Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-24 / 143. szám
Nemcsak a család ügye... Az iskola „spéciális" szerepéről Szomorú megállapítás hangzott el a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezleten: Az állami gondozásba vet t kiskorúak száma megyénkben évről évre nagyobb. 1964-ben a gyámhatóságok nyilvántartása szerint 756 gyermek élt veszélyeztetett körülmények között, s ez a szám 1968-ban majd a duplájára, 1461-re emelkedett. A megelőzés Téves felfogás: ha jól megy az oktatás, ha nincsenek botrányok — nincs különösebb tennivaló a gyermekvédelemben sem. A pedagógusok ma mar egyre jobban megértik, hogy a látszólagos .nyugalom” ellenére is nagyon sok tennivalójuk akad. Főképpen a megelőzésben. A megelőzés bázisa — az iskola. A pedagógusokra sok olyan feladat hárul, amelyekre a szülői ház vagy nem képes, vagy — nem alkalmas. Nagy tehertétel ez nemcsak a pedagógusok, hanem az egész társadalom számára is. Jó aktívahálózattal, a szülők felvilágosításával, pedagógiai tájékoztatásuk növelésével lehet csak mindezt a feladatot jól megoldani. A tapasztalatok is erről beszelnek: a gyermek- és ifjúság- védelem ügyét csak ott rendezték el megnyugtatóan, ahol széles körű nevelői, szülői, társadalmi aktivahálózatot sikerült megteremteni. Korosztályonként.. . Legeredményesebb a gyermekvédelem a hároméves korig. A védőnők rendszeresen és gyakran eljutnak minden családhoz, alkalmuk van megismerni a körülményeket* a család anyagi és erkölcsi „jellemzőit”. Segítséget adnak a gyermekgondozásban és alkalomadtán — bár ne lenne szülcség erre! ■— kezdeményezik (súlyosabb esetekben) az állami gondozásba vételt. Ebben a korosztályban a legrövidebb időn belül tudomást szereznek az illetékes gyámhatóságok a veszélyeztetett esetekről. A háromtól hatéves korig terjedő korosztály gyermek- védelmi munkája szintén javuló tendenciát mutat, hála az óvodai szülői munkaközösségek aktivitásának. A gyöngyösi járás jó példával szolgál. Egy felmérésből kitűnt. hogy 859 óvodás közül 130 hátrányos, 53 veszélyeztetett körülmények között él es közülük 21 cigány család gyermeke. Az óvónők nemcsak az * óvodába járó gyermekekkel törődnek; ez a gyakorlat egyre szélesebb körben megmutatkozik. Sokan nem jutnak el az óvodába hanyagság, nemtörődömség (esetleg férőhely), vagy éppen megfelelő öltözék hiánya miatt. Sok esetben az ilyen hátrányos helyzetben élő gyermekekről adott jelentést az óvodai szülői munkaközösség — és sok intézkedés született környezet- tanulmányaik után: elvonókúra, fizetésletiltás, stb. A hattól tizennégy éves korig terjedő korosztályban már több a probléma. Biztató jelenség azonban, hogy megyéhk általános iskoláiban kihaló féLben van a merev, tanár-diák viszony, túlsúlyban az emberi hangnem, a törődés, a közelség a jellemző. Ez az oldott légkör segíti a pedagógust, hogy a kölcsönös öizaiom légkörében jobban megismerje a csalá- dot, a problémákat — a gyermeken keresztül. A megye 4.188 általános Iskolás tanulója közül mintegy 600 tanulót ítéltek hátrányos helyzetűnek a pedagógusok, veszélyeztetettnek pedig 737 gyermeket. A hevesi járásban — százalékokban kifejezve — nagyobb a veszélyeztetettek száma, mint a megyei átlag. A legkedvezőbb kép Gyöngyösön alakult ki, ahol a tanulók 9.8 százalékát teszik csak ki a veszélyeztetett körülmények között ólő gyermekek. A 14—18 évesek korosztálya a ..legnehezebb”. Az ifjúságvédelmi munkát — egy nem régi felmérés tapasztalatai szerint — iskolánként másképpen értelmezik. A nevelők zöme a feladatokat a legproblémásabb gyerekekre szűkíti le. Sőt, van aki csak az állami gondozottakkal való törődést minősíti gyermekvédelemnek. Természetesen eredmény is van: a középiskolák és a szakmunkástanuló-intézetek egyre jobban foglalkoznak a tanulók szociális, emberi problémáival. A továbbiak ... Számos új döntés született, amelyek kedvezően befolyásolhatják a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. A kormány elfogadta az állami gondozásról és az állami gondozott kiskorúak örökbe fogadásáról szóló rendelet- tervezetet. A rendelet új vonásai: meghatározza a szülőknek a kiskorú gyermek erkölcsi fejlődésével kapcsolatos kötelességeit. Lehetőséget ad a gyermek érdeket leginkább szolgáló megelőző intézkedések differenciált alkalmazására. Egyszerűbbé teszi az állami gondozott gyermekek örökbefogadásával kapcsolatos eljárást. A hatáskörök mlágos megjelölésével egyszerűbbé, és biztosabbá teszi a gyámhatóságok munkáját. Az állam gondoskodása egyre több anyagi segítséget nyújt az állami gondozottaknak; 1969. szeptember 1-töl például mintegy 20 százalékkal emelik a nevelőotthonok élelmezési keretét s javítják a ruházkodás lehetőségeit is. Olyan otthonhálózatot igyekeznek kialakítani, amelyben a gondozott gyermekek állandó — háromtól 18 éves korig —, speciális nevelést biztosító otthonokba kerülhetnek — egészségi és ne- veltségi állapotuknak megfelelően. A pedagógiailag korszerű koncepció megvalósítása több megye együttműködésével, körzetek kialakításával valósítható meg a legeredményesebben. A továbbiakban a gyermekvédelem munkásain a sor, hogy a lehetőségekkel miképpen gazdálkodnak. Jogos kívánság: határozzuk meg konkrétan az ifjúságvédelmi felelősök feladatát, helyét a nevelő- testületekben, s gondolkozzunk azon, hogy mi módon lehetne ösztönözni tevékenységüket, hiszen a jövőben munkájukra egyre nagyobb szükség lesz. k. a. Egri nyár 69 A Strauss-eströl Az Egri nyár zenei nyitánya szombaton este hangzóit el a Gárdonyi Géza Színházban. Az intéző bizottság nevében Fehér Vilmos, a megyei művelődési központ igazgatója üdvözölte a varos zenerajongó közönségét, s szavai után rövid ismertetésben kibomlott az egész nyár művészi programja. A hetek óta tartó nyomasztó időjárás, a Medárdtól agyonáztatott kedélyállapot nehezen enged teret a jó hangulatnak, a vidámságnak, hiszen az emberek ebben a mindig vihart váró időszak • ban inkább ülnek otthon, semmint kimozduljanak esernyőikkel és színházba menjenek. Még inkább a várfalak közé, ahol ilyen esős időben egyáltalán nehéz zenei élvezetet keresni. Mégis azoknak volt igazuk, akik kíváncsiak voltak az Egri nyár ismerős szignáljára és arra, ami a szignál után következik. Az Egri Szimfonikusok ez alkalommal Strauss-muzsikát szólaltattak meg. A Denevér nyitánya után Lehóczky Éva, a Kart-Marx-Stadt-i opera magánénekese lépett színpadra. A nyaranta itthon tartózkodó énekesnő mindig is kedves kötelességének tekinti, hogy az egri közönséggel találkozhasson. A Tavaszi hangok keringő-dallamát hallottuk tőle és a Denevér Kacagódalát. Gazdag énekesi egyéniségét és színpadi varázsát ezúttal is vastapssal köszöntötte hallgatósága. A Cigánybáróból Bartha Alfonz Barinkay belépőjét, míg Szaffi dalát Vámos Ágnes énekelte. Ugyancsak a Cigánybáró hangulatát idézte a „Ki esketett?”, a szerelVégiglapozom az elmúlt hét televízióműsorát, — emlékezetben is. Nos igen, a nyomtatott műsor és az emlékezet sajnos szinkronban van. önálló tévéadás alig akadt ezen a héten, s ha jó ízt keresek a hat nap műsorából, egyedül csak a Fórum az, amely kiemelkedett a programból. A keddi gyengécske olasz film, a neo- realizmus hőskorából, inkább csak a filmtörténészek számára szolgálhatott „nyersanyagot”, a péntek esti bemutató helyett pedig egy nem rossz, de nem is kiemelkedő angol filmet kaptunk. A szombat esti főműsor a Nemzeti Színházból sugározta Vörösmarty történelmi drámáját, amely lehet színházi és irodalmi csemege, de amelyet csak mint közvetítést lehetne értékelni, s nem mint a televízió alkotó műhelyének valamely produktumát. Vasárnapra egy nyugatnémet krimi maradt, — s ezzel azt hiszem, el is jutottunk a végéhez. Mármint a hét végéhez és ahhoz a gondolathoz, hogy megkockáztassuk a megjegyzést: az utóbbi hetekben, mintha műsorgyengeséggel és műsorszerkesztési gondokkal iMÖl/MR KÁROLV& n. A három kerékpáros Egy esztendővel később a Marokkói Kerékpáros Szövetség pünkösdkor nagyszabású versenyt rendezett Casablanca. Rabat és Tanger között. Sok induló jelentkezett, az első díj jelentős pénzösszeg volt. Mindenki arra számított, hogy ezt Casablanca valamelyik versenyzője nyeri. Senki nem tulajdonított jelentőséget semmiféle szempontból annak, hogy Marra- kechből levélben három teljesen ismeretlen versenyző is jelezte: indulni akar. A rendezők a nevük alapján azt hitték, hogy olasz telepesekről van szó, akik talán ko1969. jumus 24.^-kedd —— lábban otthon a kerékpár szenvedélyes hívei voltak. Pietro Paravini, Carlo La- norca, és Giulio Deconnick postautalványon küldte a versenybíróság által kötelezően előírt ötfrankos nevezési díjat. így aztán senki nem gördített akadályt és így felsorakoztak a startnál, amikor a tarka mezőny felsorakozott Casablanca föleién. Az első ki lomé leieken a három olasz nevű kerékpáros semmi különössel nem hívta fel önmagára a figyelmet. A mezőny közepén haladtak, nem bírják jobban a pokoli hőséget, mint a többiek, de nem is maradnak le nagyon azoktól, akik élre kerültek. — Gyerünk! Gyerünk! — kiáltják a nézők, akik az országát szélén állnak és bíztatják Casablanca legjobb kerékpárosait. De nem sikerül a város kedvenceinek előnyt szerezniük a többiekkel szemben. Egy porfelhőbe burkolt óriási gomolvagként érnek a versenyzők Arbau utcáira. Ahol Spanyol-Marokkó és a francia fennhatóság alatt álló Marokkó találkozott, frissítő- állomás várta a résztvevőket, ehettek és ihattak, hogy jobban bírják a hátralévő kilométereket. Volt olyan versenyző, aki leszállt a gépéről és gyorsan a szájába gyömöszölt egy darab krumplicukrot. Mások viszont nyers tojást ettek, vagy limonádét ittak. így azután veszítettek némi időt. A három olasz nevű kerékpáros azonban nem evett és nem töltötte újra az üres kulacsát sem. Csak iramodtak tovább, megállás nélkül. Amíg a többiek értékes másodperceket veszítettek, addií* ók hárman egyre jobban- száguldottak. Tia-vátwenr., százméteres előnyt szereztek. Már átjutottaik a határon. Odaát azonban hirtelen csökkentik az iramot. Békésen karikáznak, egyáltalán nem érdekli őket, hogy az ellenfeleik már elérték mindhármukat, sőt hamarosan előttük száguldanak. A Casablanca és a Tanger közötti küzdelem végeredménye nem került be a sport történetébe, ellen,ben három szökött légiós levelét elhelyezték az alakulat irattárába, hogyha esetleg valaha elfogják őket, legyen ellenük a hadbíróságnak terhelő, írásbeli bizonyítéka is. Pietra Paravini, Carlo La- norca és Giulio Deconnick, a Marrakechfoen állomásozó negyedi k ezred egykori három katonája ugyanis a verseny után Tangerből azonnal levelet küldtek a közvetlen parancsnokuknak: „.. .a verseny meglehetősen fárasztó volt a számunkra, mert előtte nem volt alkalmunk edzést tartani. Ennek ellenére, elégedett lehet velünk a hadnagy úr, sikerült elsőnek érkeznünk Arbauba. Amikor átjutottunk a határon, egy katonazenekar történetesen éppen a Marseil- laise-t játszotta. Ünnepélyes pillanat volt. Azt hisszük, hogy első ízben szöktek meg légiósok a Merseillaise dallamaira...” küszködne a televízió. De szóljunk arról az elismerés hangján, ami valóban méltó erre: a Fórum műsoráról. S nem is csak a technikai .bravúrról” — bár ez is bőven szót érdemel —, hogy Párizs és Moszkva közvetlenül. élőben lépett a vonalba, hanem talán újra és elsősorban arról, hogy e nyílt viták és válaszok fóruma joggal vívott ki népszerűséget önmaga számára. Újból és úgy gondolom, talán mindenki előtt beigazolódott, hogy nálunk nincsenek kényes kérdések, s s az is, hogy a program keretében választ adó külpolitikai újságírók nemcsak értői területüknek, de magabiztos és nyílt válaszadói is, hogy szerények és nőn kinyilatkozta tók; s hogy ez a műsor is pregnánsan bizonyítja egész közéletünk fokozódó demokratizmusát. (gyürke) mi boldogságnak ez a kedvesen csivitelő dallama, Le- hóczky Éva és Bartha Alfonz kettősében. Bartha Alfonz tolmácsolta a Gondola-dallam az Egy éj Velencében hangulatát, míg Vámos Ágnessel a Denevér-duettet előadva fokozták a közönség hangulatát. Az Egri Szimfonikusok — Farkas István karmesteri közreműködésével zenélték végig az estét. A Déli rózsákkal és a Kék- Duna-keringővel tettek ismét bizonyságot, hogy a könnyed és kedélyes Strauss- muzsika mindig megtalálja a maga közönségét. Ez alkalommal ismét szólnunk kell erről az öntevékeny amatőr együttesről, amely nemcsak a téli időszakban vállal nemes művé-i szi missziót Egerben és a megyében, hanem az Egri nyár egyre szélesedő zenei programjában is áldozatos munkát vállal. A karmester és az együttes dicséretére mondjuk el, hogy a zenekar előadási stílusa, tónusa egyre gazdagodik, játéka egyre árnyaltabb, s mindinkább eleven ahhoz, hogy komoly zenei élményt adjon közönségének. Ez a Strauss-est is meggyőzően bizonyítja, hogy az Egri Szimfonikusoknak, mint intézménynek a szerepe csak fontosabb lehet a jövőben a város művészeti életében. (farkas) Műszergyárak, gépipari vállalatok! most szerezzenek be illesztőszeget MSZ 2218 2,5—20 mm vastagságig szegecsszeget MSZ 2219 2 —16 mm vastagságig rögzítőszeget MSZ 2220 1 —13 mm vastagságig kúposszeget MSZ 2221 0,8—20 mm vastagságig menetes kúposszeget DIN 7977 5 —10 mm vastagságig a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat 5. sz. csavarszaküzletében. ludapest, VI., Bajesy-Zsilinszky út 63. Telefon: 125-218, A Fórum és más semmi
