Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-19 / 165. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. ’ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA:.. TUDOMÁNY ÉS TECHNIK A ; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁS T UDOMÁNY ÉS TECHNIKA.*; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Étterem a tenger alatt Szocsiban felépítik a Szovjetunió első, a „Tenger ajándékai” elnevezésű tenger alatti éttermét. Az akvárium-étterem ablakait, amelyeket különösen szilárd üvegből készítettek, speciális berendezésekkel látják el, amelyekkel felületüket tisztítani tudják. Búcsú az indigótól A hírek szerint a másolatok készítéséhez, átíráshoz használt karbon- és indigópapír rövidesen befejezi pályafutását. Bármilyen hasznos is volt mindeddig, számos panasz merül fel ellene: sok időt vesz igénybe a papírlapok közé való be- és kirakása, az átirt szöveg csak kevésbé tartós, a használata nem eléggé tiszta. Különös, de egyes esetekben az is hátrányos szempont, hogy az egyszer már használt karbonpapír megőrzi a leírt szöveget, így nem eléggé „diszkrét”. A másolatok készítését új utakat keresve oldják meg a szakemberek. Az átíráshoz használt papírlapot különleges vegyszerekkel vonják be egyik vagy mindkét oldalon. Kemény tárgy — ceruza, golyóstoll — nyomások vagy pedig az írógép leütéseinek hatására az így előkészített papírívek között kémiai reakció megy végbe, ami kék vagy kékeslila átírásként jelentkezik a másolati ívén. A vegyszerekkel, bármilyen minőségű papir impregnálható, így az alkalmazási lehetőségek jóformán korlátlanok. Könyvelési papírok, átírótömbök, számológépbe való papírtekercsek készítésére éppúgy alkalmas, mint a változatos nyomdatechnikai célokra. Plasztika# tv ? Az elsp kísérleteket 15 'éve végeitek el. Szovjet kutatóknak sikerült olyan képcsöveket előállítani, amelyek plasztikus képet hoznak létre, de magánkészülékek számára ezek — magas költségük miatt — még szóba sem jöhetnek. A sikeres előmunkálatok ellenére a háromdimenziós televízió egyelőre a jövő zenéje. A fejlesztés elsősorban pénzkérdés, és ez nemcsak a nézőt érinti, hanem az adóállomásokat is, amelyeket már úgyis terhel a színes adások költségtöbblete. GYÓGYÍTÓ LEVEGŐ A Karszakovról elnevezett moszkvai klinikán már több éve működik egy „áeroionoterápiai” laboratórium. Az orvosságok szervezetbe juttatásának egy új módszerét dolgozzák itt ki. Mikor betegek vagyunk, tablettákat, porokat szedünk, bőrünket kenőccsel kenjük, néha injekciókat kapunk. De mindegyik kipróbált módnak vannak hátrányai is. A gyógyító anyagnak a betegség által megtámadott helyre kell jutnia. A „szállítóeszköz” szerepét a vér játssza. Csakhogy az orvosság, amely az egyik szervre gyógyítólag hat, eljut a többi szervbe is, amije semmi szükség, sőt, néha ártalmas is lehet | — És ha az orvosságot a vénán keresztül közvetlenül a vérbe juttatjuk? — Először is ezt csak kevés preparátummal tehetjük meg — Válaszolja Georgij Jakovlev, a klinika vezetője. ... Jakovlev doktor húsz éve kezdett el gondolkozni azon, hogyan * lehetne a gyógyszert a légzőutakon keresztül juttatni az emberi szervezetbe. Ha a preparátumot szétporlasztjuk, könv- nyen kerül a tüdőn át a vérbe, így nem ütközik a fiziológiai gátak rendszerébe. Ez volt az első lépcsőfok, melyet aeroterápiának lehetne nevezni. Ám az új módszer még számos hiányossággal járt: a dózisokat nehéz volt pontosan meghatározni, az apró részecskék Összeragadtak. Ekkor Jakovlev doktor megpróbálta a szétporlasztott gyógyszer részecskéit elektromos mező hatásának kitenni, ionizálta őket .Ez megoldott sok problémát: a részecskék még kisebb méretűek lettek, az elektromos töltésű részecskék taszították egymást, ezáltal nem ragadhattak össze, a dózisokat így pontosan meg lehetett állapítani. De mi a teendő, ha a megtámadott rész éppen az ideg- rendszerben van? Ami a hagyományos módszerekkel elérhetetlen, azt itt még tudja oldani az aeroionoterápia. A készüléket technikailag az jellemzi, hogy oxigénben gazdag, négy atmoszféra nyomású levegő és a gyógyszer oldata egyszerre jutnak a porlasztóba, innen az oldatot már tartalmazó levegő egy kvarclemez' hegyes végét érintve egy hengerbe jut, majd az ionizáció után hermetikusan zárt kamrába áramlik, ahol a beteg tartózkodik. Egy köbcenti levegő tízezer iont tartalmaz, vagyis 20—25 perces kezelés alatt a beteg 17 milliárd gyógyító aeroiont lélegez be. — A módszerrel különösen az asztma és a hipertónia gyógyítható, valamint a szíves véredényrendszeri megbetegedések. .. Jelenleg csak könnyen oldódó gyógyszerekkel dolgozunk, de a nehezen oldható preparátumok problémájának megoldása sem késik már sokéig. Akkor válik majd módszerünk valóban univerzálissá. Piotr Kurisev Felbocsátják a rádiós kutatóballont. Harc a jégeső ellen Felhő jelent meg az égen. Grúziában, a földi meteorológiai központról felbocsátanak egy rádiószondát. Amenyiben a ballon adatai szerint jégeső várható, megindul az ember harca a, pusztító elemi csapás ellen. Az állomásról! rakétával „megtámadják” a felhőt. A rakéta a magasban aktív anyagot, úgynevezett reagenst bocsát ki magából, amely katalizátorként működik. A több milliárd apró kristályra széteső reagens bevonja a vízcseppeket és jégszemeket képez belőlük, amelyek azonban lényegesen kisebbek a természetes jégszemeknél. E szemcsék azonal leesnek, de még földreérés előtt elolvadnak. A meteorológusok így tulajdonképpen „két legyet ütnek” egy csapásra: védik a mezőgazdasági területet a pusztító jégesqtől, ugyanakkor bőséges csapadékkal hozzájárulnak a jó terméshez. Útban a rakéta ismerkedés az autoszifonnal Kölnben épül Európa legmagasabb háza. Képünkön a 130 méter magas épület makettje. Régebben vastagfalú öviből készítették az autószifon- palackot s azt erős, sűrű drótfonattal vették körül az esetleges robbanás okozta veszélyek elkerülésére. Ma már kizárólag alumíniumból állítják elő a palackokat, ezek kétségtelenül biztonságosabbak elődeiknél, de „áramvonalasabbak”, tetszetősebbek is. Az "üvegpalacknak legfeljebb az volt az előnye, hogy A régészet új útjai A régészet fiatal tudomány: az emberi társadalom régmúltban történt megnyilvánulásaival foglalkozik — annak anyagi és szellemi oldalával egyaránt. Vannak, akik a régészetet az „ásó” tudományának tartják; ez azonban csak részben igaz, az ásót ma már sokszor gépek, érzékeny műszerek, búvár- és egyéb bonyolult felszerelések jelentik. A természettudományok és a technika új vívmányai a régészet előtt is új utakat nyitottak meg. Az átalakulás az 50-es évek második felében történt, először a víz alatti kutatás területén. Azóta a szárazföld mélyében megbújó régészeti emlékek felkutatásában is átvették a felderítő szerepét a műszerek. Egy-egy lelet felkutatása vagy a már megtalált lelőhely kiterjedésére (temető, település határainak) tisztázása fontos feladata a régészetnek. Ezt régebben árkokkal, szondákkal végezték, sok százezer köbméter földet kellett feleslegesen megmozgatni, sok százezer tudományos, szellemi munkaóra ment veszendőbe. Pedig a földben levő leleteket a föld felszínén is lehet érzékelni. Nagy segítséget nyújtottak a tökéletesített katonai aknakutató műszerek, melyek érzékenységük fokozásával a felszín letapogatásakor „érzékelik” az ott lapuló fémtárgyakat. A régészeti kutatások során azonban sokszor fémek nélküíi sírok, vagy falmaradványok is bukkannak elő. Ezeket a gyakorlott szemű régészek a vetésben vagy a legelőn eddig is észrevettélt, mert a falak felett satnyább, a sírok felett dúsabb a növényzet. A kora reggeli vagy délutáni ferde sugarú napfényben készített légi felvételek a már elszántott halomsírok helyét, sőt a régi utak vonalát is megmutatják, különösen, ha a negatív film érzékeny az infravörös sugarakra. A „bolygatott föld” ugyanis több infravörös sugarat ver vissza, mint az „ érintetten^. Ha nem segítened a fényképfelvételek, akkor a talaj felszínén folytatódik a vizsgálat. A kérdéses felületen szabályos hálózat szerint különböző mélységekből talaj1069- július 19., szombat TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;*; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. mintát vesznek. Ezek foszfáttartalmából az egyes talaj" rétegekre gyakorolt emberi beavatkozásra lehet következtetni. A bomlástermékek, a településtől származó hulladékok, szemétgödrök azonnal árulkodnak. Ahol nem élt az ember, a foszfáttartalom minimális. Hasonlóan értékes eredményeket ad a talaj elektromos ellenállásának a mérése is. Érdekes adatokat szolgáltatnak az irányított magne- tométer mérései. Ezzel az összes föld alatti és feletti vezetékek, vasútvonalak, mágneses zivatarok zavaró hatását kiküszöbölik. Az ú.iabb készülékek a mérési adatokat automatikusan' lyukszalagra rögzítik, a mérési hely egyidejű feltüntetésével. A kapott görbék alapjából következtetnek a tudósok a. föld alatti objektüm természetére, típusára. A módszer elve az, hogy a lelőhelyek felett a föld mágneses erőterében igen kicsiny változások jelentkeznek. Ezt a talaj, változó kémiai összetétele, másrészt a régi emberek tevékenysége miatt megváltozott szerkezete okozza. A szűz talaj és a beásások határán ezek különösen élesen mutatkoznak, így pl. ősi, még fel nem szántott legelőkön állt nomád jurták helyének nyomainál, sírkamráknál stb. Ha rendszeresen halad a vizsgálat, akár egy egész temető vagy település alaprajza élénk tárul anélkül, hogy egy ásónyi földet megmozgattunk volna. A legújabb szovjet készülék mindössze 6 kg súlyú, és kezeléséhez egy szakember elegendő. Néhány éve nagy szenzációt keltett egy olasz profesz- szor fúrógéppel egytiekapcsolt, szonda-fényképezőgépe és filmfelvevője, amellyel pl. az etruszk' sírkamrák belsejét a kutatók feltárás előtt teljes érintetlenségben láthatták. E példák csak azt igyekeztek bizonyítani, hogy a régészek szemének és kezének a feladatát bizonyos fokig átvették az elektronikus műszerek, a fotóanyagok és a modern technika egyéb vívmányai. Ezek azonban csak a felderítő munkát könnyítik meg. A régészeti munka másik fontos fázisa a kormeghatározás: a talált lelet mikor készült. Ehhez sziiytén sok-sok értékes módszerrel járult hozzá a természettudomány és a' modern technika. szemmel ellenőrizhető volt a vízfeltöltés szintje s a szódavíz kifogyása. Rendkívül fontos, hogy a vízfeltöltés nívója fölött megfelelő légtér maradjon a vízben fel nem oldódó széndioxid számára, a nyomás kiegyenlítésére' és mérsékelésére, a robbanás elkerülésére. Alumínium palackoknál túltöltés ellen egy csőnyúlvány — úín. nívócső — szolgál, mely menettel illeszkedik a palack nyakába. A kiszúrótű az autószifon legkényesebb része. A ferdén levágott végű tűnek olyan erősnek kell lennie, hogy minden nehézség nélkül átszúrhassa a patron alumínium dugóval lezárt nyakát. E nagy igénybevétel közben megesik, hogy a tű eltörik. A szifonfej tervezői gondoltak erre, ezért vásárláskor minden autószifonhoz egy olyan univerzális kulcsot adnak, amellyel a tűcsere könnyen és gyorsaié elvégezhető. Ha egyébként nincs is különösebb panasz a tűre, időnként akkor is szereljük ki a helyéről, a kiszúrótűnek a szifonfejbe nyúló részén ugyanis egy gumikarika található, amelynek elmozdulása vagy elszakadása sok kellemetlenséget okozhat. Ez a gumikarika valójában egy visszacsapószelep; a széndioxid beáramlásakor — a nyomás hatására — kissé megemelkedik, szabad utat engedve a gáznak, majd a nyomás megszűntekor ’ismét ráfeszül a befűvónyílásra. Ha a gumi nincs,a helyén, a patron nyaka mellett vissza- iszivárgás indulhat meg, lasi san „elszökik” a nyomás a palackból. A nyakgumiként említett tömítés arra szolgál, hogy a ielszúrás közben szorosan körülvegye a patron nyakát, megakadályozza a nagynyomású gáz oldalra való „kitörését”. A nyakgumi viszonylag hamar begyűrő- dik, elmorzsolódik, „kifárad” Kicserélése az említett kulcs segítségével nem jelent nehézséget. Élettartamát meghosszabbíthatjuk, ha a pat- rontarjtót a belehelyezett patronnal együtt először óvatosan, egy ménetnyire csavarjuk fel a nyúlványra, majd a patront két ujjunkkal megfogva benyomjuk a nyakgumi nyílásába, s csak ezután kezdjük erőteljesebben csavarni a menetes patrontartót. A szifonfej emeltyűvel és ős rugóval működő szele" T ének élettartama jóformán korlátlan, még tisztításra sem szorul, hiszen mind a nagynyomású gáz, mind a rajta átáramló szódavíz erőteljesen átmossa. Kp pen ezer; szétszedését sem javasoljuk, elég nehéz utána összeszerelni. A patron fokozatos becsavarásakor, a széndioxid beáramlása kézben, rázogassuk a. palackot, 1 ez meggyorsítja a gáz oldódását a vízben, lantos szabály, szódavízzel telt autószifont soha ne tegyünk hőforrás közvetlen közelébe, de még a tűző napra se! Végül hadd említsük meg, hogy az autószifoninal nemcsak szódavíz készíthető, hanem különféle szénsavas gyümölcslevek, sőt akár pezsgőbor is. Ha ilyen célra használtuk a palackot, utána mindig gondosan mossuk ki. B. 1.
