Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-17 / 163. szám
/Rjáctöp' KOSSUTH 8.20 Zenekari muzsika. 9.00 Tudományos körkép. 9.25 Tánczene. 10.05 J. Heifetz, hegedül. 10.56 Népi zene. 11.19 Összeállítás Theo Adamról. 20.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.45 Hét végi vonatok. 14.03 Kamarazene. 14.30 A magyar népdal. U. 14.51 Kóruspódium. 15.10 Csak öregeknek... 16.05 Népdalcsokor. 16.38 Berlini memorandum. II. rész. ' 11.15 Pol-beat. 17.27 Mozart: c-moll zongoraverseny. 18.02 Nyitott stúdió. 18.28 Operacsillagok. 19.25 Homérosz: Iliász. V. rész. 20.42 Offenbach: Orfeusz az alvilágban. 23.07 Szimfonikus zene. 0.10 Filmzene., PETŐFI 8.05 Daljátékrészl. 9.00 Áriák. 9.35 Örsi napló. XIII. rész. 9.50 Műszaki könyvespolc. 11.50 Magánvélemény — közügyekben. 12.00 Nóták. 12.22 Beethoven: C-dúr hármasverseny. 13.05 Nyíregyházi stúdió. 13.20 Barokk kamarazene. Ifjúsági randevú kettőtől — hatig . ., 18.10 Sándor Judit énekel. 18.28 Vendégségben. 18.48 Tánczene. 19.25 Népi zene. 20.28 Megemlékezés Alpáry Gyulára. 20.38 Vivaldi- és Bach-művek. 21.27 Folyóiratszemle. 21.42 Kamarazene. 23.10 Verbunkosok. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Mi újság a Futrinka utcában? IV. 18.35 Miről ír a világsajtó? 18.50 Esti mese. 19.00 Világszínvonal Kömyén. 19.25 Várakozás. Kisjátékfilm. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Mi történt a Bankgasséban? 21.15 A cirkusz porondján. Filmösszeállítás. 21.50 Teleimpex. 22.20 Tv-híradó. — 2. POZSONYI 17.50 Nyárutó. 19.00 és 21.50 Tv-hfradó. 19.50 Búcsúdalok. «. 20.20 Menyasszony a zsákban^ (Szovjet filmvígjáték.) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) (Az előadások kezdete: Va 6 és 8 órakor.) • A beszélő köntös (Nijári ifjúsági mozibérlet) (Kötöttszelvények beválthatók) EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) • (Az előadások kezdete: % 6 és Va 8 órakor.) Az éjszaka rablásra való EGRI KERTMOZI: (Az előadás kezdete: 8 órakor.) Dorellik jön HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Brancaleone ármádiája GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az utolsó éden (Nyári ifjúsági mozibérlet) (Kötöttszelvények beválthatók) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kalimagdóra kedvese GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Hajókkal a bástyák ellen FÜZESABONY: Azt csinálok, amit akarokl (50 százalékos helyár) OH ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg gél 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Ä világűr meghódítása írta: Georg/ Petrov akadémikus 3. Ut a bolygók meghódítására Az elért eredmények természetesen még nem nagyok. Egy sor technikai nehézség van, amely azzal függ össze, hogy az objektum megfigyelésére szolgáló készüléket még nem tudják pontosan stabilizálni. Ezek a nehézségek azonban leküzdhetőek, és kétségtelen, hogy nagy felfedezések küszöbén állunk. A világűrbe való kilépéssel új eszközhöz jutottunk a naprendszer tanulmányozására, mégpedig nem csillagászati, hanem földrajzi módszerekkel. Először automata állomásokat indítunk útnak, s ezeket, kutatókat szállító állomások követik. A közeli égitestek, a Hold, a Venus és a Mars, óriási távolságokra vannak tőlünk, a rádiójelzések pedig a bolygók körül, vagy a bolygón tartózkodó készülékekről percekig haladnak. Felvethetjük a kérdést, akár a jóval távolabbi bolygó, a Jupiter tanulmányozásáról is, amely körülbelül 600 millió kilométerre van tőlünk. A főprobléma az adatok megszerzése ekkora távolságokról. A tudomány előtt még egy érdekes lehetőség tárul fel, mégpedig a kozmikus sugárzás, a kozmikus sugarak kiinduló összetételének tanulmányozása. Számos elemi részecskét fedeztek fel a légkörbe behatoló kozmikus sugarak tanulmányozása révén. A Proton-típusú szovjet állomásokkal végzett kísérletek bebizonyították azokat az óriási lehetőségeket, amelyek nem csupán a nagy energiájú kozmikus sugarak, hanem a nukleáris fizika tanulmányozása szempontjából is kínálkoznak. A nagy energiájú részecskék laboratóriumi előállítása igen bonyolult és költséges dolog. Bonyolult és drága részecskegyorsítók kellenek hozzá. A jelenlegi részecskegyorsítókon maximum 1011 elektronvolt energiájú részecskék állíthatók elő. A részecskék energiájának további növelése egyelőre lehetetlen. A kozmikus térségben a részecskék jóval nagyobb energiával rendelkeznek. Egy tíz négyzetméter .felületű regisztráló berendezéssel naponta negyvenezer 10'* elektronvolt részecskét lehet felfogni. A bonyolult kozmikus technika fejlesztése megkövetelte a korszerű ballisztika, az aerodinamika egész sor tudományágának részletes kidolgozását. A kozmikus technika révén óriási eredményeket értünk el új anyagok, új berendezéstípusok előállításában. Az űrtechnika tehát rendkívül befolyásolja a technika valamennyi földi válfajának fejlődését, különös tekintettel a nagy távolságú összeköttetésre, és az automatikára. Nehéz előre megmondani, hogy mik lesznek a következményei, ha ilyen gyors ütemben fejlődik a technika és a tudomány a világ megismerésében és átalakításában. Ivla már azonban reálissá vált az olyan kérdések problémáinak megközelítése, mint a Föld és a világmindenség evolúciója, új életformák a Napban és a csillagokban végbemenő jelenségek észlelése. Lehetséges, hogy a Nap tanulmányozása közben megtanuljuk a földi nukleáris reakció irányítását. Ismeretes, hogy 1961. április 12-én Jurij Gagarin a világtörténelemben először repülte körül Vosztok űrhajójával a Földet. Az ő neve és az őt követő első űrhajósok nevei megmaradni törté- : ? mben. Óriási ba.orságrol k tanúságot ezek a hősök. Nagy bátorság kellett azoktól az emberektől is, akik az első repülőgépre szálltak, ök is hősök voltak. Azóta nem sok idő telt el és ma már mindenki repülőgépen jár. És még bókétlenked- nek, ha a repülőgép nem repül elég gyorsan. hiszen mindenki a hangsebességnél gyorsabb utasszállító repülőgépre szeretne ülni. Ilyen gépek hamarosan közlekedni fognak a Szovjetunió légi vonalain. A következő szaksz, a nagy távolságú repülésé: az utasszállító ’repülőgépek a légkör fölé emelkednek. A nehézség csupán az, hogy az ilyen gépek utasai nehezen viselik el majd a le- és felszálláskor keletkező túlterhelést. De ebben a vonatkozásban is vannak már eredmények. Amikor Beregovoj űrhajós repült, kipróbálták az úgynevezett aerodinamikai leszállási módszert, amelynek következtében a túlterhelés, az előzőekhez képest, jelentősen csökkent. Ma talán még fantasztikusnak tűnik, de a rakétaközlekedés reálissá vált. Nehéz lenne előre megmondani, hogy a szállítás és a közlekedés technikája ebben az irányban fog-e fejlődni? A repülés még nem merítette ki az összes lehetőségeket. Egy dolog azonban tökéletesen világos. A technikai eszközök tökéletesedésének és az ember űrhódításának megfelelően bolygónk térségében automata vagy irányított űrállomások létesülnek, amelyek összeköttetésben állnak majd a Földdel. Kezdeti rendeltetésük a Föld és a világmindenség, az atmoszférán, túli jelenségek és folyamatok, az oceonoló- gia, a távközlés és a hajózás megfigyelésének, tanulmányozásának folytatása lesz. Az is lehetséges, hogy ezeket az állomásokat ipari célokra is felhasználják. A technikai eszközök jövőbeni következetes fejlődését a következőképpen képzeljük el: először lesznek az automata űrállomások, amelyek elrepülnek a bolygók mellett. Azután jönnek a készülékek, amelyek leszáll- nak a bolygóra, s ezeket követik majd az űrhajós-expedíciók. És nincs messze az a nap, amikor megoldódik a természet talánya: van-e a miénkhez hasonló élet más bolygókon? Lehetséges-e ezeknek a bolygóknak a meghódítása? §záz év Maezkó Kálmánná füzesabonyi asszony 100 esztendőt ért meg. ötven éve özvegy. Jó egészségi állapota lehetővé teszi, hogy a háztartás apróbb munkáit elvégezze. A fotoriporter megörökítette régi bútorai között, és azt, amint századik életévében — a jövőre gondolva — befőttet tesz el. (MTI-foto — Kunkovács László felvétele) Hajdani barlanglakások „Aki a visegrád-esztergo- mi úton halad vagy gőzhajón menvén, a Dömössel szemközt lévő hegyre felnéz, lehetetlen, hogy a sűrűség között, a Szi. Mihály-hegy közepe táján tátongó sziklaüregeket észre ne vegye” — írta 1868-ban régészetünk atyja, Römer Flóris. Adatait majdnem száz évvel utóbb elevenítette fel Cseme- gi József, nemrégiben elhunyt jeles építészettörténészünk. Csemegi, Römer nyomán megállapította, hogy mind a zebegényi határhoz tartozó Szent Mihály-hegyi, mind pedig a tihanyi Oroszkő hegyi barlangok valaha remeték lakásai voltak. (A tihanyiakat, amelyeket a Du- na-kanyariakkal együtt, szinte minden kiránduló ismer, e^y 1740—50 körül bennük lakott „hajadon aggastyánról”. Keszi Ferenc tihanyi zsellérnek aggszűz leányáról nevezték „Leánylakásnák”, vagy „Keszi lukának” is.) A kutatók azt is megállapították, hogy. a Szent Mihály-hegyi barlangok kialakítói a XI. században az I. Endre király által alapított visegrádi apátságnak görög szertartá- sú, valószínűleg Kijevböl ide telepített Szent Vazul-rendi — bazilita — szerzetesei voltak. Pártfogójuk a kijevi hercegasSzony, Anasztázia, I. Endre orosz felesége lehetett. De I. Endre királyunk alapította a tihanyi apátságot is s ugyanitt is termetke- zett. Tihanyban, a bencés apátságon kívül, már a XII. században megemlékeznek egy Oroszkőn lévő apátságról, ill. remeteségről; ennek telephelye volt a máig látható tihanyi barlangrendszer. A tihanyi barlangokat Philipp-Klüver német tudós (1580—1623) még látta s feljegyezte, hogy 1600 körül épségben megvoltak cellái, kamrái, konyhájá, kápolnája, asztalokkal s ágyakkal ellátott lakótermei, amelyeket „akkurátusán vágtak bele a kőbe”. Mind a Szent Mihály- hegyi, mind a tihanyi reme- tebarían gokban félreérthetetlen az emberi kéz munkája. Mindkettőben akad kőből faragott heverő-pad, kápolnaterem oltárasztallal, szentség- és fáklyatartó fülke, sőt téglával, kővel vegyesen felrakott habarcsos falazat is. Igaz, Römer száz éve még, a dömösi barlangok előtt, 30 méter hosszú falazatot, sok választó falat látott s rajzolt le; ma alig néhány alapfal-maradványt lát ott az ember. A Duna-kanyari remetebarlangoknak érdekességei az emeletmagas felső barlangok. Ezek részben a menekülést célozták (úgy vélte, kijevi barlangkápolnák alapján Cholnoky Jenő), vagy egyszerűen a barlangok szája elé épített ház tetejéről lehetett megközelíteni azokat, mint a „barlangi emelet” fülkéit. Nemzetközi „házasságok — az akiok világfában 99 A juhtenyésztésben ma már egyáltalán nem számít ritkaságnak a nemzetközi „házasság” — amikor is a vőlegény vagy éppen a menyasszony külföldről érkezik a gazdaságba. A magyar tenyészanyag ugyanis nem mindennapi szempontból felel meg a korszerű állattenyésztés követelményeinek és ezért külföldi tenyészanyag- gal igyekeznek felfrissíteni az állományt a magyar kutatók. A külföldi fajtát természetesen hosszas vizsgálatok után engedik csak beépíteni a hazai magyar fésüsmerinók családjába. E fajta gyajúter- melésnek javítására még az ötvenes években több finomgyapjas fajtát importáltak a Szovjetunióból, majd az elSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSASSSSSSSSSSSSSSS^S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSa ■ A régi szittészviláq emlékeiből Balassa Jancsi a kedvességéről és saj- nos, túlzott italszere- tetéröl ’ ismert fiatal színésznek állandóan prédikált Sebestyén Géza, hogy ne igyon. Minden kísérlete hiábavalónak bizonyult. Egyszer az egyik darabban egy részeg szerepét Balassa Jancsira osztotta. Az előadás után izgatottan kérdezte Jancsi: — Hogy volt megelégedve, igazgató úr? — örülök, édes fiam — mondta Sebestyén —, hogy végre egyszer józanul láttalak! ★ A beteg Komlós Vili helyett egy-két előadáson egy kezdő gyenge fiatal színész játszott a Vidám Színpadon. Néhány héttel később arra kérte a színház akkori vezetőjét, hogy aznap este ismét ő játszhasson az elragadó Komlós Vili helyett. — Miért? — kérdezte a rendező. — Mert vendégeim vannak. — Nem lehet! — Miért? — kérdezte a színész. — Mert nekem is vendégeim vannak. •X A Színművészeti Főiskolán történt. A f elvéteii ‘ vizsgán a jelentkezők halálos izgalomban voltak. Az egyik ifjútól megkérdezte a vizsgáztató tanár, mire készült? — Ne tessék haragudni, olyan izgatott vagyok, hogy elfelejtettem a vers címét! — Álljon félre — mondta a tanár — és gondolkozzék rajta. Közben a többiekkel foglalkozott. Egy félóra múlva megkérdezte: — Na, eszébe jutott már a vers címp? — Ne tessék haragudni, nem jut, eszembe. — Hát mondja el cím nélkül. — Igenis, kérem — mondta a gyerek és elkezdte g verset: — Egy gondolat bánt engemet...-★ Szirmay Imre, a régi idők nagyon kedves színésze volt, csak legendásan zsugori. Egyszer például a Fészek éttermében ült az öreg Latabár- ral, aki a megjelenő pincérnél mákos tésztát rendelt. Közben meggondolta magát, s azt mondta a pincérnek, hogy csak a tésztát hozza, a mák nem kell. Mire Szirmay eképpen kapcsolódott be a rendelésbe: — Én meg kérem a Latabár úr mákját! ★ Beöthy Lászlóra, a híres színigazgatóra mondta egyszer Móricz Zsigmond: — .Európa legnagyobb színigazgatója lenne, ha naponta csak huszonhárom órát kártyázna, de sajnos huszonnégyet játszik! Sebestyén Géza, a színházi szakma legnagyobb bohémje viszont alkoholpárti volt. Egyszer egy fiatalember állított be hozzá a Városi Színház irodájába: — Kerekes Jaksi vagyok. Földbirtokos voltam, minden vagyonomat elkártyáztam, kérem igazgató úr, szerződtessen! — A kártya nem az én reszortom — mondta Sebestyén. — Ezzel menjen Beőthy- hez. Ha elitta volna, akkor hozzám tartozna. A fiú valóban elment Beöthyhez, aki olyan jól mulatott Sebestyén válaszán, hogy azonnal szerződtette Kerekest. Sebestyén Mihály múlt nyolc évben Franciaországból vásároltak újabb, reményteljes keresztező egye- deket. Most már nagyon nehéz megállapítani, hogy pontosan melyik külföldi fajtának köszönhető a több gyapjú és magasabb húshozam Azt, hogy a nemesítőknek nincs könnyű dolga, bizonyítja: öt külföldi fajtával frissítették fel a hazait. A „kaukázusi”-merinó a gyapjú dús állományát és a ráncol- tabb formát domborította ki. Egy másik szovjet juh, a sztavropoli finomgyapjas merino a mennyiségi hozamok mellett elsősorban a gyapjú szálfinomságát növelte tovább. A „grozniji” állatok ugyanakkor a testsúly dolgában tűnnek ki: az egy kiló- nyi élősúlyra jutó gyapjúhozam „náluk” alakul a legelőnyösebben. A híres „aszká- miai” fajta beépítése ugyanakkor nemcsak a hozamokat és a szálfinomságot, hanem a húsformákat is javította. A nemzetközi felsorolásból nem szabad, hogy hiányozzék a „Francia húsmerino”, amely szintén „jó partinak” bizonyult a magyar akiok világában, hiszen megnövelte a hústermelő képességet. A Heves megyei Vas és Fémipari Vállalat Gyöngyös, Vasöntő út 2. felvesz nyári szünidőre 8 órás munkakörbe 16 év feletti fiúkat fizikai munkára. Diákok is jelentkezhetnek. 1969. július 17.» csütörtölf _
