Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

Szegedi nyár, 1969

? Á vaslábakon nyugvg, hatezer személyes óriástribün mellett. ,— sőt alatt —, hetek óta dolgoznak és- az utolsó szögig összeillesztve várja már a július 1SH fesztivál- nyitót a Háry János díszlete éppúgy’, mint az augusztus 3-án színpadra kerülő Carmen valamennyi kulisszája...

Sok újdonságot tartogat ez a két bemutató — ahogy a szegedi szabadtéri játékok idei, immár tizenegyedik évadjának minden premierje.

A bahcsiszeráji szökőkút balettet például a ' kijevi Sevcsenko Színház együttese adja elő július 20-án. Az a 110 tagú társulat amely bejárta a világot Törökországtól Japánig, á' skandináv államoktól Kubáig, s amely most először látogat Magyar- országra. A kijeviek patinás teátruma a színházak közül elsőként nyerte el a Len in- rendet. A kijevi művészek — Szeged utón — Budapesten is fellépnek; a Legenda a szerelemről című produkciójukat láthatja majd a főváros közönsége.

Vámos EászíTój Az em(be» tragédiájának! rendezője vár; szőni, a színpadra állítás, új koncepciójával és új szerep-* osztással okoz meglepetést.

—* A Hamlet Dóm fétá adaptációja adta a példát a Tragédia „átrendezéséhez’’ — nyilatkozta Szegeden járta-- kor Vámos László. —> Ahogy a Shakespeare-előadás bizo-t nyitotta, hogy a hatalmas méretek ellenére sem vész el a színen lévő egyetlen szer replő, Adóm, Éva és Lucifer“ útra bocsátásakor is erre a felismerésre támaszkodom; Elsősorban Madách gondok** fainak tolmácsolására szorít-- kosziak a szereplők, s előadásmódjuk — akár a leegyszerű- Bítetit játéktér — mentes leszt, minden korábbi látványos? •ágtól harsányabb színitől.

! A főszereplők közűi csak az Ádámot alakító Nagy Attilát láthatják a nézők a három, SHetae a négy év előtti “! felújítás triójából. Gábor Miklós szerepét az idén Sin— kovits Imre veszi ált, Éva pedig a csehszlovákiai Kamar- no magyar színházának tagja, Thirring Viola lesz. Vámos szerint o testesíti meg legjobban a Madách megálmodta nőalakot—

! Mikó András, Et Carmen rendezője hasonlóképp szín- padművészetí ellenérvnek szánja a Bizet-mű szegedi bérmutatóját. Sokan ugyanis erősen vitatják hogy a Dóm kettős tornya elé illenek a ,,dohánygyáriak”, ő viszont éppen azt vallja, hogy a darab dinamikus színességével, erőteljes hatásaival leköti a nézőket. Az előadók könnyen tudnak majd kontaktust taA szegedi Dóm téren Háry János díszleteit építik.

íM TI-foto -* Tóth Béla felvétele)

lálni a hatalmas közönséggel. A környezet arányait és a hangulatát felhasználva a mű látványosságának, szenvedélyességének olyan kibontakoztatása lehetséges itt, amely zárt színházban elképzelhetetlen.

És az ..évadzáró* Jeles na-' pok, a Magyar Állami Népi Együttes új műsora, amelyet először Szegeden láthat a közönség?

— A megelevenedő J2 támckép a magyar népi kultúra 12 jeles napját idézi fel

— mondotta Rábay Miklós, az annyi nagy sikert megért együttes művészeti vezetője.

— Elsőként a januárban szokásos regölés énekes-táncos feldolgozását láthatja a közönség, február jegyében a farsang játékai elevenednek meg, és — minden hónap legismertebb szokásának színpadi változata után — a decemberi betlehemezés zárja majd le a Jeles napok sorát.

A Jeles napok utolsó előadása a szegedi ünnepi hetek végső akkordja lesz. Ekkor

— augusztus 20-án — ér majd véget az a felsorodha- tatlanul sok eseményt magában foglaló rendezvénysorozat, amely feltehetőleg az idén is százezreket vonz a Tisza-parti fesztiválvárosba.

Csupán még néhányat e programok közül; július 15— 25 között nemzetközi turista- találkozó lesz tucatnyi országból érkezők részvételével; július 18-án nyűik meg az ugyancsak nemzetközi Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás, július 19-én tartják meg a Pedagógiai Nyári Egyetem első előadását amelyet — az ifjúságkutatás té- | maköréből — még jó néhány referátum követ, július ; 26-án kezdődnek a szegedi ifjúsági napok: az ország

minden részéből hateker fiatalt hoz a sok különvonat és különautóbusz. Ismét megnyílik a hagyományos nyári tárlat, újra' megrendezik a szakszervezeti táncfesztívált ! A Szegedi Fotószalon anyagát Magyarország legjobb fotoblubjainak gazdag anyagéból választotta ki a szakértő zsűri.

Orgonahangversenyt, őszibarack-, bor- és virágkiállítást, nemzetközi kézilabdatornát, országos evezősv^r- senyt is rendeznék.

Július 19-én, szombaton alkonyaikor megint hirdetni fogják a harsonák; „Szeged híres város!” ...

Akácz László

Egy myvefodesf otthon kiadó!

Avagy: népművelés

— népművelő nélkül

Impozáns, modern vonalú^ épület a tarnaszentmiklósi művelődési otthon. Négy éve adták át, avatták fel díszes ünnepségen, ám falai között nincs pezsgő élet azóta sem. A művelődési otthon a kultúra sugárzó forgása lehetne. Ehelyett — szánalmas, kiszáradt forráshely. Ajtaja legtöbbször zárva, s kilincse bizony nem a gyakori használattól fényes. A klubszobában a napi sajtótermékek olvasatiadul halmozódnak, a hetenként háromszori filmvetítésen (szélesvásznúi) a nézőtér széksorai nagyobbrészt üresen ásítoznak, a televízió képernyője előtt esténként csak a vb-elnök ül, s ritkán téved be egy-egy vendég.

„Nyár van, a betakarítási munkák dandárja, az emberek . elfoglaltak, fáradtak . . Ez a I magyarázat elfogadható lenne, j ha a művelődési otthon más | évszakokban élő, eleven képet mutatna. Ám a kultúra tarna- leleszi háza más időszakokban sem élőbb, elevenebb. Ősztől tavaszig működik az asszonyok klubja, s helyet ad a művelődési otthon a szövetkezet különböző tanfolyamainak

— mindez azonban kevés. Az 1 067 000 Ft-os költséggel épített művelődési ház kihasználatlanul díszeleg. Különösen azóta, hogy nincs függetlenített ottjionvezető. Nem mondhat juk, hogy a népművelési tevékenység korábban hiba nélküli volt. De ... volt népművelési tevékenység. Volt valami élet, valami mozgás.

Azt mondják a község vezetői: nincs igény a tamalcleszi emberekben, s tőlük akár be is lehetne zárni a művelődési otthont! A közönyt és az érdektelenséget bizonyítandó, jellemző példákkal szolgálnak. Szerződést kötöttek több előadásra a Déryné Színházzal, s ez kis* híján anyagi csődöt okozott. Megpróbálkoztak azzal, hogy a. különböző társadalmi szervezetek fizették ki az előadások költségét, a jegyeket pedig ingyen, fizetség nélkül szétosztogatták. Az ingyen jeggyel Is csak 25-en ültek be a nézőtérre. E példa után már érthetőbb a másik: szerveztek

színjátszó csoportot, darabot tanultak, ám bemutatni nem tudták kinek. A táncos rendezvények iránt sincs különösebb érdeklődés. Bálokat sem tarthatnának, ha csak a tar- nalclesziekre számítanak. Eger- bocsról, Borsodnádasdról, Pé- tervásáráról szívesebben eljönnek táncolni a fiatalok, mint a község ifjai.

A közöny és az érdektelenség sáncait széttörni, az okok gyökeréig leásni, élő eleven művelődési életet teremteni —’ nem könnyű dolog. Egy azonban bizonyos: másodállásban semmiképp meg nem oldható.

A népművelő munka Tarna- leleszen is — teljes embert kíván;

(pataky)

A „Ra" papiruszhajő újabb rádióüzenete

Az UPI jelentése szerint a Florida állambeli Saint Petersburgban egy rádióamatőr kapcsolatba lépett a tengeren hánykolódó „Ra” navigátorával, Norman Bakerrel.

Heyerdahl papiruszhajóját — mint az újabb rádióüze- nétből ismeretessé vált — még mindig három-négy méteres hullámok ostromolják, de a metsző szél ellenére a személyzet bízik abban, hogy egy-két napon belül ki tudják 'javítani a szárnyvitorlát, amely eltörött ugyan, de nem vált le. A vihartépte vitorla pótlására is megvan a remény.

A kis hajó jelenleg körülbelül 480 kilométernyire van

Barbados szigetétől, az am«; rikai földrész legközelebb fekvő szigetétől. A „Ra” kedden rádiózott Barbadosra és kérte, készítsenek fel mentőhajókat, hogy szükség esetén a tengeren hánykolódó világutazók megsegítésére indíthassák őket.

Bárhogy végződjék is a merész vállalkozás, Heyerdahl — máris bebizonyítorinak látja feltevését, vagyis azt, hogy az egyiptomiak papiruszhajókon igenis eljuthattak az amerikai földrészre. A „Ra” ugyanis jóval nagyobb utat tett már meg eddig, mint a legkisebb távolság Afrika és Amerika között. (MTI)

Sipkay Barna:

Valaki a ködben

Az új magyar irodalom fiatalon eltávozott tehetségének hátrahagyott írásait tartalmazza a kötet. Sipkay Barna a Nyírség fia és szerelmese volt, írásai is e táj embereivel foglalkoznak. A címadó novella is egy szabolcsi kisváros nyomasztó, eseménytelen mindennapjait eleveníti fel, s benne a tettekre vágyó ember menekülést kereső küszködését a fojtogató szürkeséggel. A Valamikor egy tónál című, megrendítő tragikumú elbeszélés egy öreg halászember kínzó bűntudatának ad hangot, egy régen történt halálos viaskodással kapcsolatban. Mély humánum, őszinte emberi együttérzés jellemzi a posztumusz kötet írásait.

(Magvető.)

Boros Elemér:

Velük voltam

Egy tartalmas és mozgalmas élet irodalmi, művészeti és társadalmi emlékeit eleveníti fel memoár-kötetében a szerző. A Bátyám, a komiszár című fejezetben a legendás hírű Aranyvonat parancsnokára emlékezik. Megrajzol já a fiatalkori barát,

egyéni portréját, s mint a színpad szerelmese, elénk állítja hajdani színművészek, Nyáray Antal, Rótt Sándor, Kabos Gyula, Jávor Pál és még több pályatársuk jellegzetes alakját. Ezenkívül számos más művészeti és közéleti szereplő kap helyet a bensőséges szeretettel megírt emlékezésben.

(Szépirodalmi.) . 1

Szekeres Károly:

Bűnösök vagy betegek?

A kötet szerzője jogászember, aki az utóbbi évtizedek számos kirívó, nagy port felvert bűnügyének szereplőit veszi szemügyre a kriminálJ pszichológus górcsövén keresztül. Némelyik ügy való-; ban kétséget támaszt afelől; vajon tettese nem őrültségében követte-e el tettét? Akad olyan eset is, amikor a bírósági elmeszakértők megállapították a büntetést kizáró körülményeket, és a tettes az elmegyógyintézetbe került. Számos ügyben azonban, báb a terheltséget kimutatta a vizsgálat, a tettesnek börtönben kellett lakolnia bestiális gyilkosságáért vagy rablásáért. Ezeket a határeseteket krimiknél is izgalmasabb módon tárgyalja a szerző.

(Medicina.) - ,

A Heves megyei Vas és Fémipari Vállalat gyöngyösi telephellyel vasipari szakmunkásokat

(esztergályos, marós, fúrcs, géplakatos, festő-dukkózó, vasöntő, formázó szakmunkást és

segédmunkásokat vesz fel.

Segédmunkásoknak betanulási lehetőség, négy év szakmai igazolás esetén szakmunkásvizsgára előkészítés. Fizetés megegyezés szerint. Magas kereseti lehetőség, 44 órás munkahét. Minden második szombat szabad. Külön buszjárat, nagy utazási kedvezménynyel. Jelentkezés személyesen, vagy írásban;

Gyöngyös Vasöntő út 2. Utazási költséget felvétel esetén térítünk.

Rejtő Jenő (P. Howard)

ssssssssfsssssssssssss/ssssss/sssss////ss//ss/sssssss/sss/ssssss//sss/ssssssss/s/v///wssssssssssssssssssss/sfsf//ssssssJ'ss/sss/sssssssssssss/sssss/ssssss/ssss/ssssssssssss/ssssssssssssssssssssss/s//s/ssssss/sssss/ssstsr

I. SATUNOVSZKIJt

r y

EZREDESI KUDARC!

1203332831

ÍO.

Böngészők az archívumban

ÜUfiä- jMlius 1 Is csütörtök

Délután a letartóztatottat

az operatív csoport parancsnokának szobájába vezették. Az elfogatása óta eltelt hét alatt Zarinys szemmel-látha- tólag lefogyott, megtört.

— Próbáljon visszaemlékezni, mit tudna még Andiről mondani?

— Mindent elmondtam, amit tudok — felelte. — Leg! feljebb néhány gondolatomat fűzhetem hozzá. Már ott, a farmon is sokat töprengtem ...

— Mondja csak nyugodtan — biztatta az alezredes.

— Ahogy már említettem — kezdte Zarinys —, Cull és Andi nem nagyon szívlelték egymást. Az ezredes tartott attól, hogy Andi tehetségéivel háttérbe szorítja őt. Egyszer a jelenlétemben „lovagolt” Andin. — Azt mondják, ön jól ismeri Rigát. Nos, akkor mondja meg, milyen automata működött régen a városban? — kérdezte. Andi nem tudta. Cull nevetett; a rigai prefektúrát nevezték automatának. Amikor ugyanis a tömeg kövekkel dobálta az emeleti ablakokat, a rendőrök azon nyomban kitódultak a földszinti ajtókon át az utcára. Andi megsértődött; úgy látszott, volt valami közeuz akkori rendőrség- hex». __ . .. ............

H

elyes következtetés — állapította meg magában az alezredes.

— Andi jól ismeri Rigát — folytatta Zarinys. — Beszélgetéseink során gyakran emlegette a rigai éttermeket, utcákat. Azt is elmondta, hogy fiatal korában valamelyik neves egyesületben futballozott Ha jól emlékszem, a rigai egyetem mezőgazdasági karán tanult, de tanulmányait alighanem félbehagyta ...

Csupán ennyit tudott mondani Zarinys az instruktoráról, ám már ezek az adatok is elegendőnek látszottak ahhoz, hogy sikerrel fogjanak hozzá Andi kilétének megállapításához.

Érdemes megbolygatni az archívumot, — gondolta Alksznisz. Lehet, hogy abból is megtudunk valamit. Az állami levéltárban előszedték a szekrényekből valameny- nyi volt rigai rendőr aktáját, a közlegényekétől kezdve a legmagasabb rangú tisztekéig. A nyomozók figyelmesen áttanulmányozták a kérdőíveket és az önéletrajzokat. Valaha mindez maga az élet volt. Fegyelmik és hálálkodások, előléptetések és intrikák szövevénye. Most elfeledettnek, halottnak és szükségtelennek tűnt, amit csupán azért bolylágra, hogy kihámozzák belőle egy rendőr nevét, akiről eddig azt tudták, hogy egyetemista volt és jól futballozott.

Szorgalmasan lapozgatták az archívum iratait, s lassan csökkenni kezdett az átnézet- len dokumentumok tömege... Sok hiábavalónak tűnő munka után végre rábukkantak Bromberg Leonyid Pet- rovics, a rigai 12. rendőrőrs felügyelőjének aktájára, aki egy nagygazda családjának gyermekeként került a rendőrség kötelékébe., Ez volt _az egyetlen akta, amely alap j an azonosíthatók voltak az Andi nevű amerikai instruktorról közölt adatok.

Az iratok közül előkerült Bromberg húsz évvel ezelőtt készült fényképe is. A fiatal,

bukott a vizsgákon, önként bevonult a 6. rigai gyalogezredhez, ahol továbbszolgála- tosként jó pár évet eltöltött. Leszerelése után az „egészségügyi szolgálatinál keresett alkalmazást. Ez annak a rendőri szervnek volt a fedőneve, mely a titkos prostitúció ellen harcolt.

Az újonc rendőr hatalmas, talán kissé túlzott hévvel is látott munkának. A prefek- túra archívumiban fennmaradt . dokumentumokból kiderült, hogy Bromberg egy ízben dorgálásban részesült a letartóztatottakkal szembeni goromba magatartása miatt. Ez a büntetés persze nem zárta ki, hogy felvegyék a fasiszta pártba, s rögtön utána megkapja a 12. őrs felügyelői

bajusztalan rendőrben Zarinys felismerte ' aztán a felderítőiskola vezető tanárát.

Bromberg-Andi egész éle-' téré fény derült a vaskos dosszié alapján, s előkerültek azok az emberek is, akik emlékeztek még a 12. őrs felügyelőjére.

Bromberg valóban nem fe- ,jSatnaki_tel-és-hoznak napvi-; jezte be az egyetemet; meg^

posztját. Itt aztán Bromberg valamennyi kitűnő képessége kibontakozhatott. Munkásverésről, ‘ kommunistaüldözésről, razziákról volt szó — mindebből Bromberg nem maradhatott ki.

Nemsokára azonban Lettország csatlakozott a Szovjetunióhoz. Újra kellett kezdenie az életét. A Ventszpilsa

utcai mosodában helyezkedett el normásként. Dolgozgatott, siratta az elmúlt szép napokat és reménykedve te- kintgetett Nyugat felé, ahonnan a német tábornok fegy-i vercsörtetése hallatszott.

Aznap, amikor a németek! elfoglalták Rigát, Bromberg felvette kifakult rendőregyenruháját és megjelent a prefektúrán. Sok barátját viszontlátta itt, akik egymást túllicitálva ajánlgatták fel szolgálataikat a német városparancsnoknak. A fasiszták teljesítették Bromberg kérését is, megkapta r^- gi beosztását. Mint a vadászkutya, úgy futkosott, szaglászott Bromberg a partizánok után. Részt vett a bikerniek- szi erdőben rendezett vérengzésben is, ahol kommunistákat és zsidókat mészároltak le.

Egyetlen dolog izgatta csak: ne előzzék meg mások ott, ahol rangot, beosztást és földbirtokot osztogatnak a megszálló hatóságok. Ilyen meggondolásokból lépett be az SS-be, ahol hadnagyi rangot kapott. Munkája ugyanaz volt, mint régen: letartóztatni, kínozni és pusztítani a hazafiakat.

Amikor a szovjet csapatok átlépték a lett határt, Bromberg egységét a frontra vezényelték. Az első napon a tüzérek tévedésből saját embereikre lőttek és a hadnagyot megsebesítette egy re- pesz.

Bromberg a kórházban megértette, hogy ismét vége a szép napoknak. A kórházból kijövet alakulatához már nem is tért vissza. A tenger felé menekült. 1945- május 10-én, amikor a lett nép a győzelmet ünnepelte. Bromberg lopott halászcsónakon már a svédországi Gotland* felé tartott...

____ _ folytatjuk)

*