Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
Lehet-e játszva tanulni ? Komplex matematikatanitási kísérlet az első elemiben Napjainkban a pedagógia forradalmának korszakát éljük. Egyre—másra születnek a reformtervek, újító elképzelések. Mindegyikük közös vonása, hogy hatékonyabbá, eredményesebbé akarják formálni az 0ktató-nevelő munkát. A szaktárgyi reformkísérletek közül legérdekesebbek azok, amelyek a matematika- tanítás minőségi átformálását tervezik. Különös értékük, hogy a korszerűsítést már az általános iskola alsó tagozatának első osztályától kivánják kezdeni. Kísérleti osztály Egerben A reformot a kor technikai és tudományos igényei sürgetik. Hozzájuk mérten a hazai matematikatanítás módszertana meglehetősen elavult. A nálunk mindössze hat éve bevezetett komplex matematikatanitási kísérlet ezeket akarja gyökeresen feL- újítom. A kísérlet eredményes fór városi évei után — melyeket1, az Országos Pedagógiai Intézet matematikai tanszéke és Varga Tamás egyetemi adjunktus irányított és ellenőrzött — Egerben is indítottak kísérleti első osztályt. A ta^ n árképző főiskola gyakorló iskolájában az ebnél* év szeptemberében harminc el- *ő* kezdett számtan helyett új módszerekkel oktatott matematikát tanúim. Mivel «z eredményéit a* is igazolták a modernizáló elképzelések jogosultságát, érdemes a tapasztalatokat önállóság« tapasztalatszerzés, játékosság Miben hozotfr tfjat«»«» ói oktatási metódus? Már a ká- mdrrtási afcrpehr is érdekes. A kísérlet elképzelői és kivitelezői szerint a gyermekben- születésétől kezdve él a természetes érdeklődés a világ titkainak láfürkészesére, vagpis a tanulásra. A gyerek rákérdez környezetére, ösztönösen érdekli minden számára ismeretlen dolog. Az új oktatási rendszer erre a minden apróságban meglevő alapvonásra épít. Szakít a hagyományos oktatási formák tényszerű ismeretközlésével, s a tanulás folyamatában ér— dekiödö, alkotó munkatárssá neveli a kisiskolásokat. Ezt jól átgondolt s a gyakorlatban már bevált módszertani fogásokkal valósítják meg. Érdemes ezek közül a legjellegzetesebbeket kiragadni. A hagyományos számtan- oktatásban részt vevő elsősök tanárai is szemléltetik magyarázatukat. Ez a szemléltetés azonban egyszemélyes, a felmutatott segédeszköz csak a tanár kezében vem. A gyerekek csak passzívan láthatják, de kézzelfoghatóan nem érzékelhetik. Alvóiskola A bondon közelében felevő Walten Forest angol kisvárosban nemrég megnyílt egy alvótanfolyam. Az emberek eleinte bizalmatlanul fogadták az újdonságot, de végül mégiscsak akadt néhány érdeklődő. Az alvást odyan helyiségben oktatják, amelybpl eltávolították a bútorokat, és a termet felfújható matracokkal töltötték meg, A tanulók elfoglalják helyüket a matracon, betakaróznak és megkezdődik az oktatás. A kísérleti oktatásban részt vevő egri elsősök viszont maguk dolgoztak a szemléltető eszközökkel. így a tapasztalatok mindegyiküknél személyes jellegüekké váltak. Maguk dolgozhattak a színes Hídkészletekkel, az adatlapokkal. maguk rajzolhattak a táblára, s önállóan kezelhették feladatlapjukat. így osztályrészük lett az egyéni alkotó munka öröme, elmondhatták: „Erre én jöttem rá, ez biztos, hogy így van, mert magam is ellenőrizhetem”. önállóbbak lettek a bátortalan gyerekek. Az új módszer egyik legértékesebb vonása, hogy építeni tudott a gyerekekben még erősen élő játékos ösztönökre, s bebizonyította, hogy a túl száraz matematikát lehet játékosan tanulni. Nem érdektelen néhány példát említeni ennek gyakorlati megvalósítására. Az egri elsősöknél is közkedveltté lett a számstaféta. Meghatározott feladat táblai megoldásához versengve futottak a gyerekcsoportok. Érdeklődést keltett a szarból yjáték is. Mindkét fogás a játékos kedvbe csempészi a tartalmat, a munkát, s egyben szabad utat enged a gyerekek mozgáskedvének. Űj tanár—diák kapcsolat Ezeken a színes, játékos, hangulatos órákon új tanár- diák kapcsolat formálódott. A pedagógus’ és tanítvány együtt dolgozott Megszűnt a csalhata Hanságon alapuló tanári tekintély. Az egri osztály tanárnője örömmel számolt be arról, hogy milyen jó érzés veit vitára inspirálni a gyerekeket. Ha szándékosan téves összefüggést írt a táblára, tanítványai az észrevett hibát jelezték, s azt is elmondták, honnan származott Szerinte ebben az új oktatási rendszerben a pedagógustekintély alapja az, ha irányításával a gyerekek szívesen és eredményesen dolgoznák. Ezt Egerben is sikerült elérni. A gyerekek annyira megszerették a közös munkát, hogy kérték a tanítónőt: a matematikaórát ne zavarja meg se orvosi se védőnői látogatás. Az eredmények is komplexek A jó módszerek Egerben is jelesre vizsgáztak. Az év folyamán mind az OPI, mind a pedagógiai főiskola matematikai tanszékének munkatársai rendszeresen figyelemmel kísérték a kísérleti oktatást. Pozitív részmegállapításaikat az év végi elemző értékelés is igazolta. A harminc gyerek számtantudása egyenrangú volt a hagyományos képzésű osztály tárgyi ismereteivel. A komplex matematikai oktatásban részt vevő elsősök ezen felül még matematikai ismeretekkel is rendelkeztek. Megismerték a legegyszerűbb egyenletek alapelemeit, foglalkoztak vektorokkal, relá- • dókkal, függvény-összefüggésekkel is. A játékos formában elsajátított összefüggés sek stabil alapjai lesznek majd a felső tagozati ismereteknek. A maitematikai oktatás eredményei emelték más tárgyak érdemjegyeit is. összegében az átlageredmény 0,3- del lett magasabb a hagyományos oktatású párhuzamos osztályénál. Honnan adódik ez a kompié* hatás? A kisiskolások ma temati kaócán nemcsak számolni, hanem gondolkodni, szabatosan fogalmazni, s önálló véleményt alkotni is megtanultak, hiszen feladataik megoldását szóban és írásban is kellett indokolni. Mivel megszerették a munkát, nagyobb kedvvel s hozzáértőbben sajátították el más tárgyak ismeretanyagát is. Ez az első évben szerzett plusz a következő évfolyamokon még hatványozottabban fog kamatozni. Az egri kíséret sikeres első éve igazolta, hogy játékos formában, új módszerekkel lehet csak a kor színvonalán álló matematikát eredményesen tanítani. Pécsi István Az első pigmeus traktoros Ä Közép-afrikai Köztársaság lakosa, a pigmeus Mwanga, az „erdei emberek” első képviselőjének egyike, aki szakított népének hagyományaival. Nem messze attól a helytől, ahol törzse él, megkezdődött az erdőkitermelés. Mwan- gát bámulatba ejtette a „fém csoda” ügyessége és ereje, elhatározta: bármi is történik, megtanulja a traktorvezetést. Ezt el is érte és ma ő az első pigmeus traktorista. AZ EX LIBRISEK VILÁGÁBÓL Ax ex libris (latin kifejezés, jelentése: könyveiből) a könyv belső táblájára ragasztott, sokszorosító grafikai eljárással (fametszet, rézmetszet, rézkarc, litográfia, acélmetszet, linómetszet, klisé, stb.) készült kisgrafikai lap, amely a könyv tulajdonosának nevén1 kívül a tulajdonos nevére, foglalkozására, érdeklődési körére utaló grafikai ábrázolást is tartalmaz és így nemcsak a könyv őre, de képzőművészeti alkotás is. Újabban elszakadt eredeti hivatásától s egyre kevesebben ragasztják be könyveikbe, inkább csere s ezáltal kisgrafikai gyűjtemény létrehozását szolgálja. Előnye az is, hogy viszonylag kis költséggel értékes grafikai gyűjteményt lehet belőlük összeállítani. ★ A Tel al Amarnában végzett ásatások alkalmával az i. e. 1400-ból egy fajánszpla- kett került felszínre, amely III. Amenophis fáraó könyvtárára utal. E művelödéstör- ténetileg igen fontos emlék ma a British Múzeumban látható. A könyvtártudomány mindmáig ezt tekinti a tá— gabb értelemben vett ex libris ősének. ★ A vagyont érő középkori kódexeken a tulajdonjogot a tulajdonos címerének a könyv festett díszei között történt feltüntetésével, vagy a kötéstáblába való nyomásával jelezték. Ezek, az úgynevezett „szuper ex librisek” a mai értelem bér) vett ex librisek közvetlen elődei. ★ 'Az ex libris a könyvnyomtatással egyidős és fametszet formájában jelentkezett a grafikai művészetben. Első művészei között nem kisebb neveket találunk, mint Albrecht Dürer, Lucas Cranach, Hans Baidung Grien, Hans Holbein stb. Az első ex librist Németországból ismerjük (1470). A mi két legrégibb, XVI. századi ex librisünk egyike Télinké* János pozsonyi polgár részére készült, a másik pedig a bártfai plébánia könyvtárának köteteit ■ díszítette. Mindkettő fametszet. ★ Az ex librist közintézmények (múzeumok, könyvtárak) és magánszemélyek egyaránt gyűjtik. A közgyűjtemények közül a világ legnagyobb ex libris kollekciójával az amerikai Yale Egyetem könyvtára dicsekedhet, melynek gyűjteménye Iréné Dween Pace ajándékából került a könyvtárba és 280 000 lapot tartalmaz. Igen gazdag a British Múzeum és a Bib- liothéque Nationale (Párizs) ex libris gyűjteménye is.A magángyűjteményele közül dr. Gianni Mantero comói építész gyűjteménye a leggazdagabb (100 000 ex libris). Hazai gyűjteményeink közül Soó Rezsőnek, a budapesti Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem botanika-professzorának a gyűjteménye 80 000 lapot számlál. ★ Kuriózumnak számít a világ legkisebb ex librisének elkészítése és birtoklása. E miniatűr lapok természetesen csak erős nagyító segítségével élvezhetők. A pálmát dr. Gianni Mantero Wim Zwierz holland grafikusművész által készített 3x4 mm nagyságú rézkarc ex librise viszi el, amely egy oszlopnak támaszkodó női aktot ábrázol, ★ A grafikai ex libriseket nemcsak papírra nyomják. Ismerünk selyemre, alumíniumfóliára, parafa metszetre, falemez metszetre nyomott ex libriseket is. Az utóbbi anyagot Amerikában névjegyek készítésére is felhasználják. A különleges anyagokra nyomott ex librisek gyűjtését ugyancsak kuriózumnak tekinthetjük. ★ A külföldi aktikváriumok ex librisekkel ugyanúgy foglalkoznak, mint könyvekkel és az aukciók sem ritkák. Hazánkban a Központi Antikváriumban találhat időnként anyagot a gyűjtő. A jó művészektől származó és ritkább lapok komoly árakat érnek el. Ebből a szempontból mi magyarok sem panaszkodhatunk. Az amszterdami Galerie d’Art-ban (1963) M. D. Gíltay Veth tízezer darabos gyűjteményének az aukcióján 623 magyar ex libris cserélt gazdát, laponként körülbelül 20 frankért: ★ Az ex libris gyűjtőket és művészeket egyesületek tömörítik, ezt a feladatot hazánkban1 a Kisgratika Barátok Köre látja el. Az egyesületek folyóiratokkal, kiadványokkal, kiállításokkal és pályázatokkal igyekeznek ezt az intim kisgrafikai műfajt népszerűsíteni s részére újabb híveket szerezni, öt év óta az ex libris egyesületek nemzetközi csúcsszerve a FISÁÉ, amely az UNESCO támogatását élvezi. Az ötvenes évek óta a világ ex libris művészei és gyűjtői nemzetközi kongresszusokon találkoznak, 1970-ber,1 Budapest lesz a soron lévő nemzetközi kongresszus színhelye. Ez a magyar ex libris művészet és gyűjtés komoly megbecsülését jelenti. Galambos Ferenc Szokatlan merevség Velem történt meg, de ebben az esetben én im csak egy vevő voltam a sok közül. Gyöngyösön. a Lenin utcai Csemegében gyümölcslét akartam venni. A pultokon hiába kerestem. Az egyik eladó a kérdésemre azt válaszolta, hogy gyümölcslét csak a büférésznél vehetek, de ott a magammal vitt üveget nem veszik át. Miután nem gyűjtöm a gyümölcsléd üveget, elmentem a fogyasztási szövetkezet nemrég megnyílt ÁBC-áruházába. Ez esett a legközelebb. Kíváncsi voltam, vajon itt is csak a büfé- résznél juthatok hozzá gyümölcsléhez, és itt sem veszik vissza az üres üvegeket? Nem akartam hinni a szememnek. Külön hűtőpultban (!) sorakoztak az üdítő italok. Ott kínálták magukat, sőt: a magammal vitt két üveget is beváltották, minden szó nélkül. Elgondolkoztam. Vajon, ha az egyik helyen lehet, a másik helyen miért nem lehet pultról gyümölcslét vásárolni? Melyik üzlet törődik jobban a vevőkkel? Hol vannak rátermettebb kereskedők? Nem szeretnék a gyümölcslé ürügyén messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a Csemege is jó üzlet. De ez a kis apróság is azt bizonyítja, hogy érdemes a konkurrenciát kialakítani. Abból csak a vásárlónak lehet haszna. A kereskedelemben pedig a legfőbb tényező — a vevő. (-ár) UNESCO tudományos tanácskozás magyar elnöke A napokban érkezett haza Párizsból Köpeczi Béla, professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, akit a humán tudományok jelenlegi irányzatai- nak világméretű feltérképezését és összefoglaló áttekintését előkészítő UNESCO tanácskozás elnökévé választottak. Az UNESCO által felkért szakértők már hosszú évek óta tanulmányozzák a különböző tudományágakban jelentkező új irányzatokat, törekvéseket. A munkában részt vevő magyar szerzők közül Szabó Imre akadémikus a jogtudomány, Pach Z sigmond Pál levelező tag, a történettudomány kérdéseiről készít tanulmányt, Boldizsár Iván a tömegkommunikációs eszközökről, Zádor Anna a művészeti nevelésről ír. Köpeczi professzor mint az irodalom- és művészettudományi rész társszerkesztője a marxista esztétikáról szóló tanulmány megírásán kívül azt a feladatot kapta, hogy fogja össze a tudományterület módszertani kérdéseit tárgyaló alfejezet munkálatait. MoifirÄR KÁROLY# Nem tárgyalunk! Harcolunk Morziczki intett a parlamenternek, azután leugrott a tetőről. Megállt a parancsnok előtt. — Választ vér a mexikói tiszt — jelenti az őrmesternek, nem mintha a parancsnok nem hallotta volna a felszólítást. — Nem tárgyalunk. Harcolunk — mondta Vilain anélkül, hogy gondolkodott volna a válaszon. Az őrmester tisztelgett és visszamászott a tetőre. — Harcolunk — kiáltotta Morziczki. — Feleslegesen haltok meg — szólt a mexikói tiszt. — Miénk lesz a győzelem... Meglobogtatta a kendőt, mint aki nem is az ellenségtől. hanem jó barátoktól búcsúzik. Kezét a sapkájához emelte, hátra fordult és megindult visszafelé. Még elkeseredetteb harc tombolt, mint előzőleg. A mexikóiakat megrészegítette a diadal közelsége, a légiósok viszont már barátkoztak a halál gondolatával. Két órakor Vilain alhadnagy a homlokába kap egy lövést, összeesik és meghal. A parancsnokságot Mandet alhadnagy veszi át. A vérengzés még nagyobb erővel folytatódik. Ritkultak a légiósok lövései. A mexikóiak kihasználták ezt és két helyen betörtek az épületbe. Lépésről lépésre haladtak előre. Tervszerű védekezésről már nem lehet szó. Mandet nem is ad parancsokat, hanem egyik halott katonától elveszi a fegyvert és lövi az ellenséget. A meleg és a szomjúság kibírhatatlan. A légiósok beszélni is alig tudnak, mert szájpadlásukhoz. Már ott tartanak, hogy mindent meginnának, csak folyadék legyen. Van olyan katona is, aki kínjában megkóstolja elesett bajtársa vérét. Áradnak a mexikóiak az épület romjai közé. Nem lehet őket feltartóztatni. Már csak két szobát védenek a légiósok. A küzdelemnek ebben a szakaszában ritkább a fegyverropogás, mint korábban, de egyre több a közelharc. Milan ezredes elégedetlen katonáival. Hosszúnak tartja a hacienda ostromát, mielőbb végezni akart a védőkkel, hogy mielőbb a franciák karavánjának üldözésére indulhasson. Négy óra után elhatározzák, hogy felgyújtják az épületeket. Minden száraz. Hamar futnak végig a lángok az udvaron. Száll a keserű füst. Még kibírhatatlanabb a légiósok helyzete. Megadásra azonban nem gondolnak, ez a lehetőség eszükbe sem jut, jgfi^-jSBÚus aijjjéntek—^-kezdődőlntoninwtt—fraraünak -toáhk--Sgb^ült-jedket pedig már nem is tudják, hogy hol helyezzék biztonságba. Huszonhat katona áll szembe a több ezer mexikóival. A többi légiós meghalt, vagy harcképtelen. A dráma gyorsan halad a végkifejlet felé. öt órakor Milan ezredes újabb szemrehányást tesz katonáinak, hogy ilyen nagy túlerő sem bír a franciák néhány emberével. A mexikóiak az utolsó rohamra készülődnek, azonban előtte még egyszer felszólítják a védőket: — Franciák, adjátok meg magatokat! A válasz ugyanaz, mint előzőleg: — Harcolunk. Feltűzik a védők a szuronyt, és várják az ellenség rohamát. Százával zúdulnak a mexikóiak a légiósokra. öt óra után harminc perccel még tizenhat légiós él. Valamennyi tiszt és altiszt elesett, ezért a parancsnokságot Maine tizedes vette át. De ez csak szinte jelképes. Szervezett védekezésről nincs már szó, úgy verekednek, ahogy tudnak. Időnként felerősödik a tűz, ropognak a gerendák, füst gomolyog, néhány légiós ful- dadozva ki rohan a falak közül. Odakint lepuffantják őket. öten élnek még. Minden ~&égiós. kap Maine tizedestől egy-egy töltényt. — Tűz és utána szuronyroham — így szólt a parancs. Milan ezredes azonban ekkor újra intézkedett, hogy tisztjei szólítsák fel megadásra a franciákat. Újra fehér kendő lobogott a hacienda előtt. — Megadjuk magunkat — válaszolt Maine —, ha meghagyjátok fegyvereinket és megengeditek, hogy ápoljuk sebesültjeinket. A tízórás küzdelem véget ért. A századból öten maradtak életben. A mexikóiak vesztesége 225 halott és 114 sebesült. Milan ezredes a harc után megtekintette a hacienda romjait. — Ebben az egérfogóban verekedtek a franciák? — kérdezte tisztjeit. — Igen, ezredes úr. — Akkor pedig nem emberekkel, hanem ördögökkel harcoltunk. Megsemmisítő vereséget szenvedtek a légiósok Came- rcmnál. Mint ahogy kudarccal végződött III. Napoleon nagyravágyó kísérlete, hogy Mexikóban a franciabarát Habsburg Miksa főherceget ültesse a trónra. A mexikói nép legyőzte a francia intervenciósak hadseregét és elűzte az országból a Habsburg főherceget! . •UEo&tatjuy \
