Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

Köves-tető kincse

Egy őslénytan-kutató regénye

Rozsnyói Márton, az egri vármúzeum őslénytan kutatója, paleontológus, hosszú évek óta rója fáradhatatlanul a Mátra és a Bükk rengetegeit. Gyűjtőűtját járja. Elmaradhatatlan kelléke a hátizsák, a kiscsákány, és a nagyítólencse. Vízmosásokba ereszkedik, réteket, legelőket szel át. s a kőzetkibúvásokat bontja. Köveket faggat, nem őriznek-e fossziliákat. a földtörténeti múltban élt élőlények, ősállatok és ősnövények maradványait. A Blikknek különösen jóbarátja. Ismeri völgyeit, hegycsúcsait, fák közül kimagasló, messzire fehérlő mészkőszikláit. Rajongó vallomással írja: „Szám talas zor álltam már ezeken a csúcsokon. Láttam őket havas hátukon a fák sötét arabeszkjével. Gyönyörködtem bennük mikor a májusi lomb halvány zöldje díszítette hatalmas erdejét; és jártam benne, mikor lábam alatt az avar zörrent csendes fényben fürodve. A magasból letekintve, szemlélve, mint váltja fel az erdők perzsaszőnyegét a szántók rongypokróca, mind a? járt az eszében: ugyan kik éltek itt azelőtt? Hány nép szenvedett, hány diadalmas, menekülő, reménykedő vagy fáradt csapat telepedett meg aa erdők egy-egy tisztásán? S a gondolatokból regényt formált. Megírta a kemény kődarab, a hajdan kincsnek számító kova regényét. írásé sál azelőtt alig próbálkozott; s 1 »67-ben, a Móra Könyvkiadó pályázatán, a Magda- lónt megelőző korban játszódó regényét, hetven írásmű közül, a negyedik díjjal ju-, talmazták. A Természetűt-, dományi Közlönyben megjelent, a tanítója és munkatársa, Legányi Ferene emlékét örökítő írásához Váci Mihály levélben gratulált. S Itt vannak mind a nevére dedikált szakmunkák, könyvek, tanulmányok. Andreánszky professzortól. S egy füzeten Sámuel, az előember nyomát megtaláló világhírű régész, Vértes dr. kézjegyét is látoow „Rozsnyói Marcinak, szeretettel^—”

Hogyan tett mttZeoV5gu&?

Gyermekkora óta érdekelte a régészet, de csak 19 éve dolgozik — munkakönyvi bejegyzés szerint — múzeumi területen. Lakatos szakmunkás. Volt villamoskalauz, Ózdon sportegyesületi vezető, s mint sportoló —• dékat- lonos, tíztusás — magasugróként több éven át a magyar válogatott kerettagja. A harmincas évek óta folyamatosan gyűjtött, ismerték a múzeumokban, szakmai körökben a nevét, 1939-ben például Gallus egy hónapra kikérte munkahelyéről a ság- vári ásatásokhoz. Magdalén- kori őstelepet ástak fel fosz- szihs rénszarvascsontok, állkapcsok, mikropengék, kovaszilánkok leleteivel. Mikor 1950-ben kinevezték az ózdi múzeum igazgatójává, szinte hazatért a múzeumba. 1960-ban telepedett meg Egerben, itt ismerte meg Legányi Ferencet, s egyszerre hálát tordított a régészetnek. Teljes arccal a természettudomány felé fordult.

Több száz lelőhelyet ismer, s nem is tudja számát a sok újnak, amelyre ő bukkant gyűjtőútjai során. Magas, polcos szekrények fiókjaiban pihennek a különböző rétegekből kibontott kövületek. Több százmillió évesek. Találomra kihúzom az egyik fiókot. Vigyázva emelem sorra tenyeremre rég kihalt növények leveles lenyomatát. S ritka izgalom kerít hatalmába. A kövületek „személyi lapján” szülőfalum nevét olvashatom: Balaton (Déllő).

— A legérdekesebb lelőhely. Szarmata-korú leletek kerültek innen elő. Olyan íf- véllenyomatok, amelyek

egyedülállók az egész világon, nincsenek az irodalomban. „Holo”-típus.

Déllő. Gyermekkorom ismert tája. A Kányalyuka és* a Fekete ember-giidre szomszédságában. Hányszor elvitt az utam erre. Nagyanyámmal itt mindig megpihentünk. a rőzse teherrel. Hogy is gondoltam volna, mit rejt a fehéres-szürke kőtömeg? Hogy e helyen, tízmillió éve ősi ölgyek óriásait zúgatta & szarmata-kori szél?

Mezolit-gyanús szórványle- letek kerültek felszínre & Bükk északnyugati részén. Östelepels a nekézsenyi Határtetőn és a mogyorósdi Hosszúbércen. Egyik alkalommal Rozsnyóit Vértes dr. is elkísérte ides, Együtt gyűjtöttek gazdag anyagot. Töbib száz kovadarabot. Kiemelkedő lelet volt — Vértes akadt rá — az egyetlen ob— szidián penge,

— Melyik leletének örüttr eddig legjobban?

— Dédestapolcsány határában, a gulyadéllőn vadkörtefák állnak most. Valamikor tenger ringott erre, s a partot pálmák legyezték. A törzsek vízbe dőltek, betakarta az iszap, s a rájuk zúduló láva, hulló vulkánhamu alatt az iszap megszilárdult, magába zárva a növényeket. A pálmaleveleket megtaláltam. Kora tízmillió év Mérete óriási.

— A legfiatalabb lelet?

— Ügy mondanám: a legfrissebb. Az egri Vécsey-völ- gyi téglagyár bányájából került elő. Tengeri szirén. Hatalmas, 5—6 mázsás állat lehetett. Az oligocén-korból való. 35 millió éves.

— Regényének a „Kövestető kincse” címet adta. A cím létező helyet takar?

— Természetesen. A Köves- tetőt most Köbölice-tetőnek ismerik. Csiszolatlan kőkori kovatelep létezett itten.

— Egy utolsó kérdés. Csupa évmilliókról hallottam eddig. A kutató, Rozsnyói Márton hány éves?

— ötvennyolc.

Szempillantással bem mérhető idő, a létezés hatalmas folyamában..;

Pataky Dezső

Még mielőtt a film peregni kezdene, a játék bekötött fejű betege, ez a kórházi kotnyeles vénember, akinek mindenki a legjobb esetben is csak állat — r.a, nem gorombaságból, hanem azért, mert időnkint átmegy a zebrán —, szóval ez a közönség és a filmszakma, valamint az irodalmi ínyencek alkatrészeiből összeállított csodabogár azt mondja, hogy itt nem alkotói film következik, nem kell keresni mondanivalóját, nem szabad eszmei magasabbrendűségi törekvéstől görcsöt kapni — a kedves nézőnek, nem akarják arra kényszeríteni az átlagembert, hogy a moziból tá- voztában csak azon törje a fejét, amit bent látott. Nem

FŰVÖSOK AZ UTCÁN

(A Weltwoche karikatúrája.)

kap majd díjat a film, csak a belépti díjra pályáznak! Ezt meg is kapják! Hámos György mindenképpen az élet derűsebb oldalát veszi észre, s azt akarja, hogy a jókedélyű pillanatokat egymás mellé sorolva feledjük el a mindennapi hajsza, a kifáradás, a mérgelődés, az egymás bosszantásának minden nyomorúságát. Hőseit szilveszteri sokadalomban, a szerelem születésének olykor utolérhetetlennek tűnő titkos pillanatában kapja tetten. A véletleneket úgy bukfencez- teti, hogy a sors játéka napnál világosabb legyen. Csak annyira varrja nyakunkba hőseit, hogy azok ne fárasz- szanak el minket, nézőket. Az már megint más kérdés, mit kell elhinnünk ebből a tarka, itt-ott sikamlós meséből.

Vonzó az. ahogyan Hámos György vidám históriáját Mamcserov Frigyes rendező tálalja nézőinek. Ahogyan a forgatókönyv írója ragaszkodik néhol a görbe tükör alkalmazásához. .a kongresz- szus és a kutyaparádé komi- kusabb oldalának egybeszö- véséhez, á szervátültetések asszociációs pesti vicc- és humoráradatához, úgy válik egyre elevenebbé és hatásosabbá a játék az örök téma, a szerelem körül. Nem egyszer azon vesszük észre magunkat, hogy a pesti mese

hősei nekünk, személy szerinti ismerőseinknek játszanak, kikacsintanak a mozivászonról, pajtásuknak tekintik a nézőket, mintha azt mondanák: kivel nem történhetik meg manapság ilyesmi? Ami a szerelmet illeti, annak demokratizmusát és esélyeit, nincsenek kétségeink. De ez luxustálalás és a luxusnak ez a tálalása mintha nélkülözné a szerénységet, amely még egy vígjáték kapcsán sem ellenszenves tulajdonság.

A színészek mind a helyükön vannak. Ruttkay Éva egyéniségét mintha erre a műfajra találták volna ki.' Latinovits szívszaggatcan nyűgös tud lenni, Ajtay Andor professzora már számtalanad- szor bizonyítja, milyen jól eligazodik a latin szakszöveg ropogtatásában. Nagy Attila néma merengéssel tűri olykor a megcsalattatás, vagy az otthagyatás kínjait, izzad is,’ mint egy vetélt próféta, de nem átkozódik. Annál inkább teszi ezt Major Tamás, aki a darab egyik legsikerültebb figurája. Moór Mariann, az ifjabb Latabár, Mezei Mária és Szendrő József fűszerezik még a tipikus san pesti históriát.

Tipikusan nyári mulatság ez, lesz közönségsikere.

(farkas)

Í j középiskola Egerben

A helyi tanácsok tervei szerint ez év végéig országosan, mintegy 4600-al gyarapszik az óvodai helyek száma, az iskolai tantermeké pedig több mint 700-al. öt ven új műhelyterem is épül, az általános iskolai napköziotthon- hálózat pedig 560 hellyel bővül. Ezenkívül az idén befejezik 485 általános iskolai és 586 középiskolai diákotthoni hely építését.

Középiskolával gazdagodik a többi között Vésztő, Tisza- szederkény, Dunaújváros, Eger. Nyíregyháza, Tiszavas- vári, Zirc, Jánoshalma, Kis- kunmajsa.

Az újonnan épülő közoktatási intézmények egy részét mar az 1969—70-es tanév kezdetére, a többit még az idén átadják rendeltetésének.

(MTI)

JMOLNÁR KÁROLVjn

H.

Dien-Bien-Phu:

* *

,Ordög, vagy angyal vezetett bennünket ?"

1946-ban egymás után érkeztek Vietnamba a Légió egységei: a XIII-as dandár, az 1., a 2.. a 3., és az 5. had- o«zály. Két alakulathoz különösen vérmes reményeket fűzött a francia vezérkar.

Az 5. hadosztáy katonái a második világháború dzsungelháborúiban sikerrel küzdöttek a japánok ellen. A 2. hadosztály pedig teljesen újjászervezett alakulat volt, ennek az egységnek a katonái kaptak — a Légió történetében először ejtőernyős kiképzést.

A hagyományos, a légiós filmekből és könyvekből jól ismert fehér képi ekkor már egyre inkább a múlté.

Vietnamban az ejtőernyősök tereptarka egyenruhája jellemezte a légiósokat. A kiképzés a helyszínen is folyt, talán a franciákra oly nagyon jellemző udvariasságból, tekintettel a sok egykori SS-re, öreg Junkers gépeken.

Egyre sebesebben forog a franciák ázsiai drámájának r.« II I l.lfl ■■ filmje:

1948. április 1.: Sálán lesz L IJ- I ™ /M a főparancsnok.

1953. augusztus 18: Az

IftttD. júmu»r%8y#. szombat JáiKesúli A11 amok..küyjfláunfc:

hisztériumának közlése szerint Franciaország a távolkeleti háború folytatására 250 hajót, 90 000 kézifegyvert, 16 000 szállítójárművet, 170 millió sorozat kézifegyver-lövedéket és 10 500 rádiókészüléket kapott.

1953. szeptember 23.: A

franciák tíz nap alatt 1793 embert veszítenek a „Lándzsa” fedőnevű hadműveletben.

1954. január.: „Ünnepeljük az újévet, de valami rosszat érzek. Csak azt tudnám, ördög vagy angyal vezetett bennünket, amikor az erődítéseinknek ilyen romantikusan szép női nevet adtunk? Anna-Marie, Francoise. Clau- dine, Isabelle, Gábriellé, Beatrice, Huguette, Eliane, Dominique. Talán, ha mind szent lenne, akkor is csak talán segíthetne rajtunk..(Dien Bien Phu egykori védőinek visszaemlékezéseiből.)

Egyre szorosabb gyűrűt vonlak a vietnami harcosok a kilenc részre tagolt francia védelmi állások köré.

— Vagy a fegyverek dörögtek, vagy pedig a vietnami harcosok csatakiáltásait k elöl ett hallanunk,.. ~ — mondották utólag a légiósok. — Tien-Len, Anh Hai! Doc Lap! Di, Maulen! (Gyerünk bajtársak, előre! Gyorsan, gyorsan előre!) Egyetlen másodperc nyugtunk nem volt.

Április 30-án valamennyi katona dupla adag élelmet, bort és cigarettát kapott. Ca- merone-ra koccintottak a katonák a fedezékekben. A drámai körülmények azonban egyáltalán nem emlékeztették az öreg légiósokat a korábban ilyenkor Szidi bel Abbesz- ben látott parádékra, amelyeken kifogástalan egyenruhában, vakítóan fehér képiben vonultak el a legmagasabb rangú tisztek előtt.

Dien Bien Phu-ban ezen a napon az orvosok végkimerülés előtt állnak, rengeteg sebesült varja a földön, hogy cseréljék rajta a kötést. A föld alatti kórházat 25 ágyasra tervezték, azzal a meggondolással. hogy a sebesülteket repülőgépen szállítják majd Hanoiba. Csata közben ezt a kórházat 40 személyes befogadó képességűre növelték, de csaknem ezer a sebesültek száma. A földön fekszenek és várják a segítségei.

Négy sebész váltja egymást, hogy iiszkösödő karokat és lábakat amputáljanak, holott rendes körülmények között ezeket meg lehetett volna menteni.

A Dien Bien Phu-n keresztül kanyargó folyó halottakat sodor inasával és a vizét csak

cseppenként lehet megszűrni.

Milyen volt ekkor a helyzet az ostromlók táborában ? Trón Do, vietnami tábornok így írja le ezt az időszakot:

„Ezekben a napokban a lelkesedés és az izgalom töltötte be lvluong Thanh völgyét...

A harcosok egész Ijszaka ástak, pitymallatkor értei: vissza állásaikba. A völgy ilyenkor vigasztalanul festett futóáhkaival és számtalan bombalölcsérével Időről-időre felrobbant egy-egy ellenséges gránát. A gépfegyver- fészekben felébredtek a harcosok, fejükre húzott takaróval felültek, majd felkeltek és megmosakodtak az esővízzel telt bombakráterekben. Készülődésük különös látvány volt: a rohamsisakot

mosdónak használták, a töl- tényes ládát asztalnak, és az ejtőernyőselymet függönynek.

Reggeli után kidolgozták napi tervüket és harcba indultak. De a völgy csak délután élénkült meg igazán, amikor a nap hanyatlani kezdett. Néhány francia gép keringett a magasban és céltalanul ledobott egy-két bombát, az ellenséges tüzérség hasonlóan céltalanul megeresztett egy- egy sorozatot. Amint a katonák visszatértek, megkezdődött a megszokott tábori elet. Ökröt sütöttek, voltak, akik fái vágtak, vagy takarítottak. Távolabb a vonalaktól, a betegek újságot olvastak, és kötéseiket igazgatták. ..

Heteken át normális keretek között folyt az élet. bár valamiért mindennap összeszorult a harcosok szíve. Jóbarátot pusztított el az ellenséges golyó, néha erősen meg nőtt a sebesültek száma az elsősegély-állomásokon. Híre járt azonban, hogy az ellenség egyre válságosabb helyzetbe kerül, efiyre több francia adja meg magát s ugyanakkor a fogságba került vietnamiak közül egyre többnek sikerült megszöknie.

Kemény harc folyt minden talpalatnyi földért. Az ellenség igyekezett megerősíteni állásait, repülőgépei éjszaka sok muníciót és élelmiszert dobtak le ejtőernyővel. A franciáknak április végétől mégis fokozatosan vissza kellett vonulniuk és ki kellett üríteniük a repülőteret is. Ettől fogva sok „utánpótlási” ejtőernyő célt tévesztett és a vietnami állások között ért földet...

Május harmadikán, a harcok hetedik hetében, az indokínai francia főparancsnok- . ság szóvivője kénytelen kijelenteni:

— Döntő szakaszába érkezett a Dien Bien Phu-ért vi-j vott csata.

Hatalmas lendülettel kezdték meg harmadik nagyarányú támadásukat a felszaba- díó hadsereg csapatai. Este indultak rohamra az első alakulatok, és éjfélkor a Castries már ezt jelentette Navarre tábornoknak:

— öt védőállásunk az ellenség .birtokába került. Mindenütt közelharcra került sor szuronnyal és kézigránáttal.

Egyetlen pillanat, nyugta sem volt május első napjaiban Dien Bien Phu védőinek.

Május 6-án éjszaka az egész Muong Thanh-völgv a vietnami erők kezére került. A franciák 2x1 négyzetkilométernyi területre húzódtak vissza. Repülőgépeiknek hosszában kellett átrepülniük ezt a területet, egyre kisebb kört kellett leírniuk, ha utánpótlást akartak ledobni. A védők harminc, csaknem egymással érintkező állásba zsúfolódtak össze.

(íúaly taijul^f

Alfa Romeo és Júlia

Magyar film víg játék