Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

1 tudomány nemzetközisége

r iji TUDOMÁNY nemzet- ^ közisége”: ma közhely. Nem 1 volt ez azonban mindig így. Az ókor Püthagorasza vagy Arkhimédésze magányos láng- . elmeként lobogott. A lengyel Kopernikusz, a német Kepler, az olasz Galilei, az angol Newton és a francia Descartes azonban már országhatárokon keresztül fe- lelgetett egymásnak, építve egymás kutatásainak eredményére. A XVI. század elejei tekinthetjük úgy a tudomány történetében, amelytől kezdve fokozatosan kialakult a természettudományok, ezt követően pedig más tudományok művelésének nemzetközi jellege.

A könyvnyomtatás révén a tudomány új megállapításai gyorsan hidalhatták át a teret és az időt. viszonylag .kurta időn belül termékenyíthettek meg agyakat mind nemzeti, mind pedig nemzetközi keretekben. S amilyen mértékben tágult a tudományos információk cseréje a közlekedés és a hírközlés mind újabb eszközeinek ' a Tévén, olyan ütemben bővülhetett a nemzetközi együttműködés is a tudományban.

AZ EBBEN VALÖ részvétel hasznára van az egyes nemzeteknek és a maga nemében pótolhatatlan módon járul hozzá a nemzeti keretekben ápolt tudományok haladásához. Ma nincs a földön olyan nemzet, amely önmagába zárba, elszakítva más nemzetek tudományos vívmányainak megismerésétől. ugyanolyan eredményekhez juthatna el. mint a tudomány nemzetközi áramába való bekapcsolódással.

NAPJAINKBAN nem egy olyan feladat áll a tudomány előtt, amelyet kizárólag több nemzet tudományos kutatási erőfeszítéseinek

egyesítésével lehet megvalósítani, minthogy nincs olyan nemzet, amely egyedül rendelkeznék az ehhez szükséges pénzzel, ipari és tudományos kutatási potenciállal, képzettséggel, képességgel. Gondoljunk csak a geofizikai évekre, vagy például az űrkutatás nagy vállalkozásaira. A Hold meghódítása például lehetetlen volna, ha az űrkutatásban korábban elért tudományos eredményeket nem kamatoztatnák a soron lévő kutatásoknál. Ha napjainkban emberek indulhatnak el, hogy felkeressék bolygónk állandó égi útitársát, akkor ebben látnunk kell

mindazokat a tudományos és technikai felfedezéseknek a gyümölcsét, amelyeket közvetlenül az űrkutatás kezdete óta értek el.

A HOLD-EXPEDICIÖ magába olvasztja a kutatás vívmányait attól kezdve, hogy 1957. október 4-én a Szovjetunióból felbocsátották a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et — egészen máig. Hasznosítják benne azokat a tapasztalatokat, amelyeket 1957. november 3-án a Szputnyik 2., az első élőlényt szállító mesterséges égitest felbocsátásával (Dajka kutya volt az utasa), majd a Lunák, az első embert szállító űrhajó, a Gagarinnal a fedélzetén 1961. április 12-én felemelkedő Vosztok 1.. a Rangerek, a Surveyorok, a Zondok, és a korábbi Apollo- űrhajók útján szereztek. Sőt, a sort talán jóval korábbi időponttól kellene kezdenünk. Ha Ptolemaiosz (i. e. a II. században), Arisz- tarkhosz (i. e. 320—250), vagy Hipparkhosz (i. e. 150 körül) valamikor tudományosan megbecsülte a Holdnak a Földtől való távolságát, ha valamikor Galileo Galilei (1564—1642) távcsővel ku- • tatta a Hold ábrázatát, akkor ma túlzás nélkül állíthatjuk: az ő gondolataik,

eredményeik is beépültek a napjainkban útra kelő űrhajók ‘falába.

KIZÁRÓLAG nemzetközi együttműködéstől lehet remélni azoknak a jelentős feladatoknak a teljesítését, amelyeket az ENSZ nemrég .— 1968. augusztus 14. és 27. között — tartott űrkutatási konferenciáján kerültek szóba, mint elérhető célok. Itt kilenc szocialista ország javaslatot tett mesterséges holdakkal működő hírközlő világrendszer (Interszputnyik) létrehozására és számos olyan területet körvonalaztak, amelyen az űrtechnika már elért vívmányainak alkalmazása igen sokat segíthetne az emberiség számos égető problémájának a megoldásában. E területek -r hogy csak távirati stílusban utaljunk rájuk: — a híradás- technika, a meteorológia, a navigáció, az adatgyűjtés, a földi energiaforrások föltárása, a biológia és orvostudomány, az űrkutatás eredményeinek elterjesztése az iparban, a híradástechnikai műholdak hasznosítása a nevelésben és a képzésben.

Napjainkban rendkívül gyakorivá váltak a tudósok

személyes találkozásai, különböző konferenciákon, kongresszusokon, szinpozio- nokon, szemináriumokon. Intézmények épültek, s épülnek ki. amelyek a nemzetközi együttműködés kereteiként szolgálnak, vagy szolgálhatnak.

HAZÁNK a maga erejével igyekszik előmozdítani a nemzetközi tudományos

együttműködést, amelyet szükségesnek és hasznosnak ítél, mind a szocialista, mind pedig a fejlődő kapitalista országok vonatkozásában. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbb irányelveket fogadott el tudománypolitikánkra vonatkozóan. Ezek az irányelvek hangsúlyozták, hogy a magyar tudomány növelni kívánja részvételét a nemzetközi tudományos

együttműködésben.

Cs. I.

Nagy az exportforgalom

Látogatás a MÉK egri hűtőházában

Káposztával, hagymával, paradicsommal, paprikával, kajszibarackkal megtöltött rekeszek hosszú sora, TER- IMPEX, HUNG ARÓFRU CT felirattal szállításra kész csomagok, zsákolt áruval megpakolt guruló targoncák, serényen dolgozó emberek. Ez a kép fogad a MÉK egri hűtőkezeléses raktárának 1600 négyzetméteres „manipuláló” csarnokában, ahol Bán Imrével, értékesítési és áruforgalmi vezetővel beszélgetünk a jelenlegi munkákról, a forgalomról és a jövő tervekről.

Mélyhűtés mínusz öt fokon

— Mivel foglalkoznak

most, mi a fő profil?

— Hat teremből álló hőké*

zeléses raktárunkban mínusz 5 Celsius fokig zöldség- és gyümölcsáruit nűtését, tárolását végezzük. Célunk Eger város, az egri, a hevesi járás területén elhelyezett zöldség-gyümölcs üzletek fokozatos ellátása 'friss áruval. Hr tókörünkbe jelenleg 54 bolt tartozik. 1967. első felében 17 üzletünk működött, s ez ma már 54-re emelkedett. Két üzletünk Miskolcon és égi Borsodnádasdon is működik. Boltjaink 1969. első felében 3.4 millió forintot forgalmaztak. Üzlethálózatunk további növelésére Ózdon is felállítottunk egy zöldség-gyümölcs pavilont. A pavilonokat Lanr tai Tibor műszaki vezető kollégámmal terveztük. Fából készültek és hőszigeteltek, így télen is üzemeltethetők. Ezenkívül üdülőknek,

Kezdődik o csúcsforgalom

a csepeli szabad kikötőben. A MAHART csepeli szab abad kikötője a tervek szerint az évben 1 millió 900 ezer tonna áru forgalmát bonyolítja le. Ezzel a mennyiséggel a középeurópai folyami kikötök között az első helyek egyikét foglalja el. A szabadkikötö első hat hónapjának forgalma jól sikerült, darabáruból lényegesen több „ment keresztül” a kikötőn, mint amire a szakemberek számítottak. Az utóbbi napok ban egymás után érkeznek a hajók Csepelre, kezdődik az őszi csúcsforgalom. Jelenleg fa rönköket „hajóznak” be Linz

felé.

(MTI-foto — Mező Sándor felvétele)

— Hát akkor elkészült — dörzsölte össze megelégedetten a kis község régi bútor tanácselnöke a kezét, és úgy nézett a népfront helyi elnökére, aki civilben a helybeli szövetkezet magtárosi tisztjét is ellátta —, mert hogy valamiből élr.i is kell —, mintha a világbékét jelentette volna be.

— Az elkészült. Hála a jó istennek, aki erőt adott, meg a szövetkezeti brigádnak, abban is a Godó Jóskának — bólintott helyeslöleg Sándor Péter, a népfrontelnök és magtáros, s egy pillanatra töprengve ó'sszehúzta a szemöldökét, nem hagyott-e ki valakit a felsorolásból. Egy pillanatra felvillant előtte a szövetkezet elnökének az arca is, aztán legyintett, van itt az ügyben már két elr.ök, minek a harmadik.

— ... és felavatjuk? — kérdezte inkább.

— Fel bizony — lelkesedett a tanácselnök, s rögtön az jutott eszébe, nogy itt most nem más folyik, mint a tanács és a legszélesebb tömeg- szervezet kapcsolatának gazdagodó csermelye: a forrás, az ötlet, a népfront; a meghallgató és kivitelező, a tanács. — Szép, szerény avató ünnepséget tartottunk. Ahogy illik. Mégiscsak új létesítmény ez a mi falunkban. Kofából, társadalmi munkából, egyszóval saját erőből készült. Így illik is megünnepelni a felavatását. Egyetértek, Péter bátyám, a javaslattal. Maximálisan egyetértek — fűzögette tovább a gondolatot a tanácselnök, és cigarettával kínálta a népfront tisztes elnökét.

— Ne krtirsd az istent, da éngem se . Egy hete nem dohányzc - sóhajtott 1 fel tiltakozva .Sándor; Péter, a

bütykös ujjait, amelyek rakoncátlanul már kaparásztak volna a Simphonia felé, úgy kapta vissza, mintha parázshoz ért volna.

— Nem? Hát aztán miért nem? — tátotta kerekre száját is, szemét is a tanácselnök, aki naponta két csomaggal pöfékelt el, s hajnalonta falrepedésig köhögte tele a házat.

— Az orvos. A fene vitte volna el a tudományt. Ba- zsom Mari néne megkent volna azelőtt a köhögés miatt. Ez meg

csak úgy citálta, asztma, magas vérnyomás, meszese- dés... Dohányzás. az nincs, ha meg akaA tanácselnök nagyot nyelt a füstből, hogy köhögni kezdett. Mert rendben van', hogy a legszélesebb tömegszervezet, meg a kezdeményezés is, de hogy minden ennek jusson eszébe és nem neki, aki mégis az államhatalom itt... .

— Az avató beszédet én mondom — mordult egyet dühösen, aztán engedékenyen hozzátette — vagy maga, Péter báttyám...

— Én? Azt nem. így tudok beszélni, meg úgy is, ha dürom

emi

Gyurkő Géza:

Furcsa történet

a tsz-nyug- ______________

d

íjat... Hát ~

egy hete nem szívom — panaszolta Sándor Péter részvétet koldulva az elnöknél.

— Ne is szívja akkor. Ha a tudomány azt mondja, hogy nem, akkor nem — ütött az ujjával az asztalra, nyomatékül az elnök, aztán a cigarettafüstről, dohányzásról! ismét az avatásra fordította a szót... — Aztán kit hívjunk meg?

— Hová? — maradt el a

témától az öreg Sándor.

— Hát az avatásra... Kit hívjunk meg? A járást is, az rendben van. A megyét is? Esetleg valami országos embert. Mondjuk; a képviselőt?

— Hm. . . A képviselőt is? ÍAz lehet. Úgyse volt itt, csak egyszer azóta, hogy megválasztottuk. Ez fain alkalom lesz. És ő mondaná az avató 'beszédet—. Mi?

hős vagyok, de annyi nép előtt, ünnepien ... Tud a nyavalya, nem én. Beszélj csak te ...

Ebben maradtak.

A pillanatnyi töprengő csendet rémült és tanácstalan sóhaj törte meg. A tanácselnök volt.

— Na, mi baj? — riadt fel Sándor Péter.

— Hogy mi? Hát nincs halott. S kérdés, hogy akkor lesz-e?

— Halott? Minek az? — rémüldözött a népfront elnöke.

— Minek, minek? Kurta a gondolkodása, népfrontelnök elvtárs ... Hát hogyan lehet halottasházat, ravatalozót, amit a falu épített annyi év után, az elsőt, úgy avatni, hogy nincs benne halott. Na, ugye?

. Sándor Péter töprengeni

látszott, csavargatta az orrát bütykös ujjaival, ami nála a legnagyobb fokú gondolkodás jele volt, aztán rezignálton bólintott:

— Van igazságod, hallod — Van. Fonák egy eset, annyi szent. Ha nincs halott, nincs avatás?

— Nincs. Nem lehet. Stílustalan ! — vágta ki büszkén a legfőbb érvet az elnök.

— És nincs senki... aki ugye ... szóval, aki meghalhat rövidesen?

A tanácselnök a fejét rázta. Nem tudni keserűségében, vagy csak tárgyilagosságában: — Nincs. Amióta orvos van. a

____________községben.

a

lig halnak az emberek. Juli néne tavaly. De az is a kórházban halt meg.

A Pista gyerek, a kondás, ki majd a nyakát törte, az is ott kódorog már megint a gépek körül... Ez az orvos, ez az orvos — ingatta a fejét a tanácselnök, nem tudni, hogy dicsérve, vagy méltatlankodva.

— Cöcö — motyogott tanácstalanul a népfrontelnök. — Márpedig, ha nincs halott, nincs avatás. Ez világos — pislogott az ablakon túli világra, és nagyon töprengeni látszott.

— Te, mi lenne, ha... szóval, mi lenne, ha — törte meg a csendet kisvártatva Sándor Péter —, ha adnál egy cigarettát?

— Tessék... Azazhogy, nem adok — kapta vissza a zacskót a tanácselnök. — Maga mondta az imént... vagyis hogy az orvos mondta, hogy nem dohányozhat, mert...

— Na. éppen erről van szó — sóhajtott nagyot, és elszántan Sándor Péter, a népfront nemes helyi elnöke... — Erről van szó. Hát nem érted?

A tanácselnök egy pillana tig értetlenül bámult, aztán ámulva kezdte bámulni Sándor Pétert:

— Maga ..; maga képes lenne, csak azért, hogy avathassunk?

— Én igen. Az avatásért Vágj', hogy inkább a községért. Tudom mi a kötelességem, ha a közről van szó. Nincs halott? Hát majd lesz. Adj egy cigarettát... az egész zacskót! — nyúlt a simphoniákért Sándor Péter, oly elszántan, mintha méregpohárért nyúlna.

A tanácselnök szeme könnybe lábadt az ily hősi önfeláldozás személyes láttán és gyorsan rácsapott a cigarettákra

— Nem! Nem engedem! — kiáltotta vadul. — Az ilyen embereknek élniük kell! Érti? Élni! Majd várunk. Egy hónapot, egy évet, ha kell. tíz évet! Várunk és nem avatunk. De ezt nem engedem. Ezt megtiltom! — húzta ki maglát, hogy Sándor Péter szinte összeroskadt elszállt hősi tette lehetőségének a nyomasztó súlya és tekintélye alatt..;

i.. az avatásra még azóta is várnak, de Sándor Péter azóta sem dohányzik. Mozgósítva van a falu, hogy- ahol neitalíántán látták füstölögni, ott vegyék el tőle a cigarettát, pipát, vagy akár a szivart i*.

szállodáknak, üzemi konyháknak is szállítunk.

Foglalkozunk bértárolással is. Az Országos Húsipari Vállalatnak zsírt tárolunk, a Miskolci Tejipari Vállalatnak sajtot és túrót', melyeket legutóbb a TER1MPEX útján New Yorkba szállítottak. Ér* dekességként említem meg, hogy1 a MAVAD-dal is kapcsolatban vagyunk, két vagon lőtt vadat (vaddisznót, őzet, fácánt, nvuiat) hűtünk és tárolunk mínusz 25Ctl-ig a nemrég vásárolt Vesco nyugatnémet hűtőgéppel. Bér* munkát is vállalunk. Szeptember 1-től vöröshagyma válogatását. osztályozását végezzük. Kétszázötven vagonra van megrendelésünk a HUNG AROFRUCT-tól. Itt 120 női munkaerőt foglalkoztatunk. 1300—1500 forintos át* iagkeresettel.

Göngyölegtelepünk a raktár mellett működik. A termelőszövetkezetek számára gyűjtjük, javítjuk és forgalmazzuk □ göngyölegeket. Szeszfőzdénkben a saját felvásárlásból beszerzett szilvát dolgozzuk fel. savanyító üzemünkben pedig uborkát, paprikát. paradicsomot és káposztát tartósítunk. Ennek körülbelül 30 százalékát zöldséges üzleteinkben értékestjük.

— Mikor jelentkezik a munkacsúcs?

— Július, augusztus és szeptember hónapokban. Ilyenkor 150 embert foglalkoztatunk. Jelenleg 64 lány dolgozik, főként diákok. Két műszakban válogatják, osztályozzák. mérlegelik az árut.

Paradicson

és meggy

— A közelmúltban milyen áruféléket szállítottak exportra?

— A HUNGAROFRUCT-tal együttműködve a szezonnak megfelelően 20 vagon zöldborsót szállítottunk Ausztriába, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Német. Szövetségi Köztársaságba, míg 25 vagon konzervborsót Csehszlovákiába, 26 vagon zöldbabot Svájcba, és 15 vagon üveg meggyet a Német DemoKiatikus Köztársaságba.

— Most mit exportálnak?

— Meginciult a paradicsom és a paprika szezon. Naponta öt vagonnal szállítunk Ausztriába és az NDK*ba, a gyümölcsfélék közül tíz vagonnal az NDK-ba és hat vagonnal a Német Szövetségi Köztársaságba.

— Az elmúlt évek tapasztalata alapján, melyek a külföld által legkeresettebb exportcikkek?

— A zöldségfélék közül a paradicsom, paprika, a gyümölcsökből meggy, kajszi és a görögdinnye. Ebből 500 va~ gonnal exportálunk.

Mirelit Egerből

— Várható-e a közeljövőben az üzem továbbfejlesztése?

— Igen. 1970-ben kezdik el egy melegeljárásos tartósító üzemrész építését négy és fél-ötmillió forintos beruhá* zással. Az itt előállított savanyúságok szavatossági idejét a melegeljárással lényegesen meg tudjuk növelni. Az áruk ezzel még zamatosabbak, ízletesebbek lesznek. Egy új göngyölegtárolót Is tervezünk, amellyel raktározási problémáink is megoldódnak. A jövőben hámozott burgonya, sózott bab, gyalult tök előállításával és forgalmazásával is foglalkozunk. Elkezdjük a málna, eper, zöldborsó mirelit áruk elő, állítását, melyekből boltjainkat megfelelő mennyiségben el fogjuk látni, — fejezte be nyilatkozatát Bán Imre.

(mentusz)

1969. július 17., csütörtöÉ