Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-24 / 143. szám

1 KOSSUTH 8.15 Dvorzsák: IC. „Újvilág” szimf. 9.00 Harsai) a kürtszó! 9.35 Bástya sétány 77. Részletek. 10.05 Regényrészlet. 10.25 Rossini: Otelló. 11.47 Népdalok. 12.00 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.45 Törvénykönyv. 14.00 Az MRT Gyermekkórusa énekel. 14.07 Móricz: Légy jó mindhalá­lig. Rádióváltozat. 15.10 Kóruspódium. 16.05 Könnyűzene. 16.34 Dalok. 17.05 Kettős felelősség. 17.20 Népi zene. 17.38 Áriák. 17.58 Gép és ember a földeken. 18.28 Könnyűzenei híradó. 19.25 A Szabó-család. 19.55 Nótacsokor. 20.36 Kozmosz. 21.04 A Rádió lemezalbuma. 22.45 Könyvismertetés. 23.00 Operettrészletek. 0.10 Tánczene. PETŐFI 8.05 Muzsikaszó. 9.10 Beethoven: G-dúr trió. 9.40 Örsi napló. 11.45 építőkövünk a vörös mészkő 12.00 Zenekari muzsika. 13.05 Áriáké Randevú kettőtől — hatig: Zenés délután. 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 19.37 Előadás. 20.28 Két Haydn-vonósnégyes. 21.02 Móricz: Tündérkert. Rádióváltozat. I. rész. 22.00 Tánczene. 22.45 Dvorzsák: Ruszalka. Finálé. 23.10 Kamaramuzsika. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Csak gyerekeknek! 18.59 Esti mese. 19.00 Banda Ede gordonkázik. 19.30 Nők félórája . .. 20.00 Tv-híradó, 20.20 Mi történt a Bankgasse- ban? XII. rész. 21.20 Manfred Mann-show. 21.40 Az öltözködés művészete. ?2.00 Hemingway pamplonaja. Spanyol dokumentumfilm. 22.20 Tv-híradó. POZSONYI 10.00 Játék Keplerről. 19.00 és 21.55 Tv-híradó. 20.05 V. Blah és K. Valdauf dalaiból. 20.35 Partnerválasztás a kamera előtt. 21.20 Az Adams-család. (Amerikai tv-film.) EGRI Vörös'CSILLAG: (Telefon: 22-33) A rezidens jelentkezik. (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) EGRI KERTMOZI: Tíz kicsi indián EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Hölgyek és urak GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az oroszlán ugrani készül GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Kalandorok HATVANI KOSSUTH: Egy nyáron át táncolt (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) HEVES: A tigris FÜZESABONY: Autósok, reszkessetek! UlYELiT Egerben- 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) 'feendelés gyermekek részére is. Hatalmas kőtömbök védték az évszázadok viharától ezt az ablaknyílást, amely hiven megőrizte a gyönyörű motívu­mot. A hevesi katolikus temp- világra a kőművesek kalapá­lom renoválása közben, év- csa. A fennállásának 750. év­százados köveket hozott nap- fordulóját ünneplő község fi­A tárgyalóteremből Titkokat rejtett a hevesi templomfal gyeimének középpontjába került a gondosan megmun­kált, sokat sejtető lelet, s fel­figyelt rá az Országos Mű­emléki Felügyelőség is. A Heves megyei kutatások egyik irányítója és avatott szakértője, dr. Lévárdi Fe­renc sokat időzött Hevesen, s alaposan tanulmányozta a templomfalból kitetsző, az épület mai formájától elütő építészeti stílus jegyeit. Előkerült a papír és a ceruza, a kutató kép­zeletével kitöltötte a kövek adta vonalakat. A kőművesek fejtették meg azután az évszázadok alatt híven őrzött titkot; tapoga­tó kalapácsuk „oda nem illő” kőtömböket bontott, s a cso­dálkozó tekintetek előtt ki­bontakozott a régi templom befalazott, kőkeretes ablak­nyílása ... A templomról sokat tud­tak addig is, de mégis keve­set. Valamennyi régi okmány megemlíti, hogy még a XIII. századból való, s „a gót stílű építkezések érdekes emlé­ke...” A későbbi átépítések azonban megváltoztatták ere­deti alakját. „Csupán a tago­zott támfalas szentélyen ész­lelhetők még az egykori csúcsíves ízlés nyomai.” A hevesiek templomáról az 1332. évi pápai tized jegyzék is megemlékezik. Mint ismeretes, csak né­hány esztendeje került elő a föld mélyéből a templom régi harangja. A homokba ágya­zott fémtesten jól olvasható; „Paulus mester ..vagyis Pál mester írása. Tanúsága szerint a harangot 1465-ben öntötték. Pál mester műhe­lyében, Szent Márton tiszte­letére. Bizonyára a törökök elől mentették a hevesiek, s az évszázados hódoltság ide­jén megfeledkeztek róla. A megsárgult papírokból tudjuk, hogy a templomot 1771-ben Haller Gábor átépít­tette. A belső festést Antoin Rosier pozsonyi festő készí­tette. A második vi­lágháború idején már renoválták az épületet, de — „háborúban hallgat a múzsa” nem értek rá a szépnek örül­ni, a múlt üzenetét kutatni. Az okmányok sehol sem említik, mi lett a XIII. szá­zadban épült templom sorsa, mit őrzött meg belőle az új homlokzat, a majd ötven mé­gusok előtt is ismeretlen szépségű leletre bukkantak: a harmadik befalazott ablak­nyílásban üvegctarabokat ta­láltak, s elébiik tárult a gó­tikus művészet köbe faragott csodálatos alkotása. A sajátos motívumok bi­zonyára sokat mondanak a művészettörténészeknek, az Országos Műemléki Felügye­lőség munkatársainak. A templomot új köntösbe öltöztető kőművesek tűzvész nyomaira bukkantak á régi köveken. A korom és a per­zselés nyomai talán a török hódoltság idejére is vissza­vezetik majd a kutatókat? Heves múltjának kutatói ok­mányokból tudják. hogy „1552-ben Heves városa is behódolt a töröknek.” Az 1552. évi adóösszeírásban már a hódoltsági helységek között szerepel, sőt, „1559- ben a török palánkerődítést készült emelni, hogy az egri várat tarthatatlan helyzetbe hozza.” Másutt ezt olvashatjuk: ,.A XVI. század végén a török kifejezetten birtokába vette Hevest, hol palánkot emel­tek, melynek őrsége szünte­len harcban állott a végbeli vitézekkel.” □ Bűntett a természet ellen □ Nyolcadszor a bíróság előtt... □ Amikor ej*,v „lovag” sokat iszik Sebestyén Ferenc egri la­kos priusza; négy ízben ítél­ték szabadságvesztésre lopás, sikkasztás, közveszélyes mun­kakerülés és természet elleni fajtalanság miatt. Legutóbbi büntetéséből ez év február­jában szabadult: öt hónapot ült természet elleni fajtalan­ság miatt. Most ugyanezért a bűnért állt bíróság előtt, tetézve bűncselekményeit a tulajdon elleni lopás bűntet­tével. Sebestyén szabadulása után felkereste régebbi !s- merőseit, felújította velük kapcsolatait, és újabbakat igyekezett szerezni. Csupán az nem jutott eszébe, ho°y — dolgozzon ... Partnereit fiatal, húsz évüket még be nem töltött fiúk közül válo­gatta. Közöttük volt egy 17 éves állami gondozott gyerek is, akit — mint a többieket is — kisebb pénzösszeggel, ajándékokkal vett rá a fajta­lankodásra. Ajándékai között szerepelt például egy puló­ver és egy pár gumicsizma is — ezeket lopta ... Az Egri Járásbíróság dr. Berta Károly büntetőtanácsa Sebestyén Férencet bűnösnek találta négy-rendbeli — ebből kétrendbeli folytatólagosan elkövetett természet elleni fajtalanságban és kétrendbeli tulajdon elleni bűntettben. Büntetése: egy év és hat hó­nap, szigorított börtönben le­töltendő szabadságvesztés. Az egri Sárközi Zoltán — baráti körben Herceg néven ismert — bűnlajstroma még „érdekesebb”. Az ügyészség ezt-a vádat emelte ellene: társadalmi tulajdont károsí­tó, visszaesőként elkövetett lopás — visszaesőként elkö­vetett jogtalan használat — lopási kísérlet —* tulajdon el­leni bűntett — közokirat- hamisítás ... Míg március­ban el nem követte újabb bűncselekményét -(betörte a Fővárosi Óra- és Ékszer Vál­lalat új egri helyiségének kirakatát, s különböző érté­keket emelt el), hétszer állt bíróság előtt. Régebbi bűn­tettei, és az értük kiszabott szabadságvesztések úgy lát­szik, nem érték el a kívánt hálást. A betörés mellett több olyan bűncselekményt követett, el, amelyek a vizs­gálat során derültek ki; tu­lajdon elleni bűntettek, lo­páskísérlet, jogtalan haszná­lat. Halmazati büntetésként — nem jogerősen — két év és hat hónapi szabadságvesz­tésre Ítélte a járásbiróság. Büntetését szigorított bör­tönben kell letöltenie. Eny­hítő körülményt csupán be­ismerő vallomásában talált a bíróság, súlyosbítót azon­ban annál többet: többszörö­sen büntetett előéletű, élet­vitele amellett tanúskodik, hogy bűncselekmények elkö­vetésére rendezkedett be. Bűntársát, B. Lászlót 10 hó­napi, felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélték. ★ A poroszlói fiatalember K. V. könnyű testi sértésért állt az Egri Járásbíróság dr. Nyíri László tanácsa előtt. Erőszakosságai ismertek (eze­ket az ítéletben súlyosbító .körülményként értékelték). ,Egy ugyancsak fiatalkorú lánnyal szórakozott, italo­zott a cukrászdában, és a he­lyi vendéglőben. Később felajánlotta a lánynak, hogy hazakíséri. Az elutasító vá- - lasz miatt (eléggé ittas volt már!) erőszakoskodni kez­dett. Erre a kislány annak rendje és módja szerint po­fon teremtette. K. V. indu­latba jött, ütötte-verte, le­rántotta a földre a lányt, majd hazatért.... A fiatalkorúak bírósága egyhónapi szabadságvesztésre ítélte, büntetését háromévi próbaidőre felfüggesztve. Ér­demes megjegyezni, hogy ugyanakkor a bíróság átira­tot küldött a poroszlói fmsz- hez, amelynek szórakozóhe­lyein kiszolgálták a fiatalko­rúakat. A fiú főképpen a szeszes ital hatása alatt kö­vette el durva, erőszakos cselekményét. (kátai) Egy norvég asszony.' bizonyos Astrid Olsen válópert ■ adott be a férje ellen, mert ked­ves ura hét esztendő­vel ezelőtt, egy hűvös estén elment egy gro­got inni. Azóta mind­össze kétszer kapott tőle levelet, de egyszer sem látta viszont. A norvég feleség ebből a hét esztendőből, vala­mint a két lettéiből nem volt rest azt kö­vetkeztetést levonni, . lé, betoppant a lakás­ba Krampács Hugó és búbánatosan csak ennyit motyogott szem. mel látható dűlöngőzés közepette: — Izé... Malvin, kis­sé elmaradtam... Tör­tént valawA? — kér­dezte még részegen is gyanakvóan. Krampácsné két vi­lágháború és majd negyven év után csak ennyit válaszolt: — Semmi... Csak az, hogy te egy részeges disznó vagy... — Akkor jó — mondta megnyugodva Kram­pács Hugó és nem le­hetett tudni, hogy mi­re szólt ez a megjegy­zés, arra-e, hogv sem­mi sem történt, vagy arra-e, hogy ezzel a részeg disznóval meg­úszta. S mindennek Kram­pácsné volt az oka. O sem ment le a sarki kocsmába férje után. Asszonyok, mielőtt válni akartok, nézzétek meg férjeiteket a sar­ki kocsmában! (egri) tér magas torony építői mit láthattak a gótikus művé­szet kézjegyeiből. Az első ablaknyílás után napfényre került a második is. A felfedezés mámorában az építők késői utódai foly­tatták a kutatást, a muzeoló­A törökök gyújtották volna fel? Vagy az örökös harc okozta pusztulását? Az egyik legrégebbi településünk tör­ténetének többi ismeretlen eseményeit, összefüggéseit tárhatják elénk a múlt üze­netét értő. a kövekből is ol­vasni tudó muzeológusok. Pilisy Elemér A jogról népszerűén Polgári jog — büntetőjog Mindenki által érezhető nagy különbség van például a következő két bírósági ügy között; ha valaki vásárol 1000 forintért egy rádiót, de az árát nem tudja vagy nem akarja megadni, az aki a rádiót eladta, előzetes felszólítások után. bn osaghoz fordulhat, pert Indíthat. Megint más, és jellegé- f®n “a valaki ellop a másiktól 1000 forintot, és az aki- i ■ e,!°P., a Pénzt., feljelentést tesz, majd a tettest bíróság ele állítják. Az egyik polgári ügy, a bíróság előtt: polgári per. A má­sik büntető ügy, s ha a tolvajt bíróság elé állítják; büntető eljárás folyik ellene. Bár a kettő megkülönböztetése így nem elég pontos, azt lehet mondani, hogy a polgári jog a vagyoni viszonyokat, a tulajdonjogi viszonyokat, szerződéseket, a károkozásért való felelősséget, öröklési jogviszonyokat stb. szabályozza. A bün­tető jog pedig a társadalomra nézve veszélyes cselekménye­ket. magatartásokat sorol fel, és megszabja az emiatt kiszab­ható büntetést. A polgári perben a feleknek egymással szemben vannak vitáik;, állampolgároknak egymással, vagy az államnak az állampolgárokkal, illetve fordítva, de ezeknek a vitás ügyek­nek alanyai lehetnek szövetkezetek, vállalatok is. ^ Amikor két válni készülő házastárs fel akarja bontani a házasságot, ők mint egyenrangú felek állnak szemben egy­mással. De ugyanígy van ez akkor is, ha valakit azért perel óo egy állami vállalat, mert hosszú idő óta nem fizet lak­bért. Ezekben az ügyekben sem az államnak, sem magánsze­mélyeknek nincs közvetlen fölérendeltségi viszonyuk. Az ál­lami vállalat sem alkalmazhat közvetlen kényszert, a lakbér megfizetésére, annak is bíróság elé kell vinnie az ügyet és az ítélet szerint dől e 1 a vita. A büntető ügyekben más a helyzet: ha valaki bűntettet követ el, közvetlen kényszert lehet alkalmazni vele szemben, őrizetbe lehet venni, meg lehet motozni. És nemcsak az ál­lam alkalmazhat kényszert. A bűntetten tetten ért személyt bárki efoghatja, köteles azonban a legközelebbi rendőri szervhez, vagy az ügyészséghez kísérni. A gyilkosságot meg lehet, sőt meg kell akadályozni, ha valakinek módja van rá, úgy is, hogy a tettest elfogja, megkötözi, stb. A bíróság előtt folyó polgári perben a felek egymással egyenrangú partnerként állnak szemben. A büntető ügy azért folyik, hogy az állam büntetőjogi igényét, a tettes meg­büntetését végre lehessen hajtani. Ez utóbbinál a bíróság előtt álló vádlottnak nincs egyenrangú partnere. Megvan a joga a védekezéshez, de tárgyalás azért folyik, hogy a bíró­ság a bizonyítékok mérlegelése alapján megállapítsa: elkö­vette-e a vádlott a bűntettet vagy sem. A büntető tárgyalá­son nem a felek ülnek egymással szemben, hanem a vádlott ül a bíróság előtt, s egyik oldalon a vádló ügyész, a másik oldalon pedig a vádlott védője ül. Az ügyek azonban sokszor érintkeznek egymással. Gyak­ran előfordul a tulajdon elleni bűntetteknél, "hogy a büntető tárgyaláson mondanak ítéletet a polgári jogi igény tekinteté­ben is. Tulajdon elleni bűntetteknél például az ügy nincs azzal lezárva, hogy a vádlott börtönbe kerül. Ha siklcasztott, lo­pott, stb. ezzel a más vagyonában, tulajdonában kárt is oko­zott. Ezt a kárt meg kell térítenie, s ezért az egyszerűség kedvéért bizonyos esetek kivételével a kártérítés megítélésé­re a büntető ügyben is sor kerülhet. Még talán lényeges megjegyezni, hogy külön polgári és külön büntető bíróság nincs. Egységes bíróságaink vannak, ezek tárgyalják a polgári és büntető ügyeket egyaránt. Van­nak viszont polgári és büntető tanácsok a bíróságokon, asze­rint, hogy milyess ügyet tárgyalnak. Dr. Eötvös Fü miszerint őt a férje el-1 hagyta és ez fel is tűnt . neki. Nem tudóin, a nor­vég bíróság hogyan 1 dönt ebben a perben, ' de legyen szabad két fontos momentumra ■ már most felhívni a figyelmet: a férj egy ■ hűvös estén ment ei 1 grogot inni. Megte­■ kintendők tehát az.el- l múlt hét esztendő • meteorológiai jelenté- , sei, hogy hűvösek vol­tak-e általában a nor­vég esték a hét eszten­dő alatt, avagy sem Ha igen — ami való- szűnek tűnik —, akkor a másik kérdésre már szinte kézenfekvő a vá­lasz: hátha nem egy grogot ivott meg Ast­rid Olsen asszony fér­je? Meg kellene néznie a sarki kocsmában! Hallottam már ugyanis olyan esetet, hogy egy Krampács Hugó nevű férfi még az első világháború előtti években leugrott egy spicc erre a sarki kocsmába. Aztán teltek az évek, Krampács Hu- jgóné először i'árt, az­tán felvette az özvegyi fátylát, aztán levetette emiatt, gondosan kellett nevelnie három gyer­mekét, akinek apja Vámbéri Balamér, Krampácsné—Vámbé­rivé új férje adóhiva- \tali segédfogalmazó- Iként halálozott el c Imásodik riláphábori ' Vtán unokái könnye | közepette. I És akkor egy este Imár inkább éjszaka fe■

Next

/
Thumbnails
Contents