Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

Rtfdfr KOSSUTH i i.15 Képi zene. ( 0.00 Hangos levél. 9.10 Orökszép áriák. IV. 9.33 Könnyűzene. 10.05 Zenekari muzsika. 11.05 Mendelssohn-művek. 12.30 Tánczene. 13.15 Cigánydalok, csárdások. 13.41 Munkás szemmel az üdülte* • Lésről. 13.56 A tizenöt éves kapitány. Rádióváltozat, 15.10 Balettzene, 15.51 Kóruspódium. 16.05 Vissza az úton. Dokumentumjáték. 17.20 Carmen. Részi. 18.00 Mikrofórum. 18.15 Magnósok, figyelem* 19.35 A Rádiószínház bemutatója: Az ész bajjal jár. 21.05 Az Állami Népi Együttes műsora. 21.30 Láttuk, hallottuk • 21.50 Könnyűzene. 22.15 A Maghreb prófétát keres. V. rész. 22.25 Decsényi: öt Csontváry- kép. 23.05 Operettrészletek. 0.10 Monteverdi-kórusok. PETŐFI 8.05 Schubert-zongoraművek. 8.40 Titkos háború. V. 9.00 Ezeregy délelőtt. 9.40 Óvodások műsora. 11.45 Fiatalok stúdiója. 12.00 Verdi operáiból. 13.05 Csajkovszkíj-müvek. 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig .., 18.10 Üzletről üzletre. 19.00 Wágner operáiból. 19.20 Táncdalok. 19.36 Fiat — kontra Volkswagen. 20.20 Sebestyén János csembaló- estje. 22.21 Népi zene. 23.10 Szimfonikus zene. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Matematika a gazdasági életben. 18.45 ka ti mese. 18.55 Tv-mintabolt. 20.00 Tv-Mradő. 20.20 Tevékeny asszonyságok. Magyarul beszélő angol Ilim. 21.40 Szülők, nevelők egymás­közt. A számla c. tv-íilm vitája. 22.20 Tv-hlradó. POZSONYI 1G.30 Atlétikai verseny közvetí­tése Prágából. 18.30 Filmhíradó. 19.00 és 22.40 Tv-híradó. 19.45 Dokumentumfilm L. Svobo- da katonák közt tett láto­gatásáról. 20.00 Bratislavai Lant 69. Nem­zetközi dalfesztivál közve­títése. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33* Extázis 7-től 10-ig (Nyári ifjúsági mozibérlet, kö­töttszelvények beválthatók.) EGRI KERTMOZI: Tíz kicsi indián EGRI BRODY: Szünnap GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az oroszlán ugrani készül GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Kalandorok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Három óra magánélet HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az örökös HEVES: . Kleopátra 1.—1I. rész FÜZESABONY: A rezidens jelentkezik PÉTÉRVÁSÁRA: Fényes szelek íiiTilET Egerben: 19 óráiól szombat reg £el 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky Jitcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) delés gyermekek részére is. A robotember víziója Eljön majd az idő, amikor az ember megalkotja az elekt­ronikus szuperagyat, amely okosabb, értelmesebb lesz az emberiség történetének minden eddigi szellemóriásánál — ír­ta Marvin Minsky professzor, három évvel ezelőtt egy tekin­télyes amerikai tudományos folyóirat hasábjain. Kollégái­nak többsége azonban akkori­ban meglehetős kétkedéssel fogadta, s a sóba meg nem va­lósuló utópiák közé sorolta a neves komputer-szakértő Jö­vendölését. Legújabban híre érkezett, hogy az amerikai Wisconsin Egyetem három kutatója megtalálta a mesterséges agy idegsejtjeinek konstrukciós elveit. Űj elektronikus építő­elemüket, a szupervezető alagútdiódát a neuron és a tranzisztor szavak összevo­násával neurisztornak ne­vezték el. Az ilyen neurisz- torok milliárdjaiból összeál­lított, parányi térségbe ösz- szezsúfolt gondolkodó áram­körök, amelyek az emberi agy idegsejtjeinek módjára, sokirányú összeköttetésben állnak egymással, elméleti­leg már elérhetik, sőt, túl is szárnyalhatják az ember in­telligenciáját — állítják a Wisconsin Egyetem kutatói. A gondolkodó robotgép utópiája már akkor is felve­tődött, amikor két évtized­del ezelőtt sok ezer elekt­roncső felhasználásával lét­rehozták az első komputert. A reményekben azonban csaknem csalatkoztak. Ami­kor a szakértők kiszámítot­ták. mekkora elektronikus agyat kellene építeni, hogy egyetlen emberi agy tároló­képességét is megkétszerez­zék, kiderült, hogy a beren­dezés elektroncsövei egy fel­hőkarcolót töltenének meg, s a Niagara vízesés vize sem lenne elegendő a hűtésükre. A komputerek tárolóké­pességét és műveleti sebessé­gét azóta évről évre sikerült növelni, de még ma is össze­hasonlíthatatlanul primití­vebbek az emberi agynál. A manapság kapható legna­gyobb komputer sem tud annyit, mint egyetlen rovar agya — pedig már néhány ezerszer annyit teljesít, mint az első generáció^ simító­gépek. Az emberi agy tárolóképes­ségét még csak lebecsülhették kezdetben a komputerterve­zők. Más tekintetben azon­ban alapvetően tévedtek: húsz évvel ezelőtt még fo­galmuk sem volt róla. Hogy voltaképpen mennyire Ösz- szetettek az emberi agy gon­dolkodási folyamatai. ' A probléma nagysága akkor vált nyilvánvalóvá, amikor megpróbáltak egy viszonylag egyszerű gondolkodási folya­matot — például a műszaki irodalom gépi fordítását — robotgépekre bízni. Az ered­mény: még ma sincs olyan automata, amely a leírt vagy elmondott szöveget megbíz­hatóan felismerné, értelmez­né, s másfél évvel ezelőtt minden kormánytámogatást megvontak az ilyen irányú amerikai kísérletektől, any- nyira kilátástalannak tűnik az eredmény. Meg kell állapítani tehát, hogy az eddigi módszerekkel és alkatrészekkel lehetetlen­ség olyan ^ gépet építeni, amely bármilyen tekintetben is összehasonlítható lenne az emberi aggyal. A neurisztor, az agy szürkeállománya, az idegsejtek elektronikus ha­sonmása megalkotása úgy tűnik, döntő változást hoz ebben a tekintetben. Egyelőre csak annyit tu­dunk róla, hogy a neurisztor két hajszálvékony fémlapból áll, közöttük szigetelőréteg­gel. Amikor villamos jel ér­kezik az elem egyik végére, a szigetelő réteg villamos ve­zetővé válik — a jel végigfut a fémfelületen, akárcsak az idegimpulzus az idegszála­kon. Ilyen tulajdonságú elektronikus építőelemet el­méletileg már tíz éve ismer­tek a technikusok, de gya­korlati megvalósítása csak most sikerült. Megfelelő gyártási eljá­rással, mikroszkopikus mé­retben készíthetők a neurisz- torok. Egy köbcentiméter­nyi térségbe hétezer neurisz­tor zsúfolható össze, ami még mindig messze van a termé­szet csúcsteljesítményétől: az emberi agyban tízmillió neu­ron van köbcentiméteren­ként. Mégis már elképzelhe­tő, hogy akkora térségbe, amekkorák ma a nagy komputerek, összezsúfolható lenne tízmilliárd neuron — annyi elem, amennyi az em­beri nagyagykéregben mű- , ködik. Az ilyen gépagy súlya a számítások szerint mind­össze egy tonna lenne. Ezen­kívül a wisconsini kutatók mínusz 273 fokon működte­tik a neurisztorokat. Ezen a hőmérsékleten a fémlapok szupervezetőkké válnak, vagyis gyakorlatilag elvesz­tik ellenállásukat a villamos árammal szemben, igy az óriási kapacitású gépagy kevés villamos energiát fo­gyasztana. A sejtszám megsokszoro­zása a neurisztor-komputer- ben önmagában még nem minden. Olyan kapcsolások­ra is szükség lenne, amelyek elősegítenék, hogy a kompu­ter, mint az emberi agy, bi­zonyos alapprogramból kiin­dulva, állandóan továbbké­pezze magát, s így tegyen szert gépi intelligenciára, amellyel előbb-utóbb ver­senyre kelhetne az ember. Az ilyen kapcsolásokról egyelőre még kevés az .elképzelésünk, Minsky utópiájától, a gé­niusznál is értelmesebb szu­peragytól tehát még mindig távol vagyunk, bár kétségte­len, hogy a neurisztor felta­lálásával valamivel közelebb kerültünk hozzá. (A DELTA júniusi számából.) Illetékesek széles körű vizsgálat tervezését határoz­ták el abból a célból, hogy az Egyesült Államok elnöke „le­hetséges” gyilkosának fizikai és jellembeli vonásait mágálla- pitsák. Elsősorban is meg­kezdték 135 gyanús személy pszicho-szociológiai vizsgála­tát. Az eddigi vizsgálat ered­ményét dr. Edwin Weinstein ideggyógyász professzor, a vizsgálat szervezője közöl­te: a megvizsgált sze­li. Z„ Gyöngyös: Panaszára a TÜZÉP lletékese közölte, hogy a TÜZÉP-telepen is vásárolható Gyöngyösön ki­lós tételekben gipsz. A gyöngyö­si telep-vezetője készségesen el­látja gipsszel Igénylés esetén a háztartási boltokat Is. L. Sz„ Eger: Panaszát kivizsgáljuk, ezt az eljárást mi Is méltánytalannak tartjuk. Kivizsgálás után pana­szára lapunk hasábjain vissza­térünk. mélyek társadalmilag elszige­teltek, közös jellemvonásuk az, hogy nagyon zavaros az életük és képtelenek alkal­mazkodni. 35 százalékuk ren­dezetlen családi körülmények közül került ki, 74 százalékuk nőtlen és 50 százalékuk lega­lább egyszer ideggyógyinté­zetben volt. Átlagos életko­ruk 36 év. Meglepő az, hogy a „lehetséges” gyilkos nem tartozik semmiféle politikai szervezethez. M. S; Mdiraoullu: Munkahelyén valóban sza­bálytalanul jártak el, amikor a heti pihenőnapokat nem rend­szeresen adják ki, hanem többet összevonva. Panaszával fordul­jon a szakszervezeti bizottság­hoz. Török Pál. Sírok: Legyen szíves közölni, hogy a cserepet melyik TÜZÉP-telepen keresztül vásárolta. A kivizsgá­láshoz erre az adatra Is szüksé­günk lenne. Több egri kiránduló jeligére üzenjük: felkeressük a ktsvas­utat üzemeltető vállalatot é-; kér­jük az új menetrend közölteté- sét. A közkedvelt ,,úttörővasút'' menetrendjének ismerete való­ban fontós. H. 7„ Eger: Beküldött verse, sajnos, nem közölhető, s e verse alapján nem is tudjuk újabbak írására biztat­ni. T. F., Hatvan: A vízellátási probléma való­ban komoly gondot okoz mind­három városunkban, ilyen for­mában azonban nem tudunk foglalkozni vele. Mindenesetre az Illetékesek nyilatkozatát majd közöljük. Sz. Andrásné, Heves: Segítséget csak akkor tudunk nyújtani, ha megírja a .. pontos körülményeket, férje munkahe­lyét, s a panasszal kapcsolatos Iratokat is átnézhetjük. Alkalom- adtán keresse fel személyesen szerkesztőségünket, s kérjük, hozza magával az Iratokat is. S. Péter, Nagygombos: Gyermektartási, illetve gyer­mekelhelyezési ügyekben csak akkor lehet változtatni, ha újabb keresetet ad be valamelyik fél. A bíróság ilyen esetekben újra megvizsgálja a gyermek elhelye­zési körülményeit, s esetleg új tények alapján változtatnak az előző Ítéleten. Levegő szennyezettsége és felhőviszonyok A fény vegyi hatását befolyá­solja a levegő, sőt annak por- és füstszennyezcltsége is. A szeny- nyezettség tompítja a napfényt. Szétszórja tulajdonképpen a su­garakat. Leginkább a kék fényt, legkevésbé a vöröset. Eső után nincs szennyezettség, a fényha­tás valamivel erősebb és tisz­tább. Magasabb hegyeken (pl. a Tátrában) nemcsak tiszta, de rit­kább is a levegő, így kisebb lesz az exponálási idő. A Tátra ma­gasabb csúcsain fele annyi expo­zíciós idő elég, mint pl. Egerben. A felhőzet döntően befolyá­solja a megvilágítás erősségét. Különösen az egyenletesen elosz- ló sűrű felhő képez akadályt a fény útjában. Minél sűrűbb, mi­nél feketébb, annál inkább a megvilágítási idő éppen ezért a többszörösére növekedhet. Ilyen viszonyok között csak fénymérő ad pontos útbaigazítást. Fény­mérő hiányában szürke felhő esetén kétszeresére, fekete fel­hő esetén 3—4-szeresére kell nö­velnünk az exponálási időt. Nem 1/100 rnp-et kell exponál­nunk, hanem ennek kétszeresét (1/50 mp), vagy 4szeresét (1/25 mp). Ha így járunk el, kü­lönösebb baj nem származhat, mert a mai filmek tűrik az exponálási hibákat. Persze csak bizonyos mértékig. Éppen ezért fontos ezeknek az elveknek szem előtt tartása, mert ha ész nélkül exponálunk, olyan al- vagy túlexponálási hibákat vé­tünk, amit a film már sehogyan sem tud elviselni. Az exponálási eltérések okozta hibáról később szólunk. A tavaszi és nyári gomolyfel- hők egyáltalában nem csökken­tik a napfépy erejét. Inkább fo­kozzák azt. Szétszórják ugyanis a sugarakat, s igy kitűnő, lágy megvilágítást adnak. Ez az idő a legalkalmasabb a fényképezés­re; igen finom és szép képeket készíthetünk ilyen világítás mel­lett. Az évszakok, napszakok és vidékek fénysugárzási viszonyait érdemes figyelemmel kísérnünk, mert jó fotós csak az lehet, aki jól tud bánni a fénnyel. Ugyan­az a táj, vagy épület, stb. más­képpen hat a nézőre, de más­képpen a filmre is, más évszak­ban. más napszakban, más fény­viszonyok mellett. Használjuk ezeket az eltérő fényhatásokat és sok örömben lesz részünk. A fény a legfontosabb kiemelő eszköz a jó fotós kezében. A lé­nyeg kiemelése, a lényegtelen háttérbe szorítása pedig a kép- szerkesztés (kompozíció) legele­mibb követelménye. Ezekről a kérdésekről az esztétikai prob­lémák fejtegetésénél bővebben lesz szó. Körmendi Károly 1969. jűniiH 20., péntek Amióta elromlott a televízióm, olyan ért­hetetleneknek tűnnek az emberek!... — Szikrázott-e már magának a szeme? — kérdezte tőlem valaki tegnap a buszon. — Hogy értsem ezt? — Ügy, hogy kigyul­ladhat-e ettől a szikrá­tól egy szénaboglya? — Miféle széna? — Hát ott a vagon­ban?! No, és Fred? Gondolja, hogy nem ő volt a tettes? De akkor hogyan gyulladt meg a széna? Miközben nagy nehe­zen kivergödtem a pe­ronra, a sapkám a sze­memre, a szemüvegem pedig az orrom hegyé­re csúszott. — Kiköpött Fred! — mosolygott rám a ve­zető és kinyitotta a ko­csi ajtaját. Egy öreg néni állt mellette: — Szakasztott olyan, mint a Fred! — liheg­te. — Mit gondolnak, elfogják, vagy nem fog­ják el? Kiadós késéssel ér­keztem a munkahe­lyemre. — Beszélni szeret­nék magával, — szólt a főnököm, amikor megpillantott. — Szí­veskedjék beflűei<ín& hozzám! .' ; V. PANKOV: föossz a televízióm „Még ez hiányzott, — forrt bennem a mé­reg. — Ho rosszul kez­dődik a nap, úgy is folytatódik!...’’ — Mondja, — kínált hellyel a főnök, — ha jiagyon sok alkoholt fo­aszt az ember, meg- újthat-e valamit a élegzete? !" — De miért tőlem tetszik ez iránt érdek­lődni? — Ügy hallottam, maga a vegyészeihez is konyít valamit... — Na igen... Szerin­tem nem. Nem gyújt­hat meg semmit. ! — Szerintem sem. Tehát öngyulladásról ßzó sem lehet. De a rejtély kulcsa mégis­csak az, hogy miért, mitől gyulladt meg a széna?... A folyosón egyik kol­légámba ütköztem. — Jó, hogy látlak, Bocskin! Mondd meg nekem gyorsan, mi van a szénával!? — Igen... Szóval te is — veregetett vállon barátságosán. — Hát ez valóban talányDe még milyen talány!... Szerintem nem a szé­nában kell keresni a megoldást. A nyomok Fredhez vezetnek. Nem vetted észre, hogy... Bizonyára a tévében volt az este valami, szokott helyen vártam Zóját. Szemben az ék­szerüzlettel. Végre úgy negyed kilenc után az üzlet elé gördült egy kocsi. A kocsiból azon­ban nem Zója, hanem két gyanús alak bújt amit nem láttam. Per­sze! Itt van a műsor­ban: „20.15: Az áldo­zat”. Nyavalyás tévé! Ép­pen most kellett el- romlania! Este nyolc körül a e-n rr* ki, feszítővasakkal fel­fegyverkezve. Beléptem a telefon- fülkébe, hogy felhív­jam Zóját, közben lát­tam, hogy a két pacák feszegetni kezdte az ékszerüzlet redőnyén Azonnal tárcsáztam a rendőrséget. Zója és a rendőrség egy időben érkezett. Én Zójához, a rendőrök pedig az üzlethez igye­keztek. — Hát maguk?! — néztek nagyot a betö­rők. — Nem „Az ál­dozatot" nézik? Ilyen remek folytatást elsza■ lasztanü?... — Elromlott az őr­szobán a tévénk, mondta a rendőrtiszt. Az egész társaság — a rendőrök, a betörők és mi ketten — elhe­lyezkedtünk az URH- kocsiban, s Zójáékhoz hajtottunk, mivel ked­vesen felajánlotta, hogy nézzük meg náluk a folytatást. Elég jókor érkez­tünk, — még csak tíz perce ment a krimi. A rendőrök sokáig hálálkodtak. megdi­csértek éberségemért, Zóját pedig vendégsze­retetéért. Távozáskor a rend­őrhadnagy így elmél­kedett: — Hát bizony, az el­romlott televízió elsza­kíthatja az embert a társadalmi valóság­tól!... Krecsmáry László ' fordítása. A műszaki rajzolók ta- rogep O rClJZfCIDlCin núsíthatják, hogy a terv­rajzokhoz tartozó darabjegyzékek szabványos betűkkel való kitöltése milyen ídőtrabló, körülményes munka. De fi bi­zonylatok kiállításával bajlódó munkahelyeken is régóta vágynak már olyan segédeszközre, amely megkönnyíti, mechanizálja, egységesíti a feladat elvégzését. A képen lát­ható szovjet gyártmányú készülék most egy csapásra meg­oldja a korábbi problémákat. A rajztábla vízszintes vonal­zójára felszerelhető kis Írógéppel gyorsan és olvashatóan ki- töitheíők táblázatok, Űrlapok, stb. Ha a gépet tartó vonalzó rögzítve van — mint a képen is —, akkor a papír megfelelő eltolásával kell beállítani a sorhelyeket. Ha viszont a min­den irányban elmozdítható rajzgép vonalzójára erősítik fel az írószerkezetet, a papírt (rajzot) nem kell elmozdítani új sor kezdésekor. Az írőszerkezet vízszintes „lépegetése” mind­két esetben automatikus, akárcsak az asztali írógépek gumi- hengeres kocsijáé. A „valószínű” gyilkos arcképe ír \

Next

/
Thumbnails
Contents