Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
Rtfdfr KOSSUTH i i.15 Képi zene. ( 0.00 Hangos levél. 9.10 Orökszép áriák. IV. 9.33 Könnyűzene. 10.05 Zenekari muzsika. 11.05 Mendelssohn-művek. 12.30 Tánczene. 13.15 Cigánydalok, csárdások. 13.41 Munkás szemmel az üdülte* • Lésről. 13.56 A tizenöt éves kapitány. Rádióváltozat, 15.10 Balettzene, 15.51 Kóruspódium. 16.05 Vissza az úton. Dokumentumjáték. 17.20 Carmen. Részi. 18.00 Mikrofórum. 18.15 Magnósok, figyelem* 19.35 A Rádiószínház bemutatója: Az ész bajjal jár. 21.05 Az Állami Népi Együttes műsora. 21.30 Láttuk, hallottuk • 21.50 Könnyűzene. 22.15 A Maghreb prófétát keres. V. rész. 22.25 Decsényi: öt Csontváry- kép. 23.05 Operettrészletek. 0.10 Monteverdi-kórusok. PETŐFI 8.05 Schubert-zongoraművek. 8.40 Titkos háború. V. 9.00 Ezeregy délelőtt. 9.40 Óvodások műsora. 11.45 Fiatalok stúdiója. 12.00 Verdi operáiból. 13.05 Csajkovszkíj-müvek. 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig .., 18.10 Üzletről üzletre. 19.00 Wágner operáiból. 19.20 Táncdalok. 19.36 Fiat — kontra Volkswagen. 20.20 Sebestyén János csembaló- estje. 22.21 Népi zene. 23.10 Szimfonikus zene. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Matematika a gazdasági életben. 18.45 ka ti mese. 18.55 Tv-mintabolt. 20.00 Tv-Mradő. 20.20 Tevékeny asszonyságok. Magyarul beszélő angol Ilim. 21.40 Szülők, nevelők egymásközt. A számla c. tv-íilm vitája. 22.20 Tv-hlradó. POZSONYI 1G.30 Atlétikai verseny közvetítése Prágából. 18.30 Filmhíradó. 19.00 és 22.40 Tv-híradó. 19.45 Dokumentumfilm L. Svobo- da katonák közt tett látogatásáról. 20.00 Bratislavai Lant 69. Nemzetközi dalfesztivál közvetítése. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33* Extázis 7-től 10-ig (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) EGRI KERTMOZI: Tíz kicsi indián EGRI BRODY: Szünnap GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az oroszlán ugrani készül GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Kalandorok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Három óra magánélet HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az örökös HEVES: . Kleopátra 1.—1I. rész FÜZESABONY: A rezidens jelentkezik PÉTÉRVÁSÁRA: Fényes szelek íiiTilET Egerben: 19 óráiól szombat reg £el 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky Jitcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) delés gyermekek részére is. A robotember víziója Eljön majd az idő, amikor az ember megalkotja az elektronikus szuperagyat, amely okosabb, értelmesebb lesz az emberiség történetének minden eddigi szellemóriásánál — írta Marvin Minsky professzor, három évvel ezelőtt egy tekintélyes amerikai tudományos folyóirat hasábjain. Kollégáinak többsége azonban akkoriban meglehetős kétkedéssel fogadta, s a sóba meg nem valósuló utópiák közé sorolta a neves komputer-szakértő Jövendölését. Legújabban híre érkezett, hogy az amerikai Wisconsin Egyetem három kutatója megtalálta a mesterséges agy idegsejtjeinek konstrukciós elveit. Űj elektronikus építőelemüket, a szupervezető alagútdiódát a neuron és a tranzisztor szavak összevonásával neurisztornak nevezték el. Az ilyen neurisz- torok milliárdjaiból összeállított, parányi térségbe ösz- szezsúfolt gondolkodó áramkörök, amelyek az emberi agy idegsejtjeinek módjára, sokirányú összeköttetésben állnak egymással, elméletileg már elérhetik, sőt, túl is szárnyalhatják az ember intelligenciáját — állítják a Wisconsin Egyetem kutatói. A gondolkodó robotgép utópiája már akkor is felvetődött, amikor két évtizeddel ezelőtt sok ezer elektroncső felhasználásával létrehozták az első komputert. A reményekben azonban csaknem csalatkoztak. Amikor a szakértők kiszámították. mekkora elektronikus agyat kellene építeni, hogy egyetlen emberi agy tárolóképességét is megkétszerezzék, kiderült, hogy a berendezés elektroncsövei egy felhőkarcolót töltenének meg, s a Niagara vízesés vize sem lenne elegendő a hűtésükre. A komputerek tárolóképességét és műveleti sebességét azóta évről évre sikerült növelni, de még ma is összehasonlíthatatlanul primitívebbek az emberi agynál. A manapság kapható legnagyobb komputer sem tud annyit, mint egyetlen rovar agya — pedig már néhány ezerszer annyit teljesít, mint az első generáció^ simítógépek. Az emberi agy tárolóképességét még csak lebecsülhették kezdetben a komputertervezők. Más tekintetben azonban alapvetően tévedtek: húsz évvel ezelőtt még fogalmuk sem volt róla. Hogy voltaképpen mennyire Ösz- szetettek az emberi agy gondolkodási folyamatai. ' A probléma nagysága akkor vált nyilvánvalóvá, amikor megpróbáltak egy viszonylag egyszerű gondolkodási folyamatot — például a műszaki irodalom gépi fordítását — robotgépekre bízni. Az eredmény: még ma sincs olyan automata, amely a leírt vagy elmondott szöveget megbízhatóan felismerné, értelmezné, s másfél évvel ezelőtt minden kormánytámogatást megvontak az ilyen irányú amerikai kísérletektől, any- nyira kilátástalannak tűnik az eredmény. Meg kell állapítani tehát, hogy az eddigi módszerekkel és alkatrészekkel lehetetlenség olyan ^ gépet építeni, amely bármilyen tekintetben is összehasonlítható lenne az emberi aggyal. A neurisztor, az agy szürkeállománya, az idegsejtek elektronikus hasonmása megalkotása úgy tűnik, döntő változást hoz ebben a tekintetben. Egyelőre csak annyit tudunk róla, hogy a neurisztor két hajszálvékony fémlapból áll, közöttük szigetelőréteggel. Amikor villamos jel érkezik az elem egyik végére, a szigetelő réteg villamos vezetővé válik — a jel végigfut a fémfelületen, akárcsak az idegimpulzus az idegszálakon. Ilyen tulajdonságú elektronikus építőelemet elméletileg már tíz éve ismertek a technikusok, de gyakorlati megvalósítása csak most sikerült. Megfelelő gyártási eljárással, mikroszkopikus méretben készíthetők a neurisz- torok. Egy köbcentiméternyi térségbe hétezer neurisztor zsúfolható össze, ami még mindig messze van a természet csúcsteljesítményétől: az emberi agyban tízmillió neuron van köbcentiméterenként. Mégis már elképzelhető, hogy akkora térségbe, amekkorák ma a nagy komputerek, összezsúfolható lenne tízmilliárd neuron — annyi elem, amennyi az emberi nagyagykéregben mű- , ködik. Az ilyen gépagy súlya a számítások szerint mindössze egy tonna lenne. Ezenkívül a wisconsini kutatók mínusz 273 fokon működtetik a neurisztorokat. Ezen a hőmérsékleten a fémlapok szupervezetőkké válnak, vagyis gyakorlatilag elvesztik ellenállásukat a villamos árammal szemben, igy az óriási kapacitású gépagy kevés villamos energiát fogyasztana. A sejtszám megsokszorozása a neurisztor-komputer- ben önmagában még nem minden. Olyan kapcsolásokra is szükség lenne, amelyek elősegítenék, hogy a komputer, mint az emberi agy, bizonyos alapprogramból kiindulva, állandóan továbbképezze magát, s így tegyen szert gépi intelligenciára, amellyel előbb-utóbb versenyre kelhetne az ember. Az ilyen kapcsolásokról egyelőre még kevés az .elképzelésünk, Minsky utópiájától, a géniusznál is értelmesebb szuperagytól tehát még mindig távol vagyunk, bár kétségtelen, hogy a neurisztor feltalálásával valamivel közelebb kerültünk hozzá. (A DELTA júniusi számából.) Illetékesek széles körű vizsgálat tervezését határozták el abból a célból, hogy az Egyesült Államok elnöke „lehetséges” gyilkosának fizikai és jellembeli vonásait mágálla- pitsák. Elsősorban is megkezdték 135 gyanús személy pszicho-szociológiai vizsgálatát. Az eddigi vizsgálat eredményét dr. Edwin Weinstein ideggyógyász professzor, a vizsgálat szervezője közölte: a megvizsgált szeli. Z„ Gyöngyös: Panaszára a TÜZÉP lletékese közölte, hogy a TÜZÉP-telepen is vásárolható Gyöngyösön kilós tételekben gipsz. A gyöngyösi telep-vezetője készségesen ellátja gipsszel Igénylés esetén a háztartási boltokat Is. L. Sz„ Eger: Panaszát kivizsgáljuk, ezt az eljárást mi Is méltánytalannak tartjuk. Kivizsgálás után panaszára lapunk hasábjain visszatérünk. mélyek társadalmilag elszigeteltek, közös jellemvonásuk az, hogy nagyon zavaros az életük és képtelenek alkalmazkodni. 35 százalékuk rendezetlen családi körülmények közül került ki, 74 százalékuk nőtlen és 50 százalékuk legalább egyszer ideggyógyintézetben volt. Átlagos életkoruk 36 év. Meglepő az, hogy a „lehetséges” gyilkos nem tartozik semmiféle politikai szervezethez. M. S; Mdiraoullu: Munkahelyén valóban szabálytalanul jártak el, amikor a heti pihenőnapokat nem rendszeresen adják ki, hanem többet összevonva. Panaszával forduljon a szakszervezeti bizottsághoz. Török Pál. Sírok: Legyen szíves közölni, hogy a cserepet melyik TÜZÉP-telepen keresztül vásárolta. A kivizsgáláshoz erre az adatra Is szükségünk lenne. Több egri kiránduló jeligére üzenjük: felkeressük a ktsvasutat üzemeltető vállalatot é-; kérjük az új menetrend közölteté- sét. A közkedvelt ,,úttörővasút'' menetrendjének ismerete valóban fontós. H. 7„ Eger: Beküldött verse, sajnos, nem közölhető, s e verse alapján nem is tudjuk újabbak írására biztatni. T. F., Hatvan: A vízellátási probléma valóban komoly gondot okoz mindhárom városunkban, ilyen formában azonban nem tudunk foglalkozni vele. Mindenesetre az Illetékesek nyilatkozatát majd közöljük. Sz. Andrásné, Heves: Segítséget csak akkor tudunk nyújtani, ha megírja a .. pontos körülményeket, férje munkahelyét, s a panasszal kapcsolatos Iratokat is átnézhetjük. Alkalom- adtán keresse fel személyesen szerkesztőségünket, s kérjük, hozza magával az Iratokat is. S. Péter, Nagygombos: Gyermektartási, illetve gyermekelhelyezési ügyekben csak akkor lehet változtatni, ha újabb keresetet ad be valamelyik fél. A bíróság ilyen esetekben újra megvizsgálja a gyermek elhelyezési körülményeit, s esetleg új tények alapján változtatnak az előző Ítéleten. Levegő szennyezettsége és felhőviszonyok A fény vegyi hatását befolyásolja a levegő, sőt annak por- és füstszennyezcltsége is. A szeny- nyezettség tompítja a napfényt. Szétszórja tulajdonképpen a sugarakat. Leginkább a kék fényt, legkevésbé a vöröset. Eső után nincs szennyezettség, a fényhatás valamivel erősebb és tisztább. Magasabb hegyeken (pl. a Tátrában) nemcsak tiszta, de ritkább is a levegő, így kisebb lesz az exponálási idő. A Tátra magasabb csúcsain fele annyi expozíciós idő elég, mint pl. Egerben. A felhőzet döntően befolyásolja a megvilágítás erősségét. Különösen az egyenletesen elosz- ló sűrű felhő képez akadályt a fény útjában. Minél sűrűbb, minél feketébb, annál inkább a megvilágítási idő éppen ezért a többszörösére növekedhet. Ilyen viszonyok között csak fénymérő ad pontos útbaigazítást. Fénymérő hiányában szürke felhő esetén kétszeresére, fekete felhő esetén 3—4-szeresére kell növelnünk az exponálási időt. Nem 1/100 rnp-et kell exponálnunk, hanem ennek kétszeresét (1/50 mp), vagy 4szeresét (1/25 mp). Ha így járunk el, különösebb baj nem származhat, mert a mai filmek tűrik az exponálási hibákat. Persze csak bizonyos mértékig. Éppen ezért fontos ezeknek az elveknek szem előtt tartása, mert ha ész nélkül exponálunk, olyan al- vagy túlexponálási hibákat vétünk, amit a film már sehogyan sem tud elviselni. Az exponálási eltérések okozta hibáról később szólunk. A tavaszi és nyári gomolyfel- hők egyáltalában nem csökkentik a napfépy erejét. Inkább fokozzák azt. Szétszórják ugyanis a sugarakat, s igy kitűnő, lágy megvilágítást adnak. Ez az idő a legalkalmasabb a fényképezésre; igen finom és szép képeket készíthetünk ilyen világítás mellett. Az évszakok, napszakok és vidékek fénysugárzási viszonyait érdemes figyelemmel kísérnünk, mert jó fotós csak az lehet, aki jól tud bánni a fénnyel. Ugyanaz a táj, vagy épület, stb. másképpen hat a nézőre, de másképpen a filmre is, más évszakban. más napszakban, más fényviszonyok mellett. Használjuk ezeket az eltérő fényhatásokat és sok örömben lesz részünk. A fény a legfontosabb kiemelő eszköz a jó fotós kezében. A lényeg kiemelése, a lényegtelen háttérbe szorítása pedig a kép- szerkesztés (kompozíció) legelemibb követelménye. Ezekről a kérdésekről az esztétikai problémák fejtegetésénél bővebben lesz szó. Körmendi Károly 1969. jűniiH 20., péntek Amióta elromlott a televízióm, olyan érthetetleneknek tűnnek az emberek!... — Szikrázott-e már magának a szeme? — kérdezte tőlem valaki tegnap a buszon. — Hogy értsem ezt? — Ügy, hogy kigyulladhat-e ettől a szikrától egy szénaboglya? — Miféle széna? — Hát ott a vagonban?! No, és Fred? Gondolja, hogy nem ő volt a tettes? De akkor hogyan gyulladt meg a széna? Miközben nagy nehezen kivergödtem a peronra, a sapkám a szememre, a szemüvegem pedig az orrom hegyére csúszott. — Kiköpött Fred! — mosolygott rám a vezető és kinyitotta a kocsi ajtaját. Egy öreg néni állt mellette: — Szakasztott olyan, mint a Fred! — lihegte. — Mit gondolnak, elfogják, vagy nem fogják el? Kiadós késéssel érkeztem a munkahelyemre. — Beszélni szeretnék magával, — szólt a főnököm, amikor megpillantott. — Szíveskedjék beflűei<ín& hozzám! .' ; V. PANKOV: föossz a televízióm „Még ez hiányzott, — forrt bennem a méreg. — Ho rosszul kezdődik a nap, úgy is folytatódik!...’’ — Mondja, — kínált hellyel a főnök, — ha jiagyon sok alkoholt foaszt az ember, meg- újthat-e valamit a élegzete? !" — De miért tőlem tetszik ez iránt érdeklődni? — Ügy hallottam, maga a vegyészeihez is konyít valamit... — Na igen... Szerintem nem. Nem gyújthat meg semmit. ! — Szerintem sem. Tehát öngyulladásról ßzó sem lehet. De a rejtély kulcsa mégiscsak az, hogy miért, mitől gyulladt meg a széna?... A folyosón egyik kollégámba ütköztem. — Jó, hogy látlak, Bocskin! Mondd meg nekem gyorsan, mi van a szénával!? — Igen... Szóval te is — veregetett vállon barátságosán. — Hát ez valóban talányDe még milyen talány!... Szerintem nem a szénában kell keresni a megoldást. A nyomok Fredhez vezetnek. Nem vetted észre, hogy... Bizonyára a tévében volt az este valami, szokott helyen vártam Zóját. Szemben az ékszerüzlettel. Végre úgy negyed kilenc után az üzlet elé gördült egy kocsi. A kocsiból azonban nem Zója, hanem két gyanús alak bújt amit nem láttam. Persze! Itt van a műsorban: „20.15: Az áldozat”. Nyavalyás tévé! Éppen most kellett el- romlania! Este nyolc körül a e-n rr* ki, feszítővasakkal felfegyverkezve. Beléptem a telefon- fülkébe, hogy felhívjam Zóját, közben láttam, hogy a két pacák feszegetni kezdte az ékszerüzlet redőnyén Azonnal tárcsáztam a rendőrséget. Zója és a rendőrség egy időben érkezett. Én Zójához, a rendőrök pedig az üzlethez igyekeztek. — Hát maguk?! — néztek nagyot a betörők. — Nem „Az áldozatot" nézik? Ilyen remek folytatást elsza■ lasztanü?... — Elromlott az őrszobán a tévénk, mondta a rendőrtiszt. Az egész társaság — a rendőrök, a betörők és mi ketten — elhelyezkedtünk az URH- kocsiban, s Zójáékhoz hajtottunk, mivel kedvesen felajánlotta, hogy nézzük meg náluk a folytatást. Elég jókor érkeztünk, — még csak tíz perce ment a krimi. A rendőrök sokáig hálálkodtak. megdicsértek éberségemért, Zóját pedig vendégszeretetéért. Távozáskor a rendőrhadnagy így elmélkedett: — Hát bizony, az elromlott televízió elszakíthatja az embert a társadalmi valóságtól!... Krecsmáry László ' fordítása. A műszaki rajzolók ta- rogep O rClJZfCIDlCin núsíthatják, hogy a tervrajzokhoz tartozó darabjegyzékek szabványos betűkkel való kitöltése milyen ídőtrabló, körülményes munka. De fi bizonylatok kiállításával bajlódó munkahelyeken is régóta vágynak már olyan segédeszközre, amely megkönnyíti, mechanizálja, egységesíti a feladat elvégzését. A képen látható szovjet gyártmányú készülék most egy csapásra megoldja a korábbi problémákat. A rajztábla vízszintes vonalzójára felszerelhető kis Írógéppel gyorsan és olvashatóan ki- töitheíők táblázatok, Űrlapok, stb. Ha a gépet tartó vonalzó rögzítve van — mint a képen is —, akkor a papír megfelelő eltolásával kell beállítani a sorhelyeket. Ha viszont a minden irányban elmozdítható rajzgép vonalzójára erősítik fel az írószerkezetet, a papírt (rajzot) nem kell elmozdítani új sor kezdésekor. Az írőszerkezet vízszintes „lépegetése” mindkét esetben automatikus, akárcsak az asztali írógépek gumi- hengeres kocsijáé. A „valószínű” gyilkos arcképe ír \
