Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

Rßüfr KOSát'TH 8.20 hányok, asszonyok. 8.40 Mesemondó tánc. 8.48 Rossini: Ory grófja. Vígopera. 11.10 Rauioszínház. 12.20 Melódiákoktól. 13.43 Könyvszemle. 13.53 Európai folklór. — VI. 14.0C Kóruspódium. 14.25 ÜJ Zenei ÜJság. 15.20 Csak fiataloknak.' 10.05 Húszas stúdió. 17.05 Lemezek közt válogatva. 17.42 Az őrangyal. Hangjáték. 18.03 Népi muzsika. 18.10 Üj Bach-lemezeinkből.-19.25 A Magyarország—NSZK atlétikai viadalról. 19.30 BUCK — 1958. 21.20 Táncdalfesztivál. Első elődöntő. 22.50 Alkotóműhelyben .., 23.10 Népdalok. 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 Hallgassuk együtt! 8.45 Genfi cikkelyek — amerikai fenntartások. 9.00 Zenés játékokból. 9.91 Orsi rfapló. 9.45 Válaszolunk . . hallgatóinknak! 11.33 Térzene. 12.03 Mravlnszklj vezényel. 13.05 Kamarazene. 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Áriák. 14.25 Lakhatóvá tehetők-e az égitestek? 14.40 cigánydalok. 15.04 Kentner Bcethoven-felvéte- leiből. 15.50 Csehov levelei. 18.05 Versek. 16.08 Lemezmtlzeum. 18.39 Áriák. 17.00 Nóta- és népdalest. 18.10 A Magyarország—NSZK atlétikai viadalról. 18.15 Történetek Móra életéből. 19.00 Offenbach: Eljegyzés lámpa­fénynél. Operett. 80.27 Nikita Magaloff zongora­estje. Közben: 21.16 Petőfi: A gőlya. 22.19 A szerelmespár. Hangjáték. 22.50 Barték-kórusok. 23.10 Zenekari muzsika. MAGYAR 9.00 Nótaszó. 9.15 Blackpool. NDK tv-film. 10.35 A cirkusz porondján. 11.10 Delta. 11.40, Göcsej 1969. 16.43 Beszélgetés filmrendezők­kel. 17.50 Hírek. 17.55 Magyarország—NSZK férfi atlétikai verseny közv.-e. 18.35 A Tv jelenti. 3 9.25 Cicavízió. 19.35 A Tv-bérlet hangverseny- kalauza. IV. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Férj az ágy alatt és Ütőn c. lengyel film. 21.20 Táncdalfesztivál 1969. 22.40 Tv-híradó. — 2. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) (Az előadások kezdete: 72‘8 és 8 órakor) A beszélő köntös (Nyárt ifjúsági mozibérlet) (Kötöttszelvények beválthatók) EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) (Az előadások kezdete: */a 6 és */a 8 órakor.) Az éjszaka rablásra való EGRI KERTMOZI: (Az előadás kezdete: 8 órakor.) Dorellik jönl HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Brancaleone ármádiája HATVANI KOSSUTH: Életem legjobb nője GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az utolsó éden (Nyári ifjúsági mozibérlet) (Kötöttszelvények beválthatók) GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Hajókkal a bástyák ellen FÜZESABONY: Azt. csinálok, amit akarok I (50 százalékos helyár) HEVES: + Alfa Rómeó és Júlia PÉTÉRVASARA: Minden dalom a Tied ÜGYELET Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Baj- csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: Szom­bton 16 órától 17.30 óráig, vasár- délelőtt 9 órától 10.30 óráig, Tecu,a/ Allaílierí orrszarvú bébire í4*. 6!la!k,e? > legújabb lakó­ját rendszeresen szoktatják a „külvilághoz”, naponként né­hány órára .a ketrecéhez tartozó kifutóban sétáltatják. (MTI-foto — Benkő Imre felvétele) Kánikula LONDON: * Angliát méltán nevezhet­nénk manapság mediterrán or. szágnak, hiszen a hőmérő hi­ganyszála már egy hete ma­kacsul a 30 fok fölött van és mind magasabbra kúszik. Csütörtökön Londonban 33 fokos, párás, fülledtség er- nyesztette a turistákat, akik Európa hidegebb zugaiból za­rándokoltak ide. A Lutoni repülőtérről szerdán a lök- hajtásos gépek nem tudtak felszállni, mert a nagy nőség miatt a gépek hajtóművei felmondták a szolgálatot. El­szaporodtak a kánikulai hí­rek is. Ismét sajtötéma a loch- nessi szörny, amelyet már — mint hírt adtunk róla — bú­várhajókkal keresnek. A lochnessi tóban végzett „mélyvízi expedíció” szerdán már a felsőház lordjait is élénken foglalkoztatta. Az egyik főrend, Lord Kilmany, egy 1876-ban hozott törvény­re hivatkozott, amely bünte­tendő cselekménynek minősí­ti az állatkínzást és nyugta­lanul tudakolta, vajon a ten­geralattjárók nem tesznek-e kárt „Nessie”-ben (a szörny beceneve). Lord Hughes, parlamenti • államtitkár megnyugtatásul közölte, hogy ha sikerül nyo­mára bukkanni „Nessie”-nek, fájdalommentesen mintát vesznek az „állat” bőréből, azonosítás céljára. Beszélgettünk az olvasóval Öreg beatlesek Apró bosszúságok. Tulaj­donképpen nem nagy ügyek, — maguk az olvasók is így mondják, — de ahhoz ele­gendők. hogy nap mint nap bosszúságot okozzanak. A lu-j ciasiak panaszolják: Ragyogó, modem fodrász­üzletet rendezett bee a köz­ségben a gyöngyösi fodrász ktsz. Ám hiába a modern felszerelés, nincs aki dolgoz" zon velük. A fodrász már több mint egy hónapja beteg, s senkit sem küldtek a he­lyettesítésére, így az emberek kénytelenek hódolni a beat- les divatnak, — vagy gyalo­golni három kilométert a szomszédos községbe, és visz- sza, hogy fodrászhoz jussa­nak. Lassan divatba ■ jön a szakáll is, ha így megy to­vább, mert aki nem szokta meg, hogy önborotvát hasz­náljon s naponta szeretne borotválkozni, szintén utaz­gathat borbély után. Igazuk van a ludasiakinak, amikor felteszik a kérdést, ha a fodrászüzlet a szövetke­zeté, miért nem gondoskod­nak legalább hetenként há­faluja . . . Kinek jó, A vásár „ürömé" . műszakból. A vonat rendsze­resen késik, s a délutáni mű­szakot végig dolgozó embe­rek, sokszor egy, másfél órás késéssel érnek haza. Különö­sen panaszos ez akkor, ami­kor másnap reggel már újra vissza kell jönniük, nem rit­kán a kora reggeli járattal. Igaz, hogy a várállomásról, ugyanezen az útvonalon in­dul ebben az időben egy má­sik járat is, de az a bervai munkásvonat szomolyai, noszvaji utasait szállítja. Sokszor még erről is lema­radnak, 6 akkor ezek az em­berek is ott ácsorognak, s várják a vonatkésés miatt késve érkező autóbuszt. A panasz orvoslása sajnos csak félig sikerült, 20 ember jój járt, másik 20 ember ro­vására. Nem lehetne más megoldást találni? Érdekes dolog a vásár, — már annak, aki felkeresi, né­zelődik, s jó áron vesz, vagy elad. A vásár utcájában lakó kinek rossz. . . egriek már nem örülnek any- nyira a színes forgatagnak, mert a vásár elmúlik. s ma­rad a helyébe a szemét, a bűz. Ilyenkor a Galagonyás ut­ca lakói nem tudnak ablakot nyitni, s megkezdik „kálváriá­jukat”; a városgondozási vál­lalattól a tanács építési osz­tályáig instanciáznak, hogy küldjenek már végre utca­seprőket, akik eltakarítják a szemetet. Tetézi ’ elkesci edésüket, hogy semmiféle egészségügyi felszerelés, nyilvános mosdó nincs, — mert nincs rá keret. És ez ismétlődik vásárról vá­sárra, évről évre. ígéret, már számos van, de rend az nincs. Érthető, hogy a Gala­gonyás utcában elkeseredve néznek az égre, amikor meg­jelennek a vásárosok. Mert már nemigen tudják, honnan várjanak gyors segítséget és intézkedést. —deák— Luca — Olyan ez az építkezés, olyan lassan halad, mintha a Luca székét készítenek — mondják az erdőalji forrás mellett vizet merítő óhutai­ak. — Bár Luca széke len­ne. .. mert akkor rég elké­szült volna. De így... hóna­pok óta várjuk már, hogy rendbe jöjjön az egyetlen kutunk —, teszik hozzá és egymás szavába vágva so­rolják, mennyi sürgetés, panasz hangzott már el a parádóhutai Clarissa-for- rás felújításának ügyében. A panaszokból, sürgeté­sekből az is kitűnik, miért olyan fontos, hogy a kút és környéke gyorsan rendbe jöjjön. A faluban vannak ugyan ásott kutak, de ezeknek a vize nem a legalkalmasabb az ivásra, pontosabban fo­galmazva. .. egészségtele­nek. Ez a forrás viszont, amely évtizedek óta adja a hutaiaknak az ivóvizet (amely egyben szénsavas gyógyvíz is, magas vastar­talommal), pótolhatatlan; nemcsak a helybeliek, de a szomszéd községbeli s tá­volról érkező csevicekedve- lök számára is. Ez a kút tehát nemcsak szükséges, hanem nagyon jó. Hasznos vizet ad. Nemrégi­ben íkerült szóba, hogy a községi tanács kéri majd ásványvízzé való „kineve­zését”. Többek között ezt szolgálja az az 50 ezer fo­rintos beruházás, amellyel a Clarissa-forrás vizét egészséges környezetben hozzák felszínre. De nagyon lassan. A bo- donyi termelőszövetkezet épitőbrigádja, amely ezt a munkát jó néhány hónap­pal ezelőtt elvállalta, igen lassan halad előre, s az ér­tékes vízhez nagyon primi­tiv körülmények között jut­hatnak az óhutaiak. Az épít­kezés megkezdése előtt cső­ből jött a víz. Most a nyi­tott kútba mindenki le­ereszti korsóját, fazekát vagy más edényét s kam­póval, dróttal húzzák fel a vizet. A kútkáva félrebil­lent, úgy támasztgatták alá és a falubeliek szigetelő ré­teget emeltek a kút köré, hogy a közeli patakocska vize ne szennyezze az ér­tékéé- forrást. Ilyen körül­mények között mégis visz- szacsorog a szennyezett víz a néhány méteres kútba. Gyerekek is „szórakoznak” körülötte, beleejtik a víz­húzó rudakat, egyszóval nem éppen megnyugtató egy fa­lu számára az egyetlen kút ilyen állapota. S ez a helyzet már hóna­pok óta nemcsak vizet, de a falubeliek hangulatát is „mérgezi”. Jó néven ven­nék, ha a községi tanács is gyakrabban ellenőrizné a munkát, hiszen mi magunk győződtünk meg róla, hogy amikor a vb-titkárt kérdez­tük, miként halad a kút építése, megnyugtatott, hogy rendben megy a mun­ka. A helyszínen viszont egyetlen építőt sem talál­tunk, s a környékben la­kók szerint már két hete elvonultak más munkára. Tudjuk, hogy nem bomba üzlet itt a sárban turkálni potom ötvenezer forintért, de ha arra gondolunk, hogy e kis falu ivóvízellátása et­től a munkától függ, akkor arra kell kérni az építőket s mindazokat, akik tenni tudnak ebben az ügyben; gyorsítsák meg a Clarissa- forrás építési munkáit. K. E. Nyolcvan éve indult meg a rendszeres villamosforgalom a fővárosban Két évvel ezelőtt, 1967. no­vemberében a sajtó is meg­emlékezett az első pesti vil­lamos próbajárat megindu­lásának 80. évfordulójáról, 1887. november 29-én gördült ugyanis végig elektromos erő­vel működő közúti kocsi az addig csupán lóvasúti szerel­vények döcögését ismerő pes­ti utcán, a Nyugati pályaud­var előtt létesített ideiglenes kocsiszíntől a Király (mai Majakovszkij) utcáig lerakott, kísérleti pályán. A próbajá­rat megindulása azonban még nem jelentette a villamos- vasút győzelmét a fővárosi közlekedésben, hiszen a köz­lekedést lebonyolító lóvasúti társaságok mindent elkövet­tek a villamosítás megakadá­lyozására. A lóvasúti társa­ságok csak ott létesíthettek vonalat, ahol a profitjuk biz­tosítva volt, a fővárosi taná­csot azonban arra ltényszerí- tettók a növekvő igények, hogy módot keressen kevés­bé gazdaságos, de közérdekű vonalak kiépítésére. Elsősor­ban a Podmaniczky (ma Ru­das László) és a Stáció (ma Baross) utcában tartották szükségesnek vasútvonal lé­tesítését. Ekkor azonban még nem volt eldöntött, hogy ló- vontatású vagy gőzüzemű vo­nalak "legyenek-e. A közúti villamos próba- vasútnál szerzett tapasztala­tok alapján elvetették mind a lóvontatású, mind a gőz­üzemű terveket, s a főváros is hozzájárult, az általa is szorgalmazott Stáció utcai és Podmaniczky utcai vonalak villamos üzemre való beren­dezéséhez. A két. meglehető­sen hosszú pálya rövid két év alatt megépült s a Stáció utcai vonalat 1889. július 30- án, a Podmaniczky utcait pedig szeptember lO-ép ad­ták át a forgalomnak. A kör­úti villamos próba vasú* után tehát ebben a két utcában indult meg először Budapes­ten a rendszeres, közforgal­mú villamosvasúti közleke­dés. romszor helyettesről. Hiszen .................................................................................................................T-,T1~,------­v égeredményben talán mé­giscsak a fodrászipar van az emberekért... Országjáró ezermester Egerben, az esti vonattal érkezőknek lök bosszúságot okozott, hogy gyalogolni kel­lett a városba taxi és busz hiánya miatt. A panaszokat orvosolta az AKÖV, mert a szomolyai járatot, mely az állomásról indul, a postáig helyijáratként közlekedteti. Megoldódott 20—25 ember panasza, s helyettük panasz­kodik a másik húsz, s nem is kevesebb indokkal. Ezzel a járattal, 20—25 ember utazik naponta bérlettel Noszvajra és Szomoiyára a délutáni délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben, (rendelési időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén: Bajcsy­Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órá- .tól kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától "hétfő reggel 7 óráig, a TT-es számú kórházban. (Jókai utca. Telefon: 16-36. 16-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Ií-es számú kórházban. (Sas ut­ca. Telefon: 16-36, 16-44.) Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Egy estébe hajló délutánon találkoztam vele istenmezeje főutcáján. Ült fura alkotmá­nyán s éppen egy ollót kö­szörült. Munkáját láthatóan kedvvel végezte, mert sajátos zenei aláfestést is produkált. — Olcsó „hangszer”. Mind­össze egy celluloid lemez kell hozzá, na meg egy kis ügyes­ség. Ügyességben valóban nem szűkölködik Bencsik Urbán, az országjáró , szajlai ezer­mester. Szakmája szerint műköszörűs lenne, ám ez csak egy a sok mesterség kö­zül, amelyekben otthonos. Javít órát, esernyőt, varrógé­pet, háztartási gépeket sőt ért a borotvakészítés mű­helytitkaihoz is. Sajátos „sze­relőműhelyét", mely egyút­tal közlekedési eszköz is, tua- 00 kontsruálta: — öt kerékpárból állítot­tam össze. Arra törekedtem, hogy kényelmes és praktikus legyen. A köszörűt villany- motor hajtja. A huszadik században élünk, haladni kell a korral. így hát gépesít vándorköszörűs is. A szabadság, a vándorlás a harminchárom éves fiatalem­ber életeleme. Szakképesítést 11 éve szerzett Egerben, Vá­mosi müköszörüsnél. Azóta járja Sajátos járművén az or­szágot s javít, köszörül, ahol igénylik munkáját. Sokolda­lúságát természetesnek tart­ja; — Valahogy velem szüle­tett ez a készség. Gyerek­korom óta nyitott szemmel járok a világban, s vonz minden ismeretlen szakma. ’Addig vizsgálgattam, büty­költem órákat, esernyőket, háztartási gépeket, mig min­den alkatrészük szerepét megismertem. Ettől már csak egy lépés a hibamegtalálás, a javítás. Időm, kedvem volt és van. Országjáró ezermester ma már ritkán akad, mert nem könnyű sors az övéké. Ben­csik Urbán is családos em- per, otthon feleség és hat gyerek várja, csak hát ritkán jut haza. Munkája néha több száz kilométerre szólítja a családtól. Járja Nógrádot, Hevest, s nemegyszer eljut T-,"*dú-Biliar és Pest me- *' ^ mónis ebben a sajátos életben lát fantáziát: — Általában hét közepén indulok p1 ra. Nem ritkán előfordul az is, hogy két-három hétig nem látom a családot. A viszont­látás annál jobban esik. En csak vándorló országbaran­golóként érzem teljesnek az életem. Mi vonz ebben a ma már szokatlan életformában'.’ Elsősorban a változatosság. Szeretnék mind többet látni a világból, új arcokat, érde­kes embereket, még nem lá­tott tájakat megismerni. Nem tudom honnan ez a kívánság, de tény,, hogy nem szeretem a helyhez kötött életmódot. Egyszer próbáltam, a pénz megvolt, mégsem tudtam so­káig nyugodni, mert vonzott a vándorlás, a sok színű, is­meretlen világ. Így lettem újra országutak vándora s most már tudom; maradok is annak. A fiatal ezermestert min­denütt szívesen fogadják, mert házhoz jön, mert majd mindenhez ért s gyorsan és főként jól dolgozik. Búcsúznánk, de ő vissza­tart egy nótára. A dal búsan fakad, ám a tekintet huncu­tul jókedvű; — Kopott „talicskámmal” a világot járom ... (pécsi) Építőipari technikust előkészítő munkakörbe azonnal felveszünk. Érdeklődni: lakásépítő ktsz-nél, Eger, Csákány u. 11. Fizetés megegyezés szerint. 1969. július 19-, szombat

Next

/
Thumbnails
Contents