Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
Nőtt a mozgalom tekintélye és tömegbefolyása Úlést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága ' Üj otthonának tanácskozó termében pénteken délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Heves megyei bizottsága, amelynek tagjai a napirend előterjesztése előtt kegyelettel adóztak a megyei elnökség tragikus hirtelenséggel elhunyt tagja, Okos Miklós emlékének. A megyei népfront-tanácskozáson Páti Jenő, ■ megyei titkár tartott beszámolót a Hazafias Népfront IV. kongresszusa óta eltelt időszak mozgalmi tevékenységének megyei tapasztalatairól. Örömmel állapította meg, hogy az utóbbi években észrevehetően nőtt a mozgalom tekintélye és tömegbefolyása, a párt és a tömegsezrve- zetek vezetői egyre jobban felismerik a Hazafias Népfront hatásos tevékenységét. Elmondotta, hogy az 1968. július 6-i megyebizottsági ülésen elfogadott munkaprogram hosszú időre megszabta a feladatokat. Ezek között a legfontosabb a szocialista demokrácia társadalmi folyamatának alakítása, fejlesztése, a gazdaságirányítás re- reformja társadalmi és politikai hatásának elemzése, a szocialista hazafiság és az internacionalizmus eszméjének ápolása. E hármas feladatot a népfront-bizottságok nagyobb önállósággal és felelősségérzettel végezték, rendszeresebbé és tartalmasabbá vált munkájuk az elmúlt tizennégy hónap folyamán. A további feladatokról szólva megemlítette, hogy a legfőbb cél továbbra is a szocialista demokrácia fejlesztésében és szélesítésében való hatásos közreműködés. A népfront-aktivistái sok feladatot kapnak majd a hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját köszöntő ünnepségek, jubileumi rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. A beszámolót követő vita után Jenei János megyei titkárhelyettes a tavaszi békehónap előkészítésének és megszervezésének politikai tapasztalatairól tájékoztatta a bizottság tagjait. Mint mondotta, a május 9 és június 17 között lebonyolított nagyszabású akció során sikerrel megvalósították a tervezett programokat. 73 olyan békegyűlésre került sor a megyében, ahol a hallgatóság száma meghaladta a kétszázat ,s többször elérte az ezret is. Mintegy ötvenezer ember tett hitet a béke ügye mellett. Kiemelkedő eseményként került sor az arab népek szolidaritási hetének országos megnyitó ünnepségeire Selypen. Szovjet, vietnami, egyiptomi vendégeken kívül részt vettek a megyei rendezvényeken lengyel, bolgár, jugoszláv, francia, keletnémet és több afrikai ország képviselői is. A tavaszi békehónap során további harminc réteggyűlés és háromszáz csoportos találkozón több mint ötvenezren vettek részt, a kiállításoknak 25 ezer látogatója volt. Fokozódik a közszükségleti cikkek importja, választékcseréje 1968-ban a belkereskedelemben forgalomba hozott áruknak 11,2 százaléka származott külföldről. Az importcikkek értéke elérte a 12,5 milliárd forintot — mondta pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban tartott tájékoztatóján Borsos László miniszterhelyettes. A továbbiakban hangsúlyozta: a lakosság áruellátásában nagy és növekvő szerepe van az importnak azért, mert sokféle itthon nem termelhető vagy nem gyártott áruféleségről, mint például kávéról, kakaóról, citromról és egyéb gyarmatáruról kell gondoskodnunk, de az áru- választék bővítésében nagy szerepe van az iparcikkek behozatalának is. Borsos László a napokban Varsóban részt vett annak a munkabizottságnak az alakuló ülésén, amelynek életre hívását a KGST-országok februárban, Budapesten megtartott tanácskozásán határozták el. — A bizottság — mondta a miniszterhelyettes elemzi a belkereskedelmi árucsere eddigi alakulását, a kapcsolatok formáit és segítséget nyújt az áruválaszték bővítésén túlmenően a kereskedelmi gépek és berendezések cseréjéhez is. A fülföldi áruk beszerzésének három forrása van. Egyik legfontosabb a szocialista országokból a szokásos külkereskedelmi kliringfor- galom, amelyet éves és hosz- szú lejáratú államközi megállapodások is alátámasztanak, így érkezik az importcikkek 50 százaléka, a közszükségleti cikkek importjának 10 százalékát a belkereskedelem közvetlen választékcseréje adja, míg az importcikkek 40 százaléka tőkés országokból származik. Ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva 12 százalékkal kívánják növelni a behozatalt. Reflektorfényben a közúti balesetek Tilos n túlórázás! — Kötelező ;i 9 óra pihenő — Különjárattal csak a leg’gyakorlotíahhak Megyei értekezlet a l«es IKÖV-nél A közelmúltban történt súlyos közlekedési balesetek reflektorfénybe helyezték a közúti közlekedés helyzetét. A KPM Autóközlekedési Tröszt Budapesten országos autóközlekedési ankétot rendezett, melyen a fővárosi és vidéki autóközlekedési vállalatok igazgatói vettek részt. Felszólalt az ankéton Kiss Dezső miniszterhelyettes is, ismertetve a legsürgősebb tennivalókat. melyekkel csökkenteni lehetne a balesetek számát. Az értekezleten több fontos javaslat, észrevétel, útmutatás hangzott el. Megyénk országútjait a 4-es AKÖV gépkocsijai uralják. A vállalat több mint 900 gépjárművel és több mint 1200 gépkocsivezetővel rendelkezik. Áruforgalmukon túl az elmúlt évben például 30 millió utast szállítottak a vállalat autóbuszain. Az országos autóközlekedési ankét nyomán, milyen intézkedések születtek 'a balesetek csökkentése érdekében a vállalatnál? — erről kértünk tájékoztatást Borsá- nyi Lajos igazgatótól, a vállalat vezetőitől. Az országos ankét anyagát, az ott elhangzott határozatokat, javaslatokat már az ankétot követő napon — az elmúlt hét péntekén —, részleteiben ismertették a vállalat középvezetőivel. Ezen a megbeszélésen határoztak úgy, hogy létrehozzák a vállalat balesetelhárítási bizottságát. Már az új szervvel egyetértésben jelent meg a vállalat igazgatójának, az ankét tapasztalatai nyomán kiadott rendelkezése. Ez, a többi között, megtiltja a vállalatnál a gépkocsivezetők, a forgalmi személyzet túlóráztatását >és kötelezően írja elő a forgalmi személyzetnek a két munkanap közötti 9 órás pihenőt. Az utasítás szerint a forgalmi szolgálattevők minden egyes gépkocsivezetőt indulás előtt kötelesek figyelmeztetni az adott időjárási és útviszonyokra. A rendelkezés értelmében, különösen a külső munkahelyeken, szigorítják és sűrítik az ittasságvizsgálatot. Külön figyelmet érdemel az az intézkedés, amely előírja, hogy nagy forgalmú helyekre, például a fővárosija, továbbá külföldre, a különjáratokra, csak olyan gyakorlott gépkocsivezető osztható be, aki ismerős az útvonal forgalmi és útviszonyaival. A vállalat vezetői tisztában vannak azzal, hogy a legátgondoltabb adminisztratív intézkedések sem érhetik el céljukat akkor, ha azok nem kapcsolódnak gyakorlati intézkedésekkel. Ezért megyei értekezletet hívott össze a vállalat, melyre meghívták a megye közlekedési és közlekedést irányító szakembereit is. Az itt született gyakorlati intézkedések nyomán a jövő héten már megkezdődnek a gépkocsivezetőknek a rendszeres szakorvosi előadások, melyeken a gépkocsivezetéssel kapcsolatos egészségügyi problémákon kívül oktatófilmeket is vetítenek majd. A hét elején a forgalomba induló gépkocsivezetők például írásos felhívást találtak a gépkocsik volánján, melyben a balesetelhárítási bizottság kéri a „pilótákat”, hogy — a vakációra való tekintettel — különösen ügyeljenek a kerékpározó, esetleg az úttesten játszó gyerekekre. A feladatok végrehajtásából oroszlánrészt vállalnak a vállalat társadalmi szervezetei is. Felvilágosító, nevelőmunkával kívánják a papíron hozott intézkedések minél eredményesebb gyakorlati átültetését elősegíteni. Ehhez a legkülönbözőbb ötleteket használják fel. Mint mondották, több szakszervezeti bizalmi megvitatta például csoportjával lapunk múlt vasárnapi számában megjelent „Gyilkosok az országúton” című cikket. Az értekezletek lezajlottak, szigorú intézkedések láttak napvilágot. Ezek nyomán remélhetően sikerül a mindennapos felvilágosító munkával ébren tartani a vállalat 1200 gépkocsivezető, forgalmi dolgozójának „közlekedési” lelkiismeretét, s ezzel máris nagy szolgálatot tettek, hozzájárultak a 4-es számú AKÖV-nél a megye országútjainak biztonságához. (borodi) Az őszibúza-, ősziárpa- termelés kérdéseiről tanácskoztak Kompolton A kompolti mezőgazdasági kísérleti intézet parcelláin több megye mezőgazdasági szakemberei tekintették meg az intézet gabonafajtáit, többek között a Kompolti 2 búMagyar em Hunyadi János erőt sugárzó szoboralakja. A Balkán-hegységben ilyenkor is szinte a fák koronáit súrolják az alacsonyan úszó felhők. Bármerre jár az ember a bolgár hegyekben, gránitoszlopok és művészi szobrok őrzik a fasiszták elleni partizánharc hőseinek emlékét. A hegyek ormán emelt magasbaszökő emlékművek — miként a hatalmasra nőtt fák — mementó- ként merednek az égnek. A bulgár nép nagy gonddal őrzi a betolakodók elleni hősi harcok emlékeit. Köztudott, hogy Bulgária, sok évszázados elnyomás után csak a XIX. században nyerte vissza szabad államiságát, nemzeti függetlenségét. A Fekete-tenger parti kecses fürdőváros: Várna, mindenekelőtt a tenger hűs vízét', a forróság utáni kellemes szellős estéket juttatja eszünkbe. De ha egy kicsit jobban elgondolkodunk, a magyar történelem is mond nekünk valamit erről a városról, csupán vissza kell kanyarodnunk a XV. század- , hoz, amikor Délkelet-Európa népei erejüket a puszta létüket fenyegető török hódítók feltartóztatására egyesítették. Hiszen a hódítás függetlenségüket, a rabló-, pusztító élősdi uralom pedig nemzeti fejlődésük alapjait rendítette meg. A harc a török hódítók, a haladás akkori fő ellensége ellen folyt, s ebben a harcban, — amely a magyarságot a XV. század derekán az európai politika homlokterébe állította — kerültek I. Ulászló — III. Wladiszlaw néven lengyel király — csapatai Várna alá. Mint azt történelmi tanulmányainkból tudjuk, 1444 júliusában a tíz évre kötött szegedi békét Ulászló a pápa követelésére megszegte és megtámadta a törököket. Azért tette ezt, mert a pápa, Velence, Genova és más városállamok megígérték, hogy flottájukkal megakadályozzák a Kisázsiában tartózkodó török főerők átkelését a Boszporuszon. Ebben az Ígéretben bízva Hunyadi János is támogatta a hadjáratot. Ulászló szövetségesei azonban nem tartották meg Ígéretüket, s a szultán — senkitől sem zavartatva — áthajózta Európába a kisázsiai erőket és Várnánál elvágta Ulászló seregének útját. Ulászló cserbenhagyásával — Marx szavaival élve a „pápai tréfa” következtében — a hadak csapdába kerültek és súlyos vereséget szenvedtek. A csatában Ulászló elesett és Hunyadi menekülésre kényszerült. Az 1444 november 10-én vívott vérzivataros csata lengyel, magyar, román, cseh és horvát hőseinek emlékét nagy gonddal és megbecsüléssel őrzi a bolgár nép. Először 1935-ben emeltek emléket Várnában Ulászló — ahogy a bolgárok mondják Wladiszlaw Varnensi — tiszteletére. A mauzóleum szarkofágja jelképes, mert Ulászló holtteste eltűnt a csatatéren. Bolgár barátaink az utóbbi években gyönyörűen kiépítették a mauzóleum környékét, parkot varázsoltak köréje. A park egyik fástői szépségű sétányának szélén hatalmas kőtömbök hirdetik a csatában elesett hősök emlékét. Nincs abban semmi ellentmondás, hogy ezeket a hatalmas kőtömböket a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Bolgár Népköz- társaság címerei díszítik, mintegy szimbolizálva ezzel a közös múlt és a jelen sorsközösség összefüggését, bizonyítva, hogy épp úgy, mint ötszázhuszonöt évvel ezelőtt a világuralomra törő török hódítók ellen, ma is közös frontban állunk a haladás ellenségeivel szemben. Számunkra megkapó, hogy Ulászló mauzólemávál szemben állították fel Hunyadi János szobrát. Pajzsán a hagyományos hollós címer. Hunyadi erőteljes fehérkő alakja az ügy igazába vetett hitet sugározza. A mauzóleumtól kissé távolabb modern vonalú, kívül- belül rendkívül impozás emlékmúzeum emelkedik, ahol a csata relikviái: fegyverek, a csatában részt vevő nemzetek fiainak harci ruhái, zászlói, a csata térképei találtak otthonra. Az emlékmúzeum egyik fülkéjében állították fel Hunyadi János gyulafehérvári szarkofágjának másolatát és mellszobrát. Hálás vagyok a sorsnak, hogy amikor a tenger , partján már elfárasztott a csodálatos napfény, a Fekete-tenger kellemesen hűs vize után is nagyszerű élményt jelentett ez, a szép kirándulás a jelenből a múltba. —sb— TTTászlő mauzóleum* » parkbwn zafajta-jelöitet, amely a közeljövőben kerül fajtaminő- sítő tanács elé, hogy döntsenek elfogadásáról. A helyszíni szemle után az intézet tanácstermében dr. Hegyi Géza, a kompolti kísérleti intézet osztályvezetője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tartott előadást őszibúza- és ősziárpa- termesztésünk időszerű kérdéseiről. Bejelentette, hogy az intézet neve Növénytermelési és Talajvédelmi Kutató Intézetre változott. Az intézet három fő témakörrel foglalkozik ezután: az évelő pillangósok nemesítése és termesztése, rostnövények nemesítése és termesztése, valamint talajvédelmi kísérletek képezik profilját. Dr. Hegyi Géza a tápanyagok helyes felhasználásáról beszélt, a vetes komplex feladatai közül kiemelte a jó szaporítási fokú vetőmag fontosságát, majd felhívta a figyelmet arra, hogy minden 8—10 napos vetéskésés, egy mázsa terméskiesést okoz a népgazdaságnak! Megállapította, hogy hazánkban jelenleg a Bezosztája—1. fajtájú búza a legelterjedtebb, ezt követi a Fertődi 293-as, amely terméshozamra versenyképesnek látszik a Be- zosztájával. de szalmaszilárdság tekintetében alulmarad a szovjet fajtával szemben. A közeljövőben — mondotta — országunk déli részén, egy új buzaíajta elterjedésével, a francia Moissor.'-nal számolhatunk. Ez a fajta 10— 15 százalékkal képes nagyobb terméshozamra, mint a Bezosztája, de annál valamivel rosszabb minőségű. Az olasz San Pastore búzát háttérbe szorítja a San Prospero, ame)y kísérleti parcellákon 55 mázsás holdankénti termést ért el. Gsziárpa-termesztésünkről szólva elmondotta, hogy az elkövetkezendő négy-öt évben e gabonának a vetésterülete visszaszorul. Bármilyen fajtáról legyen szó — tért vissza a búzatermesztés kérdésére az előadó —, a fajta egymagában még ' nem varázsszer. Minden fajtának meg kell adni az optimális körülményeket, amelyek biztosítják a maximál lis terméshozamot. ísrfj
