Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX, évfolyam, 147. szám 8 OLDAL, ARA: 80 FILLÉR 1969. június 28., szombat tM Köves-tető kincse ★ „Búzatanácskozás"7 Kompolton ★ Magyar emlékek Várnában Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénte­ken Moszkvába utazott, ahol részt vesz a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság VIII. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője és N. N. Szikacsov követségi tanácsos a Szovjetunió bu­dapesti ideiglenes ügyvivője. g-r--CTirm.- I ■! r ~r TnrTMBr* DNFf-hiradő A dél-vietnami szabadság- harcosok rádiója pénteken bejelentette, hogy ezentúl „az ideiglenes forradalmi kor­mány hangjaként” jelentke­zik. A rádió azt is közölte, hogy megváltozott a dél-vietnami Felszabadulás hírügynökség neve. Az új elnevezés: „Az ideiglenes forradalmi kor­mány hivatalos szerve”. Államosítás Chilében Eduardo Montalva Frei köztársasági elnök , tejevízió- nyilatkozatban jelentette be az Anaoonda amerikai bá­nyatársaság chilei rézbányái­nak államosítását. Chile, az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Zam­bia után a világ negyedik legnagyobb réztermelő álla­ma. Az Anaconda bányatár­saság bányái szolgáltatják Chile 620 000 tonna évi réz- termelésének több mint 50 százalékát. (MTI) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának junius 27-1 üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 27-én folytatta és befejezte a június 26-án megkez­dett kétnapos munkáját. Az ülés részvevői Aczél György elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előadói beszéde alapján megvitatták és elfogadták a Politikai Bizottság előterjesztését az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelveiről. Másfél hónapja ostromgyűrűben Súlyos harcok Ben Hét körül SAIGON: Ismét súlyos harcok szín­helye a különleges amerikai alakulatok Ben Het-i tábora. A DNFF fegyveres erői pén­tekre virradó éjjel erőteljes támadást indítottak a Dák To-tól 18 kilométerre levő létesítmény ellen. Néhány óra leforgása alatt a tábor területére 125 különböző kaliberű lövedék csapódott, emberéletben és berendezé- sekbén jelentős károkat okozva. Mint ismeretes, a partizá­nok .már másfél- hónapja tartják- ostromgyűrűben az, amerikai létesítményt. Hírek szerint a tábor környékére állandóan partizánerősítések érkeznek, s a hazafiaknak si­került teljesen elvágniok Ben Hét szárazföldi utánpótlási vonalait. Péntekre viiradó éjjel az amerikai B—52-esek három ízben is a szorongatott tábor segítségére siettek, és kör­nyékére több száz tonna bombát szórtak. A B—52-esek pénteken tá­madták Tay Ninh és Guang Ngai térségét is. (MTI) „Sajtószemle” az egri sportnapköziben. (Foto: Kiss Béla) Czinege Lajos katonai küldöttség élén Bukarestbe érkezett BU KAREST: A Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai kül­döttség romániai baráti lá­togatásra pénteken délelőtt Bukarestbe érkezett. A repülőtéren a küldöttsé­get Josif Banc, a Román KP KB végrehajtó bizottságának póttagja, a minisztertanács alelnöke, Vasile Patilinet, a KB titkára, Ion Ionita, a fegyveres erők minisztere. Cornel Ones cu, belügymi­niszter, Ion Stanescu, az ál­lambiztonsági tanács elnöke, valamint a fegyveres erők miniszterének helyettese, a külügyminisztérim képvise­lői és mások fogadták. Jelen volt Vince József, Magyar- ország bukaresti nagykövete és a nagykövetség tagjai. A díszőrség parancsnoká­nak jelentése után a zenekar eljátszotta a magyar 'és a román nemzeti himnuszt. A magyar honvédelmi minisz­ter ellépett a díszőrség előtt, majd a protokollfőnök be­mutatta a megjelent szemé­lyiségeket, köztük a Buka­restben akkreditált katonai attasékat. A repülőtéren fel­állított emelvényről fogadta ezután a magyar honvédelmi miniszter a díszőrség felvo­nulását, majd úttörők virá­gokat adtak át. A délelőtti programban protokolláris lá­togatás szerepelt Ioa Ionita, a fegyveres erők miniszte­rénél. majd koszorúzás a Ha­za Hősei Emlékműnél és a Szovjet Hősök Emlékművé­nél. Példátlan biztonsági intézkedések Argentínában Rockefeller védelmére BUENOS AIRES: Az argentin általános mun- kásszövetséghez tartozó szak- szervezetek jelentős hányada általános sztrájkot hirdetett jövő keddre, tiltakozásul Rockefeller New York-i kormányzó tervezett argen­tínai látogatása és a Buenos Aires-i kormány munkáselle- nes intézkedései miiatt. A szakszervezetek pénte­ken nagygyűlést is akartak tartani a főváros centrumá­ban, de tervüket a rendőrség keresztezte. A Reuter-iroda tudósítója megállapítja, hogy a szakszervezetek, a diákság és az Ongania-rendszer más politikai ellenfelei jó alkal­mat találtak a népszerűtlen Rockefeller látogatásban har­cuk folytatására. Argentínában egyébként példátlan biztonsági intézke­déseket tettek, hogy megvé­delmezzék a New York-i kor­mányzót, aki . Nixon elnök képviseletében utazik. .- Több millió dollárra be­csülik az anyagi kárt, amelyet csütörtökön bombamerénylet­sorozat okozott a Rockefel­ler érdekeltséghez tartozó Buenos Aires-i üzletházak­ban. Összesen 19 szupermar­ketben robbant pokolgép. Hat üzlet teljesen megsem­misült, 13 pedig megrongáló­dott. Csütörtökön késő este egyébként újabb merényletet hajtottak végre, ezúttal a Boston-bank épülete ellen, amely közel fekszik a belvá­rosi miniszterelnökséghez. Nem sokkal később a New York-i National City bank egyik Buenos Aires-i fiókjá­ban is fel nem robbant, idő­zített gyújtóbombát találtak, éppen olyat, mint amelyikkel az üzleteket tönkretették. (MTI) Imperialista hírszerzők csehszlovák állampolgárokat akarnak együttműködésre beszervezni A Rudé Právó a nyugati felderítők tevékenységéről PRÁGA■ A Rudé Právo pénteki szá­mában, kommentálva az úgy­nevezett „Lyautey-akciót” amelynek révén az imperia­lista . hírszerzők csehszlovák állampolgárokat akarnak együttműködésre beszervezni, a lap megállapítja: „Ha 196$- ig a nyugat-európai országok hírszerző szervei ,cseppen- ként’ kapták a jelentéktelen vagy értékes információkat, akkor feltételezhető, hogy 1968 januártól lehetőségük nyílott arra, hogy az értesülé­sek és információk egész ,zu- hategét’ dolgozzák fel." Ezzel kapcsolatban a Rudé Právo ír azokról a csehszlo­vák diákokról, akik 1968-ban emigráltak, s akiknek vala­milyen módon gondoskodni kellett magukról. „Magától értetődik, hogy a legkedve­zőbb helyzetben az ,emberi arculatú szocializmus’ olyan kipróbált harcosai voltak, mint például Winter, Svitak : és mások, akik még csehszlo­vákiai tartózkodásuk idején is ,szolid honoráriumokat’ kaptak külföldi szerkesztősé­gektől.’’ A lap rámutat, a hivatalos kiküldetésre külföldre utazó csehszlovák állampolgárokat felvilágosítják arról, hogy hol találhatók azok az irodák, amelyek az NSZK-ba, vág: Ausztriába szóló menedékjog • kérelem benyújtásához segít­ségükre lesznek. Kétségtelen, hogy néhányan hallgattak . ezekre a felszólításokra. Számos csehszlovák szla­vista és orosz nyelvész dol­gozik ma az NSZK, az Egye­sült Államok és más orszá­gok egyetemein, ahol „alkal­mas embereket” képeznek ki. — akik cseh vagy orosz nyelvtudással fognak rendel­kezni, ismerni fogják az adott ország kulturális problemati­káját, politikai jellemzőit. Elcsépelt példa, de igaz, hogy a csepp kivájja a követ. Ezért veszélyes véleményünk szerint a „Lyautey-akció”. Egyetemeinken, tudományos- 's kutató intézményeinkben, . kiadóknál és a szerkesztő­sekben, sőt a hadsereg és .1 biztonsági szervek egysé­geinél is el kell ismertetni, hogy feltétlen szükség van az ideológiai harckészségre, a szocialista osztály éberségre. Nagyobb lármát ellenük! Az utóbbi időben szeren­csém volt néhány gyűjtögető életmódot folytató „szarka- szakival” megismerkedni. Volt közöttük fiatal, idősebb. . őszinte, gyíjva, älaösohj?, .ma-** gas, kövér, sovány. Egy- do­logban- azonban valarrieny- nyien hasonlítottak egymás­ra: amíg nem tört el a kor­só, valamennyien köztiszte­letben álltak, nagyon jól ke­restek, és szinte kivétel nél­kül rájuk lehetett volna bíz­ni még a Dárius kincsét is. Bár, mint utólag kiderült, ez elég nagy felelőtlenség lett volna ... De lássunk talán néhány példát is. Részletek az egyik Visontán tartott országos ta­nácskozás szónokának beszé­déből: „Ha kéménye, turbinája nem is lenne, de egy takaros kis falusi erőművet már össze lehetne szerelni az ellopott holmikból.’’ Valóban' jó „bánya'’ az üzemi szarkáknak Visonta és a „termelés” is . szépen, egyenletesen folyik. A sokfajta, sokféle tettes közül a „pálmát” az egyik Nyírségből jött ötven év kö­rüli, segédmunkás nyerte el. Neki ugyanis r.-em az érté­kes szerszámok, huzalok, kapcsolók tetszettek meg, ha­nem az egyik gépegységhez felszerelt telefonkészülék. Elővette bugylibicskáját, odavágott a telefonvezeték­nek, mint aki jól végezte dolgát, táskájába dugta a készüléket. Tettének oka is­meretlen. Segédmunkás be­osztásában több mint 2500 fo­rintot keres, tiszteletben állt, a falujában pedig mindössze egyetlen telefon van. az is a községi tanácson. Hogy akkor miért lopta el mégis a ké­szüléket? Maga sem tudott rá választ adni, Csak később derült ki- kissé ragad a ke­ze! Maradjunk még a Mátra alján, annál is inkább, mert az egyik olvasónk kérésének is eleget kell ten-ni. A szer­kesztőségünkbe küldött leve­lében arra kér választ, hogy járjunk utána, s érdeklődjüi, meg, hová lett a Siroki Va­sas jó nevű középhátvédje? Magukkal vittük a levelet a gyárba, ahol nem kis meg­lepetésre válaszért az üzem- rendészethez irányítottak bennünket, ahol aztán fény derült a nevezett futballista mély hallgatására. Kevés volt számára a szurkolók köz- ' tiszteleté, ..a gyártól kajm'tt jó, könnyű „munkahely”,* a szép fizetés, a sok utazás, üdülés, pihenés, ezért az egyik cimborájával több ezer forint értékű alkatrészt, be­rendezést próbált éjjel 12 óra körül „átfújni” a gyár kerí­tésén. Az akció nem sikerült, a jól szerelő és jól fejelő középhátvédnek viszont bú­csút kellett vennie a gyár­tól. A példatár korái.i sincs ki­merítve — a hatvani „cukro­sokat”, a bervai „ezüstösö­ket” már nem kell bemutat­ni, — csak befejezzük egy vándorszarka sikereivel és bukásaival. Az egyik miskolci vállalat gépkocsivezetője mindig a te­nyerébe csapott, amikor meg­tudta, hogy Heves megyében kell „cirkálnia”. Minden esetben felkereste raktáros ismerőseit, és amikor már őt is „kihalászták” a zavaros­ból, már nem kevesebb, mint 20 ezer forint értékű ipari ónnak üthették bottal a nyomát. Három példa, — nem is a „menők” közül — három jól kereső, addig köztiszteletben álló ember, illetve már tet­tes:. Szomorú és elgondolkod­tató. Hogy miért tették — arra a szégyenen és a píron kívül nem tudtak választ ad­ni, vagy r.em is akartak. De hogy miért, s hogyan tehet­ték — erre a kérdésre vi­szont már nem szabad siet­tetni a válaszadást! Érdemes előbb elgondolkodni rajta. Azon, hogy a szokottnál nem kevesebbet beszélünk -e mos­tanában a társadalmi tulaj­donról, a becsületességről, az erkölcsről? Nem ,.olcsó”-e mostanában a köz tisztelete, becsülete? Gondolkodni kell rajta és cselekedni. Ezt kéri az a sok ezer, sok millió talpig becsü­letes, munkáját, a törvényt tisztelő és szerető dolgozó is, akikre a tíz, vagy néhány száz ragadós kezö szarka ár­nyékot vethet. Igaza van a siroki gyár rendészparancsnokának: Na­gyobb lármát kell csapni » köz vagyonáért, illetve f szarkahad ellen. — koós —

Next

/
Thumbnails
Contents