HOUSTON: A houstoni földi irányító központ jelentése szerint az Apollo 11. űrhajó kompja, a Sas, magyar idő szerint 19 óra 01 perckor ráállt a Hold körüli pályára. A holdkomp felszállása simán történt. Ebben az űrhajósok és a földiek egyetértettek: „Szép nyugodtan emelkedünk” — mondotta Neil Armstrong parancsnok. — „Irány az Egyesült Államok!” Némi problémát akozott a Sas helyzetének meghatározása, mivel a holdkomp pontos leszállási, hely ét — és ennek megfelelően a felszállási pontot — mindeddig nem sikerült teljes pontossággal bemérni. Amennyiben a pálya az űrkabinhoz való csat- lalkozás — erre a tervek szerint 22.32 órakor (magyar idő) kerül sor — szempontjából nem egészen megfelelő, még van idő a pályamódosításra. (MTI) ★ Lapzártakor érkezett: A „Sas” magyar idő szerint 22.35 perckor találkozott az űrhajóval és így létrejött a mechanikus kapcsolat a holdkomp és a „Columbia” között. Új pályán a Luna 15. MOSZKVA: A július 17-én Hold körüli pályára térített Luna 15. szovjet automata-űrállomás folytatja útját. Vasárnap közép-európai idő szerint 15.16 -órakor végrehajtották az űrhajó Hold körüli pályájának második módosítását. Ennek eredményeként a Luna 15. új pályára tért. A pálya adatai: a Hold-feiszíntől való legnagyobb távolsága 110 lem, a legkisebb távolsága: 16 km A pályának a Hold-egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 127 fok;, forgási idő — 1.54 óra. A telemetrikus információk adatai szerint a fedélzetirendszerek és a tudományos berendezések megfelelően működnek. A Luna 15. automata-űrállomás folytatja a Hold körüli kozmikus térség tudományos kutatását. (MTI) Súlyos csaták Szuezi-csatorna mentén Zajjat, az egyiptomi kormány hivatalos szóvivője va- ’ sárnap este sajtóértekezleten közölte, hogy az 1967. júniusi háború óta vasárnap az eddigi legsúlyosabb csaták dúltak a Szuezi-csatorna teljes hosszában. A harcok Port Said kikötővárostól egészen a Szuezi-öbölig terjedtek. A szóvivő szerint az izraeli fél tenger felől és levegőből támadta az egyiptomi állásokat. Az agresszorok súlyos veszteséget szenvedtek — az egyiptomi légvédelem 19 behatoló repülőgépet megsemmisített, míg az EAK légi- erejének vesztesége egy repülőgép. A szóvivő hangoztatta, hogy a vasárnap folyamán izraeli részről bombázták Szuez olajfinomító-berendezéseit és a város elektromos központjait. 91a ünnepli felszabadulásának 25. évfordulóját Lengyelország VARSÓ: Ma ünnepli felszabadulásának 25., évfordulóját a Lengyel Népköztársaság. Az ünnep alkalmából üdvözlő táviratot intéztek a lengyel vezetőkhöz a testvéri szocialista országok, valamint kommunista és munkáspártok vezetői. Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij és Alekszej Koszigin táviratukban méltatták a népi Lengyelország történelmi útját a felszabadulástól napjainkig, és külön hangsúlyozták azt a szerepet, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt a nemzetközi és munkásmozgalom sorai ösz- szeforrottságának megszilárdításában betölt. A szovjet vezetők maguk és népük nevében a testvéri lengyel néphez szóló jókívánságok mellett leszögezik, hogy a két nép, a két ország és a két párt kapcsolata és* együttműködése még soha nem volt olyan szilárd, mint napjainkban. Az ünnep alkalmából napiparancsot adott ki Wojciech Jaruzelski vezérezredes, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere. (MTI) A háború végnapjait élte. Alig három hónappal a náci Németország teljes kapitulációja előtt egy hideg februári napon angolszáz repülőgépek jelentek meg Wroclaw felett és értelmetlen és céltalan szőnyegbombázással elpusztították az építészeti kincsekben oly gazdag várost. Ezzel a magyar történelemből Boroszló néven ismert ősi város ugyanarra a sorsra jutott, mint társai: Szczecin, Gdansk és Drezda. És ez még nem volt elég! A hitleristák a közeledő szovjet és lengyel csapatok előtt erőddé változtatták Wroclawot, majd a város bekerítése után úgynevezett sündisznóállássá építették ki. A belváros megmaradt épületeit is lerombolták. Helyükbe — az utánpótlás biztosítására — repülőteret építettek. Wroclaw csak egy nappal a teljes fegyverletétel után adta meg magát. A pusztulás rettenetes volt. Városnéző sétám során még itt-ott találkoztam ugyan a barbár vandalizmusra emlékeztető tűzfalakkal, de legtöbb helyütt modern városnegyedek magasodnak, ahol pedig erre lehetőség volt — Lengyelország más városaihoz hasonlóan — a régi dokumentumok, fényképek alapján, szerető gonddal és aprólékossággal — eredeti szépségükben állították helyre a történelmi falakat. Egyik legszebb ilyen emlékmű a gót-barokk stílusban épült tanácsháza, ahol Mie- czyslaw Kwiatkowskl, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára így kezdte beszámolóját. „Valóságos temetőn kellett új várost építenünk.” S 1948-ban mégis Wroclawban nyílhatott meg a „Nyugati Földek Kiállítása”, amely már az újjáépítés eredményeiről számolhatott be Ugyanebben az évben ez a város volt — lengyel kezde ményezésre — első béke-vi- lágértekezlal színhelye. A város fejlődéséről így beszél: — Wroclaw a német uralom alatt kisiparos város volt. Jelenleg az ország egyik ipari központja, több mint 25 éves meg í a lengyel nép országa ^ 2 Wroclaw — a béke város félmillió lakossal. S bár lakossága cgak másfél százaléka az ország lakosságának, ipari termelése az ország ipari termelésének 3 százalékát- teszi ki. Mintegy százezer embert foglalkoztat az ipar. Teljesen új iparágak .keletkeztek: elektromosszámítógép, hidarulikus gép, villanymozdony, elektro- Diesel-mozdony, útépítőgép, és háztartási gépek stb. gyártására. Mintegy 700 üzem és gyár található a városban és az ipari fejlődés üteme évi 10 százalék, a lengyelországi — egyébként is magas -r- 8 százalékos átlaggal szemben. Az ipar bázisát a felsősziléziai rézlelőhelyek, kohók, a nagy mennyiségű fekete- és barnaszén adja. A geológusok az 50-es években itt találták meg a világ egyik legnagyobb rézlelőhelyét. Az érc réztartalma felülmúlja a világon legkiválóbbnak ismert chilei érceket is. A várostól nem messze hatalmas földgázlelőhelyeket tártak fel, amelyek hasznosításán most dolgoznak. Wroclaw egyben nagy tudományos központ is. Varsó és Krakkó után ebben a tekintetben Lengyelország, harmadik városa. Nyolc főiskoláján több mint 30 ezer diák tanul az oktatók és kutatók száma pedig 3 ezer. A háborút megelőző utolsó évben csupán 3 ezer főiskolása volt a városnak. Egyetemein és a város 20 kutatóintézetében nagyarányú kutatómunka folyik. A tudósok komoly segítséget nyújtanak az ipar fejlesztéséhez. Így például a műegyetemen nagyarányú kutatások folynak a Vajdaságban található nagy mennyiségű barnaszén hasznosítására. A város közelében találjuk a turo- szói nagy erőművet, amelynek bővítési munkálatait és a szállítási problémák megoldását ugyancsak a tudósok segítik. Hat színháza közül a Tho- masowski Pantomimszínházat és a Grotowski kísérleti színházat külön is érdemes megemlíteni. A pantomimszínház azonban — a helyi lakosság najy — — A wroclawi tanácsháza úgyszólván egész évben ' a külföldet járja. „Ha valaki meg akarja nézni a színházat, menjen külföldire” — szoktok mondani. A Gro- towski kísérleti színháznak nagy sikere volt a kanadai világkiállításom, a skandináv országokban és a múlt évben Mexikóban. A Calam- bur diákszínpad ugyancsak nemzetközi hírnévnek örvend. A tanácstitkár büszkén emlékezik meg a Wroclawban működő filmgyárról, ahol eddig 45 filmet készítettek. Ha teljesen felépül, évente 15-öt forgatnak majd itt. S most valamit a város 25 éves történetéről. Néhány hónappal a szörnyű pusztulás után, 1945 szeptemberében a város új lakosai megindítják az első gyárat. Ugyanebben a hónapban bemutatják a nemzeti operát, a Halkát az Operaházban. Megnyílnak az első iskolák, az egyetemek közül elsőként a műegyetem. A városnak 1945. decemberében 130 ezer lakosa volt. 1953-ban a természetes szaporodás már 33 ezrelékes, amely világviszonylatban az egyik legmagasabb. Ugyanez a helyzet Szczecinben és mindenütt a nyugati földeken. Azóta a város lakossága négyszeresére nőtt. A lakosság túlnyomó többsége a második generációhoz tartozik, akik számára ez már nem nyugati föld, hanem szülőföld. A tanácstitkár elmondotta, hogy az elmúlt 20 év alatt 130 ezer szobát építettek, 130 ezret pedig korszerűsítettek, közművesítettek. 1969-ben a lakosság 60 százaléka új.’ vagy korszerűsített lakásokban lakik. Az ipar fejlődése azonban további építési feladatokat jelent, mert a tervek szerint 1985-ig Wroeiaw- nak 7—800 ezer lakosa lesz. Wroclaw és az egész nyugati-északi terület lakosai ezekben a napokban nagy lelkesedéssel készülnek a népi Lengyelország megszüle- tésénk 25. évfordulójára. Lengyelország egész népe és ők különösen tudják, mit hozott számukra az elmúlt negye«# 1 század. Gáti István I
