Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 140. szám 8 OLDAL: ARA 80 FILLÉR 1969. június 20., péntek A te§t¥érpártok uag'w nemzetközi összejövetele, eszmecseréje — történelmi jelentőségű esemény volt Kádár Dános beszélgetése a moszkvai tanácskozásról tudósító magyar újságírókkal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán részt vett magyar pártküldöttség vezetője, és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, néhány órával a küldöttség hazaindulása előtt, szerdán délelőtt találkozott azokkal a magyar újságírókkal, akik a moszkvai tanácskozás munkájáról tudósítottak. A másfél órás beszélgetésen részt vett Hável József és Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda, Nemes János, a Népszabadság, Kulcsár István, a Magyar Rádió és Televízió, Tatár Imre, a Magyar Hírlap és Diósdi László, a Népszava tudósítója. A kötetlen beszélgetésen Kádár János válaszolt a tanácskozás jelentőségét és a magyar pártküldöttség munkáját érintő kérdésekre. Arra a kérdésre, hogyan értékeli Kádár János a tanácskozás eredményeit, s mennyiben feleltek meg azok pártunk várakozásainak? — a következőket válaszolta: — A tanácskozás menete és eredménye megfelelt Központi Bizottságunk, a magyar kommunisták várakozásainak, sőt bizonyos értelemben jobbak az eredmények, mint ahogyan előzetesen reméltük. A testvérpártok nagy nemzetközi összejövetele és eszmecseréje — túlzás nélkül mondhatjuk — történelmi jelentőségű esemény volt, hiszen mozgalmunk a világ leghatalmasabb társadalmi ereje. — A tanácskozáson képviselt 75 kommunista és munkáspárt áttekintette a nemzetközi helyzetet, egyeztette nézeteit, hogy az imperializmus elleni harcban a jövőben még jobban összpontosíthassa erőit mozgalmunk nagy feladataira — a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a népek szabadsága és a béke védelme érdekében. — A tanácskozás nem végcélja, hanem eszköze, a jelen körülmények között nélkülözhetetlen eszköze a testvérpártok küzdelmének. A nemzetközi kommunista mozgalom és a haladás erői új, hatalmas fegyvert kaptak. A tanácskozás után kedvezőbb feltételek között harcolhatnak, dolgozhatnak. A polgári sajtó nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy a kínai, valamint a csehszlovák kérdés szóbahozatala megzavarja a tanácskozás munkáját. Mi erről Kádár elvtárs véleménye? — hangzott a kérdés. — Tudomásul keü venni, hogy világunkban különböző érdekek, különböző erők találkoznak és ütköznek ösz- sze, mindenekelőtt a haladás és az imperializmus erői, de mindenfajta közbülső erők is. Ennélfogva a tanácskozáshoz is különböző remények fűződtek. — Az imperialisták és a polgári sajtóorgánumok azt remélték, hogy az értekezlet a nézeteltérések éleződéséhez vezet. Még a testvérpártok között is volt néhány, amely bizonyos nyugtalansággal tekintett a tanácskozás elé. — Az előzetes eszmecserék során kitűnt, hogy különböző meggondolásokból, nem volna helyes napirendi kérdésként tárgyalni sem a kínai vezetők jelenlegi politikáját, sem a csehszlovák helyzetet. Az említett két kérdés mégis szóba került a tanácskozáson. A csehszlovák kisebb mértékben, a kínai vezetők jelenlegi politikája viszont csaknem minden felszólalásban szerepelt. Ez elkerülhetetlen volt, mert a kínai probléma mozgalmunk valamennyi pártját erősen foglalkoztatja. — Itt jegyzem meg, érdekes momentuma volt a tanácskozásnak, amikor az egyik testvérpárt képviselője fellépett azzal az igénnyel, (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány egyetértett azzal, hogy a Magyar Népköz- társaság nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányával. A közúti járműgyártás fejlesztését központi fejlesztési programmá nyilvánító, 1968- ban hozott kormányhatározat előírta, hogy a fejlesztés helyzetéről évente jelentést kell készíteni a Minisztertanácsnak. Ennek megfelelően a kohó- és gépipari miniszter, mint a közúti járműipari tárcaközi bizottság elnöke. beszámolt az elmúlt időszak tapasztalatairól. Megállapította: az eddigi eredmények bizonyítják, hogy a közúti járműgyártás fejlesztése a tervezettnek megfelelő ütemben halad. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolt a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásával kapcsolatos korábbi kormányhatározat eddigi végrehajtásáról és a további feladatokról a negyedik ötéves terv időszakában. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette és határozatokat hozott. Felhívta az illetékes állami és ' társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak továbbra is segítséget a tanácsoknak és az érintett családoknak a célkitűzések mielőbbi megvalósításához. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a 1980. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét és úgy határozott, hogy azt a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter két jelentést terjesztett a kormány elé. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1968. évi zárszámadásáról, s a kedvezőtlen természeti adottságú tsz-ek helyzetéről szóló beszámolójában megállapította, hogy a közös gazdaságok teljesítették legfontosabb termelési és szövetkezetpolitikai feladataikat. A mechanizmus reformja során bevezetett gazdasági-pénzügyi szabályozók a termelés és az áruértékesítés fejlesztésére ösztönöztek. A termelőszövetkezetek többsége jól hasznosította a megnövekedett önállóság adta lehetőségeket, az anyagi érdekeltség elvének érvényre juttatása biztosította a központi célkitűzések megvalósítását. A közös gazdaságok ennek ellenére megfelelően dolgozóiknak az előző évinél folyamatosabb foglalkoztatottságot és nagyobb jövedelmet biztosítottak. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésről, a felvásárlás és az ellátás várható alakulásáról előterjesztett jelentés megállapítja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az idén is jó munkát végeztek. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a nagyüzemek dolgozói lelkiismeretesen végezték el a tavaszi munkákat és készültek fel a nyári teendőkre. A várható termés megnövekedett feladatok elé állítja a mezőgazdaság és a felvásárló szervek dolgozóit; a betakarítás, a felvásárlás és a tárolás a megelőző éveknél jelentősebb erőfeszítéseket igényel. A Minisztertanács felhívja az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, felkéri a mezőgazdasági üzemek, felvásárló szervek, és feldolgozó vállalatok dolgozóit, hogy előrelátó intézkedésekkel, magas fokú szervezettséggel, jó munkával biztosítsák a termés betakarítását, felvásárlását. feldolgozását. Kéri a társadalmi szerveket, hogy ehhez a kiemelkedően fontos munkához minden szükséges segítséget, támogatást adjanak meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ma Visonta áramot ad! ★ Jövő heti rádió- és tv-műsor ★ Új képregényünk: Az elátkozott part ★ A robotember víziója ★ Üzen a szerkesztő Egerbe látogatott a finn közlekedésügyi miniszter Csütörtökön Egerbe látogatott a hazánkban tartózkodó Pfiavo Aitio finn közlekedésügyi miniszter. A magas rangú vendéget — aki nem hivatalos látogatásra érkezett a megye- székhelyre, — elkísérte Rödönyi Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója is. A vendégek különvonata délelőtt fél tizenegykor futott be az egri vasútállomásra, ahol dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője és Káli Ottó, az egri vasúti csomópont állomásfőnöke fogadta az érkezőket. A finn közlekedésügyi miniszter és kísérete Eger nevezetességeivel ismerkedett. A vendégek a délutáni órákban utaztak el Egerből. Képünkön: fogadás az egri vasútállomáson. (Kiss Béla felvétele.) Országos jelentőségű tanácskozás Verpeléten Kerékasztalon a kisegítő üzemág w. — Mielőtt beszélgetésünk elkezdődne, engedjék meg, hogy megkínáljam önöket melléküzemági tevékenységünk közkedvelt termékével. Csütörtökön délelőtt ezekkel a szavakkal nyitotta meg Nagypál György, a verpeléti Dózsa Tsz elnöke azt a ke- rekasztal-beszélgetést, amelyet a Hazafias Népfront Országos Elnökségének Mező- gazdasági Bizotsága rendezett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kisegítő üzemági tevékenységéről. Bencsik István, a bizottság elnöke, a Debreceni Agrár- tudományi Főiskola rektora köszöntötte a tanácskozás részvevőit, üdvözölte a televízió és a sajtó munkatársait. A beszélgetést Fekete Győr Endrének, a Heves megyei Tanács vb-elnökének beszámolója indította meg. Elöljáróban megállapította, hogy a kisegítő üzemági tevékenység mind jövedelmezőség, mind pedig a tagok foglalkoztatása szempontjából hasznos és kívánatos, a tevékenység további szélesítése indokolt. Mindenekelőtt — mondotta — olyan termelőszövetkezetekben alakuljon ipari tevékenységet végző üzemág, ahol munkaerőfelesleg van, s ez megfelelő szellemi kapacitással párosul. Helytelennek ítélte azt a tendenciát, hogy egyes tsz-ek az ország minden részén szétszórják erejüket, és javarészt a fővárosban keresnek kétes értékű üzleti szerződéseket. Gátló körülményként tett említést, arról, hogy Befejezte munkáját a NDN YS. kongresszusa HELSINKI: A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség VI. kongresz- szusa, amely Helsinkiben tartotta tanácskozását, szerdán az éjszakai órákban befejezte munkáját. Megválasztották a tisztikart, az elnök Hertta Kuusinen lett, a főtitkári tisztségbe ismét Cecile Húgéit választották. A revíziós bizottság elnöke a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke Erdei Lászlóné lett. (MTI) a KÖJÁL maximálista igényekkel lép fel, ha egy- egy új tsz-elárusítóhely megnyitásáról van szó. Kooperáció a mezőgazdaság és az ipar között Dr. Tamás László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára számos külföldi példára hivatkozva felvetette az ipar és termelő- szövetkezetek közötti együttműködés kérdését. „Megfelelő, jó együttműködéssel el lehet érni, hogy a kiegészítő tevékenységek bővítésével jól járjon az ipar, jól járjon a termelőszövetkezet és végső soron a népgazdaság. Tudományos alapossággal elemezte a munkaszervezés problémáját. Amelyik tsz- nek — mondta — lehetősége van olyan ipari tevékenységre, amelyet jól meg tud oldani saját erejéből, a lehetőség szinte kínálkozik, okvetlenül ragadja meg az alkalmat, hiszen össznépi szempontból feltétlenül hasznos, ha tevékenységével valamely reális igényt elégít ki. Rámutatott, hogy hazánkban idegenkednek a bedolgozó ipartól. Példaként említette, hogy Svájc ipari termelésének egyharmadát bedolgozókkal valósítja meg. A bedolgozóknak — hangsúlyozta — el kell foglalniuk megfelelő helyüket a gazdaság szerkezetében, annál is inkább, mert felmerülnek olyan termékek iránt is igények, amelyek előállítása nagyüzemi módszerrel nem kifizetődő. A kormány tűzze napirendre A Dél-Heves megyei Területi Tsz Szövetség titkára, Urbán Imre, fontos tényre világított rá, amikor a bitéi kérdését érintette. Sajnos; az olyan gazdaságok, . ame^ lyek perspektivikusan igen nagy jelentőségeket rejtenék magukban, de nem rendelkeznek megfelelő anyagi bázissal, nem juthatnak felhasználható tőkéhez, ugyanis a nagyobb pénzforrással bíró tsz-ek elszipkázzák előlük a hitelt. Ezért az anyagiak hiánya miatt nem várható komolyabb előrelépés a közeljövőben. Kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a termelőszövetkezetek szabad tőkéjének koncentrációját, a nagyobb célkitűzések megvalósítása érdekében elő kell segíteni. Dajka Balázs, a MÉM Igazgatási és Szövetkezetpolitikai Főosztályának helyettes vezetője felhívta a tanácskozás figyelmét arra a tényre, hogy ma már a kisegítő üzemági tevékenységet szabályozó rendeletek, óvatossági rendszabályok nagy része gátolja a termelést. Ezeket az intézkedési két ideje lenne felülvizsgálni, — mondotta. Fontos feladatként jelölte meg a mezőgazdasági termeléshez természetszerűen kapcsolódó kiegészítő üzemágak, így például a tejfeldolgozás nagy jelentőségét, és a lehetőségek intenzívebb kihasználását sürgette. Ismertette azt az adatot, amely szerint 1968- ban a kisegítő üzemágak 12 milliárd forint hasznot hoztak a népgazdaságnak, s a tsz-ek árbevételének 22 százalékát tették ki. Nem érthetünk egyet — szögezte le — a bank részéről tett diszkriminációs intézkedésekkel, amelyek a kisegítő üzemágakat sújtják. Végül bejelentette, hogy a MÉM kérte a kormányt, tűzze napirendre a mezőgazda- sági kisegítő üzemág kérdés sének jelenlegi problémáit. Sz, A
