Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
Kockázatvállalás — üzlet Az erdő és tudósa r Újdonságok, hasznos ötletek az Erdészeti Tudományos Intézetni r Az utóbbi két hét alatt — I mint olvasóink is figyelem- [ mel kísérhették — igyekez- I tünk nyomon követni me- I gyénk üzemeinek, szövetke- I zeteinek, vendéglátó és ke- I reskedelmi vállalatainak üz- I letpolitikáját. A helyszíni I vizsgálódások és beszélgetések során azokra az összefüggésekre kerestünk választ, hogy a gazdasági döntések során milyen szerepet kap a nyereség növelése és ezért | mennyi kockázatot hajlandók ' viselni a vezetők. Vajon az új mechanizmus megváltozott körülményei között kockázatvállalás nélkül lehetséges tartós üzlet? A gazdasági egységek mérlegei és az összesített adatok azt bizonyítják, hogy az új mechanizmus első másfél éve alatt a tervezettnél eredményesebben gazdálkodtunk, az üzemek és a vállalatok több nyereséget értek el, mint amennyire az irányító hatóságok korábban gondoltak. De ha az igazgatóktól, a műszaki és a pénzügyi vezetőktől a gazdasági egység^ középtávú elképzelései felől érdeklődünk, már korántsem ilyen biztató a kép. Gyöngyös egyik legforgalmasabb helyén, az állami kereskedelemnek évek óta jól jövedelmező üzlete volt. De a mátrai útépítés miatt le kellett bontani és a gyorsan fejlődő városrészben az állami kereskedelem nem vállalkozott új üzlet létesítésére, vásárlókörét átengedte a fogyasztási szövetkezetnek. Miért? Nem volt elegendő befektetése? Mi jobban hiányoljuk az üzleti vállalkozás hiányát. Egerben régen vitatkoznak a Centrum Áruház építéséről. Lehet, hogy három év múlva elkészül, de Eger kereskedelmi hálózata annyira elavult és elégtelen, hogy a mai igényeket megközelítően sem elégíti ki és bármilyen lesz is az új áruház, pár év múlva semmiképpen sem lesz elegendő. Még inkább kifogásolható az üzleti szellem hiánya a vállalkozás kockázatának elmulasztása a megye idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználásában. A Népújságban szóvá tettük, hogy milyen oktalan pazarlás folyik Demjénen, Egerszalókon, Párádon, Bükkszéken és Egerben a gyógyvizekkel. A szakvélemények azt igazolják, hogy Európa legjobb gyógyvizeire!, csodálatos környékkel és nem is rossz hírnévvel rendelkezünk. De mennyi kockázatot hajlandó vállalni a |J apjainkban egyre több- ” szőr elhangzik a megállapítás: az új gazdasági mechanizmus körülményei között már nem elég a régi módon vezetni, irányítani — új típusú gazdasági vezetőkre van szükség. így van ez a mezőgazdaságban is. A közelmúltban egy országos tanácskozáson hangzott el: a termelőszövetkezeti elnökök nagy része megfelel a kor követelményeinek, a közös gazdaságok vezetői egyre inkább szocialista menedzserekké válnak. Igen — a gazdasági vezető korszerű, mai típusa a szocialista menedzser. De mit is takar ez a megfogalmazás? Egyrészt egy bizonyos fajta vezetői magatartást, másrészt egy bizonyos fajta vezetői stílust. Régen a termelőszövetkezeti elnök végrehajtotta a tervutasításokat, s arra ügyelt, hogy beosztott vezetői is hasonló módon cselekedjenek. A szocialista menedzsernek már egészen más feladatköre van. Neki szükséges előkészíteni a termelőszövetkezetnek — mint vállalkozásnak — dinamikus fejlődését, verseny- és piacképességét, s arra szükséges törekednie, hogy a meglevő lehetőségek minél sokoldalúbb felhasználásával biztosítsa az eredményes gazdálkodást. A szocialista menedzser tehát nem szakember, hanem olyan sokoldalú vezető, aki átfogja eredményesen, körül - tekinteni irányítja a gazdálkodást. s leofelclő partnere <1 gazdasággal kapcsolatban frvö különböző vállalatoknak Gyógyvízértékesítő Vállalat, vagy más? Jóformán semmit! Egy helyben topogunk, milliós értékeket herdálunk el. Lassan egy éve lesz már, hogy a hevesi járás sokat ígérő iparfejlesztési terveiről számoltunk be. A mezőgazdaság — ipar nélkül — ma már nem tudja eltartani a hevesi járás több mint 11 ezer munkaerő-feleslegét. Az sem jó megoldás, ha Átány- ból. Tamaszentmiklósról, Pélyről és a többi alföldi községekből az emberek tömegesen Budapestre és még mesz- szebb járnak dolgozni. A járás lakóinak alapvető érdeke sürgeti az iparfejlesztést. Sokszor azt mondják, hogy fejlesztésre, bővítésre nincs pénz. Kétségtelen, anyagiakkal nem bővelkedünk, de lehet-e üzleti vállalkozásokról beszélni ott, ahol a szóba jövő vállalatok az ésszerű kockázatot sem hajlandók vállalni, addig semmit sem tesznek, amíg az állam, a tanács ki nem nyitja pénztárcáját? Lehet-e üzleti tárgyalás alapja az, bőgj a vállalkozás egész hasznát a vállalat, vagy a szövetkezet magának követeli, de a kockázat felét az állam nyakába akarják varrni ? Természetesen, az ésszerű kockázatvállalás és helyes üzletpolitika biztató példáival is találkozhatunk. ír- ,tunk a Finomszerelvénygyár korszerű, új termékeiről, a svéd MECMAN-céggel kötött hosszú távú szerződésről. Korábban ismertettük az apci Qualität bátor fejlesztését, amelynek eredményeként új iparágat adnak a megyének és beszámoltunk a gyöngyösi fogyasztási szövetkezet újabb üzleti vállalkozásairól, amelyekkel a lakosság jobb ellátását és saját üzleti céljaikat is szolgálják. Ám az újszerű kezdeményezések még nem általánosak. Ma még inkább a túlzott óvatosság, a kockázat áthárítása a jellemző. Általában törekszenek a vállalati nyereség növelésére, de az akaratot és a cselekvést sok esetben megbénítja a konkrét kockázattól irtózó félelem. Nem vagyunk türelmetlenek, senkit sem akarunk könnyelműségre és felelőtlen döntésekre biztatni. De azt meggyőződéssel állítjuk, hogy aki az ésszerű kockázatot sem hajlandó vállalni, aki tétován késlekedik, az önmaga mond le a vállalkozás hasznáról. Régi mondás, de mostanában egyre jobban érvényesül, hogy kockázat nélkül nincs üzlet. —, s ezért mégis „szakember”! C hhez természetesen az " szükséges, hogy kellően ismerje a piaci viszonyokat, minél több információt szerezzen be a saját gazdaságáról és kívülről is, az információk ismeretében gyorsan, határozottan és megalapozottan döntsön, merjen kockázatot vállalni és ne csupán átvegye a máshol bevált eredményeket vagy módszereket, hanem maga is hozzon új színt a gazdálkodásba, vagy értékesítésbe. A régi vezetési módszerekkel ellentétben a menedzser az alárendelt vezetőket nem utasítja, hanem hatáskörrel látja el. A beosztott vezetők döntési jogkörrel is rendelkeznek, így természetesen ők is felelősek döntéseikért. A beosztott vezető egyre kevésbé alárendelt, hanem munkatárs, aki nem utasításoknak engedelmeskedik, hanem alkotóan részt vesz a közös feladatok megoldásában. Ez azonban egyáltalán nem jelenti az egyszemélyi vezetés gyengítését. Azonban, ha a portré még nem is teljes, érdemes egy kicsit elgondolkozni azon, hogy a ma termelőszövetkezeti elnökei mennyiben felelnek meg a szociálisa menedzser típusának. Elsősorban talán azt lehetne megMásrészt az eredményes üzleti vállalkozás előfeltétele, hogy tegyük bizonyossá a bizonytalanságot, vagyis gyakorlati tapasztalatok, a piackutatás és a modem tudomány egyéb eszközeivel vetítsük előre a jövőt. Az gazdálkodik jól, aki több lehetőséggel számolt, erőt gyűjt és a nagyobb kockázat vállalásával a nagyobb nyereséget is megszerzi. Az új mechanizmus eddigi tapasztalatai bizonyítják, hogv a gazdaságirányítási reform nemcsak megengedi, hanem követeli az üzemek és a vállalatok egészséges versenyét. A fizetőképes keresletnek megfelelő jó áruellá- táva, a szolgáltatások bővítésére, a termelési költségek csökkentésére van szükség. Ha a vállalatok a termelés és az értékesítés legkorszerűbb technikáját és formáit alkalmazzák, akkor lehetséges gazdasági fejlődésünk további gyorsítása. De mi lehet az oka, hogy gazdasági vezetőink többsége ma még az ésszerű, a szükséges kockázatot sem vállalja? A tartózkodás és a húzódozás egyik oka, hogy az új lehetőséget és az újabb követelményeket még nem ismerjük eléggé. Másrészt túlságosan hozzászoktunk, hogy a lényeges kérdésekben fent döntöttek és a határozatokért más viselte a felelősséget. De ha új üzletet nyitott a kereskedelmi vállalat, ha az üzletbővítés kockázatát vállalta a gyár és újabb szolgáltatások „nyűgét” nyakába vette a szövetkezet vezetősége, több lett-e személyi jövedelmük? Eddig aligha, vagy éppen csa k.., Mi azt valljuk, hogy aki nagyobb kockázatot vállal, feladatát eredményesen megoldja, jól szolgálja a köz ügyét és a gyorsabb fejlődést, az vállalkozásának na- nagyobb hasznát is élvezhesse. Dr. Fazekas László Az egri Marx Károly utca lakói nevében dr. Joób Géza köszönte meg levélben a szerkesztőségnek a cikket, amelyben panaszukat tolmácsoltuk a volt Vadászkllrt étterem kerthelyiségében harsogó zene miatt, s a vendéglátóiparnak, amelynek vezetői végül is igazat adva az ott lakóknak, megszüntették a hangerősítővel dolgozó zenekar műsorát. A köszönőlevéllel egy időben újabb panasz Is érkezett az egri Cifrakapu utcából. Negyedik említeni, hogy megyénkben is, de országosan is a termelő- szövekezetek gyorsan feltalálták magukat az új gazdasági mechanizmus körülményei között, tovább szilárdultak a közös gazdaságok, s fokozni tudták eredményeiket. Ez természetesen nem egyedül a szövetkezeti elnökök eredménye, de azt mindenképpen bizonyítja, hogy az új körülmények között az elnökök is megtalálták a helyüket. A kötetlenebb gazdálkodás eredményessége, a melléküzemági tevékenység kialakulása, bővülése, az új vállalkozások, a vállalatokkal való jó partneri kapcsolatok kialakítása mind azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti vezetők élnek az új lehetőségekkel, sőt újabb lehetőségeket is keresnek, másrészt pedig egyre sikeresebben próbálják megvalósítani az új vezetési stílust. /örvendetes az is, hogy ” az elnökök jelentős része már nem vesz el abban, hogy naponta nézze, melyik kombájn, hány holdat aratott, mennyi zsákot adtak ki a raktárosok, vagy éppenséggel hány liter tejet adott aznap egy tehén. Arra törekednek, hogy átfogóan irányítsák a gazdaságot, intézzék ügyeit, s a szakfeladatok megvalósítását egyre inkább EGERBOCS HATARÁBAN a Czegei részen olyan látvány fogadja az embert, mintha óriási szabadtéri színpadot építenének itt, vagy természetadta stadion- lépcsősorait alakítanák ki az erős gépekkel. A domboldal vízmosásokkal szabdalt földjén ugyanis mély barázdák, méternél szélesebb padkák és teraszok futnak, követve a hajlatok, meredélyek vonalait. Se nem színház, se nem lelátó építése ez. Kísérlet. Kísérlet arra, hogy az ilyen, mezőgazdaságilag alig hasznosítható, lejtős területeket miként lehet és érdemes erdősíteni a gépek segítségével. — Sokan figyelik ezt a munkát — mutat a felhasogatott domboldalra a fiatal műszaki ügyintéző, Márton János, aki az itteni kísérlet gépi munkáit irányítja. — Kijönnek a tsz-ből, megállnak a kapások, figyelik még a bányászok is. Most éppen az egyetem gépesítési szakembereit várjuk, azért hozzuk jobban- rendbe a „főhadiszállást” ... — ... és a domboldalt — vetem közbe. — Ez a domboldal magáért beszél. így az igazi a föld ebben a nyers formázásában ... így mutatja a munkát, amit elvégeztünk rajta — kezd szenvedélyes magyarázatba és a kísérlet fontosságának megértésében segít a „kis Bolgár” lánctalpas traktor nyergéből ebédszünetre leszállt Mezei József is. — Háromféle művelés lesz itt. .. egyik részen két és fél méteres teraszon- két sorral ültetünk fát. Én a „kis Bolgárral” a 120 centis teraszt készítem. De lesz kézzel művelhető hatvan centis padka hete nem ég az utcai világítás s a bosszú, forgalmas utcában este csak botladoznak az emberek. Már szóltak a hibabejelentőnek, keresték az ÉMASZ minden illetékes ügyintézőjét, — de a sötétség maradt. Sokan, a délutáni műszakból hazafelé tartva, jókora kerülőkkel érkeznek lakásukra, mert a sötét utcában nem valami biztonságos a közlekedés. Reméljük. az BMASZ sem késlekedik a panasz orvoslásával. a szakvezetőkre bízzák. Eredményes ez, hiszen a szakvezető kamatoztathatja képességeit, maga választhatja ki a módszereket, de ugyanakkor felelős is az adott terület eredményes gazdálkodásáért. Szocialista viszonyok között persze nem csupán a gazdasági eredmények a döntőek, éppen ezért rendkívül jelentős. hogy a szövetkezetek nagy részében kialakult a megfelelő munkalégkör, a belső demokrácia is. A pozitív jelenségek ellenére mégis érdemes megemlíteni néhány olyan vonást, amelyek még nem eléggé dominálnak a szövetkezeti elnökök, szocialista menedzsereink tevékenységében. Elsősorban talán azt lehetne megemlíteni, hogy néhány szövetkezeti vezető még nem tulajdonít elég nagy jelentőséget az információknak, helyesebben a külső információknak. A szövetkezet belső ügyeit ismerik, azonban a megalapozott gazdasági döntésekhez elengedhetelenül szükséges a külső tájékozódás is. Talán éppen ennek a hiánya indokolja, hogy sokszor inkább a kitaposott úton járnak, átveszik a biztosan bevált módszereket, s nem szívesen vállalnak kockázatot. A piac szabályai szerint pedig erre is... összehasonlítás végett. — Húsz ávig kísérjük majd figyelemmel ezt a telepítést is — teszi hozzá a műszaki ügyintéző. TÖBBES SZAMBÁN BESZÉLNEK szinte valameny- nyien az erdősítés új útjait kereső munkások, műszakiak, de az erdő Uniósai; az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi állomásának kutatói is, hiszen- közös tára- dozásukból születik a jobbnál jobb megoldás az olcsóbb erdősítésre Türelmesek a magyarázatban, türelmesek a munkában. Ez bizonyos fokig érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy fél évszázadnak kell eltelnie, mire egy fa „vágásra érik”. . — Az új telepítési, gépi művelési módokkal ezt az időt is szeretnénk lerövidíteni, s úgy látszik, sikerül — bizakodik Vilcsek János tudományos kutató, akit Mát- rafüreden kerestünk fel az erdőtelepítési kísérletek ügyében. Számokkal, adatokkal, diaképekkel, tanulmányokkal bizonyítja, hogy mennyivel hálásabbak „a géppel vetett ágyért” a facsemeték, mint a kézi művelésűekért. — Legszembetűnőbb a ko- csánytalan és a vöröstölgy növekedése, amely teraszon három év alatt 71 centiméteresre nőtt, míg mellette a régimódi padkán nehezen érte el a 6—21 centimétert. Ezek már a kísérletsorozat első biztató híradásai. Az egerbocsi telepítési munka ugyanis második ebben a „műfajban”. — Szliaspagonyban kezdtük ... már ott bebizonyosodott, hogy a géppel kialakított padkák, teraszok jobban tartják a vizet, mint keskeny, kézzel építettek, és ez létfontosságú a csemeténél. Méréseink szerint a régi, gödrös művelés esétén 11 milliméter vizet; a teraszos műveléssel pedig ennek tizenegyszeresét tudjuk tárolni a földben. — És a költségek? — Fillérről fillérre számoljuk és összehasonlítjuk a kézzel végzett munkák összegével. Kiderült, hogy a teraszos, gépi művelésnél egy főre jutó teljesítmény 180 százalékkal magasabb. Ez azért feltétlenül szükség van, s talán néha jobb rosszul dönteni, mint egyáltalán nem dönteni. példaként hadd említ* sünk egy történetet: egy mezőgazdasági üzem elkezdte a myültenyésztést, s nagyon rentábilisnak bizonyult, külföldön biztos piacuk volt Példájukra többen is hozzáfogtak ehhez a tevékenységhez. Az üzem vezetője egy napon összehívta a gazdaság „agytrösztjét”, s közölte, hogy rövidesen abba kell hagyniuk a nyúlte- nyésztést. De hiszen rendkívül gazdaságos — mondták a többiek — Pont most hagyjuk abba! — Igen — gondolkozott a vezető —, de ha mindenki ezt csinálja, akokr nem sokáig. Nekünk más termékkel kell jelentkezni. Olyannal, amiben még más nem lát fantáziát ... S talán összesűritve a jó menedzser tulajdonságait, azt lehet elmondani, hogy a fentebb írt vezető, már valóban jó menedzsernek bizonyult. T ermészetesen egyik ■ napról a másikra nem lehet elvárni, hogy minden szövetkezeti elnök igazi menedzserré váljék. Mindenesetre azt el lehet mondani, hogy az elnökök nagy része magában hordja azokat a képességeket, amelyekkel valóban azzá válhat. Különösen, ha nem csupán saját magára van utalva — hanem lehetővé válik az is, hogy szervezett formában elsajátítsa a korszerű vezetéstudományt. Kapóst Levente is jelentős, mert 1 i 5t egyre nehezebb szerezni lepítésekhez, az erdőműv hez. Az eddigi számítás gyakorlat bizonyítja, he v ' munkák gépesítésével a dősítés költsége 20—Í0 zalékkal csökkent. — Egerbocson csak a műn ka, a kísérlet első fázisá’ hattuk, a diaképek viszont már az ültetés, a gépi 1 lás, s vegyszerezés moz taú is mutatták ... — Gépesítés az ülte*'del a fa feldolgozásáig... r cél. Ennek a célnak a g< tett padkás és teraszos . velés fetei meg legjo Ehhez kell megfelelő g rókát kialakítanunk — a kísérleti állomás prof jából Vilcsek János, és házi bemutatót tart az okos gépek sorából. TOLÓLAPOKAT Ml amelyeket már itt „h össze” ... Elektronikus kapálógépet, amely k: gatja a palántát és kör megműveli a földet, kii gyomot. Permetező amely az összes nem kív na- tos növényt, hajtást me misíti szétporlasztott o , á- val, a tuskósarjtól kézi csemete mellett növő f Mikor idáig jutó nyugtalanító gondolat t< -n. t bennem: mi lesz az Ei . VÉL, ha átveszik benne talmat a gépek, a vei zc rek? Megmarad-e romai .írja, vagy hideg tudomány: Sággal felépített „fagyi lesz? Gyár, ahol „gyó n” tisztás virága, a bokoi napra vágyó szamóca, . raszt alatt megbúvó g és minden', ami a term kedvelőnek szép és érd de a csemeték növekf akadályozza? S a vad, ■< < mérgezett füvet harap s a pisztráng vajon rr viseli el patakjának s nyezését a beszivárgó nö -a.' védelmi szelektől? Erre az erdő tudósai tudtak megnyugtató v- adni. — Ezt a részét az érd dálkodásnak nem vizsg még behatóan... legal mi nem. De igyekszünk 1 vegyszereket használni, lyek csak rövid életűt csak addig hatnak, an . csemetét kell védeniü próbál megnyugtatni V János. De mintha az ő vaiban is fellelhető lem aggodalom árnyéka, ennek a kutatása és nyugtató rendezése is m ne „egy misét”, vagyis tudományos témát. A GÉPESÍTÉS, A VI SZEREK hasznosságát t- sem vitatja. Különösen gyénkben sok az olyan mosásos, lejtős terület, lyet erdősítéssel lehet hu-- nosítani. Sőt a termel- vetkezetek úgy is jói nak, hogy gyümölcstálét nél, gyógynövény-termes nél már felhasznált!, y i ezeknek a kísérleteknek ■ ■ pasztalatait. Egerbocs után Vert Bükkszék, Sírok, Mátra la, Gyöngyös, Nagyréde következik a kísérleti telep ben, ahol a közös gazc goknak rövidesen szép, tál erdőket adnak át az dig haszontalan vízmosí csupasz lejtők helyén. S sem közömbös, hogy a sérleti telepítések költsi az állam finanszírozza azok a szövetkezetek, ame területet adnak erre a ti <• mányos célra, évek múlva lentős bevételhez juthat új erdeikből. Ezért szúr nak, segítenek az erdő dósainak, munkásainak, 1 sikerüljön ez a nagyszat kísérlet. Kovács Endri 1969. július 20., vasárf-.«S» II i Termelőszövetkezeti elnökök - szocialista menedzserek Köszönet a segítségért... Reméljük, az ÉHÁSZ sem késlekedik
